"Felhangzott a sz�, zeng az indul�,
Gy�ztesek megint, r�gi z�szlaink.
N�zd a g�nyhat�rt, sz�ttiporva m�r,
V�rnak �jra mind, �si b�rceink.

(Erd�ly indul�)

Erd�ly felszabadul�sa

Erd�ly t�bbet jelentett az itt �l� k�t milli� magyarn�l, sz�zszor is t�bbet ezen kicsiny orsz�g f�j�n�l, s�j�n�l, arany�n�l �s egy�b kincs�n�l. Erd�ly a magyar hist�ria, a magyar nemzeti trad�ci�k, a magyar k�lt�szet ihletet ad� megszentelt helye. Itt tiszt�bb a magyars�g, magyarabb a sz�, m�lyebb a patriotizmus, mint m�shol... Erd�ly fenntart�ja �s megment�je volt nemzet�nknek, amikor t�r�k �s  osztr�k fennhat�s�g alatt �llt az orsz�g.

Az I. vil�g�g�s legnagyobb nyertese ter�leti szempontb�l a Rom�n Kir�lys�g volt. L�nyeg�ben minden olyan ter�lethez hozz�jutott, ahol egy�ltal�ban �ltek rom�nok: Bukovina, Erd�ly �s a B�ns�g nagy r�sze, Dobrudzsa. A trianoni b�kedikt�tum �ltal privilegiz�lt Rom�nia foggal-k�r�mmel a ter�leti status quo-ra t�rekedett. Ez�rt orient�l�dott Franciaorsz�g fel� �s a kisantant keretein bel�l k�zeledett Csehszlov�ki�hoz �s Jugoszl�vi�hoz. Az orsz�g azonban nagyon hamar a nemzetiszocialista ideol�gia hat�sa al� ker�lt. A Kereszt�ny Liga Cuz�val az �len m�r az 1920-as �vekben mer�tett sz�ls�jobboldali eszm�kb�l. Cuza tan�tv�nya, Corneliu Zelea Codreanu igazi n�ci mozgalmat kezdem�nyezett: az Arkangyal L�gi�t, amelyet hamarosan Vasg�rd�ra kereszteltek �t. Codreanu hungarof�b �s antiszemita ideol�gi�ja "Rom�nia kereszt�ny �s faji �jj�sz�let�s�t" t�zte z�szlaj�ra. 1938 febru�rj�ban, a radikaliz�l�d� k�z�let t�rt�n�seire reag�lva II. K�roly kir�ly diktat�r�t vezetett be, a Nemzeti �jj�sz�let�si Front kiv�tel�vel az �sszes p�rtot t�rv�nyen k�v�l helyezt�k. Az illegalit�sba vonult Vasg�rda 1939. szeptember 21-�n meggyilkolta Calinescu minisztereln�k�t, anarchi�ba tasz�tva ezzel a Trianonban megdagadt orsz�got.   

Erd�ly 1918-19-es rom�n megsz�ll�sa �ta ez a maroknyi erd�lyi magyars�g b�zott abban, hogy Csaba kir�lyfi legend�ja m�g egyszer val�ra v�lik. �s Iustitia j�volt�b�l, a t�rt�nelem viharai k�zepette, m�g egyszer, utolj�ra val�ra v�lt.

Az esem�nyek sor�t a Szovjetuni�nak 1940. j�nius 26-�n Rom�ni�hoz int�zett jegyz�ke nyitotta meg, amelyben Besszar�bia �s �szak-Bukovina ki�r�t�s�t �s a Szovjetuni�nak val� �tad�s�t k�vetelt�k. A rom�n korm�nynak a k�vetel�s el�l nem �llt m�dj�ban kit�rni, ez�rt j�nius 28-�n a szovjet csapatok bevonultak az inkrimin�lt ter�letekre. A rom�n korm�ny lemondott, a hely�be l�p� pedig deklar�lta az orsz�g kil�p�s�t a Nemzetek Sz�vets�g�b�l.

Magyarorsz�g sz�m�ra el�rkezett a t�rt�nelmi pillanat. A magyar korm�ny 1940 tavasz�n a trianoni hat�rok m�dos�t�s�t k�v�nta, Rom�nia azonban konszenzus helyett mozg�s�totta �s a magyar hat�rra vonta hadsereg�t.

A magyar-rom�n h�bor�t elker�lend� Teleki P�l gr�f minisztereln�k �s Cs�ky Istv�n gr�f k�l�gyminiszter j�lius 10-�n M�nchenbe utaztak, ahol Ribbentrop n�met �s Ciano oalsz k�l�gyminiszterek jelenl�t�ben t�rgyaltak a magyar k�vetel�sekr�l. N�metorsz�g v�g�lis hajland� volt diplom�ciai nyom�st gyakorolni a rom�n f�lre.

Ilyen el�zm�nyek ut�n �lt �ssze 1940. augusztus 15-�n Sz�r�nyv�rban (Turnu-Severinben) a rom�n �s a magyar deleg�ci�, a t�rgyal�sok azonban sikertelen�l z�rultak. A megbesz�l�sek h�rom napja alatt a rom�n f�l jott�nyit sem engedett �ll�spontj�b�l.

A sz�r�nyv�ri t�rgyal�sok megszakad�s�t k�vet� napokban Magyarorsz�g �s Rom�nia az egym�s elleni h�bor� lehet�s�g�nek t�z�ben �gett. A magyar korm�ny megkezdte a katonai t�mad�s el�k�sz�t�s�t. Az elm�rgesedett helyzetre val� tekintettel augusztus 26-�n mozg�sba lend�lt az olasz �s a germ�n diplom�cia.

V�g�l a magyar �s a rom�n felet B�csbe rendelt�k. 1940. augusztus 30-�n ker�lt sor a d�nt�b�r�i hat�rozat kihirdet�s�re. A felolvas�st k�vet�en mindk�t k�ld�tts�gnek �tny�jtott�k az �j rom�n-magyar hat�rt �br�zol� t�rk�pet. A rom�n k�ld�tts�g vezet�je, Manoilescu r�pillantott a t�rk�pre, majd elsz�rnyedt, v�g�l elvesztette az eszm�let�t �s el�jult. A sors fintora, hogy a Magyarorsz�g test�b�l 103 ezer km2-t kihas�t� rom�nok ekk�nt reag�ltak 43 ezer km2-nyi ter�let elveszt�s�re.

A magyar korm�nynak szeptember 5-e �s 13-a k�z�tt kellett birtokba vennie a 43.592 km2-nyi ter�letet: �szak-Erd�lyt �s a Sz�kelyf�ldet.

Az els� nagyobb v�ros, amit a IV. hadtest csapatai m�g szeptember 5-�n felszabad�tottak, Szatm�rn�meti volt. Az �nnep�lyes bevonul�son Werth Henrik vez�rkari f�n�k �s Bartha K�roly honv�delmi miniszter k�s�ret�ben megjelent Horthy Mikl�s korm�nyz� is. Horthy Mikl�s az �nnep�lyes szatm�ri fogad�son az al�bbiakat mondta:

"Huszonk�t �vi keserves megpr�b�ltat�s ut�n val�ra v�lt, amiben hinni nem sz�ntem meg soha egy percre sem. �s most, amikor val�ban itt �llhatok Erd�ly szabad f�ldj�n, olyan m�lyen meghat ennek a pillanatnak a nagyszer�s�ge, hogy �rzelmeim kifejez�s�re alig tal�lok m�ltat� szavakat. A jelen �r�me �sszefolyik lelkemben  a m�lt b�nat�val �s felt�mad bennem a k�rd�s, hogyan is szakadhatott r�nk magyarokra ez a szenved�s?

Tiszta l�lekkel felelem r� a t�rt�nelem �t�l�sz�ke el�tt, nem a mi hib�nkb�l. Minket a sorsunk ide �ll�tott Kelet �s Nyugat mesgy�j�re, haz�nk sz�zadokon �t a rombol� vil�gt�rt�net orsz�g�tj�n �r�k�s harcok sz�ntere volt, �s mialatt Eur�pa m�s boldogabb n�pei b�k�s munk�ban gyarapodhattak �s er�s�dhettek, a magyar �r�k harcokban v�rzett, pusztult �s fogyott.

(...) De f�tyolt akarunk bor�tani ezekre a szomor� eml�kekre. Ennek a felszabadult f�ldnek a szenved�se v�get �rt, tal�n valami j� is marad ut�na. (...) Hiszem, hogy felszabadult v�reink, akik ezen a boldog napokon ujjongva sz�rt�k vir�gaikat bevonul� katon�ink el�, ilyen meger�s�d�tt, megac�loz�dott testtel �s l�lekkel t�rnek meg annak a haz�nak kebl�be, amelynek h� fiai voltak a legs�lyosabb id�ben is.

(...) Egy szomor� korszaka a magyar t�rt�nelemnek lez�rul�ban van. K�vess�k az �nnepl�st a munka h�tk�znapjai. Mindenki vegye ki a r�sz�t a munk�b�l, a nem magyar anyanyelv�ek szint�n, mert aki kifog�sra nem ad okot, az boldogulhat n�lunk is. (...) Gondolatban ma itt van minden magyar. �szinte, m�lyen �t�rzett szeretettel gondolunk azokra a testv�reinkre, akik most nem t�rtek vissza az �si honba. K�rem �ket, tartsanak ki �s folytass�k b�k�s munk�jukat. Sorsuk felett �rk�d�nk. Valljuk ugyan, hogy er�s megpr�b�ltat�soknak vannak kit�ve, de hissz�k, hogy k�lv�ri�juk hamarosan v�get �r."

Nem tudtam, hogy mi az, amit �rzek: �r�m vagy f�jdalom. �reztem, hogy rohanni kellene, kirohanni a mez�k k�z�, s v�gigki�ltani rajtuk riad� sz�val, hogy �lt�zzenek csupa vir�gba, mert �jra magyar f�ld lettek! Az erd�ig szaladni �s felverni a f�kat, hogy �nekeljenek a boldogs�gt�l! De ugyanakkor meg kellett volna �llni szemk�zt fordulva a d�li dombvonallal, levett kalappal, s lehajtott fejjel. Nem lehetett csin�lni semmi m�st, csak �llni az ablakban mozdulatlanul, n�zni �szaknak, keletnek, d�lnek, �t�lelni egyetlen pillant�ssal a testv�rdombokat, �t�lelni �s egybeszor�tani �ket, hogy ne tudjanak egym�st�l soha elszakadni... (Wass Albert: J�nnek!)||

Szeptember 6-�n a 2. �s 1. hadsereg csapatai Nagyszalonta-Nagyv�rad-Margitta-Tasn�d-Nagyb�nya vonal�t �rt�k el. Szeptember 7-�n megt�rt�nt a nagyb�nyai bevonul�s. Szeptember 10-�n d�lut�n a IV: hadtest csapatai m�r meg�rkeztek Marosv�s�rhelyre. Szeptember 11-�n Erd�ly f�v�rosa, Kolozsv�r fogadta a bevonul� magyar csapatokat �s a Legf�bb Hadurat: Horthy Mikl�st. Szeptember 12-�n, K�zdiv�s�rhely, Sepsiszentgy�rgy �s Z�gon birtokba v�tel�vel befejez�d�tt Sz�kelyf�ld felszabad�t�sa. Ezzel minden�tt el�rt�k a Keleti-K�rp�tok gerinc�t.

�szak-Erd�ly �s a Sz�kelyf�ld felszabad�t�sa igazi heroikus diadal�t volt. Fellobog�zott v�rosok, falvak, vir�ggal telehintett utak �s boldogs�gt�l zokog� emberek jelezt�k, hogy Erd�ly f�ldje imm�ron magyar f�ld.

A ter�letet elhagy� regul�ris rom�n hadsereg �rd�gk�t k�zel�ben h�tba t�madta csapatainkat, ez az "�rd�gk�ti v�rengz�sk�nt" ker�lt be a hist�ria k�nyv�be. A VI. hadtest egyik menetoszlopa �ppen Zsib� fel� menetelt, amikor �rd�gk�ton a rom�n seg�dp�pa f�lreverte a harangot, majd a p�p�val egy�tt a templomtoronyb�l -tal�n "hazafias felbuzdul�sb�l"- l�v�ld�zni kezdtek. A meglepett el�v�d felocs�dva viszonozta a t�zet, aminek k�vetkezt�ben a k�t orvl�v�sz �let�t vesztette.

Megrend�lten ism�telgetj�k, mintha �nmagunkat akarn�nk meggy�zni. Szatm�rn�meti... Nagyv�rad... Nagyszalonta... Kolozsv�r... Marosv�s�rhely... Huszonk�t �v �get�, f�j� szavait vil�g�t�an boldog szavakk� v�ltoztatta a csoda. Mert csoda t�rt�nt vel�nk. T�rt�nelm�nk r�g�s, v�res �s kegyetlen �tja ut�n, kit�rultak el�tt�nk a boldogs�g kapui. A sors sok b�szke �s dics�s�ges percet osztott ki nek�nk, de boldogat keveset. Az eszm�letlen �r�mnek ezek a felcsukl�, a l�lek irt�zatos fesz�lts�g�b�l felt�r� hangjai, azok a boldog, forr� zokog�sok, melyek nyomon k�s�rt�k a magyar sereget, a magyar sorsnak �j dallamt�red�kei. (Herczeg Ferenc: Az �r�k hat�r-�j Id�k, 1940. szeptember 18.)||

Forr�sok:

• F�ldi P�l: A Magyar Kir�lyi Honv�ds�g
• Rom�nia a h�bor� idej�n-In: Hadi Kr�nika foly�irat
• L. Balogh B�ni: A m�sodik b�csi d�nt�s-In: Rubicon, 2005/6

Kapcsol�d� k�pgal�ri�k

Bevonul�sos gy�jtem�ny: 80 t�tel