Baross Sz�vets�g

1919-ben alakult gazdas�gi-�rdekv�delmi egyes�let (teljes neve: Baross Sz�vets�g Keresked�, Iparos, Rokonszakm�k �s Termel�k Orsz�gos Egyes�lete),  amelyet a kereszt�ny iparosok, keresked�k, gazd�k �s v�llalkoz�k �rdekeinek k�pviselet�re h�vtak �letre "a megl�v� merkantil �rdekk�pviseleti sz�vets�gekkel szemben". Vezet�je Rausch Alad�r budapesti nagykeresked� volt. 1920 ut�n sorra alakultak vid�ki fi�kszervezetei, �gy a Baross Sz�vets�g az eg�sz orsz�got beh�l�zta. Helyi szervezetei szakmai tov�bbk�pz�seket tartottak, k�t�ves kereskedelmi szaktanfolyamokat szerveztek, fels� kereskedelmi iskol�t l�tes�ttek, j� n�h�ny  �voda alap�t�s�ban is r�szt vettek, sz�mos gy�jt�st szerveztek hat�ron k�v�l rekedt nemzettestv�reink megseg�t�s�re, gy�rakat alap�tottak (p�ld�ul konzervgy�rat a d�lvid�ki Szabadk�n). A hazat�rt nemzetr�szeken (Felvid�k d�li s�vja, K�rp�talja, �szak-Erd�ly �s a Sz�kelyf�ld, B�cska, B�n�t �s Murak�z) a Hangya Sz�vetkezet mellett az egyik legismertebb kereszt�ny-nemzeti- gazdas�gi egyes�let volt.

Keleti Arcvonal Bajt�rsi Sz�vets�g (KABSZ)

Imr�dy B�la 1943-1944-ben sz�ks�gesnek tartotta egy gyorsan mozg�s�that�, �t�k�pes alakulat �letre h�v�s�t. Ebben seg�tette az 1943-t�l m�k�d� KABSZ. A KABSZ c�lul t�zte ki a keleti fronton szolg�lt tisztek �s honv�dek �sszefog�s�t. L�trehoz�i k�z�tt volt Bolh�y Imre sz�zados, Ney K�roly �gyv�d �s tartal�kos f�hadnagy �s Ambrus J�zsef, a Nemzet�r c�m� lap szerkeszt�je. A KABSZ "SZMSZ"-e szerint "t�m�r�teni kell mindazokat, akik a frontszolg�lat, illetve a katonai szolg�lat, vagy m�s kiv�l� �rdemek alapj�n alkalmasak arra, hogy a bolsevizmus elleni k�zdelemben ir�ny�t� szerepet kapjanak". A szervezet illeg�lis toborz�sba kezdett, a n�met megsz�ll�s ut�n pedig sor ker�lt leg�lis alakul� gy�l�s�kre is, amelyen Imr�dy is r�szt vett. A Tattersaalban megrendezett gy�l�sen 3000-4000 egykori honv�d jelent meg. A szervezet ekkor m�r soraiban tudta a zsid� honfit�rsaink deport�l�s�ban dicstelen szerepet v�llal� Jaross Andort, Endre L�szl�t �s Baky L�szl�t is. Imr�dy B�la egykori minisztereln�k 1944 m�jus�ban v�llalta el a KABSZ ir�ny�t�s�t.

A KABSZ-ot a form�l�d� nyilas diktat�ra nem n�zte j� szemmel, ez�rt azt 1944. november 16-�n feloszlatt�k.

Magyar �let Mozgalom ('Csodaszarvas Mozgalom')

1939. janu�r 6-�n nagy izgalom uralkodott a budapesti Vigad� k�rny�k�n, sorra g�rd�ltek a befoly�sos politikusok automobiljai a V�r�smarty t�rre. A Vigad� nagyterm�ben a p�dium m�g�tt saj�tos drap�ria d�szelgett: a nemzetisz�n z�szl�ba �s feh�r mez�be foglalt arany k�r, az apostoli kett�skereszttel �s a h�rmashalommal, rajta egy jobbra ugr�, fej�t h�traford�t� arany csodaszarvas. Imr�dy B�la minisztereln�k ekkor h�vta �letre a Magyat �let Mozgalmat. "�si magyar f�ld�n �j magyar �letet" hirdetett. Nacionalista t�rsadalmat k�vetelt, amely azt jelenti, hogy a "Nemzet fiai tiszt�ban legyenek azzal a kulcshelyzettel, amelyet a Duna v�lgy�ben elfoglalunk ... azzal, hogy a K�rp�tok medenc�j�nek mi vagyunk a gravit�ci�s k�zpontja". A magyar t�rsadalmat lelki megtisztul�snak k�v�nta al�vetni, �titatni "a kereszt�ny szolidarit�s szellem�vel, kereszt�ny erk�lcs�k parancsolatainak jelszav�val". A Mozgalom 1939. m�rcius�ban beolvadt a a korm�nyz� Nemzeti Egys�g P�rtj�ba, amely felvette a Magyar �let P�rtja (M�P) nevet.

Nemzeti Radik�lis P�rt

Vit�z Bajcsy-Zsilinszky Endre alap�totta meg a gazdas�gi v�ls�g derek�n Tarp�n a Nemzeti Radik�lis P�rtot. Tarpa a magyar nemzeti k�zv�lem�ny eml�kezet�ben a kurucok �s Esze Tam�s v�rosak�nt maradt meg, �m kevesen tudj�k, hogy Bajcsy-Zsilinszky mozgalm�t ebben  a k�zs�gben h�vta �letre. Az �js�gh�rek szerint 1931. janu�r 11-�n k�t �s f�l ezres t�meg v�rta a falu hat�r�ban a p�rtot alak�t�kat. A h�sztag� lovasband�rium, �l�n Zeke K�rollyal, kuruc z�szl�val k�sz�nt�tt�k Bajcsy-Zsilinszky Endr�t, a z�szl�ra az al�bbiakat h�mezt�k: "Tarpa kuruc volt �s az is marad!"  Bajcsy-Zsilinszky eg�sz �let�ben a Szent Istv�n-i birodalom restaur�l�s�n f�radozott, azt - amint egyszer fogalmazott - soha nem cser�lte volna fel "az el�kel� idegen, Wilson professzor �r elveivel" (Bajcsy-Zsilinszky Endre: Egyetlen �t a magyar paraszt, Budapest, 1938, Kelet N�pe). A magyar k�lpolitika t�rt�netileg igazolt c�ljair�l pedig ezeket �rta: "A magyar nemzetnek valami m�don ki kell jutnia az Adri�ra, hogy a tenger szabad leveg�j�ben m�s nagy sorsra rendelt n�pekkel egy�tt k�ldet�s�hez �s er�fesz�t�seihez nagy l�legzetet vehessen. A b�szke �rp�di Magyarorsz�g is az Adri�n l�legzett �s tengelye Bud�t�l d�lre vonult a tengerpart fel�. A horv�t-magyar sorsk�z�ss�g �s testv�ris�g az �rp�dok, Anjou-k �s Hunyadiak Magyarorsz�g�nak megingathatlan �s eleven �selve mindaddig, m�g a magyar birodalom virul, s�t m�g a t�r�k harcok alatt is, mindaddig, m�g a t�r�k�k ki�z�s�vel s a habsburgi kir�lys�g v�glegesnek l�tsz� kialakul�s�val der�kba nem t�rik a magyar birodalmi gondolatot." (A nemzeti radikalizmus, 1930)

Rongyos G�rda

A magyar virtusnak komoly trad�ci�i vannak, de ezek k�z�l is kiemelked� az 1920-as trianoni trauma ut�n �letre h�vott civil ellen�ll�si mozgalom, a Rongyos G�rda heroikus harca Nyugat-Magyarorsz�g�rt.

Az Osztr�k �llamtan�cs m�r 1918. november 17-�n ter�leti ig�ny�t jelentette be Moson, Soporon �s Vas v�rmegy�k egy r�sz�re, amit az 1919. szeptember 10-�n ratifik�lt Saint Germain-i b�kedikt�tum biztos�tott is de iure, majd ezt a jogi helyzetet k�s�bb a trianoni dikt�tum is meger�s�tette. 1919. augusztus 20-�n Sopron v�rosa t�bori mis�vel b�cs�ztatta a kivonul� magyar honv�ds�get, majd felvonultak a hat�rra az osztr�k Volkswehr csapatai, hogy megsz�llj�k Nyugat-Magyarorsz�got. Ek�zben H�jjas Iv�n volt rep�l� f�hadnagy kiadta a bevonul�si parancsot, �s felkel�i hamarosan Sopron k�rny�k�re �rkeztek, majd szervezkedni kezdtek a selmecb�nyai Akad�mi�r�l el�ld�z�tt di�kok (Magyar Kir�lyi B�nyam�rn�ki �s Erd�m�rn�ki F�iskolai hallgat�i, Magyar�v�ri Gazdas�gi Akad�mia hallgat�i) is. A hivatalos hader�t puszt�n a II. orsz�gos tartal�k csend�r z�szl�alj k�pviselte, parancsnoka Ostenburg-Moravek Gyula volt.

1921. Augusztus 27-�n a felkel�k kijelentett�k, hogy Nyugat-Magyarorsz�got ak�r az �let�k �r�n is megv�dik. Este 11 �r�ra H�jjas Iv�n 120 embere �rkezett Sopronba, a magyar�v�ri gazd�szhallgat�k sz�ma pedig el�rte a 130 f�t. A Volkswehr csapatait m�snap  a h�s ellen�ll�k t�ze fogadta: �gfalv�n�l a rongyosok meg�ll�tott�k az osztr�k csapatokat. A csata h�si halottj�r�l, Baracsi L�szl�r�l �gfalv�n k�s�bb utc�t neveztek el �s eml�km�vet �ll�tottak fel.   Eml�km�ve avat�s�n Boss�nyi �rp�d pl�b�nos �gy fogalmazott, hogy "a hely, ahol �llunk, kicsi pont, de hat�rk� egy nemzet �let�ben". 

A nyugat-magyarorsz�gi  felkel�k �sszl�tsz�ma mintegy 3500-4000 f� volt, a vel�k szemben �ll� ellens�g l�tsz�mban jelent�s f�l�nyt k�pviselt, de rongyosaink mindv�gig gy�zedelmeskedtek.

Az antant hatalmaknak persze nem tetszett ez a h�sies �nfel�ldoz�s: ism�t k�telezt�k a Magyar Kir�lys�got, hogy a nyugat-magyarorsz�gi nemzetr�szt adja �t Ausztri�nak. 1921. okt�ber 3-�n ezt a magyar korm�ny meg is tette, azonban m�snap a wilsoni �nrendelkez�si elv �rtelm�ben a felkel�k Fels��r�tt, d�li 12 �rakor kiki�ltott�k a f�ggetlen Lajtab�ns�got. Ezt egy �n. alkotm�nyoz� nemzetgy�l�s is meger�s�tette, ahol Pr�nay P�l a felkel�k f�vez�rek�nt a jelenl�v�kkel meger�s�ttette a f�ggetlens�get., majd egy nyilatkozatot adtak ki, melynek sz�vege a k�vetkez� volt: "Mi, akik az �si haz�nkt�l megk�rdeztet�s�nk n�lk�l elszak�tattunk �s a legy�z�tt Ausztria kommunist�inak martal�k�ul dobattunk oda, hogy becs�let�nket, csal�dunkat, vagyonunkat, vall�sunkat, erk�lcseinket megmenthess�k a v�r�s szenny�radatt�l, k�zs�g�nk n�pei nev�ben f�ggetlens�g�nket, �n�ll�s�gunkat, �ltal�nos semlegess�g�nket kiki�ltjuk."

A felkel�s nem volt hi�baval�: Sopronban �s k�rny�k�n 8 k�zs�gben (�gfalva, Balf, Fert�boz, Fert�r�kos, Harka, K�ph�za,  Nagycenk, Sopronb�nfalva) n�pszavaz�st tartottak 1921. december 14-e �s 16-a k�z�tt. Err�l l�sd m�g "Civitas Fidelissima" c�m� men�pontunkat.

A n�pszavaz�s tizedik �vfordul�j�n tartott megeml�kez�sen Ruzsinszky L�szl�, a Magyar Kir�lyi B�nyam�rn�ki �s Erd�m�rn�ki F�iskola Ifj�s�gi K�r�nek eln�ke �gy eml�kezett a nyugat-magyarorsz�gi harcok h�seire: "...a mi tariszny�nk oly nagyon �res ... de a sz�v�nk az tele van kinccsel! Lelk�nk �nnepi f�nyben ragyog! �nnepel f�nyesen, pomp�san Titeket, akik nem hallgattatok genfi nagymamames�kre, akik nem besz�ltetek, hanem tettetek! �leteteket tett�tek kock�ra Sopron�rt! Belehas�tottatok a trianoni b�kedikt�tum sz�gyenpap�rj�ba s m�g f�l�ttettek p�lc�t t�rt a korm�ny, Ti egy v�rost adtatok az orsz�gnak. Ti adt�tok, mert sose lett volna itt n�pszavaz�s, s nem maradt volna Sopron magyar, ha Ti nem vagytok." K�sz�net a H�s�knek!

Rosseb-ezred

"A rosebb egye meg" - szoktuk mondani m�rg�nkben, kevesen vannak azonban tiszt�ban azzal, hogy a sz� a magyar hadt�rt�net egyik legnagyobb �ldozat�t v�llal� honv�d ezred elnevez�s�b�l ered. Somogy megye sz�khely�n, Kaposv�ron kapta az els� vil�gh�bor�s,  "44-es sorgyalogezred" a rosseb mell�knevet.  Weisz Ern� adatai szerint a „Rosseb-ezredben” �sszesen 51 ezer 693 f� szolg�lt a vil�g�g�s sor�n. Kiss Bal�zs szerint a h�bor� folyam�n v�gig  3500 k�r�li volt az ezred l�tsz�ma, amelyet a szerb fronton egyszer, az orosz fronton pedig tizenegyszer kellett teljes l�tsz�mra felt�lteni. Andr�ssy Antal az els� vil�gh�bor� ut�n �gy fogalmazott, hogy ilyen hatalmas vesztes�get a magyar hadt�rt�netben egyetlen ezred sem szenvedett el. Illy�s Gyula is megeml�kezik a Rosseb ezredr�l: a Puszt�k n�p�ben az �r�  arra hivatkozik, hogy a h�bor� kezdet�n n�gy h�nap alatt n�gyszer semmis�lt meg az alakulat, �s n�gyszer t�madt fel. Kamaszkorunk kedvelt �r�ja, Fekete Istv�n a m�sik neves �r�, aki a Rosseb-ezredhez kapcsol�d� kijelent�seket tesz m�veiben. Kiss megjegyzi azonban, hogy Fekete Istv�n ink�bb az ezred m�sik nev�t, az Albrecht f�hercegre utal�t haszn�lja els�sorban. A rosseb ragadv�nynevet a katon�k b�szk�n v�llalt�k: az ezred jelv�ny�n egy szuronnyal �s koszor�val d�sz�tett „Csak el�re rosseb!” felirat volt olvashat�. 1918-ban feloszlatt�k az alakulatot, 1919-ben azonban dand�rk�nt  harcoltak egyes egys�gei a rom�nokkal �s a csehekkel.

S�rk�nyos Mozgalom

A T�rzs�k�s Magyarok T�m�r�l�se -  vagy ismertebb nev�n S�rk�nyos Mozgalom - 1938-1939-ben �lte vir�gkor�t. Ekkor jelent meg k�zponti �js�gja, a S�rk�ny ("A t�rzs�k�s magyar n�p �s az �rtelmis�g magyar sz�rmaz�s� kisebbs�g�nek �nv�d� lapja"). A mozgalom a nev�t a Luxemburgi Zsigmond kir�ly (1387-1437) �ltal 1408-ban alap�tott S�rk�ny-rend ut�n kapta. A mozgalom vezet�je vit�z Makay Mikl�s volt.

A mozgalom els�sorban a k�z�poszt�ly �rdekeit k�pviselte, de k�vetel�seik egy r�sze kiterjedt a hazai munk�ss�gra �s paraszts�gra is. A mozgalom tiltakozott a zsid�t�rv�nyek ellen. Politikai c�ljaikat Magyarorsz�g a magyarok�! jelmondattal foglalt�k �ssze.  (A szlogent a Jobbik Magyarorsz�g�rt Mozgalom is haszn�lta a 2009-es EP-v�laszt�si kamp�nyban.) A s�rk�nyosok v�delmi z�rsz�mot (Numerus Hungaricus) k�veteltek az �rtelmis�g k�r�ben a t�rzs�k�s magyar kisebbs�g sz�m�ra, ezen k�v�l a munkaj�vedelmeket v�delmez� ad�rendszert �s radik�lis f�ldrefomot s�rgettek. Ki�lltak a szabads�gjogok vissza�ll�t�sa, a kiv�teles t�rv�nyek megsz�ntet�se �s a munk�sv�delmi t�rv�nyek meghozatala mellett �s magyar c�l� Duna-v�lgyi politik�t k�v�ntak.

Szent L�szl� Hadoszt�ly

Nev�t �rp�d-h�zi kir�lyunkr�l. I. L�szl�r�l (1077-1095) kapta. 1944. okt�ber 12-�n vit�z Csatay Lajos honv�delmi miniszter rendelete konstitu�lta a hadoszt�lyt: "Haz�nknak a keleti veszedelemmel: a szovjet bolsevizmussal v�vott �let-hal�l harc�ban,  a m�g rendelkez�sre �ll� emberanyag legjav�b�l egy �j elit hadoszt�ly, a 'Szent L�szl� Hadoszt�lyt' �ll�tom f�l". Paracsnok�v� vit�z Sz�gyi Zolt�nt vezet�k ki, aki m�r az els� vil�gh�bor�ban arany vit�zs�gi �rmet szerzett. A Hadoszt�ly teljes eg�sz�ben soha nem tudott megalakulni. Elit jelleg�t a hadoszt�ly z�m�t kitev� v�logatott gyalogs�gi alakulatok harci szelleme �s �tlagot meghalad� k�pzetts�ge adta. Form�lis megalakul�sa 1944. okt�ber 17-�n, a K�roly-laktany�ban t�rt�nt. A Hadoszt�lynak sem a Waffen-SS.hez, sem a nyilasok fegyveres alakulataihoz nem volt semmi k�ze.  A Hadoszt�ly az 1944-45-�s felvid�ki hadm�veletekben is r�szt vett: az Ipoly �s Garam foly�k ment�n megv�vott p�nc�los �tk�zetek akt�v r�szesei voltak. Tagjai 1945. m�jus 11-�n a britek el�tt tett�k le a fegyvert, akik kiadt�k �ket a bossz�ra szomjas szovjet hadaknak.

Sz�kely Hadoszt�ly

Az Osztr�k–Magyar Monarchia �sszeoml�sa, a baloldali �szir�zs�s l�zad�st k�vet� kaotikus �llapotok,  az internacionalizmus �s pacifizmus eszm�inek korm�nyszintre emel�se k�vetkezt�ben a r�nk t�r� nemzetis�gi hader�kkel szembeni �nv�delem es�lye minim�lisra korl�toz�dott.  A fegyelem �s tiszti tekint�ly hely�t a rendetlens�g �s az �ntudatos tiszteletlens�g vette �t. K�rolyi Mih�ly, a v�r�s gr�f honv�delmi minisztere kijelentette, hogy nem akar t�bb katon�t l�tni. (Linder egy�bk�nt a magyargy�l�l� Ferenc Ferdin�nd tr�n�r�k�s bizalmi k�r�hez tartozott, majd a magyar hader� sz�tver�se ut�n a P�cset megsz�ll� szerbekkel kollabor�lt, amikoris a v�ros polg�rmestere lett. K�s�bb jugoszl�v �llami nyugd�jban r�szes�lt �s d�szs�rhelyet kapott Belgr�dban.)

Az erd�lyi 38. hadoszt�ly megszervez�se a fent le�rtak miatt  neh�zs�gekbe �tk�z�tt mindaddig, am�g a Kolozsv�ron tart�zkod� sz�kely tartal�kos tisztek fej�b�l ki nem pattant a sz�kelyf�ldi toborz�s �tlete. November v�g�n indultak toborz� �tra, 1918. december 1-j�n m�r ki is g�rd�lt az els� p�nc�lvonat az �gostonfalvi �llom�sr�l, amely a sz�kely �nk�nteseket vitte Kolozsv�rra. Mellett�k a demark�ci�s vonalon t�lr�l visszavonul� nemzet�r�k, csend�r�k, hadapr�d-iskol�sok, tiszti k�l�n�tm�nyek, a kor�bban bevonultak k�pezt�k a hadoszt�ly magv�t, amely 1919 janu�rj�ban kapta a Sz�kely Hadoszt�ly elnevez�st. Parancsnoka Kratochwill K�roly lett.

H�napokon kereszt�l szolg�ltak hi�nyos fegyverzetben, felszerel�ssel az aktu�lis demark�ci�s vonalon a mor�lis er�t fel�rl� t�tlens�gre k�rhoztatva. Az �prilis 16-�n h�rom hadoszt�llyal megindult rom�n offenz�v�val szemben tizenk�tezer ember �llt egy csak t�bori �rs�kkel megsz�llt v�delmi vonalon M�ramarosszigett�l Csucs�ig. A katonai veres�g elker�lhetetlen volt, de h�siess�g�kkel �r�kre be�rt�k magukat a magyar t�rt�nelem h�seinek k�r�be: �k val�ban megcselekedt�k, amit megk�vetelt a Haza.  

A visszavonul� hadoszt�ly t�bb alkalommal ker�lt �ssze�tk�z�sbe a v�r�s�kkel. A Gy�rtelek, Kocsord, M�t�szalka t�rs�g�ben a rom�nokkal szemben megv�vott �tk�zet ut�n a Ny�rs�gbe �sszevont er�k helyzet�t a tisztikar kil�t�stalannak l�tta. Megkezd�dtek a fegyverlet�teli t�rgyal�sok. A meg�llapod�st Ny�rbakt�n �rt�k al� �prilis 26-�n, a k�nyszer� fegyverlet�telre Demecserben ker�lt sor. A tisztikar �s a leg�nys�g nagyobb r�sze a brass�i intern�l� t�borba ker�lt, kisebb r�sze tov�bb folytatta harc�t a sz�l�f�ldj��rt a V�r�s Hadsereg oldal�n, majd betagoz�dott a Nemzeti Hadseregbe.

L�sd m�g  "Trianon, 1920" c�m� men�pontunkat! 

Turul Sz�vets�g

Az elm�lt �vekben f�leg a Turul Sz�vets�g k�t vil�gh�bor� k�z�tti tev�kenys�ge miatt ker�lt a honi balliber�lisok t�mad�sainak keresztt�z�be �si magyar jelk�p�nk, a turulmad�r. A Turul mint szimb�lumot �rdekes m�don a v�r�s terror m�k�dtet�inek is t�rh�z�ban szerepelt: 1919-ben egy budapesti �tv�s a V�r�s �rs�g jelv�ny�be egy sz�rnyal� turulmadarat foglalt.  

A Turul Sz�vets�g (Magyar Egyetemek �s F�iskol�k Orsz�gos Nemzeti Turul Sz�vets�ge El�k�sz�t� Bizotts�ga) mint egyetemi mozgalom alakult meg 1919. augusztus 3-�n, Budapesten. 1920 j�lius�ban alakult meg az els� nyolc bajt�rsi egyes�let a f�v�rosi fels�oktat�si int�zm�nyekben. A bajt�rsi egyes�letek fakult�nsonk�nt szervez�dtek, t�bbnyire az adott tudom�ny�ghoz kapcsol�d� nevekkel (pl. Werb�czy Bajt�rsi Egyes�let). Az egyes�letek tev�kenys�g�t a ker�leti vez�rs�gek ir�ny�tott�k. A Turulosok ki�lltak IV. K�roly restaur�ci�s k�s�rletei idej�n hat�rozottan ki�lltak Horthy Mikl�s  mellett, az 1921 �szi buda�rsi csat�ban is a Korm�nyz� mellett harcoltak.

Az 1930-as �vek v�g�re a Turul Sz�vets�g nagyj�b�l 40 000 tagot k�nyvelhetett el mag�nak. A Sz�vets�g �ltal�ban tradicion�lis neveket adott tagjainak (daru, levente) �s tisztvisel�inek (vez�r, n�dor, �r�de�k). A fels�oktat�si int�zm�nyekkel jogviszonyban �ll� hallgat�k mellett fontos szerepet t�lt�ttek be a diplom�s fiatalok (dominusok) is. A turulist�k jellegzetes viselet�hez tartozott a n�met mint�j� t�ny�rsapka, majd az �n. Bocskai-sapka. A Sz�vets�get 1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Korm�ny t�rv�nyen k�v�l helyezte.

Forr�sok

• A Sz�kely Hadoszt�ly eml�kezete - Erd�ly.ma
• Centropa.hu fogalomt�r
• Gyurgy�k J�nos: Ezz� lett magyar haz�tok - A magyar nemzeteszme �s nacionalizmus t�rt�nete, Osiris Kiad�, Budapest, 2007
• Kerepeszki R�bert: Turul - In: Rubicon 2009/1-2, Magyar jobboldali hagyom�ny
• Kosaras P�ter �kos: A Rongyos G�rda �s a Lajtab�ns�g, In: Nagy Magyarorsz�g t�rt�nelmi magazin, I. �vfolyam, 2. sz�m
• Kov�cs Zolt�n Andr�s - Sz�mv�ber Norbert: A Waffen-SS Magyarorsz�gonm - Paktum Nyomdaipari T�rsas�g, Budapest, 2001
• "Kuruc volt �s az is marad!" - Sulinet.hu
• Martin Korn�l - Ugron Istv�n: Fejezetek a Szent L�szl� Hadoszt�ly t�rt�net�b�l
• Romsics Gergely: T�rt�netpolitikai gondolkod�k  - In: Rubicon 2009/1-2, Magyar jobboldali hagyom�ny
• Sipos B�la: Imr�dy B�la - �let-k�p sorozat, Elektra Kiad�h�z, Budapest, 2001
• Szeg� Iv�n Mikl�s: "M�g egyszer a rossebr�l �s az err�l elnevezett ezredr�l" - In: National Geographic Magyarorsz�g, 2005
• Ungv�ry Kriszti�n: A turuleml�km�r�l - In: Magyar Narancs, XVII. �vfolyam 41. sz�m