SzloV�KUUM. Els�re tal�n furcs�nak t�nhet ez a mesters�gesen �sszeeszk�b�lt sz�kapcsolat. A v�kuum latinul az �ress�g, az �r, a semmit sem tartalmaz� t�rtartom�ny neve. Az �n�ll� l�tre k�rhoztatott Szlov�kia pedig l�g�res t�rben mozog �letre galvaniz�l�sa �ta. Ill�zi�kba ringatja mag�t, G�li�t szerep�ben tetszeleg �s politikusainak k�ros cesarom�ni�ja, nagyz�si h�bortja pr�b�lja �sszefogni azt az �rt, amit ma Szlov�ki�nak neveznek, de amely teret val�j�ban m�g mindig a felvid�ki l�lek t�lti be. A trianoni temetetlen halott, a szlov�k �br�nd �s ill�zi� nem �rezheti mag�t otthon Szlov�ki�ban. Nem teheti, mert a Felvid�k a magyar nemzet szerves r�sze, �s kiszak�thatj�k b�r ezt az �letfontoss�g� szervet a nemzet test�b�l, lelkileg mindig annak r�sze marad! Ez�rt nem �rezhetik magukat otthon a szlov�k imper�torok �s d�nt�shoz�k, ez�rt tart 1918-t�l napjainkig a felvid�ki magyars�g k�lv�ri�ja.  (Fenti �ll�t�saink igazol�s�ra �lljanak itt Wass Albert gondolatai az otthonr�l.) 

Otthon az, ahova hazat�rsz. Ahol valaki v�r este. Ahol ismered a fal kop�sait, a sz�nyeg foltjait, a b�torok apr� nyikorg�sait. Ahol �gy fekszel le az �gyba, hogy nem csak alszol, hanem pihensz. Nem csak pihensz, hanem kipihened magad. Kipihened az �letet, az embereket, mindent. Ahol otthon vagy, az az otthon. Nem kell hozz� sok. (...) Van egy �gy, amiben alszom, egy sz�k, amire le�l�k, egy k�lyha, ami meleget ad. �s hogy ebben a k�r�l�ttem l�v� sz�les, nagy �s furcsa vil�gban ez a kis hely nem idegen �s ma az eny�m. J�l �rzem magamat benne, ha kin�zek az ablakon �s kint esik az es�, vagy s�v�lt a sz�l. �s hogy ha ide este bej�v�k, meglelem azokat, akik m�g hozz�m tartoznak. Ez az otthon. (...) (Wass Albert: Otthon) ||

Az ezer�ves Magyarorsz�g megcsonk�t�s�t a szlov�k lakoss�g, de m�g a szlov�k politikusok sem k�v�nt�k soha. A ter�letszerz�s gondolata a cseh sz�rmaz�s� Edvard Bene� �s klikkje agy�b�l pattant ki. Bene� �s Masaryk vezet�s�vel a nyugati cseh emigr�ci� 1916 �sz�re dolgozta ki a t�rt�nelemhamis�t�st�l sem mentes propagandaprogramj�t, amelynek szint�zis�t Bene� Z�zz�tok sz�t Ausztria-Magyarorsz�got c�m� k�nyve adta. Csehszlov�ki�t a t�rt�nelmi Boh�mi�b�l (Csehorsz�g, Szil�zia, Morvaorsz�g) �s a magyar Felvid�kb�l akart�k l�trehozni.

A szlov�k sz�rmaz�s�, a magyarorsz�gi t�rv�nyhoz�sban k�pvisel�k�nt tev�kenyked� Milan Hod�a - mit sem tudva a csehek terveir�l - 1918. december 6-�n meg�llapodott a magyar korm�nnyal, hogy az etnikai hat�r ment�n, azaz a Pozsony-Bazin-�rsek�jv�r-Losonc-Kassa-T�keterebes vonalt�l �szakra mond le a magyar f�l a ter�let k�zigazgat�s�r�l.  Bene� �s Masaryk praktik�inak k�sz�nhet�en azonban Clemenceau az etnikai hat�rt�l j�val d�lebbre h�zta meg az �j hat�r vonal�t. December k�zep�n a cseh hadsereg megkezdte a Felvid�k megsz�ll�s�t  A h�nap v�g�re uralmuk al� hajtott�k Kass�t, 1919. �j�v�re pedig Pozsonyt is.  A Felvid�k visszaszerz�s�re - kiz�r�lag a prolet�r internacionalizmust hirdet� k�pzeteik ter�leti kiterjeszt�se �rdek�ben - a magyar Tan�csk�zt�rsas�g tett k�s�rletet, �tmeneti sikerekkel. Err�l az akci�r�l b�vebben a "Trianon, 1920" c�m� men�pontunkban olvashatnak.

Az �jdons�lt csehszlov�k �llam urai azonnal hozz�l�ttak az �ltaluk nemk�v�natosnak min�s�tett "kisebbs�gek" asszimil�ci�j�hoz �s ellehetetlen�t�s�hez. Bene� politikai "kr�d�j�t" ekk�nt fogalmazta meg:

�n �n�ket, magyarokat a pokolra fogom k�ldeni! (Edvard Bene� szavai Eckhart Ferenchez - Id�zi: M�rai S�ndor) ||

Az idegenbe rekedt felvid�ki magyars�g a demokr�cia �larc�ban tetszelg� csehszlov�k �llami imp�rium alatt m�r az 1918-1938 k�z�tti h�sz �ves peri�dusban is a diktat�r�k m�k�d�si mechanizmusait id�z� szlovakiz�ci�nak volt kit�ve. Neh�z rekonstru�lni, mennyi atrocit�s is �rte �ket k�t �vtized alatt, mindenesetre egy 1937-es �vk�nyv is h�en illusztr�lja szenved�seiket. Az �j H�rek, a Pr�gai Magyar H�rlap, a Szepesi H�rad�, a Bar�zda �s a Magyar K�rp�ti H�rlap tartozott azon kev�s sajt�org�num k�z�, amelyek m�k�d�s�t a bene�i politika megt�rte. Jellemz�, hogy ilyen �s ehhez hasonl� szalagc�mek fordultak el� ezen lapok has�bjain: "Pet�fi szobr�t kilakoltatt�k a teh�nist�ll�b�l, most egy k�farag� mester rakt�r�ban van darabokra sz�tszedve", "A magyar kult�ra lesz�l�s�val �nnepelte a nyitrai �j polg�rit a miniszt�rium hivatalos sz�noka", "Magyar s�relem a munk�csi katolikus templomban", "A magyar tan�t�si nyelvet kihagyt�k az ungv�ri iskol�b�l", "A sz�nmagyar Nagyk�vesden �s Sz�dalm�son megkezdte m�k�d�s�t a szlov�k iskola".

A Felvid�k �j urai hamar hozz�l�ttak a m�eml�kekben �s kultur�lis t�rgyakban gazdag Felvid�k �vezredes magyar eml�keinek elt�vol�t�s�hoz is. A pozsonyi M�ria Ter�zia-szobrot (Fadrusz J�nos alkot�s�t) 1921-ben d�nt�tt�k le �s robbantott�k fel a szlov�kok, annak t�red�keit a pozsonyi magyars�g �vtizedeken kereszt�l volt k�nytelen rejtegetni. Enn�l sz�nalmasabb esetek is megt�rt�ntek, amikor p�ld�ul 1919-ben Klofac cseh miniszter a pozsonyi Szent Mih�ly templomban saj�t kez�leg rong�lta meg Ferenc J�zsef domborm�v�t. A cseh l�gion�riusok t�rt�k sz�t a d�v�nyi ezred�ves eml�km�vet, az �rp�d-kori vit�z szobr�val egy�tt. A pozsonyligetfalui Pet�fi-szobrot szinte �vente rong�lta meg a szlov�k lakoss�g, Kass�n elt�vol�tott�k a Honv�d-szobrot, �rsek�jv�rott Kossuth Lajos, R�k�czi Ferenc, Czuczor Gergely �s Bercs�nyi Mikl�s szobrait becstelen�tett�k meg, Nyitr�n elt�vol�totak egy Sz�z M�ria szobrot, sz�tz�zt�k a Zobor-hegyi millenniumi eml�km�vet, P�sty�nben Erzs�bet kir�lyn� szobr�t rong�lt�k meg, Losoncon �s Rozsny�n felrobbantott�k a Kossuth-eml�km�vet. Krasznahork�n "ismeretlen tettesek" t�rtek be az Andr�ssy-mauz�leumba. A sort hosszan lehetne folytatni. "Led�nt�tt szobrok" men�pontunkban megtekinthetik a K�rp�t-medenc�ben megsemmis�tett eml�km�veket.

Az els� vil�gh�bor�t lez�r� b�kerendszer l�tt�n a francia Foch marsall azt j�solta, hogy a b�kedikt�tumok mind�ssze h�sz �vre sz�l� fegyversz�netet jelentenek. Nem t�vedett sokat. A status quo megv�ltoz�s�val az �n�ll� l�tre k�ptelenn� v�lt Csehszlov�kia sorsa is megpecs�tel�d�tt. A felvid�ki magyars�ggal szembeni b�n�sm�d �s a kisebbs�gi l�t ellehetetlen�t�se is nagyban hozz�j�rult ahhoz, hogy ez a mesters�ges �llam 1938-ra k�lpolitikailag teljesen izol�l�dott, elszigeteltt� v�lt. A n�met, olasz, brit �s francia r�szv�tellel zajl� m�ncheni konferenci�n (1938. szeptember 29-30.) els� �zben mondt�k ki a verdiktet a csehszlov�k �llam felett, majd ezt k�vette november 2-�n az els� b�csi d�nt�s kihirdet�se, amely a Felvid�k magyarlakta d�li s�vj�t visszajuttatta az anyaorsz�ghoz. A d�nt�sr�l b�vebben a "Felvid�k, 1938" c�m� men�pontunkban olvashatnak.  

1939. m�rcius 14-�n j�tt l�tre az els� "�n�ll�", "szuver�n" Szlov�kia, mely a val�s�gban sokkal ink�bb Hitler b�b�llamak�nt funkcion�lt. Tuka kijelentette, hogy a szlov�k vazallus �llam megt�r�s�vel a "Harmadik Birodalom a t�rt�nelemben el�sz�r elismerte a szlov�k n�p m�lt�s�g�t, amely ez�rt �r�k h�l�val tartozik. H�s�get h�s�g�rt." A t�bbp�rtrendszert Tiso hamar felsz�molta, n�h�ny h�nappal a megalakul�st k�vet�en m�r csak a Nemzeti Egys�gfront (SSNJ) m�k�dhetett �s a t�rv�nyhoz�sban is mind�ssze egy magyar k�pvisel�, Esterh�zy J�nos gr�f jelenl�t�t enged�lyezt�k.    

A Jozef Tiso �s Vojtech Tuka uralma alatt tartott magyars�g helyzete nem javult, s�t tov�bb romlott. A Szentsz�k pozsonyi k�pvisel�j�nek szavaival �lve:

Az �r�ltek pedig ketten vannak: Tuka, aki cselekszik �s Tiso (...), aki - papk�nt - mindezt hagyja! ||

A zsid�-�s magyarf�bi�ban m�g Tis�t �s Tuk�t is fel�lm�lta Alexander Mach bel�gyminiszter,aki  egyben a fasisztoid Hlinka-g�rda vezet�i tiszts�g�t is bet�lt�tte. A g�rda jelszava a k�vetkez� volt: "Csehek Pr�g�ba, zsid�k Palesztin�ba, magyarok �zsi�ba", ami mindent elmond soviniszta elk�pzel�seikr�l. A magyarellenes pogromokr�l �s a Hlinka-g�rda kegyetlenked�seir�l b�vebben az "Ellens�geink" c�m� men�pontban olvashatnak. 

A felvid�ki magyars�g k�lv�ri�ja azonban csak ekkor kezd�d�tt el igaz�n. 1945 tavasz�n nagyr�szt a szovjetekkel egy�ttm�k�d� csehszlov�k emigr�ci� hat�rozta meg a Felvid�k h�bor� ut�ni sors�t. Bene� 1945. �prilis 4-�n, Moszkv�b�l �rkezett Kass�ra, ahol ismertette a "kassai korm�nyprogram" n�ven h�rhedtt� v�lt, a legvadabb totalit�rius diktat�r�k m�dszereit is kenterbe ver� dokumentumot.

A jog�llami �s demokratikus elveket felr�gva, a t�rt�nelemben szinte p�lda n�lk�li m�don a Felvid�ken �l� magyar �s n�met kisebbs�get tett�k felel�ss� a vil�gh�bor� kirobbant�s��rt, �s a kollekt�v b�n�ss�g �letidegen �s jogellenes elv�t alkalmazva fosztott�k meg az eml�tett n�pess�get �llampolg�rs�gukt�l, f�ldjeikt�l, ing�s�gaikt�l �s sz�l�f�ldj�kt�l. A  Bene� �ltal is szerkesztett irom�ny VIII. pontja a k�vetkez�ket r�gz�tette:

A cseheknek �s a szlov�koknak a n�met �s magyar kisebbs�ggel kapcsolatos sz�rny�s�ges tapasztalatai - hiszen a kisebbs�gek nagyobbr�szt a k�zt�rsas�g ellen ir�nyul� h�d�t� politika enged�keny eszk�zeinek bizonyultak, s k�z�l�k els�sorban a csehszlov�kiai n�metek k�n�lkoztak fel a cseh �s szlov�k nemzet elleni megsemmis�t� hadj�ratra - a meg�j�tott Csehszlov�ki�t m�ly �s v�gleges beavatkoz�sra k�nyszer�tik. (A kassai korm�nyprogram VIII. pontja) ||

Bene�nek a N�psz�vets�g �l�s�n egy �vtizeddel kor�bban elhangzott - �s fentebb id�zett szavai - ezt k�vet�en v�res val�s�gg� v�ltak. Ennek nyit�nyak�nt -amint arr�l a magyarorsz�gi "Vil�g" c�m� org�num is besz�molt - magyarellenes hangulatot sz�tottak  a csehek �s szlov�kok: "A kassai hat�s�gok november 11-�n a v�ros di�ks�g�t magyarellenes t�ntet�sekre rendelt�k ki. A kassai ifj�s�g a reggeli �r�kban t�ntet�st rendezett. A menet �l�n feh�r lovon Horthy Mikl�s k�pm�s�t vitt�k. Az ifj�s�g magyarellenes jelszavakat kiab�lt �s k�vetelte a szlov�kiai magyarok kitelep�t�s�t."

A Magyar Nemzet �rta: "A csehszlov�kiai rendelkez�sek, amikor a faji sz�rmaz�s, s�t m�g csak nem is a faji sz�rmaz�s, hanem a n�psz�ml�l�si vallom�sok anyanyelvi adatai alapj�n �llap�tanak meg kollekt�v felel�ss�get, tagadhatatlanul olyan �z�ek, mint hogyha a faji szuprem�cia k�ny�rtelen irt�hadj�rata folyna tov�bb. (...) Ha a Tiso-f�le Szlov�kia t�mogat�sa, a hivatalvisel�s, vagy gazdagod�s lenne a politikai krit�rium �s nem a faji sz�rmaz�s, �gy az esem�nyek minden ismer�je ki mern� mondani az �t�letet, hogy az 1938-as hat�rokon t�l a szlov�ks�g nagyobb sz�zal�k�nak kellene elszenvedni most a f�ld-�s vagyonelkobz�st, mint a magyars�gnak."

A fasisztoid sz�j�z� Bene�-dekr�tumok k�z�l az 5. sz�m� eln�ki dekr�tum 4. �-a kimondta, hogy "�llami szempontb�l megb�zhatatlannak kell tekinteni a n�met vagy magyar nemzetis�g� szem�lyeket." Ezzel megkezd�d�tt a magyar holocaust, a felvid�ki magyars�g deport�l�sa �s hontalann� t�tele, amelyr�l b�vebben a "Magyarelleness�g" c�m� men�pontban olvashatnak.  A Bene�-dekr�tumokr�l Robert Fico szlov�k korm�nyf� 2009. okt�ber�ben kijelentette, hogy azok "megk�rd�jelezhetetlenek". A szlov�k t�rv�nyhoz�s k�t �vvel kor�bban, 2007. szeptember 24-�n hat�rozatban r�gz�tette a dekr�tumok "�rinthetetlens�g�t".

1949-re a szovjetiz�l�dott csehszlov�k "�j rend" k�nyelmesen berendezkedett, - Tam�ska P�ter szavaival �lve - "sikerrel �tv�zve a germ�nokt�l tanult rasszizmust a szt�linizmussal." Ehhez tudni kell, hogy az 1948. febru�ri kommunista �llamcs�ny ut�n Klement Gottwald �j korm�nyt alak�tott, majd Bene� �llamf� lemondat�sa ut�n � t�lt�tte be ezen posztot is. �letre h�vt�k a Megb�zottak Hivatal�t, amelynek feladata a D�l-Felvid�k �s a k�t nagyv�ros, Pozsony �s Kassa szlov�kos�t�sa volt.

Az 1970-es �vekt�l a magyars�g asszimil�ci�j�t az iskola�gy visszafejleszt�se �s a f�ktelen urbaniz�ci� szolg�lta: a nem k�zpontinak nyilv�n�tott telep�l�seket �p�tkez�si �s fejleszt�si tilalommal s�jtott�k. A d�l-felvid�ki v�rosok szinte kiz�r�lag magyarok lakta t�rt�nelmi r�szeit "v�rosrendez�si" �r�ggyel megbontott�k, a b�si v�zl�pcs� pedig 58 magyarlakta telep�l�st �rintett. A magyarok lakta v�rosok lakoss�gi ar�nya a nagyar�ny� betelep�t�seknek k�sz�nhet�en megbomlott, �s a szlov�kok lassan fel�lkerekedtek...   A hetvenes �vek m�sodik fel�ben megk�s�relt�k felsz�molni a magyar nyelv� oktat�st, amely 1984-ben �s 1988-ban ism�t napirendre ker�lt.  A magyars�g jogai�rt sz�t emel� Duray Mikl�st k�t �zben is b�rt�nbe z�rt�k. Az �llamv�delmisek (esteb�kok) rendszeresen zaklatt�k a nyitrai magyar f�iskol�sokat, Pozsonyban pedig magyarellenes t�mad�sra �szt�n�zt�k a szlov�k sz�ls�s�geseket.

1993. janu�r 1-j�n Csehszlov�kia felbomlott, �s megalakult a Szlov�k K�zt�rsas�g, melynek eln�ke Michal Kova� lett, a minisztereln�k azonban az 1992-es v�laszt�sok gy�ztese, a soviniszta Vladim�r Me�iar maradt. A Szlov�k K�zt�rsas�g nemzet�llamk�nt defini�lta mag�t, �s kiss� komikusan Cirill �s Met�d, valamint Nagymor�via szellemi let�tem�nyesek�nt hat�rozta meg mag�t alkotm�nya preambulum�ban.

Az 1994-es v�laszt�sokat ism�telten Me�iar p�rtja, a Demokratikus Szlov�ki��rt Mozgalom (HZDS) nyerte meg, �s a kabinet megalak�t�sa �rdek�ben a form�ci� koal�ci�ra l�pett a sz�ls�s�ges, idegengy�l�l� �s soviniszta Szlov�k Nemzeti P�rttal (SNS), valamint a baloldali populista Szlov�kiai Munk�ssz�vets�ggel (ZRS). A ciklust autoriter korm�nyz�si m�dszerek, �s a soviniszta, magyarellenes politiz�l�s jellemezt�k. A k�zt�rsas�gi eln�k jogk�r�t megnyirb�lt�k, az orsz�g fokozatosan szigetel�d�tt el politikailag. Az 1995-ben elfogadott els� nyelvt�rv�ny a szlov�k "�llamnyelv" v�delm�ben, magyarellenes �llel �r�dott. A kilencvenes �vek k�zep�n el�t�rbe ker�ltek a korm�nyzat �ltal is t�mogatott extr�mista, idegengy�l�l� n�zetek. A magyars�g �ltal lakott telep�l�sek helys�gn�vt�bl�it �sszefirk�lt�k, a k�zter�leten magyarul megsz�lal�kat pedig folyamatosan vegz�lt�k, szidalmazt�k. Az 1996-os k�zigazgat�si reformot is a magyarelleness�g motorja hajtotta: a k�zigazgat�si hat�rok �trajzol�sa �szak-d�l ir�ny� megy�k l�trehoz�s�val akad�lyozta meg, hogy a Csall�k�z �s M�tyusf�ld ter�let�n �l� magyars�g egy k�zigazgat�si egys�get alkothasson.

Az �jabb v�laszt�sok el�tt, 1998-ban a Magyar Polg�ri P�rt, a Magyar Kereszt�nydemokrata Mozgalom �s az Egy�tt�l�s Mozgalom egyes�l�s�vel j�tt l�tre a felvid�ki magyars�got egys�gbe forraszt� Magyar Koal�ci� P�rtja, amelynek vezet�je Bug�r B�la lett. A Dzurinda jobboldali politikus vezet�s�vel fel�ll� kabinet r�szes�v� lett az MKP is. Ebben a ciklusban lett k�zt�rsas�gi eln�k Rudolf Schuster kor�bbi kassai polg�rmester, a Polg�ri Egyet�rt�s P�rtj�nak vezet�je.

A 2006-os v�laszt�sok nyom�n egy furcsa, extr�mista-populista koal�ci� kez�be ker�lt a Felvid�k ir�ny�t�sa: a baloldali-populista Smer vez�re, Robert Fico a soviniszta J�n Slota �s Vladimir Me�iar p�rtjaival alak�thatott korm�nyt. Slota �s Fico t�nyked�s�t k�l�n�sebben nem kell r�szletezn�nk: erre az id�szakra esett a (m�sodik) nyelvt�rv�ny elfogad�sa, S�lyom L�szl� magyar �llamf� R�vkom�romb�l t�rt�n� kitilt�sa, a trianoni b�kedikt�tum t�rv�nyi szinten val� "�rinthetetlenn�" nyilv�n�t�sa, �s  az �llampolg�rs�gi t�rv�ny, tov�bb� az alkotm�ny m�dos�t�sa, amelynek �rtelm�ben ha egy szlov�k �llampolg�r felveszi egy m�sik orsz�g �llampolg�rs�g�t, automatikusan elveszti a szlov�kot. A szlov�k �sszt�znek k�sz�nhet�en az MKP a 2010-es v�laszt�sok nyom�n kiesett a t�rv�nyhoz�sb�l, a Bug�r B�la vezette, szakad�r k�pvisel�kb�l verbuv�l�d� Most-H�d pedig parlamenti t�nyez�v� lett.

A 2010-t�l fel�ll� jobbk�z�p kabinet korm�nyf�je a kereszt�nydemokrata Iveta Radi�ov� lett. A kabinet k�r�l mindazon�ltal hamar elfogyott a leveg�: 2012 �prilis�t�l ism�t Fico t�lti be a minisztereln�ki poz�ci�t, imm�ron n�lk�l�zve a t�rv�nyhoz�sb�l kimaradt populista p�rtok t�mogat�s�t. 

Forr�sok: 

• Az �j Magyars�g �vk�nyve, Budapest, 1938
• Guly�s L�szl�: �llamalap�t�k. (Cseh)Szlov�kia sz�let�se, in Nagy Magyarorsz�g t�rt�nelmi magazin, I. �vfolyam 3. sz�m  
• Kollai Istv�n: H�bor�s b�n�s�k Kelet-Eur�p�ban: igazs�gt�tel Szlov�ki�ban, in M�ltkor.hu, 2006. december 22.
• Sz�raz Mikl�s Gy�rgy (szerk.): Jaj, hol a m�ltunk? A Trianon-jelens�g. Helikon Kiad�, Budapest, 2005
• Jeszenszky G�za: A Csall�k�z elveszt�se,  in Rubicon, 2005/6. sz�m
• Kiss Bal�zs: A f�ggetlen Szlov�kia t�rt�nete, in Nagy Magyarorsz�g t�rt�nelmi magazin, I. �vfolyam 3. sz�m  
• Magyar Katolikus Lexikon
• Magyar Nemzet, 1945. j�nius 27.
• Magyar Virtu�lis Enciklop�dia
• Szarka L�szl�: A Bene�-dekr�tumok. Szl�v nemzet�llam, kisebbs�gek n�lk�l, in Rubicon, 2005/6. sz�m
• Szentes�tette a szlov�k parlament a Bene�-dekr�tumokat - politaktika.hu
• Tam�ska P�ter: K�t n�p k�t csillagzat alatt, in Trianoni Szemle, I. �vfolyam 2. sz�m, 2009. �prilis-j�nius
• Vil�g, Budapest, 1945. november 23., p�ntek
• Wass Albert: Otthon