"Az a sz�p, az a sz�p,
Mi�nk lesz a Felvid�k, mi�nk lesz a Felvid�k.
M�ramaros, Eperjes �s Kom�rom,
�rt �llunk az ezer�ves hat�ron!

(Az a sz�p-cs�rd�s)

A Pesti H�rlap rendk�v�li mell�klete �rja 1938. november 6-�n: "A h�sz �v ut�n Magyarorsz�ghoz visszaker�l� Felvid�ket akkor is boldog �r�mmel �leln� kebl�re az anyaorsz�g, ha ez a visszat�r� orsz�gr�sz siv�r �s term�ketlen pusztas�g volna. 

De nem �gy van!

Az a ter�let, amelyet a november 2-�n megt�rt�nt b�csi d�nt�s visszajuttatott Magyarorsz�gnak, mindenf�le vonatkoz�sban kincs�t jelentette Szent Istv�n koron�j�nak, amelynek gy�ngyei k�z� �me most visszat�r.

Ez a f�ld, amelyen az annyiszor megsiratott Kassa mellett olyan v�rosok is vannak, mint Kom�rom, Munk�cs, Ungv�r, Losonc, L�va, Beregsz�sz, minden r�g�vel a magyar t�rt�nelem, a magyar kult�ra, a magyar l�lek �vezredes dics�s�g�r�l besz�l. (...)

Ez a f�ld: R�k�czi f�ldje, �s amikor ezt mondjuk, ebben ott �l az a fogalom is, hogy a halhatatlan magyar �let f�ldje. A h�sz�ves cseh rabiga megt�rhette ennek a f�ldnek a term�kenys�g�t, ezeknek a v�rosoknak vir�gz�s�t, de magyars�g�t nem �shatta al�.  A Felvid�k minden kincs�n�l dr�g�bbnak �rezz�k azt az egymilli� magyart, amely vele egy�tt hazat�r ezer�ves otthon�hoz, Magyarorsz�ghoz."

Minden�tt, amerre ment�nk, �szir�zs�kat sz�rtak re�nk. Kos�rral, szakajt�val sz�rt�k a l�nyok az �szir�zs�t. Az aut�t behavazta a sok vir�g, mindenkinek jutott egy csokorra val�. -Milyen k�l�n�s, k�rlek!-mondja csendesen.-Ezt az orsz�gr�szt, mint a t�bbit, az �szir�zs�s forradalom vesztette el. S most, mikor visszat�r a Felvid�k, megint �szir�zs�t dob�lnak: mintha az id� �s az �let bocs�natot k�rne �s j�v� akarna tenni a jelk�ppel valamit. (M�rai S�ndor, �j Id�k, 1938. november 20.)||

 A Felvid�k elm�letileg a trianoni b�kedikt�tum r�v�n ker�lt cseh elnyom�s al�, a gyakorlatban azonban m�r 1918 v�ge �ta megsz�ll�s alatt tartott�k a t�tok. A nemzetk�zi k�r�lm�nyeknek k�sz�nhet�en 1938 �sz�n siker koron�zhatta a magyar k�lpolitikai rev�zi�s t�rekv�seit. Hitler 1938. augusztus�ban gyakorlatilag felaj�nlotta a n�metorsz�gi l�togat�son l�v� Horthynak, Imr�dynek �s K�nya K�lm�n k�l�gyminiszternek a teljes Felvid�k visszacsatol�s�t arra az esetre, ha Magyarorsz�g a n�metek oldal�n r�szt vesz a Csehszlov�kia elleni t�mad�sban, a magyar politikai elit azonban ezt az aj�nlatot kategorikusan elh�r�totta. Horthy ezt a l�p�st a magyar hader� felk�sz�letlens�g�vel indokolta, ezen k�v�l megfogalmazta azon k�tely�t, hogy Jugoszl�via Csehszlov�kia seg�ts�g�re siethet egy esetleges magyar t�mad�s eset�n. A n�ci nyom�s ellen�re a magyar vezet�k t�rgyal�sok �ltal �hajtott�k el�rni a Felvid�k vagy legal�bbis annak egy r�sz�nek visszaszerz�s�t.

Persze nem lehet a m�sik f�l teljes �rdektelens�ge mellett megegyezni. A magyar politikai elitnek sz�molnia kellett Bene��k hajthatatlans�g�val. K�nya K�lm�n kijelentette, ha Bene� �s elvbar�tai fel�ldozz�k a felvid�ki magyar kisebbs�get Eur�pa b�k�j��rt, nem marad el a magyar-csehszlov�k konfliktus.

 1938. szeptember 21-�n a H�s�k ter�n nagyszab�s� rev�zi�s gy�l�s zajlott le. A magyar felt�mad�s el�est�j�n t�bb mint 250.000 ember gy�lt �ssze a vil�gh�bor� h�si halottainak eml�kk�v�n�l. Az emberek sokas�ga az elszak�tott Felvid�ket k�vetelte vissza. M�snap Vars�ban zajlottak le hatalmas t�megt�ntet�sek a k�z�s lengyel-magyar hat�r mellett.

1938. szeptember 30-�n, nem sokkal �jf�l ut�n a vezet� eur�pai nagyhatalmak (Franciaorsz�g, Nagy-Britannia, N�metorsz�g �s Olaszorsz�g) al��rt�k a m�ncheni egyezm�nyt. Ezzel �gy hat�roztak, hogy a Csehszlov�kia nyugati hat�r�n fekv�, n�met t�bbs�g� ter�leteket -az �n. Szud�ta-vid�ket- a N�met Birodalomhoz csatolj�k. Az egyik f�ggel�kben a sz�mottev� felvid�ki magyar kisebbs�g helyzet�r�l is megeml�keztek, igaz, csak Mussolini nyom�s�ra, Hitler ugyanis ezzel a probl�m�val nem akart foglalkozni. A sz�veg kil�t�sba helyezte, hogy amennyiben a magyar �s a csehszlov�k korm�ny 3 h�napon bel�l nem tud megegyezni sorsukr�l, �gy a 4 nagyhatalom egy �jabb konferenci�n ennek a k�rd�snek az eld�nt�s�re is hajland�. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a m�ncheni d�nt�s nem v�ltotta be Magyarorsz�g hozz� f�z�tt rem�nyeit.

Okt�ber 1-j�n Sirovy cseh minisztereln�k bejelentette a m�ncheni hat�rozat elfogad�s�t, ugyanakkor a csehek agyonl�ttek 20 magyar leg�nyt, mert azok kijelentett�k, hogy nem hajland�ak fegyvert fogni felvid�ki magyar testv�reik ellen. Okt�ber 2-�n, az ultim�tum ut�n Lengyelorsz�g azonnal elfoglalta az �ltala k�vetelt �s �h�tott Teschen-ter�letet. Okt�ber 6-�n Bene� lemondott. K�t nappal k�s�bb k�t felvid�ki magyar politikus, az Egyes�lt Magyar P�rt vezet�i, gr�f Esterh�zy J�nos �s Jaross Andor a pozsonyi r�di�ban a magyarlakta ter�letek azonnali visszacsatol�s�t k�vetelt�k, Tiso p�ter vezet�s�vel pedig megalakult a n�metbar�t szlov�k b�bkorm�ny.

A Kom�romban okt�ber 9-13. k�z�tt magyar kezdem�nyez�sre folytatott k�zvetlen t�rgyal�sok nem vezettek eredm�nyre a szlov�k f�l visszautas�t� �ll�spontja miatt. Csehszlov�ki�t a most m�r auton�m Szlov�kia minisztereln�ke, a fasisztoid Tiso p�ter k�pviselte. A K�nya K�lm�n k�l�gyminiszter �s Teleki P�l kultuszminiszter �ltal vezetett magyar deleg�ci� az 1920-as n�psz�ml�l�si adatok alapj�n az �nrendelkez�si elv �rtelm�ben egy 14.153 km2-es, t�lnyom�an magyarlakta ter�lets�v visszacsatol�s�t k�vetelte, a t�bbi felvid�ki ter�leten �s K�rp�talj�n pedig n�pszavaz�st k�rt. A szlov�k politikusok ebbe nem mentek bele, hiszen a magyarok val�sz�n�leg a csonka orsz�ghoz val� visszat�r�s mellett voksoltak volna. El�sz�r csak nemzeti auton�mi�t k�n�ltak, majd a Csall�k�z (1.838 km2) visszaad�s�t, v�g�l egy nagyobb, de nem �sszef�gg� hat�rmenti z�na (5.405 km2) �tenged�s�t k�n�lt�k fel. A magyar k�ld�tts�g a szlov�kok merevs�ge miatt megszak�totta a t�rgyal�sokat, majd megtette az el�k�sz�leteket az �jabb n�gyhatalmi konferencia �sszeh�v�s�ra.

Az esem�nyek hamar felgyorsultak. Okt�ber 12-�n a magyar csapatok bevonultak Ipolys�gra �s a "cseh" S�toralja�jhelyre. Vit�z Imr�dy B�la magyar kir�lyi minisztereln�k okt�ber 13-�n a F�ggetlens�gben vez�rcikket jelentetett meg "Igazs�got, de gyorsan" c�mmel, majd 14-�n Horthy �s Imr�dy nejeinek kezdem�nyez�s�re orsz�gos mozgalom indult a felvid�ki testv�reink megseg�t�s�re, 18-�n pedig 250.000 frontharcos rendezett demonstr�ci�s felvonul�st a magyar igazs�g mellett. Okt�ber 21-�n 100.000-res t�meg h�dolt a magyar-lengyel bar�ts�gnak a budapesti Bem-szobor el�tt.

 A britek �s a franci�k azonban nem sz�vesen assziszt�ltak volna a csehszlov�k sz�vets�ges�k �jabb cserbenhagy�s�ra, Hitler pedig el akarta ker�lni, hogy kiemelked� fontoss�g� eur�pai �gyekben a nyugati nagyhatalmak hozzanak d�nt�st. A magyar-csehszlov�k egyeztet�sek okt�ber m�sodik fel�ben intenz�v jegyz�kv�lt�sok jegy�ben folytat�dtak, az �ll�spontok azonban csak k�zeledtek, de sohasem tal�lkoztak. A megfelel� n�met �s olasz k�r�kben mindk�t f�l k�pvisel�i intenz�v h�tt�rmunk�t folytattak. Hitler c�ltudatoss�ga �s a brit-francia kih�tr�l�s k�vetkezt�ben egyre ink�bb �rlel�d�tt a tengelyhatalmak hivat�sos bevon�s a magyar-csehszlov�k ter�leti vit�ban, m�g v�g�l okt�ber 28-29-�n a k�t korm�ny fel is k�rte N�metorsz�got �s az Olasz Kir�lys�got v�lasztottb�r�s�gi test�let meghozatal�ra.

 A nemzetk�zi jog szab�lyainak megfelel�en ez azt jelentette, hogy Budapest �s Pr�ga l�tatlanban elfogadja a d�nt�b�r�k -Ribbentrop n�met birodalmi k�l�gyminiszter �s Ciano gr�f olasz kir�lyi k�l�gyminiszter- hat�rozat�t -teh�t an�lk�l, hogy annak tartalm�t ismern�k. A magyarok ink�bb az olaszokban b�ztak, m�g a szlov�k f�l a n�metek szimp�ti�j�ban rem�nykedett. V�g�l a b�csi Fels�-Belvedere palota aranyterm�ben 1938. november 2-�n kompromisszumos meg�llapod�s sz�letett. A Felvid�k (�s K�rp�talja) d�li s�vj�t visszacsatolt�k Magyarorsz�ghoz, �s abb�l az 5 nagyv�rosb�l, melyre mind a k�t f�l ig�nyt tartott (Pozsony, Nyitra, Kassa, Ungv�r �s Munk�cs), az els� kett� Szlov�ki�n�l maradt, m�g az ut�bbi h�rom hazat�rt Magyarorsz�ghoz.

Honv�dek! A Trianon bilincsei al�l felszabadult �s �jj�sz�letett honv�ds�g h�sz esztendei neh�z v�rakoz�s ut�n �tl�pi a magyar hat�rt, amelyet mindenkor ideiglenesnek tekintett�nk. Egymilli� testv�r v�r r�tok oda�t. Az � sz�mukra k�t �vtizedes megpr�b�ltat�s ut�n ti jelentitek minden rem�ny�k �s v�gyuk beteljesed�s�t. Hazamentek el�deink dr�ga v�r�vel annyiszor megszentelt Felvid�k�nkre. Ezzel az �rz�ssel teljen meg lelketek �s honv�ds�g�nk dics� m�ltj�hoz m�lt�an szeretettel z�rj�tok sz�vetekbe a visszanyert �si magyar f�ld minden lak�j�t. B�szk�n �s bizalommal bocs�talak utatokra, azzal a biztos tudattal, hogy az �r�k igazs�g jog�n �s az �j �letre t�madt magyar er� seg�ts�g�vel visszaszerzett magyar ter�leteket soha, semmi sz�n alatt nem hagyjuk el t�bb�. Isten �s a Haza nev�ben el�re! (Vit�z nagyb�nyai Horthy Mikl�s hadparancsa, 1938. november 5.)||

A d�nt�b�r�s�gi �t�let kihirdet�se �s a csatlakoz� t�rk�p ismertet�se este 19:10-kor kezd�d�tt �s 35 percen �t tartott. Ekkor az �js�g�r�k igyekeztek min�l hamarabb eljuttatni tud�s�t�saikat a lapok �s h�r�gyn�ks�gek szerkeszt�s�geibe. Budapesten a beavatottak r�v�n itt-ott m�r sz�besz�d t�rgya volt a d�nt�b�r�i �t�let tartalma, amikor Imr�dy B�la este 21:21-kor a Magyar R�di� mikrofonja el� l�pett �s hozz�fogott a korm�ny n�gy perces r�di�sz�zat�nak felolvas�s�hoz.

 A meg�llap�tott hat�rvonal v�g�l 11.927 km2-t adott vissza Magyarorsz�gnak, s e ter�leten a december k�zep�n v�grehajtott �ssze�r�s 1.041.401 lakost tal�lt, ebb�l 879.0007 (84,4%) volt magyar, �s 123.864 (11,9%) szlov�k anyanyelv�. Hazat�rt Magyarorsz�ghoz Kassa, Rozsny�, Ungv�r, Munk�cs, Beregsz�sz, Romaszombat, �rsek�jv�r, Kom�rom, L�va �s Losonc. November 5-10. k�z�tt a honv�ds�g csapatai megkezdt�k a csehszlov�k csapatok �ltal ki�r�tett ter�letek �tv�tel�t. November 7-�n Horthy csapatai �l�n visszafoglalta Kom�romot, J�zsef kir�lyi herceg pedig P�rk�nyra. November 10-�n Horthy a magyar honv�ds�g �l�n �ri�si pomp�val vonult be Kass�ra. (Fontosabb bevonul�sok m�g: November 6.: Kir�lyhelmec, Bodrogk�z; november 7.: Torna, �gyalla; november 8.: �rsek�jv�r, Krasznahorka, Rozsny�; november 9.: L�va, Losonc, F�lek, Beregsz�sz; november 10.: Ungv�r, Munk�cs).

Minden felszabad�tott v�rosban z�gtak a harangok, az utakon boldogs�gt�l zokog� emberek t�rdepeltek �s honv�deink vir�ggal bor�tott utakon l�pdeltek. A csehek t�rt�nelmi hagyom�nyaiknak megfelel�en nem mert�k v�llalni a fegyveres harcot. Korszer�en g�pes�tett, p�nc�losokkal telet�zdelt alakulataik nagy cs�r�mp�l�ssel takarodtak ki a bitorolt ter�letekr�l. Ez volt az a pillanat, amikor �lmodni mert�k Magyarorsz�g felt�mad�s�t.  

Felhaszn�lt irodalom:

•  A F�ggetlens�g 1939-es �vk�nyve
• Tolnai Vil�glapja, 1938. szeptember 28
• Pesti H�rlap
• �j Id�k
• Solymossy P�ter: Magyar rev�zi� sv�d szemmel
• Zeidler Mikl�s: Az els� b�csi d�nt�s visszhangja -In: Rubicon 2003/7-8 A Horthy-korszak napl�k �s memo�rok t�kr�ben 
• F�ldi P�l: A Magyar Kir�lyi Honv�ds�g

Kapcsol�d� k�pgal�ri�k

Bevonul�sos gy�jtem�ny: 80 t�tel