A Magyar Kir�lys�g hivatalos �llami ideol�gi�j�t a Szent Istv�n-i hagyom�nyoknak megfelel�en �vsz�zadokon kereszt�l �thatotta a kereszt�nys�g eszm�je. Az els� kereszt�ny p�rtszervez�d�sek ezzel szemben csak a XIX. sz�zad utols� harmad�ban jelentkeztek. Ett�l kezdve sz�mos p�rtcsoportosul�s titul�lta mag�t kereszt�ny vil�gn�zeti alapon �ll�k�nt.  Gergely Jen� meg�llap�t�sa szerint a "kereszt�ny" jelz�nek egy pozit�v, illetve egy negat�v aspektusa van: "negat�ve azt jelentette, hogy elhat�rol�dik minden olyan ir�nyzatt�l, amely nem kereszt�ny, quasi �nmeghat�roz�s�ban a nem kereszt�nyekt�l val� k�l�nb�z�s�ge domin�l." Pozit�v oldalr�l pedig nyilv�nval�an az adott p�rt �ltal megjelen�teni k�v�nt �rt�keket, axiol�giai tarom�nyokat jelentette: a t�rsadalmi igazs�goss�g el�r�s�nek v�gya, a t�rsadalmi szolidarit�s megval�s�t�sa, nem ritk�n az emberi m�lt�s�g v�delme, �ltal�ban a konzervat�v alkotm�nyoss�ggal szembeni szimp�tia �s a polg�ri szabads�gjogok v�delme. 

Az 1918 ut�ni, helytelen t�rsadalmi �s ideol�giai n�zeteket vall� �s azokat a gyakorlatba transzplant�l� liber�lis �s baloldali kurzus (K�rolyi Mih�ly �s k�re, majd a Kun B�la f�mjelezte Tan�csk�zt�rsas�g) egy�rtelm�en az egyh�zakkal szembeni, fokozatosan ateizmusba csap� marxista klis�ket juttatott "gy�zelemre". F�ber Oszk�r, a felekezeti �gye likvid�l�s�nak biztosa (!) p�ld�ul a k�vetkez�ket deklar�lta: "Ne kertelj�nk! Ny�ltan kimondom, c�lunk az egyh�zak teljes megsemmis�t�se!" Ennek �gisze alatt "oktat jelleg�" kiadv�nyokat bocs�tott ki a K�zoktat�s�gyi N�pbiztoss�g a szabad szerelemr�l ("Kommuniz�ljuk-e Zs�fit? - Oktat� �r�s a szabad szerelemr�l �s egyr�l m�sr�l, amit tudni illik �s musz�j is az asszonyn�pnek"), amely fennen hirdette a h�zass�g sz�ks�gtelens�g�t. A v�r�sterror prominensei emellett t�rv�nyi �ton is legaliz�lt�k a v�l�st.

Az antibolsevista rezsim 1919 augusztusi hatalomra ker�l�s�vel rendezt�k az �llam �s az egyh�z kommunist�k �ltal megbolygatott viszony�t. A form�l�d� ellenforradalmi rendszer mag�t konzekvensen "kereszt�ny nemzeti kurzusnak" nevezte, ahogy azt a Horthy-�ra teljes fenn�ll�sa alatt is nyomon k�vethetj�k.  A kereszt�ny �s nemzeti jelz�k teh�t a kir�ly n�lk�li kir�lys�g epitheton ornans-�v�  v�ltak, ami nem titkoltan a K�rolyi-f�le polg�ri demokratikus k�s�rlet �s a v�r�sterrorba expon�l� prolet�rdiktat�ra elveinek fundament�lis elutas�t�s�n nyugodott. Ekk�nt nem csup�n antibolsevista, de mark�nsan antiliber�lis �ll�spontra is helyezkedett. Ez nem jelentette azonban azt, hogy teljesen antidemokratikus von�sai lettek volna a rendszernek: b�r a kommunista p�rtot t�rv�nyen k�v�l helyezt�k �s a mindenkori ellenz�k garant�ltan kisebbs�gi l�te az eg�sz rendszer l�te alatt biztos�tott maradt, 1919 ut�n megindult a hazai p�rtstrukt�ra ki�p�l�se, s�t moderniz�l�d�sa is: az �jonnan megjelen� p�rtok d�nt�en r�teg-�s oszt�lyp�rtokk�nt funkcion�ltak. A liberalizmus �s szocializmus k�s�rleteinek 1918-1919. �vi cs�dj�t k�vet�en a Proh�szka Ottok�r (1858-1927) p�sp�k �ltal megfogalmazott program l�tszott a legink�bb elfogadhat�nak a t�rsadalom sz�m�ra: ennek egyik pill�re az ezer�ves magyar kereszt�nys�g, a m�sik tart�oszlopa pedig a nemzeti gondolat. 

M�r 1919 augusztus�ban megalakult a Kereszt�ny Szoci�lis Gazdas�gi P�rt, amely messzemen� szoci�lis (t�bbek k�z�tt f�ld)reformot hirdetett �s maga mellett tudhatta a katolikus �rtelmis�giek, a kispolg�rs�g �s a dolgoz� r�tegek bizonyos elemeit is. A p�rtot egy�bk�nt jelent�s �sszegekkel t�mogatta a p�sp�ki kar is. M�g ez �v okt�ber 25-�n egyes�lt a kereszt�nyszocialista p�rt a Friedrich Istv�n �s gr�f Teleki P�l �ltal vezetett, legitimista polg�ri p�rtk�nt m�k�d� Kereszt�ny Nemzeti P�rttal: a Kereszt�ny Nemzeti Egyes�l�s P�rtja (KNEP) alakul�sakor Husz�r K�roly a k�vetkez�k�ppen �rvelt: "Az egys�ges politikai front l�trehoz�sa �rdek�ben a Kereszt�ny Szocialista P�rt a kereszt�ny nemzeti egyes�l�s olt�r�ra teszi z�szlaj�t." A p�rt az 1920. �vi nemzetgy�l�si v�laszt�sokon 20 mand�tumot szerzett, amelyet a jel�ltek v�laszt�s n�lk�l, "egyhang�lag" kaptak meg: a k�pvisel�k kiv�laszt�s�n�l a p�sp�ki kar szempontjai domin�ltak.

A KNEP a Nagyat�di-f�le kisgazdap�rttal l�pett koal�ci�ra, �gy a k�t p�rt birtokolhbatta az �llamhatalmat. A p�rt �l�re 1921. febru�rj�ban az egykori k�l�gyminiszter fi�t, a nemk�l�nben h�res ifjabb Andr�ssy Gyul�t v�lasztott�k. (A politikus k�s�bb a Fridedrich-f�le Kereszt�ny Nemzeti P�rthoz csatlakozott, majd 1922 �s 1926 k�z�tt a Kereszt�ny Nemzeti F�ldm�ves �s Polg�ri P�rt Budapest, I. ker�leti nemzetgy�l�si k�pvisel�j�b� v�lasztott�k). A KNEP sz�neiben politiz�lt �s ker�lt a t�rv�nyhoz�sba az els� n�i orsz�ggy�l�si k�pvisel�, Slachta Margit, a Szoci�lis Misszi�t�rsulat n�v�re is. 

A bethleni konszolid�ci� sor�n a KNEP atomjaira hullott sz�t: a proh�szkai tanok (a kereszt�ny nemzeti meg�jul�s ars poetic�j�nak radik�lis levez�nyl�s�re tett man�ver) a gyakorlatban quasi szalonk�ptelenn� v�lt. 1922. februi�r 2-i hat�llyal Bethlen Istv�n a korm�nyp�rtok �sszvon�s�val megalak�totta a nemzeti konzervat�v Egys�ges P�rtot, amely  hivatalos korm�nyp�rtt� is avanzs�l�dott.  Az 1922. �vi nemzetgy�l�si v�laszt�sok idej�re az addig egys�ges p�rt h�rom komponensre darabol�dott: a monarchi�t restaur�lni k�v�n� (ellenz�ki) legitimista sz�rnyra (Friedrich Istv�n, ifj. Andr�ssy Gyula), a m�rs�keltebb legitimista (korm�nyt�mogat�) sz�rnyra (Husz�r K�roly, Ernszt S�ndor, Vass J�zsef) �s a kereszt�nyszocialist�kra (ellenz�kiek, Haller Istv�n vezet�s�vel). Az 1922. �vi v�laszt�sok alkalm�val a KNEP ut�dp�rtjai �sszesen 35 mand�tumot szereztek. A kereszt�ny karrierpolitikusok t�bbs�ge az 1923. december 28-�n alakult �s gr�f Zichy J�nos �ltal vezetett Kereszt�ny Nemzeti Gazdas�gi P�rt (KNGP) berkein bel�l politiz�lt. B�r a bethleni korm�nyzat nem k�rt a kereszt�nyszoci�lis p�rtok radik�lisnak t�n� politik�j�b�l, Vass J�zsef �s Ernszt S�ndor szem�ly�ben Bethlen korm�nyz�sa alatt katolikus papok �lltak a Szoci�lis Miniszt�rium �l�n. 

A kereszt�ny p�rtok sor�b�l kiemelend� m�g a Kereszt�ny K�zs�gi (Wolff) P�rt, amely  1920. j�liusa �s 1939. febru�rja k�z�tt l�tta el a t�rv�nyes m�k�d�s felt�teleit �s mag�t a "kereszt�ny nemzeti k�z�poszt�ly �s a ksipolg�rok p�rtjak�nt" aposztrof�lta. Vezet�je Wolff K�roly volt, hal�la ut�n pedig Csill�ry Andr�s l�tta el a p�rtvezet�i teend�ket. A p�rt k�s�bb egyes�lt a G�mb�s Gyula �ltal l�trehozott Nemzeti Egys�g P�rtja (NEP) f�v�rosi csoportj�val, �gy a korm�nyp�rt r�sz�v� v�lt �s 1939. febru�r 22-�n Imr�dy B�la bejelentette az egyes�lt korm�nyp�rt �j nev�t (Magyar �let P�rtja, M�P). 

A korszak tal�n utols�nak tekinthet�, t�nyleges t�rsadalmi t�mogatotts�ggal m�r csak nyomokban rendelkez� vil�gn�zeti  p�rtja a Kereszt�ny N�pp�rt, mely 1943 december�ben Zichy J�nos vezet�s�vel alakult meg. A t�rsadalmi probl�m�k szoci�lis alapon t�rt�n� megold�s�t s�rgett�k, emellett a h�bor�b�l val� kiugr�s mellett foglaltak �ll�st �s magukat legitimist�knak tekintett�k. A p�rt a n�met megsz�ll�s ut�n nem tudott �rdemi tev�kenys�get kifejteni, 1944 augusztus�ban pedig form�lisan is feloszlatt�k. A p�rt hagyom�nyelv�, szoci�lis, s�t, demokratikus cred�j�t a vil�gh�bor� befejez�s�t k�vet�en mind a Schlachta Margit vezette Kereszt�ny N�i T�bor, mind a Barankovics Istv�n szervezte Demokrata N�pp�rt mag��nak tekintette. 

A trianoni Magyarorsz�gon a katolicizmus igazi renesz�nsz�t �lte, annak ellen�re, hogy vit�z nagyb�nyai Horthy Mikl�s, Magyarorsz�g korm�nyz�ja reform�tus vall�s� volt. A Horthy-�ra eg�sze alatt az �llamhatalom �s a bevett kereszt�ny, k�l�n�sen a katolikus egyh�z intenz�ven egy�ttm�k�d�tt egym�ssal. Az egyh�zi szem�lyek a dualizmus kor�hoz k�pest akt�vabban tev�kenykedtek az �llam v�grehajt� szerveiben �s int�zm�nyeiben. 

Tov�bbi plak�tok:

V�laszt�si �s figyelemfelkelt� plak�tok: 43 t�tel

Forr�sok:

• A Horthy-korszak egyh�zai 
• B�k�s M�rton: Legitimista politikai p�rtok
• Gergely Jen�: A katolikus egyh�z t�rt�nete Magyarorsz�gon - Pann�nia Kiad�, 1997
• Gergely Jen�: A kereszt�ny p�rtok �s a "zsid�k�rd�s", 1938-1944
• Gergely Jen�: A magyarorsz�gi kereszt�ny p�rtok programjai a nemzeti-nemzetis�gi k�rd�sr�l a nemzeti-nemzetis�gi k�rd�sr�l a polg�ri korban 
• Gergely Jen�: Proh�szka Ottok�r �s a "kereszt�ny kurzus" - In: Rubicon, 2003/7-8. sz�m: Soksz�n� eml�kezet - A Horthy-korszak napl�k �s memo�rok t�kr�ben 
• Kuglics G�bor: A politikai katolicizmus t�rt�nete Magyarorsz�gon
• Magyar Katolikus Lexikon
• P�ski Levente: Demokr�cia �s diktat�ra k�z�tt - A Horthy-rendszer jelleg�r�l - In: Rubicon 2001/10-2002/1. sz�m: 20. sz�zadi m�toszok - Legenda �s val�s�g a magyar t�rt�nelemben
• Spannenberger Norbert: A politikai katolicizmus - In: Rubicon, 2009/1-2. sz�m: Magyar jobboldali hagyom�ny