Az els� vil�g�g�st k�vet�en k�nyszer�en ratifik�lt trianoni b�kedikt�tum minden fronton elszigetelte a k�lvil�gt�l Magyarorsz�got. A szerz�d�s katonai vonatkoz�s� rendelkez�sei a t�bbi fejezethez hasonl�an rendk�v�l szigor�nak bizonyultak: 35.000 f�ben maximaliz�lt�k a hadsereg l�tsz�m�t, a tisztikar �llom�ny�t �s a hadk�telezetts�get is megtiltott�k. Az elcsatolt ter�letek katonai �ton t�rt�n� visszaszerz�se azonban a magyar politikai �s katonai elit d�delgetett �lma maradt, aminek gyakorlati vonatkoz�sai az 1939. �vi k�rp�taljai �s az 1941. �vi d�lvid�ki man�verek sor�n plasztikusan meg is mutatkoztak. Az orsz�g k�r�l ny�ltan magyarellenes �llel fon�d� kisantant h�l� azonban n�h�ny esztend� erej�ig k�lpolitikai elszigetelts�gre k�rhoztatta haz�nkat; a kisantant esetleges t�mad�sa pedig �lland� harck�sz�lts�get ig�nyelt. V�g�l az sem bizonyult �rdektelen szempontnak, hogy a magyar t�rt�nelem v�rzivataros sz�zadai sor�n a hon katonai v�delme seg�tett megakad�lyozni azt, hogy a herderi j�slat beteljes�lj�n �s a magyars�g elvesszen a szl�vok (vagy m�s n�ci�) tenger�ben. Mindezekre figyelemmel a mesters�gesen elsorvasztott magyar hadsereg "el�retolt hely�rs�gek�nt" 1921-ben megalak�tott�k az orsz�gos ifj�s�gi testnevel�si mozgalmat, ismertebb nev�n a levent�t. 

A katonai oktat�s �s a testnevel�s sz�ks�gess�g�nek ig�nye azonban m�r j�val kor�bban, a dualizmus idej�n megjelent (1868. �vi XXXVIII. t�rv�nycikk). A Nemzeti Falanx mozgalom tulajdonk�ppen a leventemozgalom "archet�pus�nak" is tekinthet�: ez a szervez�d�s megyei, j�r�si �s k�zs�gi szinteken pr�b�lta volna a falusi ifj�s�g testnevel�s�t megoldani. M�g az els� vil�gh�bor� kit�r�se el�tt, 1913-ban hozta l�tre a Vall�s-�s K�zoktat�s�gyi t�rca az Orsz�gos Testnevel�si Tan�csot (OTT), amely �l�nken k�vetelte az ifj�s�got t�m�r�t� honv�delmi egyes�letek l�trehoz�s�t. 

Az �sszeoml�s, majd a trianoni oktroj�lt b�ke elfogad�s�nak kik�nyszer�t�se ut�n, 1920-ban Karafi�th Jen� nemzetgy�l�si k�pvisel� (k�s�bb Budapest sz�kesf�v�ros f�polg�rmestere) ind�tv�nyozta, hogy a fiatalok testnevel�s�t az �llam t�rv�nyi �ton biztos�tsa, a "fejlett, �ntudatos, intelligens �s hazaszeret� nemzed�k" kinevel�se �rdek�ben, mely n�lk�l "a nemzet �s a j�v� nagy feladatait meg nem oldhatjuk." A javaslattal egy id�ben B�ldy Alajos, az ifj�s�g honv�delmi nevel�s�nek �s testnevel�s�nek k�s�bbi orsz�gos vezet�je szint�n 1920-ban egy tervezetet fogalmazott meg Testnevel�s-honv�delem c�mmel, melyben az ifj�s�g testedz�s�t a honv�delem egyik tart�pill�r�nek nevezte.

A magyar nemzetgy�l�s az 1921. �vi LIII. t�rv�nycikkel alkotta meg a testnevel�sr�l sz�l� t�rv�nyt, amely t�bbek k�z�tt szab�lyozta a testnevel�si f�iskola l�trehoz�s�t, a Nemzeti Stadion fel�p�t�s�nek terv�t, minden ezer f�n�l t�bb munk�st foglalkoztat� v�llalat keret�ben a k�telez�en alak�tand� sportegyes�leteket, illetve l�trehozta a leventemozgalmat. (A t�rv�ny egy�bk�nt nem t�l terjedelmes, mind�ssze 11 �-b�l �ll.) Vit�z Kudriczy Istv�n ezredes (k�s�bb a levent�k orsz�gos parancsnoka) a t�rv�ny m�ltat�sa sor�n kiemelte, hogy a trianoni b�keparancs "korrekci�j�ra" a leventeint�zm�ny v�llalkozott, amikor "a bez�rt laktany�kb�l kiszorult �s a honv�dz�szl�kt�l gonosz sz�nd�kkal t�vol tartott ifj�s�gunk katon�s szellem� nevel�s�t �s kik�pz�s�t" patron�lta. 

A m�r eml�tett t�rv�ny �s annak v�grehajt�si rendelete (a Vall�s-�s K�zoktat�s�gyi Miniszt�rium 9000/1924. sz�m� rendelete) minden 12 �s 21 �v k�z�tti fi� sz�m�ra k�telez�v� tette a lakhely�n alak�tott leventeegyes�let foglalkoz�sain t�rt�n� heti k�t, majd n�gy �r�ban t�rt�n� r�szv�telt, amennyiben nem j�rt rendszeres testnevel�st biztos�t� k�z�p-vagy fels�fok� oktat�si int�zm�nybe. A telep�l�seknek lajstromot kellett vezetni�k a leventek�teles kor� fiatalokr�l, �gy ellen�rizni tudt�k a foglalkoz�sokon val� r�szv�telt, az igazolatlanul hi�nyz� gyermekek felmen�it pedig s�lyos p�nzb�rs�ggal s�jtott�k. 

A levente int�zm�ny�nek f� c�lja a t�rv�ny hat�lya al� es�  fiatalok sz�m�ra a fizikai nevel�s biztos�t�sa volt, amely a gyakorlatban a katonai szolg�latra k�sz�tette fel �ket �s nemzeti, valamint vall�si szellemis�get volt hivatott pl�nt�lni bel�j�k. A leventeszervezet ir�ny�t�sa ennek megfelel�en duplik�l�dott: egyr�szt a k�z sz�m�ra is nyilv�nosan, az Orsz�gos Testnevel�si Tan�cs �gisze alatt ellen�rizte az oktat�s�rt felel�s miniszt�rium, m�sr�szr�l a rejtett katonai szervezet�t a mozgalom t�bornoki rang� t�rseln�ke igazgatta, �gy a Honv�delmi Miniszt�riummal is kapcsolatban �llt. A kett�s ir�ny�t�s az�rt is l�nyeges volt, mert a Nemzetek Sz�vets�ge (amelynek tags�g�ra ekkor m�g csak aspir�ltunk, de a szervezet figyelemmel k�s�rte a legy�z�tt k�zponti hatalmak tev�kenys�g�t) elv�r�sai miatt nem lehetett kifejezetten a honv�delmi t�rca ir�ny�t�sa al� rendelni a szervezetet.

A levente szervezet a nev�t �rp�d-h�zi Levente hercegr�l kapta, aki a XI. sz�zad sor�n nem kis szerepet v�llalt a magyar hadsereg megszervez�s�ben. 

A leventek�teles kor� fiatalokat k�l�nb�z� korcsoportok alapj�n osztott�k be. A 12-14 �vesek k�z�l ker�ltek ki a leventeapr�dok: sz�mukra a sport �s az erk�lcs�s, vall�sos, nemzeti szellemben t�rt�n� nevel�s b�rt priorit�ssal. A m�sodik korcsoportba a 15 �s 17 �v k�z�tti ifj�levent�k ker�ltek: �k m�r alaki �s alapfok� katonai nevel�sben is r�szes�ltek. V�g�l a harmadik szegmensbe tartoztak a 18 �v feletti leventeleg�nyek, akik m�r harc�szati kik�pz�st is kaptak, illetve menetgyakorlatot folytattak. A k�l�nb�z� korcsoportok v�g�n a levent�knek leventepr�b�t kellett tenni�k, amely a k�vetkez� "r�szvizsg�kb�l" tev�d�tt �ssze: a leventetudnival�k �s a levente szolg�lati szab�lyzat ismerete, l�v�szet, t�rk�pismeret, katonai �s honpolg�ri alapismeretek.

A heti foglalkoz�sok rendszerint a helyi sportp�ly�kon zajlottak, ha pedig ilyennel az adott telep�l�s nem rendelkezett, akkor a falusz�li legel�k�n gyakorlatoztak. Mindenhol kialak�tott�k a l�teret; a k�telez� l�v�szet mellett fakultat�v sport�g volt a lovagl�s, az �sz�s, az evez�s, a ker�kp�roz�s, a birk�z�s, �k�lv�v�s. A kik�pz�sben a gyakorlati g�pismeretek is helyet kaptak. A levent�k j�rtass�got szerezhettek a turisztika, a csapatsportok, a ment�szolg�lat �s a t�zolt�s ter�n is.

A mozgalom igazi fellend�l�se az 1920-as �vek k�zep�t�l indult meg, amikor a leszerelt katonatisztek mellett a helyi �rtelmis�g (tisztvisel�k, tan�t�k, jegyz�k, papok) �s a Horthy Mikl�s Korm�nyz� �ltal �letre h�vott Vit�zi Rend vid�ki tagjai is bekapcsol�dtak a szervez�sbe.

A mozgalomban centr�lis jelent�s�ggel b�rt az �n. levente t�zparancsolat, a fogadalom (sz�vege: "Fogadom, hogy teljes�tem leventek�teless�geimet, melyekkel Istennek, Haz�mnak �s honfit�rsaimnak tartozom!"), a k�sz�nt�s (Szebb-Szabad-Er�s-Becs�letes-Boldog J�v�t!, amire a v�lasz: Adjon Isten!), az istentisztelet �s az �nnep�lyeken val� r�szv�tel:

• m�rcius 15-e: az 1848-as forradalom �nnepe;
• m�jus utols� vas�rnapja: a h�s�k �nnepe �s a vil�gh�bor�ra val� eml�kez�s napja;
• j�nius 18-a: Horthy Mikl�s sz�let�snapja;
• augusztus 20-a: Szent Istv�n �nnepe;
• okt�ber 6-a: az aradi v�rtan�k eml�k�nnepe;
• december 6-a: Horthy Mikl�s n�vnapja 

Az int�zm�ny term�szetesen nem maradt kritika n�lk�l a baloldali ellenz�k r�sz�r�l: a szoci�ldemokrat�k �s a liber�lis demokrat�k kifog�solt�k, hogy a levente mozgalom radik�lis jobboldali �s militarista attit�d�t pl�nt�l a fiatalokba. Malasits G�za szoci�ldemokrata nemzetgy�l�si k�pvisel� p�ld�ul a k�pvisel�h�z 1927. m�jus 16-i �l�s�n kijelentette, hogy f�lti a fiatals�got "azokt�l az erk�lcs�kt�l, amelyeket ottan (m�rmint a leventemozgalom keretei k�z�tt-a szerk.) a gyermekekbe belecs�p�gtetnek. (...) Ma p�ld�ul divatban van a fasizmus. Tess�k megn�zni, m�r Kutyab�rg�zd�n is ut�nozz�k a fasiszt�kat, kezdik a kez�ket emelgetni. L�tunk harc�szati gyakorlatokat, fasiszta m�k�kat mindennap a levent�kn�l, de komoly, m�lyrehat� k�zdelmet a n�pbetegs�gek ellen, az alkoholizmus ellen nem igen tal�lunk." Szerencs�re az ilyen les�jt�, rosszindulat� v�lem�nyek margin�lisnak mutatkoztak a korszakban.

A vil�gh�bor�s k�sz�l�d�s szele a leventeint�zm�nyt is meg�rintette. 1938. m�rcius 5-�n jelentette be Dar�nyi K�lm�n minisztereln�k Gy�r�tt a hadseregfejleszt�st c�lz� gy�ri programot, illetve ugyanezen �vben k�t�tt�k meg a bledi egyezm�nyt, melyben a kisantant �llamok elismert�k Magyarorsz�g fegyverkez�si egyenjog�s�g�t. 1938-t�l kezd�d�en a leventemozgalomban m�r ny�ltan vett r�szt a hadsereg, a szervezet lassan katonai ir�ny�t�s al� ker�lt.

1939-ben az Orsz�ggy�l�s elfogadta az �j honv�delmi t�rv�nyt (1939. �vi II. tc.), amely v�ltoz�st jelentett a levent�k �let�ben is. A t�rv�ny a teljes iskolai ifj�s�g vonatkoz�s�ban k�telez�v� tette a leventeszolg�latot (f�ggetlen�l att�l, hogy j�rtak-e rendszeres testnevel�st biztos�t� iskol�ba), illetve �nk�ntes bel�p�s mellett a 10-19 esztend�s honle�nyok el�tt is megnyitotta a leventeszervezetet. A le�nylevente-egyes�letek l�trehoz�s�t form�lisan a Vall�s-�s K�zoktat�s�gyi Miniszt�rium �ltal kibocs�tott 9800/1943. sz�m� rendelet tette lehet�v�. Eszerint a le�nylevente-mozgalom c�lja az volt, hogy "a le�nyifj�s�got a hagyom�nyos n�i er�nyek szellem�ben val� nevel�s �tj�n a haza �s a csal�d szolg�lat�ra, k�l�n�sen pedig a magyar anya feladataira �s a honv�delmi szolg�latra el�k�sz�tse."  Az 1943-ban l�trehozott Le�nylevent�k Orsz�gos K�zpontja vezet�je Kokas Eszter orvos, egyetemi mag�ntan�r, testnevel�s�gyi tan�csos lett.

Az 1941 nyar�n a Honv�delmi Miniszt�riumon bel�l "a testnevel�si �s sport vonatkoz�s� �gyek int�z�s�re" konstitu�lt VIII. f�oszt�ly szervezte a levent�k katonai el�k�pz�s�t, a csoport al� rendelve a levente egyes�leteket.

A m�sodik vil�g�g�s ideje alatt a leventeint�zm�ny a legnagyobb magyar ifj�s�gi szervezetnek bizonyult. A leventeegyes�letek Solymossy Ul�szl� vez�r�rnagy adatai szerint mintegy 1.300.000 tagot sz�ml�ltak. A nyilasok t�rnyer�s�re figyelemmel egy 1942. �vi leventerendelet lesz�gezte, hogy "a leventek�teles ifj�, tekintet n�lk�l a kor�ra, semmif�le politikai tev�kenys�get nem fejthet ki."

A nyilas hatalom�tv�tel ut�n a Sz�lasi-rezsim a 14-20 �v k�z�tti fiatalokkal t�lt�tte fel hungarista l�gi�it, �gy nem egy levente vett r�szt a Budapest bev�tel��rt foly� harcokban. A menek�l� nyilasok nem k�m�lt�k a levent�ket: t�bb feljegyz�s szerint is kegyetlen�l b�ntak vel�k, annak ellen�re, hogy ekkor hadra foghat� magyar f�rfit m�r nem nagyon tal�ltak. El�fordult, hogy a nyilas parancsnokok agyonl�v�ssel fenyegett�k meg, vagy kiv�gezt�k a sz�kni pr�b�l� levent�ket, b�ntalmazt�k �ket, vagy a l�bujjaik k�z� �g� pap�rt helyeztek el. 

A hadifogolyt�borokba ker�lt levent�k k�lv�ri�ja azonban a h�bor� v�gezt�vel sem �rt v�get:  az amerikai �s brit z�n�ban munk�ra fogt�k, a francia �vezetben pedig �heztett�k �s az idegenl�gi�ba sorozt�k be �ket. 1945 �sz�n Pozsony k�rny�k�n a csehszlov�k fegyveresek sz�mos levent�t agyonl�ttek, a Magyarorsz�gra visszat�r�k nagy r�sz�t pedig a Gul�g gy�jt�t�boraiba deport�lt�k a szovjet csapatok.

Az Ideiglenes Nemzeti Korm�ny az 529/1945. sz�m� minisztereln�ki rendelettel feloszlatta, illetve betiltotta a leventeint�zm�nyt. A leventeegyes�letek vagyon�t elkobozt�k, majd sz�tosztott�k az akkor m�k�d� p�rtok k�z�tt (!), a leventevezet�ket pedig n�pb�r�s�gok el� �ll�tott�k. T�bb�ket b�rt�nbe vetett�k vagy intern�lt�k: B�ldy Alajos vez�rezredest p�ld�ul els� fokon hal�lra �t�lt�k, amit kegyelemb�l k�s�bb �letfogytiglani k�nyszermunk�ra v�ltoztattak.  A lassan form�l�d� "n�pi demokratikus" rendszer levent�khez val� hozz��ll�s�t h�en reprezent�lt�k R�kosi M�ty�s szavai: "Mindenki tudja, hogy a n�met fasiszt�k �s a nyilas bandit�k milyen komolyan bele tudtak nyomulni az ifj�s�g soraiba. B�n�s ebben a tekintetben els�sorban a Horthy-rendszer, amely a levent�z�sen, az iskolai oktat�son kereszt�l m�lyen belepl�nt�lta ifj�s�gunkba a reakci�t, a szabads�gnak �s a saj�t n�pt�megeknek a megvet�s�t." 

Maradt teh�t a vae victis �s a kollekt�v b�n�ss�g elv�nek a levent�kre t�rt�n� kiterjeszt�se, annak ellen�re, hogy sz�mos kisnyilas vedlett �t a Magyar Kommunista P�rt l�tens helyesl�se mellett kommunista uniformisba... 

Tov�bbi plak�tok: 

I. �s II. vil�gh�bor�s plak�tok: 100 t�tel

Forr�sok:

• Ezer �v t�rv�nyei 
• Kerepeszki R�bert: A Horthy-korszak politikai ir�nyzatai a leventemozgalomr�l
• Kerepeszki R�bert: A leventemozgalom - In: Rubicon, 2010/4-5. sz�m - Trianon �s a 20-as �vek Magyarorsz�ga