Ez a sz� teh�t a vil�gh�bor� v�rfert�z�tt agy�b�l sz�letett, a szenved�lyess�g hev�ben csoda-sz�rnny� n�tt �s nem sejtett vil�ghatalmi t�nyez�v� lett. Ez a sz� az �j vil�gh�bor� �larca, t�bb sz�z milli�b�l �ll� n�pek igaztalan megb�lyegz�je, a v�gyva-v�gyott b�ke �s termel� �let legs�t�tebb ellens�ge, az �j gener�ci�kat anyjuk m�h�ben megkisebb�t�sre predesztin�l� s�t�t fogalom. Gy�gy�thatatlan betegs�g, �th�ghatatlan hat�rvonal, helyesebben t�zvonal, amelyben sz�tlanul vesznek el az embermilli�k. Veszedelmesebb a legborzaszt�bb l�thatalan gyilkos g�zokn�l, mert az �ntudatot, agyat �s szivet t�madja meg �s lassan, de biztosan �rli, semmis�ti meg. Ez a sz� m�r megkezdett bels� vil�gh�bor� maga, mely k�m�letlen�l d�nti meg vall�soknak, kult�r�knak, tudom�nynak, szellemis�gnek, intellektusnak, evang�liumoknak a hatalm�t. A leguniverz�lisabb isteni gondolatot is megb�n�tja azzal, hogy az embernek a hozz�val� jog�t kim�ri. Ez a sz� fogh�z, melyb�l soha nem lehet megsz�kni, m�g a f�ld al� sem. Nemzetek �rv�nyes�l�s�nek �r�k �tka, mely kiz�rja a magab�z�st. �s m�gis a b�keszerz�d�sek egyetlen hat�rozata, melyet mindk�t f�l a legt�k�keletesebben betart: az is, aki alkalmazza, az is, aki elfogadja.

Nincs nap, hogy sz�mtalanszor le ne �rn�k, ki ne ejten�k. A sajt� hemzseg e sz�t�l �s senki sem tiltakozik ellene, pedig m�r annyira �tl�pte egyes n�pek  megjel�l�s�re szolg�l� jogi �s hatalmi hat�rvonalat, hogy maholnap k�sz trag�di�v� lesz.

A val�s�gban mit jelent e sz�? �r�k b�nul�st. Ak�rki vagyok, ak�rhov� megyek, ak�rmilyen anyagi vagy szellemi felk�sz�lts�ggel rendelkezem: minden�tt csak kisebbs�g vagyok; az nem volna olyan s�lyos baj, a trag�dia ott kezd�dik, hogy minden tekintetben annak is �rzem magamat. Lehetnek a legf�ns�gesebb k�pess�geim, tulajdons�gaim, alkothatok b�rmin� nagyot, az elt�r�lhetetlen kisebbs�gi jegy mindig megmarad. Minden ami szent, nagy �s �r�k, devalv�l�dik e mefiszt�i sz�t�l: "Kisebbs�g". Benn�nk devalv�l�dik. Hi�ba tudjuk, hangoztatjuk, hogy ezen fel�l kell emelkedni. L�lektanilag bizonyul lehetetlennek, mert e laookoni von�s igaz benn�nk.

Most pedig a fenti szempontb�l tess�k megvizsg�lni a saj�t kisebbs�gi �let�nket az eg�sz vonalon �s rev�zi� al� venni. �sszes int�zm�nyeink, kult�r�nk, er�nk, �let�nk, j�v�nk m�r az els� pillanatban �sszeg�rnyedt a bels� k�nt�l, mihelyt fel�rta homlok�ra a Kisebbs�g sz�t. T�ved�s azt hinni, hogy a politika k�ls� eszk�zei, rendszerei tett�k ezt kiz�r�lag. Nincs az a politikai hatalmi t�nyked�s, mely egy n�pnek bels� produkt�v energi�it k�pes volna ennyire megb�n�tani. Megakad�lyozni k�ls� effektusaiban, f�l�tte uralkodni k�pes, de bels�leg csak magamag�t �lheti meg egy n�p. N�zz�k csak a s�relmeinket. Vannak �gynevezett iskolas�relmek, de iskol�ink is vannak. Ak�rmilyen viszonyok k�z�tt, de vannak. A kult�r�nak e f�rumai rendelkez�sre �llanak, de addig nem t�ltheti be hivatal�t, am�g az iskola �s benne a legkisebb gyerek is azt �rzi, hogy � „kisebbs�gi di�k” �s nem �g vil�gosan az �ntudat�ban, hogy a tud�s �s a szellem ezt a fogalmat kiz�rja, a szellemi verseny ilyen elhat�roz�sokat nem ismer tud�sban �s kult�r�ban. Legfeljebb arr�l van sz�, hogy a kult�ra-megszerz�si lehet�s�gek vannak korl�tozva, teh�t min�l nehezebben jutok hozz�, ann�l t�bbet igyekszem bel�le szerezni �s ann�l ink�bb megbecs�l�m, egy�b formalit�ssal (numerus claususok, bizony�tv�ny, rendeletek stb.) nem t�r�dve.

Sajnos, ez nem �gy van. A kisebbs�gi letargia mindeneket agyonnyom. A politikus, a tud�s, az �r�, a m�v�sz, a gazdas�gi �s kereskedelmi �letp�ly�k embere, az oszt�lyok, a f�ldm�ves, a n�p minden egyede szenved ebben a bels� letargi�ban. Minden kezdem�nyez�s emiatt a bels� ok miatt bukik meg. Emiatt nincs �ldozatk�szs�g �s vesz�ti el �nbizalm�t mindenki, M�r eleve f�radt k�zzel ny�l munk�j�hoz, mert a horizontot elz�rja e sz�: Kisebbs�g. Kisebbs�g, vagyis: �gyis hi�ba minden, �gysincs eredm�ny, nem l�tom j�v�met, nem �rzek nagy c�lokat, az amb�ci�k meghalnak. Az �r� nem �r, mert arra gondol, hogy milyen kicsi e nyelv ter�lete, hogy �henhal mellette, mert �rzi, hogy n�pe fekete pal�stban gy�szolja �nmag�t �s b�jt�l, de nem olvas. Nincs egy f�rum, amely a magyar �r�s nagy emberi misszi�j�t felkaroln�, �ntudatk�pz� fens�ges erej�t felhaszn�ln�. Ilyenekre gondol �s a f�radt tollat leteszi: „Kisebbs�g vagyok”. V�g�l mindenki ezt mondja �s az eredm�ny �gy tev�dik �ssze: a kisebbs�gek egy�nenk�nt vesz�tik el az �nbizalom talaj�t �s er�t vesz a mag�rahagyatotts�g, rem�nytelens�g szomor� �rz�se.

V�gzetes az eg�sz dologban az, hogy a bels� lelki �sszeoml�s felr�z�sa, egy �j, hozz�nk m�lt� teremt� er�ket, bizalmat k�lcs�nz� j�v� c�lokat kit�z� vil�gn�zet megteremt�se, kidolgoz�sa egy k�z�s, egys�ges bels� �ntudat �rdek�ben �des kev�s t�rt�nik. A magyars�g bels� �sszef�gg�s�nek szents�geit nem �ll�tj�k a nemzet el�. A r�gi hitek �s r�gi ideol�gi�k nem mindenben felelnek meg �j helyzet�nknek. A tekint�lynek nincsenek f�rumai �s munk�sai.

Az els� tennival� ez volna: kiirtani a tudatunkb�l a kisebbs�g sz� jelent�s�nek megal�z� �s veszedelmes jelent�s�t �s megadni jelent�s�g�t. A helyzeteket igazgassa a politika �s egy�b er�k, de ezeken bel�l �lni �s �nmagunkat becs�lni akarjuk. A munk�m nem igaz, hogy kisebbs�gi munka, hanem az emberi �rt�kess�g, egy �p�t� par�nya, amelynek meg kell kapnia elismer�s�t �s fizets�g�t. Az �r�somat nem korl�tozza a nyelvter�let kicsinys�ge, mert ha az emberi szellem �rt�keihez tartozik, t�lrep�l am�gy is minden kicsinyes politik�n �s b�n�t�son. �j, er�teljes, vil�gos �s nyugati perspekt�v�kb�l, az emberis�g maradand� �rt�keib�l �ssze�ll�tott vil�gn�zetet �s c�lt kell magunk el� �ll�tanunk �s ebben meggy�z�d�ssel hinn�nk kell. Ilyen magas szempontokhoz kell hozz�neveln�nk eg�sz n�p�nket �s ennek az �ld�sos munk�nak �rdem�vel kell a t�bbs�gi nemzetek �s a vil�g el�tt �ntudatt�l f�nyl� homlokkal �tl�pni a fekete k�rt �s bebizony�tani, hogy a j�v�re hivatott n�pek verseny�ben nem akarunk �s nem lehet�nk megal�zott, len�zett, szomor�, term�ketlen „kisebbs�g”.