Figyelem! A men�pontban tal�lhat� plak�tok illusztr�ci� gyan�nt szolg�lnak, c�ljuk a t�rt�nelem, illetve a jelenkor esem�nyeir�l sz�l� t�j�koztat�s el�seg�t�se. Meg�rt�s�ket k�sz�nj�k! ||

Neh�z dolgunk van, ha a nyilaskeresztesek �s a kommunist�k nemzetpolitik�j�t akarjuk r�viden felv�zolni, mivel a k�t ideol�gia mindegyike a magyars�gt�l idegen ideol�gi�k - a konnacionalizmus, illetve az internacionalizmus - talaj�n �llt, r�ad�sul a Sz�lasi Ferenc �ltal kidolgozott hungarista n�zetrendszer kazuisztikus �s sok fantazmag�ri�t tartalmaz, a kommunist�k k�zponti gondolata pedig a "testv�ri" szocialista orsz�gokkal �polt megbonthatatlan bar�ts�g ide�lk�pe volt. Meglep�, hogy a k�t, elvileg ellent�tes ideol�gia t�ltet� n�zet mennyi hasonl�s�got tartalmaz.

"Mindny�jan meghalunk. Egy van maradand� a f�ld�n, ha tudunk �rte b�tran �s igazan �lni: a nemzet."

  

A nyilasok nemzetpolitik�ja

A nyilaskeresztesek "p�p�ja", Sz�lasi Ferenc nemzetpolitikai elk�pzel�seit is alapm�v�ben, a "Hungarizmus k�nyveiben" v�zolta fel. K�zponti k�nyve nem el�zm�nyek n�lk�li: 1933-ban publik�lta a "Magyar �llam Fel�p�t�s�nek Terv�t", majd 1935-ben a "C�l �s k�vetel�seket". Nemzetpolitikai koncepci�j�t f�k�nt  egy 1943. j�nius�ban tartott el�ad�s�ban ("Nagyt�r, �lett�r, vezet�t�r") v�zolta fel. B�r Sz�lasi intenz�ven �rdekl�d�tt a f�ldrajz �s a k�lpolitika ir�nt,  programj�t    m�gis a zavaross�g �s a hi�nyoss�g stigm�ival illethetj�k.  

Sz�lasi v�gy�lma a "Hung�ria Egyes�lt F�ldek"  megalkot�sa volt.  A horv�t-szlav�norsz�gi ter�leteket is mag�ban foglal� t�rt�nelmi Magyarorsz�g ter�let�t 6 "r�szf�ldre" osztotta volna: T�tf�ldre (a t�rt�nelmi Felvid�k egy r�sz�t foglalta volna mag�ban), Nyugat-Gyep�re (Lajtab�ns�g), Rut�nf�ldre (K�rp�talja), Erd�lyre, Horv�t-Szlav�nf�ldre, valamint a nagyj�b�l a csonka orsz�ggal megegyez� kiterjed�s� Magyarf�ldre. Sz�lasi ragaszkodott tov�bb� ahhoz, hogy a trianoni hat�rok rev�zi�j�t az elcsatolt ter�leteken �l� n�pek mindegyike n�pszavaz�s �tj�n er�s�tse meg. A honk�pes �s talajgy�keres n�p egy�bk�nt a sikeres honfoglal�st produk�lni k�pes n�peket jelentette, mely a hungarista �llamban hossz� ideig k�pes �llamalkot� n�pk�nt fennmaradni.

A "r�szn�pek" sz�m�ra szabad anyanyelvhaszn�lati jogot, illetve kultur�lis auton�mi�t biztos�tott volna. Mint a bevezet�ben eml�tettem, Sz�lasi a nacionalizmus �s az internacionalizmus szerinte atavisztikus eszm�it a konnacionalizmussal v�ltotta volna fel. Ennek immanens jellemz�je a t�bbnemzetis�g�s�g, az egyes nemzetis�geket  azonban egy konkr�t ter�leti �rdek integr�lja. Ez egy  gy�keres paradigmav�lt�st jelentett volna a magyar nemzetpolitik�ban, hasonl�an a polg�ri radik�lisok �s kommunist�k kor�bbi koncepci�ihoz.

A f�ldgoly�t a nyilas vez�r szerint hatalmi alapon "nagyterekre" kell osztani, ennek �rdek�ben a javak kommunisztikus �jraeloszt�s�t s�rgette. Nagyterekre pedig az�rt volna szerinte sz�ks�g, mert ezek �ltal biztos�that� lenne a konnacionalizmus gy�zelme, azaz megsz�nne a nagyhatalmak k�z�tti nacionalista konfront�ci�. Eur�p�ban �s �zsi�ban �gy a latin, germ�n, szl�v, iszl�m �s hungarista politikai nemzetek lenn�nek domin�nsak. A germ�n �s latin n�peket a Duna k�tn� �ssze.

A hungarista munka�llam el�nye mindenekel�tt Sz�lasi n�zete szerint, hogy a gondv�ni (sic!) n�pek ebben a konstrukci�ban nem kombin�l�dn�nak a zsid�s�ggal. A k�l�nb�z� �letterek vezet�inek a politikai nemzetek 1-1 k�pvisel�j�t sz�nta volna. A hungarista t�rs�g "n�pi t�rmel�khalmaz�n" 1526-ig a magyar volt a primus inter pares �llam, ez�rt v�lelmezhetj�k, hogy Sz�lasi a t�rs�gben vezet� magyar szerepet k�pzelt el.

Az elm�let gyakorlatba �letet�s�nek egyik k�s�rlete volt a Hubay K�lm�n �s V�g� P�l nyilaskeresztes k�pvisel�k �ltal a Nemzetgy�l�sben 1940. j�nius 7-�n beterjesztett nemzetis�gi t�rv�nyjavaslat, amely elfogad�sa eset�n megsz�ntette volna a nemzet �s nemzetis�gi kateg�ri�kat, Magyarorsz�gban csak "n�pcsoportokat" ismerve el, melyek sz�les kultur�lis, illetve k�zigazgat�si auton�mi�t �lvezhettek volna. A javaslat nagy felz�dul�st keltett, a korm�nyzat �s t�bb hazafias szervezet is �les kritik�t  fogalmazott meg, de a nyilas frakci� tagjait is megosztotta. V�g�l az ind�tv�ny el�terjeszt�it Teleki P�l minisztereln�k javaslat�ra a t�rv�nyhoz�s megfosztotta mand�tumukt�l.

Sokat el�rul egy�bk�nt Sz�lasi habitus�r�l, hogy a nyilas puccs ut�ni hatalomra ker�l�s�ket k�vet�en szinte  azonnal �dv�zl� t�viratot k�ld�tt Horia Sim�nak, a soviniszta �s magyarellenes rom�n Vasg�rda vez�r�nek.

  "Szak�tanunk kell a magyar imperialista r�geszm�vel, Nagy-Magyarorsz�g reakci�s �br�ndj�val."

  

A kommunist�k "nemzetpolitik�ja"

A kommunista rendszer illusztris figur�inak c�lja - egy�bk�nt �ppen a nyilasokhoz hasonl�an - a tradicion�lis nemzetpolitika ki�res�t�se volt. A sors fintora, hogy m�g a k�rnyez� szocialista rendszerek �zemeltet�inek kommunista meggy�z�d�se paradox m�don nem kis m�rt�k� nacionalizmussal, n�hol sovinizmussal p�rosult, addig az egy�bk�nt az elcsatolt ter�leteken sz�letett kommunista magyar vezet�k (R�kosi M�ty�s �s K�d�r J�nos) teljes �rdektelens�ggel viseltettek a hat�ron k�v�l rekedt magyars�ggal szemben.

Az elszak�tott ter�letek a kommunista politikusok sz�m�ra egy�bk�nt sem jelentettek sokat. R�vai J�zsef, a h�rhedt kommunista ideol�gus �s kult�rc�z�r utolj�ra egy 1945 szeptemberi szakszervezeti nagygy�l�sen ejtette ki sz�j�n a „Trianon” sz�t, majd �gy folytatta: „Gy�gy�tsuk ki magunkat abb�l a nagyz�si h�bortb�l, amely azt hirdeti, hogy mi vagyunk a Duna-medence vezet� n�pe, hogy Eur�p�nak ezen a ter�let�n csak minket illet meg az �llamalkot�s joga. Ki kell gy�gy�tanunk magunkat ebb�l a nagyz�si m�ni�b�l, mert ez vezetett arra, hogy most a f�ld�n hever�nk.”

A Magyarorsz�gi Kommunista P�rt 1944. novemberi programj�ban fejtette ki, hogy „Szak�tanunk kell a magyar imperialista r�geszm�vel, Nagy-Magyarorsz�g reakci�s �br�ndj�val. Egyszer �s mindenkorra szak�tani kell azokkal a t�rekv�sekkel, melyek a »magyars�g vezet� szerep�nek« �r�gye alatt a Duna-medenc�ben �l� n�pek feletti uralomra ir�nyultak, s melyeknek egyetlen eredm�nye, hogy Magyarorsz�g n�met gyarmatt�, a magyar n�p a n�metek szolgan�p�v� v�lt.”

A R�kosi-diktat�ra �vei alatt magyars�gpolitik�r�l nem besz�lhet�nk. Maga R�kosi egy �zben az anyaorsz�gi magyarokkal kapcsolatban is f�jlalta, hogy „kilencmilli� fasiszt�val kell fel�p�teni a szocializmust”, a trianoni traum�r�l �s a hat�ron t�li magyars�gr�l pedig hivatalosan m�g csak besz�lni sem lehetett.

A hivatalos retorika szintj�n az �llamp�rt, a Magyar Dolgoz�k P�rtja alapvet�se �gy sz�lt: „A Magyar Dolgoz�k P�rtj�nak c�ljai: a b�k�nek, a n�pi demokr�cia v�vm�nyainak, a magyar nemzeti f�ggetlens�gnek v�delme �s biztos�t�sa. Ez�rt a p�rt k�lpolitik�j�nak alapja: sz�vets�g a Szovjetuni�val, az imperialistaellenes �s demokratikus t�bor vezet� szocialista nagyhatalm�val, a b�ke, a nemzeti f�ggetlens�g �s t�rsadalmi halad�s �r�vel. Szoros egy�ttm�k�d�s �s bar�ts�g a n�pi demokr�ci�kkal, Jugoszl�vi�val, Rom�ni�val, Lengyelorsz�ggal, Bulg�ri�val. Megegyez�s, egy�ttm�k�d�s �s bar�ts�g a n�pi demokratikus Csehszlov�ki�val a szlov�kiai magyars�g helyzet�nek a lenini-szt�lini nemzetis�gi politika elveinek megfelel� rendez�se alapj�n.”

Mag�t R�kosit a hat�ron k�v�l rekedt magyars�g probl�m�ja egy�bk�nt annyiban �rdekelte, amennyiben az saj�t hatalmi �rdekeit befoly�solta. R�kosi a nemzetben val� gondolkod�st „a Horthy-rendszer soviniszta fert�z�sek�nt” �rt�kelte, de mint a kommunista p�rtra esetlegesen befoly�st gyakorl� t�nyez�vel k�nytelen volt foglalkozni. A kommunist�k koal�ci�s id�szakban (1945-48) megval�sul� k�nyszer� „nemzetpolitik�j�t” R�vai J�zsef ironikusan „darutollas marxizmusnak” titul�lta.

Az 1956-os forradalom �s szabads�gharc lever�s�t k�vet�en ism�t szovjet megsz�ll�s vette kezdet�t Magyarorsz�gon. „K�d�r�k ugyan novemberben a nemzeti f�ggetlens�gen �s m�lt�s�gon esett csorb�k kik�sz�b�l�s�t �g�rt�k – ez azonban kimer�lt a c�mer �s n�mileg a fegyveres test�letek egyenruh�j�nak megv�ltoztat�s�ban. J� ideig nemhogy Trianonr�l, de m�g a magyar f�ggetlens�gi harcokr�l �s azok m�rt�rjair�l sem lehetett besz�lni. (...)

Saj�t nemzetk�zi elszigetelts�g�vel tiszt�ban volt a szovjet szuronyok h�t�n hatalomra ker�lt budapesti vezet�s is, �gy minden�ron igyekezett elnyerni a szomsz�dos orsz�gok bizalm�t. Ennek legk�zenfekv�bb m�dja a hat�rok s�rthetetlens�g�nek hangs�lyoz�sa �s a »nacionalista elhajl�sokt�l« val� szigor� elhat�rol�d�s volt. (…) Egy szuver�n �llam (…) R�kosi�kn�l j�val nagyobb hangs�lyt fektetett volna a hat�ron t�li magyars�g �rdekinek �rv�nyes�t�s�re, jogainak v�delm�re. Pontosan ez volt az, amir�l a rezsimnek s�rg�sen le kellett mondania, ha meg akarta szil�rd�tani nemzetk�zi helyzet�t – legal�bb a szovjet gyarmati blokkon bel�l. E c�lt szolg�lta K�d�r 1958-as rom�niai l�togat�sa, illetve m�g az �v v�g�n M�nnich csehszlov�kiai vizitje. Mindketten siettek lesz�gezni, hogy (…) a helyi magyar kisebbs�ggel val� b�n�sm�dot az adott �llam bel�gy�nek tekintik.”

A trianoni b�kedikt�tumr�l az �rtelmis�giek is maximum mint a „szocializmus �ltal meghaladott probl�m�r�l” sz�lhattak. J� p�lda erre Kassai G�za Trianon �s P�rizs c�m� cikke (1959), ahol ilyen �s hasonl� meg�llap�t�sok l�thattak napvil�got: „Trianont azonban a magyar reakci� tette lehet�v�. Nemcsak az�rt, mert a magyar reakci� vitte Magyarorsz�got abba a h�bor�ba, amely Trianonn�l v�gz�d�tt. Az�rt is, mert a magyar reakci� egyezett bele a trianoni b�keszerz�d�sbe, hogy megmenthesse �s biztos�thassa oszt�lyuralm�t. (…) Mi�rt k�t�tt�k meg a trianoni b�keszerz�d�st a versailles-i �s saint germain-i b�ke ut�n? Az�rt, mert a magyar prolet�rforradalom �s a Magyar Tan�csk�zt�rsas�g megakad�lyozta a trianoni b�keszerz�d�s megk�t�s�t 1919-ben. (…)”, majd meg�llap�tja a Horthy-rendszerr�l: „Az 1919-es magyar urak a moh�csi, Nap�leon-kori , 1849. �vi haza�rul�k ut�dai �s az 1956. �vi ellenforradalm�rok politikai el�dei.”

A hat�ron k�v�l rekedt magyars�g probl�m�j�t a K�d�r-rendszer ellenz�k�nek sz�nre ker�l�s�vel lehetett el�sz�r felvetni. A t�m�r�l b�vebben a "Rendszerv�ltoz�s" c�m� men�pontunkban olvashatnak.

Forr�sok:

• Balogh G�bor: K�d�r J�nos �s Trianon, in Nagy Magyarorsz�g t�rt�nelmi magazin, I. �vfolyam I. sz�m (2009),  pp. 58-63.
• Zeidler Mikl�s (szerk.): Nemzet �s eml�kezet: Trianon.  Osiris Kiad�, Budapest, 2003
• Paksa Rudolf: Sz�ls�jobboldali mozgalmak az 1930-as �s 1940-es �vekben, in Rubicon, 2009/1-2 . sz�m, pp. 84-89.
• Romsics Ign�c: Magyar b�keelk�pzel�sek 1942-1947, in Rubicon, 2005/6. sz�m, pp. 58-62.
• Sipos P�ter: R�kosi �s a kisebbs�gi magyarok, in Hist�ria, 1995/8. sz�m, pp. 22-26. 
• Ungv�ry Kriszti�n: "Nagyp�ntek n�lk�l nincs felt�mad�s". Sz�lasi Ferenc k�lpolitikai elk�pzel�sei - www.rev.hu  

L�sd m�g a "Trianon, 1920" �s a "P�rizs, 1947" c. men�pontjainkat!