Az oktrojált trianoni béke sokkját követően felgyorsult a köztéri emlékművek állítása. A magyarországi nagyvárosokban már a dualizmus korszaka alatt megkezdődött a különféle szobrok felállítása, a tendencia pedig a Horthy-érában még jobban felgyorsult. A millenniumi emlékművek mellett megjelentek az I. világháború emlékére készült alkotások, illetve a Nemzet vagy az adott település nagyjait ábrázoló szobrok. A háborús és hősi monumentumok, illetve a keresztény-nemzeti kurzus identitását megjelenítő szobrok indirekt vagy direkt módon a területi integritást,  "Szent István birodalmának egységét" hirdették. A székesfővárosban a Szabadság tér vált az első számú kultikus emlékhellyé.

A kor revizionista hangulatát és a Trianon miatt érzett gyászát érezve Urmánczy Nándor, örmény származású erdélyi politikus, országgyűlési képviselő, a Védő Ligák Szövetségének elnöke 1925-ben hirdette meg az Országzászló Mozgalmat, amelynek nyomán az 1930-as évek alkonyára már több mint 700 magyarországi településen lengette a szél a  történelmi Magyarország emlékét megidéző, félárbocra engedett zászlót. Urmánczy szavaival élve ezen lobogók hivatottak a magyar egység és feltámadása gondolatát hirdetni.

Nagyításhoz kattints a képre!

A budapesti Szabadság téren állott Ereklyés Országzászlót 1928. augusztus 20-án, több tízezres tömeg előtt avatták fel. Az ünnepség kezdetén elénekelték a Himnuszt és a Szózatot, majd Urmánczy, Sipécz Jenő polgármester és Rákosi Jenő irredenta sajtócézár beszédét követően az emlékmű talapzatában kialakított ereklyetartóban elhelyezték a csonka ország minden községének, az elszakított nemzetrészek valamennyi törvényhatóságának, illetve a nevezetesebb történelmi helyeknek a földjét tartalmazó zsákocskákat és az ereklyetartót a következő feliratot viselő zárókővel zárták le: "Tudd meg Óh ember: e helyen Nagy-Magyarország vérrel, könnyel és verejtékkel megszentelt földjén állasz." Az ünnepség végén a gyűlés résztvevői határozatot hoztak arról, hogy táviratilag üdvözlik a külföldi magyarbarát politikusokat, végül a Hazám-hazám ária és a Himnusz meghallgatása után a tömeg a zászló előtt tisztelegve vonult el. Az ünnep estélyén az emlékmű kicsinyített és ugyancsak szent földdel telített és felavatott mását küldöttség vitte ki az egyetemi ifjúság kíséretében, nemzeti ereklyeként lord Rothermere-nek, Londonba.

A Szabadság téren álló négy hatalmas irredenta szobor alkotta félkörív centrumában álló, azokkal szembeforduló emlékmű homlokzatát a magyar nagycímer, az Árpádok, az Anjouk, illetve a Hunyadiak címere díszítette. A nagycímer és az Árpád-házi uralkodók címere az ezer éves határokat és a kontinuitást, az Anjouké Nagy Lajos "három tenger mosta" birodalmát, Mátyás királyé pedig az európai nagyhatalmiságot szimbolizálta. Az egyik oldal felirata Urmánczy kedvelt jelmondata volt: "A mi országunk a Kárpátok országa, Nagy-Magyarország, 896-ban alapította Árpád fejedelem, fennmarad a világ végezetéig." A másik oldalon a következő felirat szerepelt: "Jövő nagyságunk alapját múltunk nagyjai rakták le." A hátoldalon Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna imája, a Magyar Hiszekegy refrénje szerepelt: "Hiszek egy Istenben,/ Hiszek egy Hazában, / Hiszek egy isteni örök Igazságban,/ Hiszek Magyarország föltámadásában! / Ámen."

A talapzat felett ősmagyar virágdíszítmény pompázott és ebből emelkedett ki a 20 méter magas zászlórúd, melynek csúcsán jelképes, esküre emelt kéz volt található, amelyet a legenda szerint Horthy Miklós kormányzó keze után mintáztak meg - legalábbis Liber Endre, Budapest alpolgármestere szerint. "Ez az egy méter méretű kéz azt jelképezi, hogy Magyarország népe sohasem mond le az ezeréves földről"-írta Liber. A zászlórúd tövében elöl egy sisakos, buzogányos gyermek jelképes alakja állt. A Turul alatt két márványtábla állt. Az egyiken lord Rothermere Daily Mail-beli cikkének címe: "Hungary's Place in the Sun" (Magyarország helye a Nap alatt), a másikon pedig Mussolininek a római szenátus 1928. június 5-i ülésén tett kijelentése volt olvasható: "I Trattati de pace non sono eterni". (A békeszerződések nem örökkévalóak). E két tábla a revízió realitását és a nagyhatalmak támogatását volt hivatott demonstrálni. A díszítményhez tartozott még az országzászló előtti "trianoni virágágy", amelyben "az integer és csonkaországnak földrajzi térképe, továbbá a Magyar Hiszekegy a földből kinövő virágokból van kirakva." A virágyás különbözõ színû virágokból a történelmi és a trianoni országhatárokat, a négy nagy folyót, valamint az északi határ fölött a magyar címerrõl ismert hármas halmot és kettõs keresztet ábrázolta. A Szabadság téri virágtérkép ismert turistalátványosságnak számított.

A térkompozíció Pálóczi Antal munkája volt, a talapzatot Lechner (1941-tõl Kismarty- Lechner) Jenõ, a zászlórudat Füredi Richárd, a díszzászlót Lechner Marianne tervezte.

Az avatáson jelen voltak az országgyűlés kamaráinak képviselői, a cserkészcsapatok, a leventeegyesületek, az iskolák és intézetek növendékei, a városi törvényhatóságok küldöttei, a Vitézi Szék tagjai és az amerikai magyarság delegációja is.

A Szabadság tér a Horthy-rendszer ideje alatt az irredenta gyűlések és megemlékezések állandó színhelye és kulisszája lett. A területi visszacsatolások alkalmával egy-egy hétre teljesen felvonták a félárbocon lengő lobogót.

A budapesti emlékmű szolgált mintául a többi országzászlónak, amelyet több mint ezer településen állítottak fel az 1940-es évek derekáig. Az emlékművek többségén, az alaptömb előoldalán Nagy-Magyarország térképe, szerepelt, benne a csonka ország sziluettjével, a maradék három oldalra különféle idézeteket véstek.

A 100. országzászlót 1934. július 1-jén avatták fel Sátoraljaújhely felett emelkedő Szárhegyen. A hozzá vezető út mentén felállították a szenvedő Magyarország kálváriájának 14 stációját, 14 határmenti terméskőből készült várszerű őrtorony-emlékművet, amelyeken elhelyezték az elszakított területek vármegyéinek és egyes városainak címerét és a márványlapokra rávésették a nevezetesebb történelmi városaink (Kassa, Lőcse, Késmárk, Igló, Besztercebánya, Körmöcbánya, Selmecbánya, Nyitra, Krasznahorka, Trencsén, Komárom, Pozsony, Kismarton, Csáktornya, Fiume, Temesvár, Szabadka, Zenta, Arad, Brassó, Nagyenyed, Segesvár, Gyulafehérvár, Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Máramarossziget, Ungvár, Munkács, Eperjes) neveit. Minden város neve alatt ott állt egy-egy vigasztaló, bátorító szó nagy költőink egy-egy verséből. A Magyar Kálvária ekként egy bevezető kapuból, 14 állomásból és a Magyar Golgotát bezáró, félárbocra bocsátott országzászlóból állt. Az országzászlón a következő idézet szerepelt: "És most, testvérek, boruljunk le imára, kérjük Istent, nézzen le szegény hazánkra, óvja, védje az elszakadt magyarságot, s vegye le rólunk a trianoni átkot! Ámen!"

1934. augusztus 9-én, a Népkertben avatták fel Miskolcon a "Felvidéki Országzászló" címet viselő emlékművet. A létrehozását felügyelő bizottság a negyedik legjelentősebb volt az akkori Magyarország hasonló egyesülései között. A város önkormányzata akként döntött, hogy az emlékművet 2011. augusztus 20-án adták át és szentelték fel újra.

1934. október 21-én, vasárnap délelőtt fél tizenkettőkör avatták fel Győrött a Pfannl Egon Ervin által tervezett országzászlót. A Győri Hírlap 1934. január 31-i száma a következőképpen méltatta a művet: "A második díjas Pfannl Egon-terv modern elképzelésű, emellett higgadt, formaszépségben gazdag terv. Félkör alakú lépcsőzet vezet a félkör átmérőjére épült, szép kiképzésű vörös téglafalhoz, melynek közepén magasba nyúló, modern oszlopon nyerne elhelyezést a nemzeti lobogó. A terv igen figyelemreméltó ereje szép összhatásában, nyugodt, impozáns vonalazásában van." Az elkészült országzászlót dr. Szauter Ferenc, Győr szabad királyi város polgármestere vette át. Az emlékmű felállításának költségeihez a város önkormányzatán kívül széles körű civil összefogás is társult, példának okáért 1934. június 10-én Országzászló-táncestélyt rendezett a Lloydban a Főiskolások Hargita Egyesülete, a Gazdatiszti kör és az Erdélyiek asztaltársasága. Az emlékműnél megtartott ünnepségek közül említést érdemel, hogy az 1936. évi berlini olimpiára tartó lángot itt fogadta Győr város közönsége. A győri szakaszon a lángot a tervező édesapja hozta az emlékműhöz.

A Zebegényben található országzászló és hősi emlékmű Maróti Géza alkotása. Az emlékműegyüttes jelenleg is a börzsönyi falu fölé magasodó Kálváriahegyen található, ahonnan festői panoráma nyílik a Dunakanyarra. A második világháborút követően a csodával határos módon menekült meg Maróti alkotása: a zebegényi tanácstagok az emlékművet átminősítették kilátónak, az Országzászló négy oszlopának tetejére vas lépcsőkön megközelíthető vasbeton hidat építettek, amely ma is megtalálható.

A korabeli filmhíradók (Magyar Világhíradó) kópiáinak tanúsága szerint az alábbi országzászlók kerültek átadásra az 1930-as években: Rákospalota (a 80. országzászló, 1933. december); Rákosliget (1934. szeptember); Nógrád (1936. július); Dunaföldvár (1938. szeptember); Ipolyság (1938. október); Deáki (1939. április); Alsóverecke (1940. május); Bethlen (1940. október); Gyergyószentmiklós (1941. február); Sárisáp (1942. december).

A teljesség igénye nélkül (az egykori képeslapokat segítségül hívva)  az alábbi településeinken (településrészeinken) avattak Országzászlót a fentebb megjelölt időszakban: Adony, Agárd, Ajka, Aknaszlatina, Alcsút, Algyő, Alsószeli, Apostag, Balassagyarmat, Balatonaliga, Balatonboglár, Balatonföldvár, Balatonszepezd, Balatonvilágos, Barót, Bácsalmás, Bánréve, Biatorbágy, Bicske, Budafok, Celldömölk, Csáktornya, Csepel, Csíkszereda, Debrecen, Derecske, Dés, Diósd, Ditró,  Dombóvár, Dunaföldvár, Dunavecse, Edelény, Enying, Érmihályfalva, Érsekújvár, Esztergom, Felsőgöd, Firtosváralja, Fülek, Gyékényes, Gyomaendrőd, Gyöngyös, Gyömrő, Győr, Gyula, Hajdúböszörmény, Harta, Hegyeshalom, Hódmezővásárhely, Igal, Izsák, Jánossomorja. Jászapáti, Jászdózsa, Jászladány, Karcag,  Kapolcs, Kaposvár, Karcag, Kassa, Kecskemét, Kiskőrös,  Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kispalugya, Kispest, Kisújszállás, Kisvárda, Kolozsvár, Kovászna, Körmend, Kőszeg, Kunszentmárton, Lajosmizse, Lengyeltóti, Lisznyó, Losonc, Madaras, Magyarlápos, Margitta, Málnásfürdő, Mátraháza, Medgyesegyháza, Mezőcsát, Miskolc, Mohács, Monor, Mosonmagyaróvár, Nagybacon, Nagybánya, Nagyberezna, Nagykanizsa, Nagykároly, Nagykér, Nagyszalonta, Nagyszöllös, Nagytétény,  Nagyvárad, Nyírbátor, Nyíregyháza, Orgovány, Orosháza, Ostffyasszonyfa, Pannonhalma, Pápa, Párkány, Pécs, Putnok, Rákosszentmihály, Recsk, Rétság, Rozsnyó, Sátoraljaújhely, Sepsiszentgyörgy,  Sopron (hűségzászlóként), Szászrégen, Százhalombatta, Szeged, Szentendre, Szentes, Szerencs, Székelyhíd, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Székesfehérvár, Szolnok, Szolyva, Szombathely, Szováta, Sződliget, Tiszakécske, Tokaj, Topolya, Tornalja, Újpest, Újvidék, Vajszló, Vác, Verebély, Visegrád, Zalaegerszeg, Zebegény, Zetelaka, Zirc, Zseliz, Zsibó

A második világháború után bekövetkezett szovjet térnyerésnek "köszönhetően" megpecsételődött az Országzászlók sorsa is: az "ideiglenesen hazánkban állomásozó" Vörös Hadsereg tiszteletére szovjet hősi emlékműveket emeltek országszerte. Már az 1945. február 22-én kelt budapesti polgármesteri határozat megemlítette, hogy az orosz katonai parancsnokság az elesett katonáknak emlékművet kíván felállítani és "ennek helyét a Szabadság téren kéri kijelölni". A "kérést" hamar teljesítették: 1945. május 1-jén (a mai napig álló) szovjet obeliszket az Ereklyés Országzászló helyén avatták fel - miután a szovjet csapatok eltávolították az országzászlót, hogy az ne "zavarja" saját hősi emlékművüket.

A közelmúltban - főként az első Orbán-kormány regnálásának idejétől - az ország több pontján ismét irredenta szobrokat és országzászlókat avattak. Azon a Szabadság téri gyepszigeten, ahol valaha Észak (az elszakított Felvidék allegóriája) szobra állott, a Trianon Társaság állított emlékkövet Henri Pozzi francia publicistának, aki heves írásokban bírálta a trianoni békediktátumot.

Ereklyés Országzászló gyűjtemény: 19 tétel

Források:

• Fehér Imre: A győri Országzászló emlékművel kapcsolatos kutatási eredmények kivonata
• László Dóra: Rehabilitálják az országzászlókat - In: Heti Válasz
• Legyen hited és lészen országod! A trianoni Magyarország kordokumentumai - Árgyélus Kiadó, Budapest, 2009
• Pótó János: Revíziós emlékművek - In: História, 1988/2-3. szám
• profila.hu képeslapok
• Szepesi Bódog: A Sátoraljaújhelyen épült magyar kálvária, 1936
• Wikipédia
• Zeidler Miklós: A magyar irredenta kultusz a két világháború között - Teleki László Alapítvány, Budapest, 2002
• Zeidler Miklós: Négy nyugtalanító kőember - Irredenta szobrok a Szabadság téren - In: Rubicon, 2010/4-5. szám: Trianon és a '20-as évek Magyarországa
• Zeidler Miklós: Trianon és a "magyar feltámadás" - Revíziós eszmék és tervek a két háború között - In: Rubicon, 2009/1-2. szám: Magyar jobboldali hagyomány 1900-1945