Vit�z nagyb�nyai Horthy Mikl�s, kor�bbi tengernagy, a Habsburg Birodalom h�zi politik�j�nak magas szint� r�szese, tenger�sz h�s, az osztr�k-magyar flotta utols� parancsnoka 1920. m�rcius 1-je �s 1944. okt�ber 16-a k�z�tt t�lt�tte be a megcsonk�tott orsz�g korm�nyz�i posztj�t, amit t�bbek k�z�tt Bethlen Istv�n gr�f minisztereln�kkel kooper�lva viszonylagos j�l�tbe siker�lt vezetnie. De�k Istv�n, a Columbia Egyetem t�rt�n�sz professzora szerint : Magyarorsz�g (Horthy Mikl�s regn�l�sa alatt "a barbarizmus tenger�ben, Eur�pa sz�v�ben egy sziget volt, ahol meg�rizt�k a t�rv�ny szab�lyait �s egy soksz�n� t�rsadalmat." 

Tenger�sz kor�ban bej�rta a vil�got, hat nyelven besz�lt (magyar, horv�t, olasz, n�met, francia, angol), Ferenc J�zsef cs�sz�r �s kir�ly mellett sz�rnyseg�dk�nt szolg�lt. A Ferenc J�zsef mellett t�lt�tt szolg�lat k�l�n�s elismer�sek�ppen n�gy�ves megb�zat�s�t meghosszabb�tott�k, r�ad�sul ism�t el�r�bb l�phetett a rangl�tr�n: 1914 janu�rj�ban sorhaj�kapit�ny lett, ami a sz�razf�ldi hadseregben az ezredesi rangnak felel meg. Az els� vil�gh�bor� kit�r�se ut�n Pol�ba utazott �s �tvette a Habsburg IV. csatahaj� oszt�ly z�szl�shaj�j�nak parancsnoks�g�t. M�r 1914 december�ben kinevezt�k az �j, 1915 janu�rj�ban szolg�latba �ll�tott Novara gyorscirk�l� parancsnok�v�. 1917 �sz�n egy �jabb haj�, a Prinz Eugen parancsnoks�g�t vehette �t. A h�bor� v�g�n IV. K�roly uralkod� Horthyra b�zta a legkeser�bb feladatot, amit flottaparancsnok kaphat: neki kellett �tadnia a haj�hadat 1918. okt�ber 31-�n az alakul�ban l�v� d�lszl�v �llam k�pvisel�inek. 

Horthy nem volt sz�k l�t�k�r� nacionalista, de hazafi, �s mindezen fel�l igazi �s hamis�tatlan gentleman volt a sz� legszorosabb �rtelm�ben. Horthy Mikl�s sz�mos korabeli visszaeml�kez�s szerint megnyer� szem�lyis�gnek bizonyult: remek�l �rtett ahhoz, hogy mik�nt nyerje el m�sok szimp�ti�j�t, ak�r egyetlen, fut� tal�lkoz�s alkalm�val is. Horthyval tal�lkozva sz�mos korabeli politikus ker�lt a hat�sa al�, els�sorban k�zvetlen �szintes�ge, kedvess�ge, nyelvi virtuozit�sa (hat nyelven besz�lt: magyarul, horv�tul, olaszul, n�met�l, franci�ul �s angolul) �s az �t k�r�lleng� autorit�s ok�n. A Korm�nyz� k�l�nb�z� politikai n�zeteket vall� politikusokat vont b�vk�r�be, k�zt�k George Lansbury brit pacifist�t, Joseph Davis amerikai k�vetet �s egy r�vid id�re Adolf Hitlert is. M�g a m�sokr�l rigor�zus �t�letet alkot� Szt�lin is relat�v j�indulattal tekintett r� (an�lk�l, hogy tal�lkozott volna vele).

Az 1918. �s 1919. �vi liber�lis �s kommunista fordulat esem�nyei �s a megal�z� trianoni b�kedikt�tum ut�n a magyar t�rsadalom tekint�lyt parancsol�, hat�rozott vezet�t k�v�nt, aki �rk�dik az �llamszervezet �s a jogrend helyre�ll�t�s�t, valamint a nemzetk�zi k�zv�lem�ny ir�ny�ban k�pviseli a porba tiport magyar jogokat. Horthy amolyan apolitikus h�bor�s h�snek sz�m�tott, aki m�g� minden hazafi felsorakozhatott. Nem volt tapasztalt sz�nok, �m 1919-20 sor�n kialak�tott mag�ban bizonyos besz�ds�m�kat, amelyeket azt�n eg�sz korm�nyz�s�ga alatt sikerrel alkalmazott. Az 1919 j�lius�ban Szegeden elmondott szentiment�lis, improviz�lt besz�d�vel ellent�tben ezek a sz�noklatok ink�bb hazafias pr�dik�ci�k voltak, amelyeket visszafogott komolys�ggal, �szint�n adott el�. Besz�deinek visszat�r� mot�vumai voltak a kem�ny munka, a nemzeti b�szkes�g, illetve a csal�d �s az egyh�z ir�nti elk�telezetts�g. Az 1938 �prilis�ban elmondott r�di�besz�de igen kedvez� visszhangot v�ltott ki a t�rsadalomban, igaz�n prosper�l� kapcsolatot alak�thatott volna ki a t�megekkel, ha kihaszn�lja a modern t�megkommunik�ci� ny�jtotta lehet�s�geket.

Igazi strat�g�nak sz�m�tott: az els� vil�gh�bor� sor�n tenger�sztisztk�nt tan�bizonys�g�t adta, hogy �rt a komplex hadm�veletek ir�ny�t�s�hoz �s k�nnyen megszerzi al�rendeltjei bizalm�t. E k�pess�geit a szegedi ellenforradalmi hadsereg szervez�se idej�n, majd korm�nyz�k�nt is sikerrel kamatoztatta. A legjobb politikai teljes�tm�nyt a Bethlen-korm�ny alatt ny�jtotta, amikor azt is megengedhette mag�nak, hogy a napi politika esem�nyeit neglig�lva feladatait bizalmasaira test�lja �s mindenekel�tt a stabilit�s �s a legitimit�s szimb�luma maradjon. Els�k�nt Horthy fedezte fel a rendszert konszolid�l� Bethlen k�pess�geit �s � vette r� a gr�fot a minisztereln�ki tiszts�g elfogad�s�ra is.

Eur�pa egyik els� �s legkitart�bb antikommunista politikusa volt, de a k�t vil�g�g�s k�z�tt egy kommunista �let�t m�g Szt�lin Szovjetuni�j�ban is nagyobb vesz�ly fenyegette, mint Horthy Magyarorsz�g�n. A v�r�sterror ut�ni mark�nsabb �tmenet trag�di�i ut�n az orsz�gban alig ker�lt sor politikai ind�ttat�s� kiv�gz�sekre �s a kiv�gzett kommunista mozgalm�rok is bizony�tottan vesz�lyt jelentettek a fenn�ll� �llami berendezked�sre n�zve. A rend�rs�g term�szetesen �ld�zte az akt�v kommunist�kat, akik k�z�l n�h�nyan (�gy R�kosi M�ty�s) b�rt�nbe is ker�ltek. Mint m�g k�s�bb sz� lesz r�la, nem m�rt kett�s m�rc�vel: a sz�ls�jobboldali �s a bolsevista felforgat�k tev�kenys�g�t egyar�nt megengedhetetlennek tartotta.

Hossz� hivatali ideje v�ge fel� Horthy foglalkozott a gondolattal, hogy fia, Istv�n sz�m�ra biztos�tsa a korm�nyz�i tiszts�g �r�kl�s�t. Elk�pzel�s�t els�sorban csal�dja ir�nt �rzett csod�lata motiv�lta, �m a terv egybev�gott a sz�ls�jobboldal radik�lisai ellen kidolgozott strat�gi�j�val is, mivel az eur�pai hatalmi viszonyok k�vetkezt�ben m�s m�don nem lett volna lehets�ges egy Horthy Istv�nhoz hasonl�an nyugati orient�lts�g� �s n�metellenes �rzelmekkel b�r� szem�ly korm�nyz�helyettesi vagy minisztereln�ki kinevez�se. A Korm�nyz� azonban soha nem k�v�nt megkoron�zott uralkod� lenni. A gyakorlatban azonban tudatos tervez�s �s amb�ci� n�lk�l is quasi alkotm�nyos uralkod�v� v�lt. Noha Horthy mindv�gig jogk�re b�v�t�s�n f�radozott, e t�ren el�rt sikereit nem akn�zta  ki a k�z�letben �s mindig tiszteletben tartotta az alkotm�nyos form�kat. K�teless�geit elhivatottan �s b�szk�n teljes�tette, tehets�g�t �s erej�t felt�tel n�lk�l Magyarorsz�g rendelkez�s�re bocs�tva. Amikor a harmincas �vek v�g�n Eur�pa v�ls�ga kritikus pontra �rt, nem volt hajland� sz�m�zet�sbe vonulni �s emigr�ns korm�nyt alak�tani. Mindv�gig konzekvensen tartotta mag�t elveihez �s nem hagyta el a s�llyed� haj�t az 1944. m�rcius 19-i n�met megsz�ll�s ut�n sem, noha azzal nem �rtett egyet.

Magyarorsz�g korm�nyz�jak�nt Horthynak olyan probl�m�kkal kellett szemben�znie, amilyenekkel a Magyar Kir�lys�g ezer�ves hist�ri�ja sor�n csak kev�s monarch�nak. A k�t vil�gh�bor� k�z�tt Magyarorsz�g a k�t s�t�t totalit�rius rendszer, a bolsevizmus �s a nemzetiszocializmus rezsimje k�z�tt volt k�nytelen lav�rozni. A magyar f�ggetlens�g meg�rz�s�nek eleve buk�sra �t�lt feladata �s a gy�l�lt trianoni dikt�tum rev�zi�ja �rdek�ben kifejtett sz�ntelen  munk�lkod�s mellett �s k�vetkezt�ben Horthy id�nk�nt vesz�lyesen k�zel k�nyszer�lt sodr�dni a hitleri Harmadik Birodalomhoz, de mindig visszariadt a totalit�rius m�dszerek alkalmaz�s�t�l. 

A k�zhivatalokban, a hadseregben �s az Orsz�ggy�l�sben sajn�latos m�don olyan er�s n�metbar�t �s antiszemita �rzelmek domin�ltak, hogy ha Horthy m�r 1942 vagy 1943 sor�n meghajolt volna a zsid�k deport�l�s�t k�vetel� n�metek akarata el�tt, a magyar zsid�s�gra a biztos pusztul�s v�rt volna. �m Horthy nem hajolt meg, mivel meg volt gy�z�dve r�la, hogy az "embertelens�g idegen a magyar alkatt�l." A korm�nyz� teljes tekint�ly�t latba vetette a p�p�n�l �s Hitlern�l, megakad�lyozva 250.000 zsid�  honfit�rsunk g�zkamr�kba hurcol�s�t azzal, hogy 1944 j�lius�ban le�ll�ttatta a deport�l�sokat. Egy biccent�ssel j�v�hagyhatta volna a szoci�ldemokrata vagy a kisgazdap�rt sz�tver�s�t, �m ehhez sem j�rult hozz�, mindv�gig tiszteletben tartotta a magyar politikai hagyom�nyokat.

Egy igen jellemz� mozzanat: az 1944/45-ben bek�vetkezett nagy nemzeti trag�dia ut�n a bolsevik t�pus� n�pb�r�s�gok fut�szalagon gy�rtott�k a hal�los �t�leteket a Horthy-rendszer miniszterei, minisztereln�kei ellen, �s tov�bbi ezreket v�gezt�k ki, vagy k�ldt�k b�rt�n�kbe, de a kommunista diktat�ra �s megtorl�sok id�szak�ban sem volt egyetlen hazai, vagy nemzetk�zi b�r�s�g, amely b�rmif�le v�dat emelt volna Korm�nyz�nk ellen. Ehhez val�sz�n�leg hozz�j�rult az is, hogy sem a nyugati nagyhatalmak, sem a Szovjetuni� vezet�je nem tartotta �t h�bor�s b�n�snek �s nem k�v�nta b�r�s�g el� �ll�tani. Ennek ellen�re a g�tl�stalan hazugs�gair�l ismert kommunista rendszer ideol�gusai �rthetetlen d�hvel, vulg�rmarxista fr�zisokat puffogtatva t�madtak Horthy Mikl�s ellen. Hozz�juk t�rsult m�g a vel�nk szomsz�dos kisantant orsz�gok soviniszt�inak �s sz�ls�s�gesen magyarellenes k�rusa.

Ellenezte a sz�ls�s�geket, ak�r balr�l, ak�r jobbr�l is j�ttek. Politikai cred�j�t az al�bbiakban foglalta �ssze:

Ebben az orsz�gban v�gre rendnek kell lennie, �s �n rendet is fogok tartani. A rendetlenked�kbe belel�vetek, �s ha az jobbr�l t�rt�nik, a k�l�nbs�g csak annyi, hogy azokba f�j� sz�vvel fogok l�vetni, m�g egy baloldali rendetlenked�sbe passzi�val. (Vit�z nagyb�nyai Horthy Mikl�s, korm�nyz�)||

A nyilasok vez�r�t, Sz�lasi Ferencet b�r�i �ton b�rt�nbe z�ratta, h�veit pedig elt�vol�totta a hadseregb�l. Amikor 1944. m�rcius 19-�n a n�met csapatok el�z�nl�tt�k az orsz�got, azokat sz�szeg�knek �s megsz�ll�knak min�s�tette, �s nem engedte be �ket a budai v�rba, elakn�s�tva az oda vezet� utat. Augusztusig �t lev�lben k�rte Hitlert, hogy vonja ki csapatait Magyarorsz�g ter�let�r�l. A fegyversz�net megk�t�s�re Moszkv�ba k�ldte deleg�tusait, akik magukkal vitt�k Szt�linhoz int�zett egyetlen level�t, melyben Horthy kegyelmet k�rt a magyar nemzet sz�m�ra.

Kast�ly�t az I. vil�gh�bor� ut�n a rom�nok rabolt�k ki, �sszez�zt�k a b�torait, elhajtott�k a m�nes�t. A II. vil�gh�bor� ut�n a szovjetek tett�k ugyanezt. A kommunista rezsim minden vagyon�t elkobozta.

Nagy tekint�lyre tett szert: az 1938 �s 1941 k�z�tti orsz�ggyarap�t�sokat k�vet�en amerre csak ment legend�s feh�r lov�n, egyenruh�j�ban a csapatok �l�n, az ir�nta megnyilv�nul� tisztelet �s szeretet ezer meg ezer jel�vel tal�lkozott. H�dol� k�ld�tts�gek, h�laad� istentiszteletek, z�szl�szentel�sek jelezt�k �tj�t. Az ir�nta megnyilv�nul� tisztelet jelei voltak a Korm�nyz�ra tett esk�, a r�la elnevezett utc�k, utak, k�rh�zak, a r�la elnevezett k�rt�r, a Duna-h�d, a Nemzeti Rep�l�alap �s a nev�t visel� tudom�nyegyetem... Sz�zezrek �nekelt�k dagad� sz�vvel, hogy "Horthy Mikl�s katon�ja vagyok..." Sz�let�snapja (j�nius 18-a) �s n�vnapja (december 6-a) katonai �nnep �s iskolai sz�nnap volt.  A korm�nyz� �ltal�ban csal�di k�rben �nnepelte sz�let�snapj�t, de az istentiszteletek, mis�k, a fegyveres er�k d�szszeml�i, f�kly�smenetek, d�szel�ad�sok is az �nnep programjaihoz tartoztak.  K�pm�s�val tal�lkozhattak �llami hivatalokban, plak�tokon, �js�gok c�mlapj�n, b�lyegeken, ez�stp�nzeken, levelez�lapokon. A konzervat�v rendszer epitheton ornans�nak sz�m�t� Korm�nyz� orsz�g�p�t� im�zs�t az 1920-as �vekben k�l�nb�z� k�zszerepl�sek (v�rosl�togat�sok, k�z�p�letek, h�si eml�km�vek, orsz�gz�szl�k avat�sa, a nemzet-�s orsz�ggy�l�sek megnyit�sa �s bez�r�sa) sug�rozt�k. A sajt�ra, majd az 1920-as �vek k�zep�t�l a r�di�ra, illetve a filmh�rad�kra is t�maszkodva a propaganda sikerrel k�zvet�tette Horthy tev�kenys�g�t. A h�dolat legmagasabb szintjei a t�rv�nyhoz�s k�t h�z�nak �nnepi �l�sei voltak. 1930-ban, a korm�nyz�v�laszt�s t�zedik �vfordul�j�n fogadt�k el az 1930. �vi XI. t�rv�nycikket, az �n. "h�la t�rv�ny�t". 

Horthy Mikl�s, a Magyar Nemzeti Hadsereg f�vez�re a Nemzetgy�l�s �ltal 1920. m�rcius 1-j�n 93%-os szavazatt�bbs�ggel Magyarorsz�g korm�nyz�j�v� v�lasztva l�pett be a magyar t�rt�nelem porondj�ra.  1944-re Magyarorsz�g a hitleri Eur�p�ban furcsa anom�li�v�: a barb�rs�g tenger�b�l kiemelked� szigett� v�lt, ahol egyed�l siker�lt a politikai pluralizmusnak �s a t�rv�nyes rendnek legal�bb egyes komponenseit meg�rizni. Ez a siker a forr�sa Horthy legfontosabb �r�ks�g�nek a magyar t�rt�nelem sz�m�ra: noha ellenezte a demokratiz�l�d�st, ellens�ge volt a liberalizmusnak �s a radik�lis reformoknak, � tette elker�lhet�v�, hogy mindezen ir�nyzatok k�pvisel�i kiszoruljanak a magyar t�rsadalomb�l. 

A k�nyszer� emigr�ci�ban �rt Eml�kiratai a k�vetkez� sorokkal z�rultak: "Gondolataim az Atlanti-�ce�n partj�r�l sz�ntelen�l hazasz�llnak a Duna-Tisza partjaira, �des haz�mba, melyet sz�munkra a vil�g legszebb orsz�ga sem p�tolhat. Itt naponta l�tom a tengert, eredeti �lethivat�som annyira kedvelt �letelem�t, �s gy�ny�rk�dhetem benne. M�ly a tenger �s v�gtelen.. De m�lyebb a szeretetem, mely sz�l�haz�mhoz f�z, �s v�gtelenebb a v�gy�d�som, mely a magyar f�ldre �s a magyar n�p k�r�be hazavonz!"

Forr�sok:

• Bencsik G�bor: Horthy Mikl�s - Magyar Mercurius, Budapest, 2001
• Csonkar�ti K�roly: Egy lovagias tenger�sz -  In: Ki volt Horthy Mikl�s? - Rubicon 2001/1. sz�m
• Horthy Mikl�s - Singer �s Wolfner Irodalmi Int�zet Rt. kiad�sa, Budapest, 1939
• Thomas Sakmyster: Ki volt Horthy Mikl�s? - Admir�lis l�h�ton �s korm�nyz�i sz�kben - In: Ki volt Horthy Mikl�s? - Rubicon 2001/1. sz�m
• Turbucz D�vid: A Horthy-kultusz - In: Magyar jobboldali hagyom�ny 1900-1945 - Rubicon 2009/1-2. sz�m