"Nem r�g vissza, csak b�san �tkoz
S ki egyszer r�gott a magyarba,
Szinte kedvet kap r�g�shoz."

(Ady Endre: A h�k�l�s n�pe) 

Magyarelleness�g Trianon el�tt

Az els� olyan megnyilv�nul�s, amely teljes m�rt�kben illeszkedik a magyarelleness�g fogalm�ba, a talj�n Belgiojoso Jakab barbiani gr�fhoz k�thet�, akir�l a Pallas Nagylexikona a k�vetkez�ket �rja: "Haz�nkban 1604-t�l kezd szerepelni, mid�n Fels�-Magyarorsz�g f�kapit�nya lett s azon �v janu�r 11-�n �rkezett Kass�ra, hol legels� tette az volt, hogy a protest�nsok templomait er�szakkal elfoglalta, papjait pedig a v�rosb�l ki�zte. Belgijoso egyike volt azon zsarnok idegeneknek, kik a magyart v�rig �ld�zt�k. Er�szakoskod�sai miatt a cs�sz�ri p�rton lev�k is v�diratot adtak be ellene. "

Buda 1686. �vi visszafoglal�sa ut�n megkezd�d�tt Magyarorsz�g felszabad�t�sa a t�r�k iga al�l. A Habsburg-h�z azonban nem a magyaroknak szabad�totta fel az orsz�got, hanem azt egy �j koronatartom�nyk�nt kezelte. A Th�k�ly- majd a R�k�czi-szabads�gharc a nemzeti �n�ll�s�got igyekezett visszaszerezni, de mindkett� elbukott. A felszabad�tott ter�letekre a b�csi udvar nyugati telepeseket hozott, illetve szemet hunyt a rom�ns�g erd�lyi bev�ndorl�sa felett, �gy pr�b�lta cs�kkenteni a magyar nemzeti elem szerep�t a birodalomban.

Eml�t�st �rdemel az 1784. �vi Horea, Clo�ca �s Cri�an vezette parasztfelkel�s Erd�lyben. A l�zad�k c�lpontjai magyar uradalmak, kast�lyok, falvak, v�rosok voltak. Az �ltaluk feld�lt, elpuszt�tott, fel�getett magyar -vagy r�szben magyar- telep�l�sek: Kurety (Curechiu), Kristyor (Cri�cior), Br�d (Brad), Miheleny (Mih�ileni), D�va (Deva), Verespatak (Ro�ia Montan�), Aranyosb�nya (Offenb�nya, Baia de Arie�), Abrudb�nya (Abrud) stb. Ez ut�bbi telep�l�sen gyakran volt hallhat�:

Az esem�nyek sodr�ban Tord�n �ll�t�lag �gy ki�ltott fel egy rom�n jobb�gy:

A felkel�k 389 magyar falut d�ltak fel, egyeseknek teljes lakoss�g�t kiirtott�k^.

Az etnikai alap� magyargy�l�let a soviniszta eszm�k megjelen�s�vel terjedt el, b�r az etnikailag soksz�n� – magyarok �ltal is lakott vid�keken – enyh�bb form�ban kor�bban is jelen volt.

Az 1848–49-es forradalom �s szabads�gharc sor�n D�l-Magyarorsz�gon az ott �l� szerbek csapatai gyilkoltak. Az 1848. j�lius 18-�n visszafoglalt, Szenttam�s k�zel�ben fekv� F�ldv�rra bevonulva a magyar katon�k 37 lev�gott gyermekfejet tal�ltak a katolikus templomban. Zent�n 1849 febru�rj�ban kb 2000-2800 magyart m�sz�roltak le. Erd�lyben az Avram Iancu �s Axente Sever rom�n felkel�i t�madtak a magyar lakoss�gra, eg�sz telep�l�seket gy�jtva fel. A nemzetis�gek magyargy�l�let�t a b�csi udvar sz�totta, hogy az 1848-49-es forradalom �s szabads�gharc sor�n sz�vets�gesekre tegyen szert.

A rom�n felkel�k a gyilkoss�gokat sokszor rendk�v�l kegyetlen�l hajtott�k v�gre: v�gtagok lef�r�szel�se, elevenen meg�get�s, f�ldbe �s�s, eke el� fog�s, megvak�t�s, kar�ba h�z�s stb. Jellemz� volt a n�k, l�nyok meger�szakol�sa is. Nem hi�ba jegyezte meg Friedenfels erd�lyi sz�sz �r�: „De h�t mire val� lenne le�rni itt a sz�td�lt helys�gek nev�t, �s a lem�sz�rolt �ldozatok sz�m�t? A mongolok bet�r�s�t�l �s a XVI., XVII. sz�zad harcait�l eltekintve, nem volt egyetlen olyan id�szak sem, amelyben az elszabadult szenved�lyek az eg�sz orsz�gban (Erd�lyben) annyi rabl�st, gy�jtogat�st, �s gyilkol�st okoztak volna, mint ebben az esztend�ben.”

1918 el�tt, kev�s kiv�telt�l (pl. Amerik�ba kiv�ndoroltak) eltekintve, szinte az �sszes magyar nemzetis�g� ember a Magyar Kir�lys�g ter�let�n �lt, �s a t�bbs�gi nemzethez tartozva bizonyos szint� v�delmet �lveztek a rasszista jelleg� t�mad�sokkal szemben. Ennek ellen�re gyakran el�fordultak incidensek a t�bbs�g�ben nemzetis�gek lakta ter�leteken, k�l�n�sen akkor, ha a k�zponti korm�nyzat csak nehezen, vagy – helyenk�nt – egy�ltal�n nem tudta �rv�nyes�teni a hatalm�t (1848-49, I. vil�gh�bor�s esem�nyek).

A t�rt�nelmi Magyarorsz�g ter�let�n �l� nem-magyar n�pekben, a 19. sz�zad v�g�n, f�ggetlened�si t�rekv�seivel p�rhuzamosan er�s�d�tt a magyarelleness�g. Csak kis szerepe volt ebben a 19. sz�zad v�gi-20. sz�zad eleji magyar korm�nyok nemzetis�gi politik�j�nak. Az er�s k�lf�ldi �s belf�ldi propaganda hat�s�ra az egys�ges, modern magyar k�zigazgat�s ki�p�t�s�t �s a magyar nyelv� iskol�ztat�s t�mogat�s�t a nemzetis�gek (k�l�n�sen a szlov�kok �s a rom�nok), nemzeti l�t�k vesz�lyeztet�sek�nt �lt�k meg. Annak ellen�re, hogy p�ld�ul a rom�noknak Magyarorsz�gon 1880-ban 2756 csak rom�n nyelv� (!) �s 394 k�tnyelv� iskol�juk volt, m�g a Rom�n Kir�lys�gban (Havasalf�ld �s Moldva egy�tt) mind�ssze 2505 iskola m�k�d�tt.

"Az I. vil�gh�bor� alatt kegyetlens�geir�l volt h�rhedt a sipoti rom�n intern�l�t�bor, ahol sok ezer �rtatlan magyart k�noztak hal�lra. A t�bor dr�tker�t�ssel k�r�lz�rt, puszta t�rs�gen �p�lt. Az �r�k a harct�ren �sszev�logatott marcona alakokb�l ker�ltek ki. A foglyoknak v�logatott k�nz�sok k�zt telt keserves �let�k. A megkorb�csol�sok, kik�t�sek napirenden voltak. Sokszor �jjel az �r�k a foglyok meglincsel�s�re tettek k�sz�leteket �s csak a v�letlenen m�lott, hogy fel nem koncolt�k �ket. A foglyoknak elszedt�k minden�t, f�lmeztelen �s �hezve k�nl�dtak" -tud�s�t 1919-ben az '"Irredenta" c�m� org�num-hogy propagandisztikus t�lz�sr�l vagy realit�sr�l van-e sz�, nem tudni.

Magyarelleness�g a k�t vil�gh�bor� k�z�tt

Az 1920-ban al��rt trianoni b�kedikt�tum strat�giai alapon, de teljesen igazs�gtalanul megh�zott hat�rokkal val�s�totta meg az addig a Magyar Kir�lys�g ter�let�n �l� nemzetis�gek "�nrendelkez�s�t". Ezzel nagysz�m� magyar ker�lt, imm�ron kisebbs�gk�nt, idegen fennhat�s�g al�.

Az �llamalkot�v� v�l� nemzetis�gek gyakran a magyar kisebbs�gekt�l �rezt�k legink�bb vesz�lyeztetve a nehezen megszerzett f�ggetlens�g�ket. Ez nagyar�ny� magyarellenes int�zked�sek sor�hoz vezetett az egykori Magyar Kir�lys�g ter�let�n. A magyar iskol�k sz�m�t jelent�s m�rt�kben cs�kkentett�k, a nem magyar t�bbs�g� ter�leteken a magyar oktat�st teljesen megsz�ntett�k. A magyar elit �jratermel�d�s�nek megakad�lyoz�sa �rdek�ben a magyar nyelv� egyetemi oktat�st minden ut�d�llamban megsz�ntett�k (Pozsony, Kolozsv�r). Korl�tozt�k a magyar nyelv� kiadv�nyok megjelen�si lehet�s�geit �s importj�t, a magyar sz�nj�tsz�st egykori nemzeti sz�nh�zaib�l kirekesztett�k. Politikai szinten is tapasztalhat� volt egy er�teljes magyarellenes vonulat, ami a II. vil�gh�bor� kit�r�s�ig csak kism�rt�kben enyh�lt.

Magyarelleness�g a II. vil�gh�bor� ut�n

A II. vil�gh�bor� ut�n a Bene�-dekr�tumok jelentett�k a magyarelleness�g egyik legmark�nsabb �llami szint� megnyilv�nul�s�t. A felvid�ki magyars�gt�l a mag�ntulajdon mellett, az �llampolg�rs�got �s �gy az alapvet� �llampolg�ri jogokat is megvont�k, valamint bizonyos esetekben a mozg�si szabads�got is korl�tozt�k (deport�l�sok Szud�taf�ldre). B�r a rendelkez�seket 1948-49-ben r�szben visszavont�k, jogilag azok m�ig �rv�nyben vannak. A szlov�kiai t�rt�nelemoktat�sban m�ig tal�lkozhatunk a magyarelleness�g megnyilv�nul�saival.

A kassai korm�nyprogram meghirdet�s�t (1945. �prilis 5.) k�vet�en az �v v�g�ig a n�pb�r�s�gok mintegy 75000 felvid�ki magyart – els�sorban �rtelmis�gieket – �t�ltek el h�bor�s b�n�sk�nt �s utas�ttottak ki az orsz�gb�l.

 

Sorozatosan perbe fogt�k a h�bor� el�tti magyar k�z�let jeles alakjait, akiket a k�zt�rsas�g sz�tver�s�vel v�doltak meg. A gyakran t�megess� v�l� perek k�z�l m�reteiben a kassai magyar per volt legnagyobb, amelyben k�zel 600 magyart nyilv�n�tottak h�bor�s b�n�ss�.

Egy�bk�nt a csehszlov�k ut�d�llamok, Csehorsz�g �s Szlov�kia  Csehorsz�g �s Szlov�kia elutas�tj�k a jogfoszt� rendeletek hat�lytalan�t�s�t, el�t�l�s�t �s b�rminem� k�rp�tl�s kifizet�s�t a meghurcoltak r�sz�re. 2007. szeptember 20-�n a sz�ls�s�gesen nacionalista Szlov�k Nemzeti P�rt kezdem�nyez�s�re a szlov�k parlament �sszes p�rtja (kiv�ve a Magyar Koal�ci� P�rtja) megszavazta a Bene�-dekr�tumok s�rthetetlens�g�t. E t�ny tiltakoz�st v�ltott ki n�met, osztr�k �s magyar r�szr�l.

A D�lvid�kre bevonul�, Tito �ltal vezetett jugoszl�v partiz�nalakulatokb�l l�tes�lt �j katonai hat�s�g, a B�n�ti, B�cskai �s Baranyai Katonai Igazgat�s �s az OZNA (Odelenje za Zastitu Naroda, vagyis N�pv�delmi Oszt�ly) �llambiztons�gi szerve ellen�rz�se alatt katonai k�zigazgat�st vezettek be D�lvid�ken. Ezt k�vet�en a kommunista p�rtvezet�s (Jugoszl�v N�pfelszabad�t� Antifasiszta Tan�cs) utas�t�s�ra etnikai alap�, per n�lk�li kollekt�v b�ntet� elj�r�sokat kezdtek. 1944-45 tel�n lak�hely�k�n vagy gy�jt�t�borokban - korra �s nemre val� tekintet n�lk�l - t�megesen k�nozt�k meg �s v�gezt�k ki a magyar �s n�met nemzetis�g� polg�ri lakoss�got, a II. vil�gh�bor�ban val� kollekt�v b�n�ss�ggel v�dolva �ket. A kiv�gz�sek t�bb helys�gben t�meges lincsel�ss� fajultak, a helyi szerb lakoss�g egy r�sz�nek akt�v r�szv�tel�vel. �becs�n ezek mellett az eg�sz magyar lakoss�got megk�l�nb�ztet� jelz�s - feh�r karszalag - visel�s�re k�telezt�k, �s k�nyszermunk�ra lehetett hajtani.

Az �ldozatok sz�m�t m�g mindig csak becs�lni tudjuk. �jvid�ken (Novi Sad) az akkori l�versenyp�ly�n�l k�zel 2000 magyart v�geztek ki. Szinte minden magyarlakta telep�l�sen voltak kiv�gz�sek. A v�rengz�sek sor�n harminc�t katolikus papot, majdnem valamennyi helyben maradt pl�b�nost is megk�nozt�k �s meg�lt�k. A polg�ri lakoss�gon k�v�l t�megesen v�geztek ki hadifogoly magyar honv�deket is. Az 1944-1945 tel�n meggyilkolt magyarok sz�ma 35.000-45.000 k�z� tehet�.

1945-1948 k�z�tt a k�vetkez� helys�gekben m�k�dtek intern�l� t�borok: G�dor (Gakovo), Tiszaistv�nfalva (Ba�ki Jarak), K�rt�s (Kru�evlje), Molidorf, Rezs�h�za (Kni�anin), Sz�vaszentdemeter (Sremska Mitrovica). A t�borokban becsl�sek szerint t�bb mint 70.000 n�met �s magyar nemzetis�g� polg�ri szem�ly (nagyr�szt �regek, asszonyok �s gyermekek) vesztette �let�t �hs�g, fagyhal�l, j�rv�nyok, k�nz�s vagy kiv�gz�s k�vetkezt�ben.

A magyarelleness�g legt�bb �ldozattal j�r� megnyilv�nul�sa  Rom�ni�ban t�rt�nt a k�t vil�gh�bor� k�z�tt, valamint a m�sodik vil�gh�bor� ut�n. 1945 tavasz�n Rom�nia azzal a felt�tellel vehette birtokba �szak-Erd�lyt, hogy tiszteletben tartja a kisebbs�gek �nrendelkez�shez val� jog�t, �gy 1952-re kialak�tott�k Erd�lyben az Magyar Auton�m Tartom�nyt. A helyzet azonban 1965-ben megv�ltozott Ceau�escu dikt�tor hatalomra ker�l�s�vel. A dikt�tor c�lja a nagy-rom�n nemzet�llam l�trehoz�sa volt ezt a kisebbs�gek er�szakos asszimil�l�s�val vagy fizikai megsemmis�t�ssel akarta el�rni. 1983. m�jus 10-i, h�rhedt besz�d�ben kijelentette, hogy minden etnikai csoport, de legf�k�pp a magyars�g a rom�n �ri faj "rabszolg�i". Els� int�zked�se az volt, hogy elt�r�lte a magyar fels�oktat�st, rom�nos�totta a magyar k�z�piskol�kat, megkezd�d�tt a magyar oktat�k �s vall�si vezet�k k�ny�rtelen �ld�z�se, sokukat �ngyilkoss�gba hajszoltak, m�g m�sok kihallgat�sok sor�n vesztett�k �let�ket. Ceau�escu 1966-ban megsz�ntette az Magyar Auton�m Tartom�nyt �s kihirdette az "egyes�tett Nagy-Rom�nia nemzeti �llam�t, az egy rom�n nemzet f�ldj�t" (Rom�nia alkotm�ny�ban napjainkban is nemzet�llamk�nt hat�rozza meg �nmag�t) A p�rtgy�l�s csaknem �tmilli� polg�rt k�pvisel� tagjainak megmondt�k, hogy v�laszt�iknak asszimil�l�dniuk kell a rom�n nemzetbe, vagy k�nytelenek v�llalni a k�vetkezm�nyeket. A magyar kultur�lis �r�ks�g meg�rz�s�re ir�nyul� legkisebb ellen�ll�st is fels�g�rul�snak min�s�tett�k, �letfogytiglani b�rt�nb�ntet�ssel vagy ak�r hal�llal is b�ntett�k. A bukaresti Bel�gyminiszt�rium Statisztikai Hivatal�nak irataib�l nyert adatok szerint(241 C szoba "Bizalmas Okm�ny XXX2 sz�mmal") 1944-ben Rom�ni�nak 2.898.356 f� magyar nemzetis�g� lakosa volt, 1974-ben m�r csak 2.217.897 f� magyart soroltak fel az egyh�zi n�vjegyz�kben, a p�rt n�vjegyz�k�ben �s egy�b k�zigazgat�si adatokban, k�z�l�k 236.981 f� 1945 ut�n sz�letett, a "t�l�l�k" sz�ma teh�t 1.980.916 f�, figyelembe v�ve azokat akiket eltemettek – 1944 �s '74 k�z�tt �sszesen 194.562 f�t – nincs h�r a hi�nyz� 722.878 magyarr�l. Egy r�sz�k elmenek�lt az orsz�gb�l, sokakat – felt�telez�sek szerint kb. 100.000 f�t- elhurcoltak �s a K�rp�tokon t�l telep�tettek le, hogy ott asszimil�l�djanak �s a hely�kbe rom�nokat telep�thessenek le. Tov�bbi kb. 100.000 embert meggyilkoltak az 1944-es t�megm�sz�rl�sok sor�n, �s kb. 50.000 az orosz gul�gokra elhurcoltak sz�ma. Rengeteg embert hurcoltak tov�bb� k�nyszermunk�ra a Duna-delt�ba, �s ott egyszer�en t�megs�rba dobt�k az alult�pl�lts�gt�l, betegs�gt�l, vagy egy�b m�s ok miatt elhal�lozott embereket. Szint�n jelent�s azon �ldozatok sz�ma akiket a rom�n Securitate tart�ztatott le �s k�nzott hal�lra.

Magyarelleness�g ma

Kolozsv�r egykori polg�rmestere, Gheorghe Funar (1992-2004) sok t�ren korl�tozta a helyi magyar kisebbs�g �let�t, tev�kenys�g�t, �nkorm�nyzat�t nemegyszer magyarellenes megnyilv�nul�sokat t�ve, illetve ilyen jelleg� t�ntet�seket  vezetve.

A 2006-os el�rehozott szlov�k v�laszt�sokon gy�ztes baloldali Smer sz�vets�gre l�pett a magyarellenes kijelent�seir�l ismert, ultrasoviniszta Jan Slota vezette sz�ls�jobboldali Szlov�k Nemzeti P�rttal (SNS), melynek egyik c�lkit�z�se a magyarok el�z�se. 2006 augusztus�ban megjelentek Felvid�ken a magyarok elleni atrocit�sok, k�zt�k a magyarver�sek ^{(l�sd Malina Hedvig).}.

2008 nyar�n a "Szvoboda �sszukrajnai Sz�vets�g"elnevez�s� soviniszta szervezet ukr�n c�mert �s m�rv�nyt�bl�t szereltek a Vereckei-h�g�n fel�p�lt magyar honfoglal�si eml�km�re, annak elt�vol�t�s�t k�vetelve.

A magyarelleness�g sz�t�sa sokszor szervezetten t�rt�nik. Ilyen szempontb�l Rom�ni�ban �len j�r a Vatra Rom�neasc�, vagy a Nagy-Rom�nia P�rt, Szerbi�ban a Szerb Radik�lis P�rt �s a Szerbiai Szocialista P�rt, valamint Szlov�ki�ban a Matica Slovenska, a Szlov�k Nemzeti P�rt, illetve a Szlov�k Meg�jhod�s�rt Mozgalom.

Forr�s: wikip�dia, Pallas Nagylexikona

 Napjaink kisantant szellemis�g� oldalai

Szlov�kok

Rom�nok

Ukr�nok