"B�s magyarok im�dkoznak, hallod aty�nk, hallod
Se test�nkkel, se lelk�nkkel nem k�v�ntuk a harcot
Megbocs�tunk mindazoknak akik re�nk t�rtek,
Csak m�g egyszer add vissza a dr�ga magyar f�ldet. 

(Magyarok im�ja)

Szlov�k Any�cska (Matica slovensk�)

Robert Fico szlov�k korm�nyf� 2009. augusztus�ban r�szt vett a "Szlov�k Any�cska" tur�cszentm�rtoni �nneps�g�n, megk�sz�nve, amit a Matica Slovensk� k�zel m�sf�l �vsz�zados fenn�ll�sa alatt "Szlov�ki��rt �s a szlov�k nemzet�rt" tett, egyben felsz�l�totta a Matica tagjait, hogy tev�kenys�g�kkel f�leg a D�l-Felvid�ket  c�lozz�k meg, nyilv�n a magyars�g ellehetetlen�t�se miatt.

Ferenc J�zsef 1862. augusztus 21-�n hagyta j�v� a szlov�k kultur�lis egyes�let alapszab�ly�t, valamint ezer forinttal t�mogatta l�trehoz�s�t. Az egyes�let alap�t� k�zgy�l�s�t �tezer r�sztvev� jelenl�t�ben 1863. augusztus 4-�n, Tur�cszentm�rtonban tartott�k meg, eln�k�v� �tefan Moyses beszterceb�nyai katolikus p�sp�k�t v�lasztott�k.

A szervezet hamar magyarellenes h�rokba csapott: az �ltaluk kiadott tank�nyv autochton, �sid�kt�l honos n�pk�nt �ll�totta be a szlov�ks�got �s k�ts�gbe vonta a magyar honfoglal�s jelent�s�g�t. Hamar kapcsolatba ker�ltek nemzetk�zi p�nszl�v szervezetekkel is, ami�rt Gr�nwald B�la, Z�lyom v�rmegyei alisp�n egyre gyakrabban s�rgette a Matica t�rv�nyen k�v�l helyez�s�t. Az egyes�letet v�g�l Tisza K�lm�n minisztereln�k-bel�gyminiszter oszlatta fel 1875. november 12-�n, a rendelet�ben akk�nt fogalmazva, hogy az egyes�let irodalmi tev�kenys�g helyett "hazaellenes szl�v propaganda �rdek�ben, mint politikai izgat� p�rt m�k�d�tt".

Az �j imp�rium alatt, imm�ron Csehszlov�ki�ban 1919. augusztus 5-�n �jj�alakult a Matica, az�ta is soviniszta, magyarellenes, illetve a magyarorsz�gi szlov�k kisebbs�get patron�l� tev�kenys�get fejt ki.

Hlinka-g�rda (Hlinkova Garda) 

Andrej Hlinka tev�kenys�g�r�l mindent elmond, hogy a soviniszta, v�ressz�j� magyarellenes szlov�k politikus, J�n Slota a "szlov�kok M�zes�nek" titul�lta, ami�rt "az ezer�ves magyar rabs�gb�l n�p�t a szlov�k �g�ret f�ldj�re kivezette". A Szlov�k Nemzeti P�rt kezdem�nyez�s�re sajn�latos m�don a  t�rv�nyhoz�s 2007-ben megalkotta a Hlinka eml�k�t �rz� t�rv�nyt, nem mellesleg az euro szlov�k bevezet�s�t megel�z�en az 1000 koron�son is az � k�pm�sa �ktelenkedett. M�r az 1919-es p�rizsi b�kekonferenci�n az �n�ll� Szlov�kia l�trehoz�sa mellett �g�lt, �m elk�pzel�s�vel nem alkotott osztatlan sikert. Nem meglep�, de �rdekes, hogy m�r 1927. j�lius 23-�n, lord Rothermere Daily Mailben megjelent nevezetes magyarbar�t cikk�nek aprop�j�n  Hlinka �lesen ostorozta az angol lordot, mely a l�z�t� szlov�k propaganda r�sze volt. Nem sokkal k�s�bb, augusztus 17-�n a Hlinka �ltal vezetett soviniszta Szlov�k N�pp�rt k�pvisel�i �s szen�torai hivatalosan is el�t�lt�k a "Csehszlov�kia ter�leti egys�ge ellen ir�nyul�" tev�kenys�get.  Hlinka egy 1936-os gy�l�sen deklar�lta, hogy politikai p�ldak�p�nek a n�met dikt�tort tekintette: "�n vagyok a szlov�k Hitler. Olyan rendet csin�lok itt, mint Hitler N�metorsz�gban."

A "rendcsin�l�s" sor�n agressz�v, soviniszta �s nemzetiszocializmussal szimpatiz�l� g�rdist�i rendszeresen vegz�lt�k az els� b�csi d�nt�ssel nem �rintett, rabig�ba g�rbedt felvid�ki magyars�got.  

A m�sodik vil�g�g�s idej�n a hitleri b�b�skod�ssal l�trej�tt g�nyt�kolm�nyban, az "els� Szlov�k K�zt�rsas�gban" az id�k�zben elhunyt Hlinka Szlov�k N�pp�rtj�nak (Hlinkova slovensk� l'udov� strana, HSLS) p�rt�llami diktat�r�ja alakult ki. Az alkotm�ny 58. �-a kimondta, hogy a "szlov�k nemzet az �llam ir�ny�t�s�ban Hlinka Szlov�k N�pp�rtja k�zvet�t�s�vel vesz r�szt", a 95. �-a pedig �gy fogalmazott: "A nemzetis�gi csoport alkotm�nyban foglalt jogai csak annyiban �rv�nyesek, amennyiben ugyanazokat a jogokat �lvezi az illet� nemzetis�gi csoport anyaorsz�g�nak ter�let�n lak�  szlov�k kisebbs�g is."

1939 �prilis�ban, a k�rp�taljai magyar hadmozdulatok miatt a szlov�k b�b�llam magyarellenes hadj�ratba kezdett. A szlov�k sajt� a magyarokat gyilkosoknak, a csend�r�ket pedig v�rszomjas besti�knak titul�lta. Hamarosan elszabadult a pokol: a Hlinka-g�rda tagjai 1939. �prilis 17-�n let�pt�k a pozsonyi utc�n b�k�sen s�t�l� magyarok p�rtjelv�nyeit, majd t�bb magyart v�resre vertek. A G�rda el��ll�tott tagjai azt nyilatkozt�k, hogy "fels�bb parancsuk szerint k�teless�g�k b�ntalmazni a magyarokat".  Az �v folyam�n a magyars�g a szlov�k korm�ny assziszt�l�sa mellett a g�rdist�k folyamatos atrocit�sainak volt kit�ve, a szlov�k sajt� pedig a magyars�g ellen usz�tott.

1940. �prilis�ban Pozsonyban magyarellenes t�ntet�st szerveztek, nagy sz�mban tel�tett r�plapokon a felvid�ki magyars�g kiirt�s�ra buzd�tottak. �prilis 24-�n Nyitr�n fejsz�vel fesz�tett�k le a magyar feliratokat �s folyamatosan inzult�lt�k a magyarokat. �prilis 27-�n K�sm�rkon magyargyal�z� g�nyrajzokat terjesztettek. M�jus 1-j�n L�cs�n �s Nyitr�n csaptak le a magyarokra a  Hlinka-g�rda harami�i  A g�rdist�k plak�tokat ragasztottak ki a k�vetkez� sz�veggel: „V�ct�l Miskolcig, Popr�dig minden a mienk! �zsia a tietek, ez a f�ld a mienk! Fogjatok pusk�t �s sisakot a hazug magyarok ellen! Szlovenszk� a szlov�koknak, �zsia a magyaroknak! Szedj�tek �ssze a felhalmozott rongyaitokat, �s menjetek �zsi�ba!" Az �jszaka folyam�n a v�rengz� g�rdist�k k�veket dob�ltak be a alv� magyarok ablakain.

A felvid�ki magyar lapoknak megtiltott�k a magyar helys�gnevek haszn�lat�t, a magyars�g nem gy�lekezhettek, nem vonulhattak fel, nem viselhettek jelv�nyeket �s nem haszn�lhatt�k a nemzeti trikol�rt, a szlov�k p�sp�k�k akci�t ind�tottak a magyar szenteket �br�zol� szobrok elt�vol�t�s�ra.  

1941 j�lius�ban a cs�csel�k sz�tverte az eperjesi Magyar Kaszin�t, majd az er�szakhull�m az eg�sz Felvid�ken v�gigs�p�rt, a hat�s�gok pedig semmit sem tettek a hulig�nok megf�kez�se �rdek�ben. 1941 november�ben a k�sm�rki �s igl�i kult�rh�zat d�lt�k fel, a hat�s�gok �llamellenes, irredenta propagand�nak  min�s�tett�k �s erre hivatkozva betiltott�k a Himnuszt, a Sz�zatot �s a Nemzeti Dalt, valamint a klasszikus magyar �r�k m�veit.

A Hlinka G�rd�t 1945-ben feloszlatt�k, �m a Fico-Slota-Meciar korm�ny idej�n ism�t elburj�nzott a gaz: a magukat Szlov�k Testv�ris�gnek (Slovensk� Pospolitost) nevez� t�m�r�l�s ny�ltan �polhatja Tiso �s Hlinka eml�k�t.

 Vasg�rda (Garde de Fier)

A soviniszta rom�n f�lkatonai szervezet magj�t k�pez� politikai mozgalmat Corneliu Zelea Codreanu alap�totta 1927. j�nius 24-�n, els� sz�m� napiparancs�val, l�trehozva ezzel a Mih�ly Arkangyal L�gi�t (Legiunea Arhanghelului Mihail).  A rosszul tanul� rom�n egyetemist�k hulig�n band�j�b�l L�gi�v� szervezett xenof�b mozgalom 1930-ban l�pett a politika g�r�ngy�s �tj�ra, Vasg�rda n�ven k�n�lva v�laszt�si programot, a v�laszt�son azonban egy meghi�sult gyilkoss�gi k�s�rlet miatti feloszlat�s ok�n "Corneliu Codreanu Csoportja" n�ven indultak - 1931-ben mind�ssze egy mand�tumhoz jutottak a t�rv�nyhoz�sban.  1932-ben m�r �t mand�tumot nyertek el, azonban hamar a terror eszk�z�hez folyamodtak: an Duca liber�lis rom�n minisztereln�k feloszlatta a G�rd�t, erre v�laszul g�rdist�k egy csoportja meggyilkolta a minisztereln�k�t.  1935 j�nius�ban vette fel a L�gi� a Partidul Totul pentru �ar� (MIndent a Haz��rt P�rt) nevet.

Codreanu az SS mint�j�ra hal�losztagokat szervezett, majd egy marosv�s�rhelyi di�kkongresszuson lesz�gezte, hogy szerinte "az ember�l�s a politikai harc egyik eszk�ze", majd hamar �ssze is �ll�totta a meggyilkoland�k list�j�t. Az egyik brut�lis gyilkoss�g "h�zon bel�l" t�rt�nt: 1936-ban a G�rda Codreanuval szemben �ll� kapit�ny-helyettes�t, Stelescut 120 goly�val v�gezt�k ki, majd balt�val apr� darabokra has�tott�k holttest�t. 1937-re a g�rdista p�rt m�r 66 k�pvisel�t k�nyvelhetett el mag�nak, 1938-ra azonban II. Mih�ly rom�n uralkod� egyszem�lyi diktat�r�t vezetett be, feloszlatva a p�rtokat. Val�s�gos hanyatl�s v�gi R�m�v�, a k�osz �s anarchia orsz�g�v� v�ltozott Rom�nia, ahol a f�lelem l�gk�re uralkodott el.

Codreanut beb�rt�n�zt�k, a Vasg�rda �j terrorkapit�nya, Horia Sima azonban kor�bban nem l�tott vandalizmust honos�tott meg Rom�ni�ban. 1939-ben a kir�ly kegyeibe f�rk�zve a v�res kez� Sima miniszteri t�rc�t kapott. A m�sodik b�csi d�nt�s ut�n lemondott a monarcha, Sima keretleg�nyei pedig szabad kezet kaptak... A sz�gyenteljes komp�nia v�gigrabolta az orsz�got, majd a  g�rdista osztagok „sz�gyenoszlopot” �ll�tanak fel, ellens�geiket nyilv�nosan botozt�k, nem ritk�n agyonvert�k. A terror Antonescu marsall 1941-es hatalom�tv�tel�ig tartott.

Maniu-g�rda

1944. szeptember 12. �s november 14. k�z�tt a rom�n �s szovjet csapatok �ltal megsz�llt �szak-Erd�ly ter�let�n �l� magyars�g a Maniu-g�rdist�k �s a rom�n csend�r�k barb�r kegyetlenked�seinek pr�d�j�v� v�lt. Terrork�l�n�tm�nyek j�rt�k a magyarlakta falvakat, ahol a rabl�s �s �rtelmetlen v�rf�rd�k t�meges m�retet �lt�ttek. Az �rtatlan magyar lakoss�g a soviniszta rom�n bossz��ll�s �ldozat�ul esett.

A legh�rhedtebb alakulat a Sz�szr�genb�l Rom�ni�ba menek�lt vasg�rdista �gyv�d, Gavril Olteanu vezette Iuliu Maniu �nk�ntes Ezred volt, mely j�r�szt egykori vasg�rdista bandit�kb�l tev�d�tt �ssze.  A Maniu-g�rda sz�kelyf�ldi b�ntet�exped�ci�ja a t�rt�nelem legv�resebb tetteinek egyike volt, a legbrut�lisabb kiv�gz�sek ott t�rt�ntek, ahol Olteanu szem�lyesen is megjelent.

1944. szeptember 26-�n egy 30-35 f�nyi k�l�n�tm�ny Olteanu vezet�se alatt Sz�razajt�n l�fegyverrel �s balt�val lem�sz�rolt 13 sz�kely lakost, majd mintegy hetven f�rfit hurcoltak el hal�lt�borba. Gyergy�szentmikl�s k�rny�k�n a lakoss�g folyamatos vegz�l�sa mellett tov�bbi nyolc sz�kelyt gyilkoltak meg. Szentmih�ly k�zs�gben egy birtokost �s h�rom magyar gazd�t v�geztek ki. Cs�kszentdomonkoson 11 embert, Gyergy�szentmikl�son a t�glagy�rban h�rom sz�kelyt l�ttek agyon. Magyarzsomboron h�rom, Egeresen 13, B�nffyhunyadon 11 magyart m�sz�roltak le a prib�kek. Egyed�l Maros-Torda v�rmegy�b�l 4000 magyart hurcoltak hal�lt�borokba.  

Rom�ni�ban 36 intern�l�t�bor m�k�d�tt, amelyekben ezrek lelt�k hal�lukat �s sokakat Szib�ri�ba deport�ltak innen. A legh�rhedtebb intern�l�t�bor a Brass� melletti F�ldv�ron v�d��rizet c�lj�b�l l�trehozott t�bor volt, de meg kell eml�teni a focsani tranzitt�bort �s a Tirgu Jiu-i t�bort. 1944 �sz�n a rom�n hat�s�gok 40 000 magyart fogtak �ssze Erd�lyben �s deport�ltak koncentr�ci�s t�borokba. Az�ta sem sz�l �rt�k a harang ...

Szics-g�rda (Karpatszka Szics, ONOKSZ)

1938. november 9-�n, a k�rp�taljai Huszton alakult meg a Szics-g�rda nev� ukr�n f�lkatonai szervezet. Az alakulatot Podkarpatszka Rusz (K�rp�t-Ukrajnai K�zt�rsas�g) korm�ny�nak v�delme �s az "�llamellenes propaganda" felsz�mol�sa �rdek�ben hozt�k l�tre Dritko Klimpus vezet�s�vel. Mityo Pop ukr�n t�rt�n�sz szerint a Szics-g�rd�nak hivatalos vezet�i mellett volt egy rejtett csapata is. amely az uk�rn f�ldr�l sz�rmaz� ukr�nokb�l �llt, t�bbnyire az egykori gal�ciai terrorista akci�k emigr�ci�ba vonult vezet�ib�l rekrut�l�dott a tags�g. A k�l�n�tm�ny tagjai �rtatlan �llampolg�rokat inzult�ltak a ny�lt utc�n, K�rp�talja Magyar Honv�ds�g �ltali visszafoglal�sa el�tt pedig a post�t is kirabolt�k. 1939 m�rcius�nak els� fel�ben a felfegyverzett g�rdist�k a magyar �s a ruszin lakoss�g ellen t�bb �zben is atrocit�sokat k�vettek el, amelyek ellen a hat�s�gok nem l�ptek fel.

Rom�n T�zhely (Vatra Rom�neasc�)

Ma is m�k�d� magyar-�s zsid�ellenes, soviniszta rom�n szervezet. 1990. febru�r 7-�n alakult meg Marosv�s�rhelyen, sz�mos egykori kommunista �s Securitat�s gy�jt�helye. Ez a terrorszervezet szervezte meg 1990-ben a marosv�s�rhelyi zavarg�st ("fekete m�rcius"), amely h�rom magyar �s k�t rom�n hal�l�val v�gz�d�tt. A magyar �s rom�n lakoss�g napokon kereszt�l n�zett egym�ssal farkasszemet Marosv�s�rhely f�ter�n, majd a v�rosba ir�ny�tott, k�rny�kbeli rom�n cs�csel�k fejsz�kkel, hus�ngokkal, f�mdorongokkal �s vasvill�kkal felszerelkezve rontott r� a fegyvertelen magyar t�ntet�kre. �regembereket vertek meg az utc�n, f�ld�n hever� magyarokat rugdostak, az RMDSZ sz�kh�z�nak ajtaj�t fejsz�vel beszak�tott�k, a b�k�sen k�zeled� erd�lyi magyar �r�, S�t� Andr�s szem�t pedig kivert�k. A rom�noknak volt b�r a k�p�k�n: filmes propagandakiadv�nyaikban azt hazudt�k a k�lf�ldieknek, hogy a felv�teleken a magyarok �tlegelik a rom�nokat.   

Forr�sok: 

• "A Karpatszka Szicsr�l-m�sk�ppen" - karpataljaturizmus.info
• "A szlov�k M�zes mell� ker�l a pr�gai tavasz atyja", M�lt-kor.hu t�rt�nelmi magazin
• bumm.sk
• Drucza Attila: Honn�t j�tt a "G�rda"? - In: Nagy Magyarorsz�g t�rt�nelmi magazin, I. �vfolyam, 2. sz�m
• G�l M�ria: A hal�l �nk�ntesei - A Maniu-g�rdist�k r�mtettei - In: Rubicon, 2005/6
• Gyurgy�k J�nos: Ezz� lett magyar haz�tok - A magyar nemzeteszme �s nacionalizmus t�rt�nete, Osiris Kiad�, Budapest, 2007
• Jaj, hol a m�ltunk? - A Trianon-jelens�g, Helikon kiad�, Budapest, 2005
• Janek Istv�n: Magyar-szlov�k kapcsolatok 1939-1941 k�z�tt a k�t �llam diplom�ciai irataiban, In: Aetas, 2007/4  
• "L�trej�n a Matica Slovensk�", M�lt-kor.hu t�rt�nelmi magazin
• Miroslav Michela:  Lord Rothermere kamp�ny�nak szlov�kiai visszhangja -  http://www.szazadok.hu/archiv/pdf/0506mm.pdf
• "Nem magyarok v�gezt�k ki a visszavonul� ukr�n fegyvereseket", M�lt-kor.hu t�rt�nelmi magazin
• Ormos M�ria: A Vasg�rda - A rom�n fasiszta mozgalom kifejl�d�se - In: Hist�ria, 1982/02
• Szarka L�szl�: A szlov�k Matica - In: Hist�ria, 1993/02
• wikip�dia