"Percre se feledd, hogy testv�red
minden magyar, b�rhol is �ljen.
�sszetart�sban rejlik csak er�.
M�s ember f�ldj�n nincs sz�modra hely.
F�lvil�got is befuthatod,
m�s ember f�ldj�n testv�rtelen leszel,
s elf�j a sz�l, mint k�sza �szi lombot,
ha nemzetedr�l megfeledkezel!"

Wass Albert: Intelem

A Wass-csal�d nyolc �vsz�zadon kereszt�l rendelkezett birtokkal Erd�lyben, a Mez�s�gen, ez�ltal a legr�gebbi nemes csal�dokhoz tartozott, amely ut�bb a gr�fi titulust is megkapta. A csal�d a nemesi c�met m�g Szent L�szl� kir�lyt�l kapta annak elismer�sek�nt, hogy a csal�d egyik �se, Buz�tfia L�b 1081-ben a kun bet�r�s ellen harcol� kir�lyt egy felb�sz�lt b�l�nybik�t�l megmentette �s a bik�t beledobta a czegei t�ba. A csal�d birtokainak sz�ma folyamatosan v�ltozott, de a birtok eg�szen a XX. sz�zadig megmaradt: ekkor Szentgoth�rd (Vasasszentgoth�rd) volt a csal�di birtok k�zpontja, amelyet Wass Endre igazgatott, majd az 1930-as �vek v�g�t�l kivette a r�sz�t a munk�b�l Albert is. A Wass-csal�d folytatta az erd�lyi nemess�g hagyom�nyait mind a gazd�lkod�s, mind a haza v�delme, mind a szoci�lis k�rd�sek ter�n. A Wass-kast�ly nem csup�n csal�di rezidenciak�nt szolg�lt, hanem egy�ttal a vid�ki m�vel�d�si �let k�zpontjak�nt is. Ezt a feladatot a csal�d a trianoni d�nt�st k�vet�en is megpr�b�lta ell�tni.

A trianoni b�kedikt�tum a csal�d �let�ben is imp�riumv�lt�st jelentett, amely v�ltoztatott a fenn�ll� tulajdonviszonyokon. Az erd�lyi magyars�g drasztikusan �j helyzetbe ker�lt: a magyar sz�t felv�ltotta a rom�n, ez lett az utas�t�sok �s a parancsok nyelve. A hatalom egykori birtokosai is kiszolg�ltatott� v�ltak az �j rezsimmel szemben. Helyzet�k s�lyoss�g�t csak fokozta a demokratikusnak kiki�ltott agr�rreform, amelynek sor�n elkobozt�k a magyar egyh�zakt�l �s f�ldbirtokosokt�l f�ldbirtokaik legnagyobb r�sz�t �s ezen f�ldeket a rom�nok k�z�tt osztott�k sz�t. A Wass-csal�d �let�ben is h�sba v�g� v�ltoz�sok k�vetkeztek be: kor�bbi j�l�t�kh�z k�pest szinte f�ld�nfut�kk� v�ltak. M�sok kez�be ker�lt erdeik jelent�s r�sze is, amit egyar�nt s�relmezett Wass Endre �s fia, Albert, mert mindketten szerettek vad�szni.

A falu hangulat�n is ap�tia lett �rr�. Az egykori rom�n jobb�gyok a hatalom t�mogat�s�t maguk m�g�tt �rezve b�torodtak fel. A Wass-csal�d azonban nem t�r�d�tt bele a hirtelen v�ltoz�sba. �vsz�zados tapasztalataikat tanul�ssal kombin�lva maguk gazd�lkodtak. A falusiak, ha n�mi p�nzhez k�v�ntak jutni, a gr�fhoz szeg�dtek, v�llalva a rigor�zus �s kem�ny kez�, de igazs�gos Wass Endre dikt�lta ir�nyt. Wass Endre a rendetlenked� alkalmazottakat megb�ntette, v�llalva a rom�n b�r�s�g el� cit�l�s "�dium�t" is. 1918 ut�n a frontr�l tisztk�nt visszat�rt Wass Endre csak ekk�nt tudta biztos�tani saj�t �s csal�dja meg�lhet�s�t. 

Wass Albert vil�gk�p�re �gy nagy hat�ssal volt a csal�di h�tt�r�l szolg�l� mez�s�gi vil�g �s az erd�lyi nemess�g �letm�dj�b�l fakad� �lm�nyek: �szt�l ny�r elej�ig tartott a kolozsv�ri l�t, majd ny�ron �s �sszel a csal�di birtokon tart�zkodva csod�lhatta a "korl�ttalan term�szet vadvir�gait". A szentgoth�rdi kast�ly, az �si birtok csonka mivolt�ban is grandi�zus gy�ny�r�s�ge, a parkban �sszegy�jt�tt megannyi fa �s cserje, az erd� �letvil�g�nak v�ltozatoss�ga egy �letre r�nyomta b�lyeg�t majdani �r� term�szettel val� kapcsolat�ra, melynek �r�k szerelmese maradt.

1908. janu�r 8-�n sz�letett a Kolozs megyei V�lasz�ton, gr�f Wass Endre �s Losonczi B�nffy Ilona gyermekek�nt. Wass Albert a kolozsv�ri reform�tus koll�giumi tanulm�nyokat k�vet�en a gazd�lkod�s tudom�ny�t abszolv�lta a mosonmagyar�v�ri, majd a debreceni Gazdas�gi Akad�mi�n. Rom�n hadk�telesk�nt Bukarestben t�lt�tte le katonai szolg�lat�t, majd N�metorsz�gban �s a p�rizsi Sorbonne-on folytatott tanulm�nyokat. Munk�ja elismer�sek�ppen 1944-ben a kolozsv�ri egyetem d�szdoktor�v� avatt�k.

Wass Albert a k�s�bbiek sor�n �rt �s nevelt, mik�zben az erd�lyi magyar t�rsadalom �sszefog�s�nak egyik kataliz�torak�nt arra is �gyelt, hogy a trianoni b�kedikt�tum rev�zi�j��rt tett f�radoz�sok ne maradjanak eredm�ny n�lk�l �s siker�lj�n v�ltoztatni a kisantant �llamokban kisebbs�gi l�tre k�rhoztatott magyars�g sors�n.

Els� irodalmi �lm�nye Selma Lagerl�f G�sta Berlings saga c�m� romantikus reg�nye volt. Irodalmi p�lyafut�s�t versek �r�s�val kezdte, melyeket a P�sztort�z, az Ellenz�k, majd az Erd�lyi Fiatalok c�m� sajt�org�numokban publik�lt. Els� versesk�tete 1928-ban jelent meg Vir�gtemet�s c�mmel Kolozsv�rott. M�sodik versesk�tete 1930-ban Feny� a hegytet�n c�mmel jelent meg. Az 1932-ben megjelent A temet� megindul c�m� sz�nm�ve mag�ra ir�ny�totta az erd�lyi Helikon c�m� foly�irat szerkeszt�inek figyelm�t. Az irodalmi sz�rnyakat pr�b�lgat� Wass Albert k�s�bb a helikoni �r�k t�rsas�g�nak tagja lett, melynek illusztris szem�lyis�gei t�bbek k�z�tt �prily Lajos, Dsida Jen�, Gul�csy Ir�n, K�s K�roly, Nyir� J�zsef, Rem�nyik S�ndor, Szab� Dezs� �s Tam�si �ron voltak.

Jellemz� vil�gn�zeti felfog�sa, a transzilvanizmus is ekkor forrott ki benne. A transzilvanist�k az erd�lyi magyars�g �n�ll� k�l�n lelkis�g�t �s jellem�t t�telezt�k fel �s ennek a k�l�n karakternek a vizsg�lat�val igyekeztek defini�lni az erd�lyi l�lek fogalm�t, amelynek elemei: az �n�ll� erd�lyi t�rt�nelem, az erd�lyi t�j szerepe �s a k�l�nleges tolerancia elve. A transzilv�n ideol�gia az erd�lyi kult�r�k �s n�pek sorsk�z�ss�g�nek gondoz�s�t tartotta c�lj�nak.

Erd�lyt �s az erd�lyi szellemis�get Wass Albert m�vei val�s�ggal misztifik�lj�k. Erd�ly Wass Albert sz�m�ra nem csup�n egy f�ldrajzi egys�g volt: minden jelk�pezett, ami j� �s tisztess�ges a F�ld�n. Erd�ly a t�rt�nelmi kr�zisek sor�n mindig Magyarorsz�g utols� mentsv�rak�nt szolg�lt, a magyar kult�ra mened�kek�nt.  

Vannak a vil�gon szebb vid�kek, magosabb hegyek, gazdagabb vizek, f�nyesebb v�rosok. De b�k�sebb est�k, szel�debb szell�k, k�kebb �gbolt, sz�nesebb vir�gok, b�k�sebb emberek sehol sincsenek Isten szabad ege alatt. De a hangs�ly a szabads�gon van. (Wass Albert: Erd�ly, a megnevezhetetlen er�)||

1934-ben jelent meg az Erd�lyi Sz�pm�ves C�h gondoz�s�ban Farkasverem c�m� reg�nye, amely orsz�gosan ismertt� tette nev�t az irodalmi k�r�k �s a publikum el�tt is. E reg�ny�t a kor legnagyobb irodalmi kit�ntet�s�vel, a Baumgarten-d�jjal honor�lt�k. Az indokol�s szerint a m� "olyan t�rsadalmi kor-�s k�rrajz, amely Erd�ly trag�di�j�nak gy�kereit t�rja fel." K�s�bbi elismer�sei k�z�l megeml�thetj�k  a Klebelsberg-d�jat (1942), a Zr�nyi Irodalmi D�jat (1944). 1944-ben a Magyar Tudom�nyos Akad�mia tagja lett.

1934 ut�n a budapesti R�vai Kiad� szinte �ves rendszeress�ggel adta ki reg�nyeit. A J�nnek! c�mmel 1940-ben megjelent k�nyve �szak-Erd�ly Magyarorsz�ghoz val� visszat�r�s�nek gy�ny�r� kr�nik�ja. A J�sk��k �nnepelnek c�mmel �rt m�ve  ugyancsak a m�sodik b�csi d�nt�s aprop�j�n sz�letett, de azoknak a magyaroknak a sors�ra ir�ny�totta a figyelmet, akik m�g nem ker�lhettek vissza az anyaorsz�ghoz. Csaba c�m� munk�j�ban  (1940) pedig a trianoni gener�ci� tennival�j�t fogalmazta meg, kitart�sra buzd�tva erd�lyi honfit�rsait: Csaba jelk�pe a szil�rd helyt�ll�s krit�rium�t jelentette.

A titokzatos �zbak (1941) c�m� novell�sk�tet�ben �lete n�h�ny eml�kfoszl�ny�t villantotta fel az �r�. Mire a f�k megn�nek (1942) c�mmel megjelent munk�j�nak t�m�ja az 1848-49. �vi szabads�gharc lever�se ut�ni id�ben j�tsz�dik. 1943. �vi, A kast�ly �rny�k�ban c�m� reg�nye m�r Wass Albert saj�t kor�ban j�tsz�dik. Az 1944 kar�csony�ra meg�rt, Tavaszi sz�l c�m� sz�nm�v�nek bemutat�j�t a nyilas �llamhatalom betiltotta.

Wass Albertet nem ker�lhette el a h�bor� szele. 1943-ban a keleti frontra vez�nyelt�k z�szl�si rangban, 1944 febru�rj�ban pedig m�r Vaskeresztekkel felszerelkezve �rkezhetett haza. A k�s�bbi hadm�veletek sor�n Erd�lyben vette fel a harcot a rom�n �s szovjet csapatokkal szemben. Kolozsv�rr�l t�rt�n� t�voz�sa ut�n egys�geivel eg�szen Sopronig harcolt a V�r�s Hadsereg ellen, majd 1945 h�sv�tj�n fiaival egy�tt k�nyszer�lt elhagyni az orsz�got. Ezzel emigr�ns �r�v� �s a nyugati magyar irodalom egyik emblematikus figur�j�v� v�lt. A Funtineli boszork�ny (1947) c�m� m�v�t a bajororsz�gi Blaibach falucsk�ban �rta meg. 1947-ben Hamburgba k�lt�z�tt, ahol hamarosan megsz�letett a toll�b�l az Adj�tok vissza a hegyeimet! (1949) c�m� m�remeke, amely igazi sikolyk�nt r�zta fel b�nult tespedts�g�b�l �t vil�gr�sz magyarjait.

Urak, akik a vil�g dolgait igaz�tj�tok: adj�tok vissza a hegyeimet! Bevallom �szint�n: nem �rdekel sem a politik�tok, sem a vil�gn�zeti k�rd�seitek, sem nagyszab�s� elgondol�saitok, melyekkel az embermilli�k sors�t rendezni k�v�nj�tok. Nem �rdekelnek az embermilli�k sem. Egy �rdekel csup�n: adj�tok vissza a hegyeimet! Mert b�rmit is mondjanak a tud�sok, a fisk�lisok �s a katon�k: azok a hegyek az enyimek. Mint ahogy �n is hozz�jok tartozom att�l a perct�l kezdve, hogy megsz�lettem a l�bok alatt, abban a kis h�zban, s �k ben�ztek hozz�m az ablakon. Nem a telekk�nyv szerint voltak az enyimek, az igaz. De enyimek voltak Isten rendel�se szerint, az�ltal, hogy ott sz�lettem s ott lettem emberr�. Adj�tok vissza a hegyeimet! (Wass Albert: Adj�tok vissza a hegyeimet!)||

Wass Albert a kommunista Rom�n N�pk�zt�rsas�g sz�m�ra persona non grata-v� v�lt: a n�pb�r�s�g koholt v�dak alapj�n ,t�voll�t�ben hal�los �t�letet szabott ki vele szemben, �gy soha nem t�rhetett vissza h�n szeretett haz�j�ba. Az �r� h�nyatott n�metorsz�gi �vei alatt a mese m�faja fel� fordult: 1947-ben jelent meg a Tavak k�nyve c�m� mes�je. �letm�v�nek d�nt� r�sze azonban m�r az Amerikai Egyes�lt �llamokban sz�letett. Emellett 1962-ben megalap�totta az Amerikai Magyar Sz�pm�ves C�het (American Hungarian Literary Guid), majd a Floridai �llami Egyetemen tan�tott n�met �s francia nyelvet, valamint eur�pai irodalmat �s t�rt�nelmet. Lak�hely��l az Okala Nacional Forest ter�let�n tal�lhat� Astor vill�t v�lasztotta, ahol hal�l�ig �lt. Legnagyobb sikert el�rt k�nyveit is ekkor �rta meg: Ember az orsz�g�t sz�l�n (1951), Kard �s kasza (1974), Hagyat�k (1985).

A rom�n hat�s�gok ekkor sem hagytak  fel �ld�z�s�vel: 1979 �sz�n Rom�nia hivatalosan k�rte Wass Albert kiadat�s�t az Amerikai Egyes�lt �llamokt�l, mely azonban elutas�totta azt. Az �r� saj�t elmond�sa �s k�zvetlen k�rnyezet�nek vallom�sa szerint m�g az 1970-es �vekben is t�bb mer�nyletet k�s�relt meg ellene a rom�n Securitate, szerencs�re nem sok sikerrel. A mer�nyletk�s�rlet k�t elk�vet�j�t az amerikai hat�s�gok k�zre is ker�tett�k, de diplom�ciai mentess�g�k ok�n k�nytelen voltak elengedni �ket.

1998. febru�r 17-�n az �r�fejedelem �ngyilkoss�got k�vetett el. Ebben tal�n k�zrej�tszhatott a magyar �llampolg�rs�g ir�nti k�relm�vel  (1996. j�nius 24.) szemben  a Kuncze G�bor vezette  Bel�gyminiszt�rium, illetve a szabaddemokrata bel�gyminiszer faramuci hozz�ll�sa  is. 

Forr�sok:

• Fr�ter Oliv�r: Wass Albert �letp�ly�ja a kezdetekt�l az emigr�ci�ba k�nyszer�l�sig - In: Turcs�ny P�ter: Wass Albert eml�kezet�re - A k� marad - Kr�ter M�hely Egyes�let, Pom�z, 2004
• Fr�ter Oliv�r: Wass Albert �letp�ly�ja az emigr�ci�ba k�nyszer�l�st�l hal�l�ig- In: Turcs�ny P�ter: Wass Albert eml�kezet�re - A k� marad - Kr�ter M�hely Egyes�let, Pom�z, 2004
• Vekov K�roly: A Wass Albert-�gy - Per�jrafelv�tel - In: Rubicon 2005/6. sz�m - Trianon �s a rev�zi� - Magyar igazs�g, magyar f�jdalom