Babits Mihály: A repülő falu ||

[Elolvasom]

Dvorcsák Győző: A tót-kérdés||

[Elolvasom]

Herczeg Ferenc: Irredenta?||

[Elolvasom]

Horthy Miklós: Hazáért||

[Elolvasom]

Karinthy Frigyes: Levél kisfiamnak||

[Elolvasom]

Kosztolányi Dezső: Égi jogász||

[Elolvasom]

Krúdy Gyula: Az utolsó garabonciás||

[Elolvasom]

Oláh Gábor: Patkánybűvölők ||

[Elolvasom]

Zilahy Lajos: Szalonta||

[Elolvasom]

"Szomorúbb sorsot alig szánt nemzetnek a népek hatalmas Istene, mint most a magyarnak." A Kosztolányi Dezső által szerkesztett Vérző Magyarország című kötetben kezdi ezzel a gondolattal elmélkedését Raffay Sándor evangélikus püspök. E hangvétel drámaiságánál csak a felháborodás és a döbbenet volt nagyobb: jelképes értékű üzenet, hogy a vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó előszavával jelzett antológiához a korabeli értelmiség színe-java - világnézettől függetlenül - szívesen adta nevét.

E kiadvány vitathatatlan erénye volt, hogy válságos időszakban a nemzet legjobbjait szóra bírva buzdított, biztatott és bátorított. Ha egy mondatban szeretnénk összefoglalni a könyv üzenetét, bátran idézhetjük a Kormányzó előszavát: "Eszmének, gondolatnak, hazaszeretetnek nem lehet mesterséges határt vonni, az minden határon át és mindenekkel szemben diadalmaskodik."

Szávay István: Vérző Magyarország - In: Nagy Magyarország történelmi magazin, I. évfolyam 1. szám

Portálunkon egyedülállóan, a világhálón először olvashatnak komplett írásokat az antológiából. Ugyanakkor csak az érdekesebbnek tartott írásokat közöljük.