"ha t�z, ha kard, ha j�g ver,
Sopron csat�z, Sopron kitart
�s gy�z is nagy hit�vel! "

(Somogyv�ri Gyula: Soproni dal) 

Az els� rev�zi�s siker

A magyar k�lpolitika rev�zi�s t�rekv�seit az  1921. decemberi, Sopron-k�rny�ki n�pszavaz�son koron�zta els� �zben siker. Az 1938-as els� b�csi d�nt�sig ez volt a trianoni b�kedikt�tum egyetlen komolyabb ter�leti rev�zi�ja,  amit a nagyhatalmak tart�san el is fogadtak.

K�sz�nettel �s h�l�val tartozunk azoknak, akik az 1921. decemberi n�pszavaz�son a Magyarorsz�ghoz val� tartoz�sra szavazatukat adt�k �s harcoltak az�rt, hogy Sopron, valamint a k�rnyez� 8 telep�l�s megmaradjon Magyarorsz�gnak.

El�zm�nyek

Az osztr�k �llamtan�cs 1918. november 17-�n bejelentette ig�ny�t Nyugat-Magyarorsz�gra. Az 1919. szeptember 10-�n Saint-Germain-en-Layeben al��rt osztr�k b�keszerz�d�s mintegy 4500 n�gyzetkilom�ternyi, 350 ezer lakos� ter�let Ausztri�nak t�rt�n� �tad�s�t rendelte el h�rom v�rossal - Ruszttal, Kismartonnal �s Sopronnal - egy�tt n�pszavaz�s n�lk�l. Ezt a d�nt�st a trianoni b�kedikt�tum (1920. j�nius 4.) meger�s�tette, de a magyar korm�ny az �gynevezett „B” z�na �tad�s�t., -amely Sopron �s k�rny�k�hez tartozott- megtagadta.

A n�pszavaz�s gondolata t�bb m�s k�r�lm�ny mellett az�rt mer�lt fel, mert Ausztri�t a francia k�l�gyminiszt�rium a t�lzott Anschluss-agit�ci� miatt b�ntetni akarta.

Lajtab�ns�g

Amikor az �tad�s 1921. augusztus 28-�n megkezd�d�tt, a k�l�n�tm�nyes Pr�nay P�lon k�v�l a korm�ny k�r�s�re Kismartonba vonult Ostenburg Moravek Gyula egy csend�rz�szl�aljjal, tov�bb� Friedrich Istv�n, volt minisztereln�k �s H�jjas Iv�n embereivel. Helybeli lakosok, k�l�n�tm�nyesek, bosny�kok, n�met �s osztr�k katonatisztek az orsz�g eg�sz ter�let�r�l, de f�leg a Duna-Tisza k�z�b�l �rkeztek, hogy megakad�lyozz�k Sopron elveszt�s�t. �sszesen mintegy 2700 �nk�ntes gy�lt �ssze.

A harcok r�videsen kiterjedtek az �tad�sra �t�lt ter�let eg�sz�re, s�t az osztr�k Kirchschlag mellett is volt �sszecsap�s. Az ellen�ll�sban r�szt vett az Etelk�zi Sz�vets�g Felt�mad�s fed�nev� szervezete is G�mb�s Gyula vezet�s�vel.

A szeptember 8-ai m�sodik "�gfalvi csat�ban" a felkel�k visszavetett�k az osztr�k csend�r�ket. A n�gy �r�n�l is hosszabb �tk�zetnek h�rom magyar �s k�t osztr�k �ldozata volt.

A Nagyk�vetek Tan�csa okt�ber 4-�ig adott halad�kot az �tad�sra. Okt�ber 4-�n azonban Fels��r�n kiki�ltott�k az �gynevezett Lajtab�ns�got, �l�n Pr�nay P�llal.  Pr�nay okt�ber v�g�n, Horthy t�bbsz�ri �szt�k�l�s�re hagyta el a t�rs�get.

Della Torretta olasz k�l�gyminiszter k�zvet�t�s�vel 1921. okt�ber 11-e �s 13-a k�z�tt t�rgyal�asztalhoz �lt Bethlen Istv�n magyar korm�nyf� �s Johannes Schober osztr�k kancell�r. A velencei Municipio palot�ban al��rt jegyz�k�nyvben a felkel�k elt�vol�t�sa fej�ben n�pszavaz�st helyeztek kil�t�sba Sopronban �s a k�rnyez� nyolc k�zs�gben.

N�pszavaz�s

1921. december 8-�n Fels�-Szil�zi�b�l antant rendfenntart� kontingens �rkezett Sopronba, hogy a velencei szerz�d�s �rtelm�ben n�pszavaz�s d�nts�n Sopron v�ros �s sz�kebb k�rny�ke sors�r�l.  November 23-i keltez�ssel l�tott napvil�got a n�pszavaz�si szab�lyzat. Ez t�bbek k�z�tt lesz�gezte, hogy a n�pszavaz�s el�bb Sopronban t�rt�nik meg, majd a k�vetkez� nyolc falu voksolhat hovatartoz�s�r�l: Fert�r�kos, Balf, K�ph�za, Fert�boz, Nagycenk, Harka, B�nfalva, �gfalva. 

A T�bornoki Bizotts�g szab�lyzata szerint szavazati jogot azok a f�rfiak �s n�k kaptak, akik bet�lt�tt�k a 20. �let�v�ket, a n�pszavaz�si ter�leten sz�lettek, vagy ott illet�s�ggel rendelkeztek, vagy az 1921. janu�r 1-je �ta �lland� soproni lak�hellyel rendelkeztek.

Okt�ber 20-a �ta m�k�d�tt Sopronban - osztr�kbar�t helyi lakosok k�zrem�k�d�s�vel - az �denburger Heumatdienst nev� propagandaszervezet, amely r�pc�dul�kkal, levelez�lapokkal, nyomtatv�nyokkal agit�lt a helyi lakoss�g k�r�ben. Az �l�nk osztr�k manipul�ci� v�g�l a magyars�got is cselekv�sre �szt�n�zte: magyar, n�met �s horv�t nyelv� kiadv�nyokkal �rveltek a Magyarorsz�ghoz tartoz�s el�nyei mellett. Az intenz�v retorikai sz�v�lt�sok nemritk�n t�nyleges fizikai atrocit�sokhoz is vezettek. 

December 14-�n Sopron, 15-�n Brennbergb�nya, 16-�n pedig �gfalva, Balf, Fert�boz, Fert�r�kos, Harka, K�pa, Nagycenk �s Sopronb�nfalva lakoss�ga j�rult az urn�khoz.

A v�rost nyolc szavaz�k�rzetre osztott�k. Minden szavaz� 1921. november 25-�n keltezett, a v�rosi tan�cs al��r�s�val �s a bizotts�g francia k�rb�lyegz�j�vel ell�tott szavaz�igazolv�nyt kapott. Ennek ellen�ben a szavaz�skor k�t sz�nes lapot adott a szavazatszed� bizotts�g. Ha valaki Magyarorsz�gra akart szavazni, �gy �pen tette a bor�t�kba a k�k lapot �s elt�pte a s�rg�t. A szavaz�lapon magyarul, n�met�l �s horv�tul szerepelt a k�t orsz�g neve. A k�k c�dula v�kony pap�rb�l, a s�rga vastag kartonb�l k�sz�lt - egyr�szt a vakok miatt, m�sr�szt, mert �gy az "exit pollt" k�sz�t� j� hall�s� f�iskol�sok majdnem pontosan becs�lhett�k meg a v�rhat� eredm�nyt, hiszen Ausztria kartonja "hangosan reccsent".

Az �sszesen 26 900 jogosultb�l 24 063 f�s (87,7%) r�szv�tel mellett 15 334 f� (65,16%) szavazott Magyarorsz�gra, 8 227 f� (34,84%) Ausztri�ra, �s 502 szavazat �rv�nytelen volt.

Sopron 37 509 lak�ja k�z�l 18 994-nek volt szavazati joga. Itt 89,2%-os r�szv�tellel 72,7% szavazott Magyarorsz�gra.

A nyolc faluban a 7 900 jogosult 83,9%-os r�szv�tel�vel 54,6%-a Ausztria mellett szavazott. Magyarorsz�gra csak Nagycenken, Fert�bozon �s K�ph�z�n szavaztak t�bbs�gben.

Az orsz�ggy�l�s A soproni n�pszavaz�s eml�k�nek t�rv�nybe iktat�s�r�l sz�l� 1922. �vi XXIX. t�rv�nyben a Civitas fidelissima, azaz a Legh�s�gesebb v�ros c�mmel jutalmazta Sopront, ahol a 61 m�ter magas T�ztorony d�li r�sz�n ezut�n alak�tott�k ki az �n. H�s�gkaput. 

Forr�sok:  

• wikip�dia
• sopron.info.hu
• Fiziker R�bert: Ausztria, fuss innen!
• Ifj. Sarkady S�ndor: Civitas Fidelissima - Felkel�s �s n�pszavaz�s - In: Rubicon 2010/4-5 sz., Trianon �s a '20-as �vek Magyarorsz�ga