Nem! Nem! Soha! - Európa az európaiaké!














































 
Közösség
 
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Kattintson rá!
free counters
 

 
Feltámadunk!

 
Ars poetica
 
Kiemelt hírek
 
Szavazás
Ki a kedvenc alkotód?

Ady Endre
József Attila
Kosztolányi Dezső
Kós Károly
Németh László
Nyirő József
Rejtő Jenő
Szabó Dezső
Tamási Áron
Wass Albert
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Szerinted melyik rendszerkritikus erő kerülhet a Syriza után kormányra?

Die Linke (Németország)
Jobbik (Magyarország)
LMP (Magyarország)
Nemzeti Front (Franciaország)
Ötcsillagos Mozgalom (Olaszország)
Podemos (Spanyolország)
Sinn Féin (Írország)
UKIP (Nagy-Britannia)
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Zenék!

 
Számláló
Indulás: 2004-01-15
 
1956 és Trianon

A nemzeti függetlenség és a szabad magyar élet kibontakozása 1945 óta állandó deficittel küszködött. A hazugság pókhálója az élet valamennyi területét beszőtte, a megtévesztés, a manipuláció és a terror minden ember életét megmérgezte. A Rákosi-diktatúra nyolc keserves esztendejének kellett eltelnie ahhoz, hogy az emberekben látens módon mindvégig meglévő igény a szabadság és a függetlenség iránt elementáris erővel törjön a felszínre. 1956 forró őszén a világ valamennyi szabadágszerető népét sikerült erkölcsileg ámulatba ejtenünk, a politika, a kommunista prominensek struccpolitikája azonban felemásra színezte a nemes törekvéseket. 

A Rákosi-diktatúrát koncepciós perek, kitelepítések, a civil szféra teljes felszámolása, a hétköznapi élet kommunisták szájíze szerinti uniformizálása és a terror légköre jellemezte. Rákosi Mátyás országlásával bekövetkezett a Trianonról, annak következményeiről, illetve a kisebbségbe szakadt nemzetrészekről való beszéd tiltása. A magyarországi kommunisták abban különböztek a térség egyéb kommunista vezetőitől, hogy míg azok általában nacionalisták voltak, a korszak magyar kormányai a határon kívül rekedt magyarság ellenében politizáltak az internacionalizmus hamis égisze alatt.

Számomra Trianon trauma volt, fél életen át kínlódtam vele. Már nem az. Az igazi trauma számomra nem az a Magyarország, amely elveszett – a történelmi –, hanem az, amely megmaradt. (Márai Sándor naplója, 1946)||

1956. októberének hőseit Gerő Ernő mindjárt az október 23-i rádiónyilatkozatában sovinisztáknak, reakciósoknak és antiszemitáknak titulálta, a hatalmas méretű tömegtüntetést pedig "nacionalista jellegűnek".   

Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt újjászerveződött, illetve frissen alakult politikai formációk hosszú idő után először merték egyáltalán megemlíteni a határon kívül rekedt magyarság, az elszakított nemzetrészek kérdését.

A Keresztény Front 1956-os programjában a következő célkitűzéseket fogalmazza meg: "(..) egy közép-európai unió, föderáció létrehozása. Közismert szó: az etnikum! Mi ez? ... Azokat a területeket, amelyeket a magyarság élettérré tudott tenni, ki tudott tölteni, azokat a területeket Magyarország tartozékának tekintjük! Ez nem sovinizmus, ez nem irredentizmus, ez az igazság követelése. Mi nem akarjuk ezen igazságot a nagy, erős nemzetek erejével valósággá érlelni, hanem akarjuk a szomszédos népek igazságérzetének felkeltésével, az igazság erejével kiharcolni. (...) Erdélyt a Partium nélkül, a Bánság nélkül később egészen pontosan megállapítandó határokkal különálló országként szeretnőnk látni a maga kialakuló alkotmányán felépülve!

(...) A nem magyar lakta területek lakosságcserével népesítendők be Bukovinából, a Regátból, de Bukarestből is. A csere önkéntes! Nemzetiségiek szerint kantonizálódik Erdély!"

Egy másik keresztény tömörülés, a Magyar Keresztény Nemzeti Párt így ír: "Nemzeti alapon állunk. Ez nem jelenti azt, hogy soviniszták vagyunk. Ezer éves történelmünket elhallgatni bűn lenne, történelmi tényeket megváltoztatni nem lehet. Évszázadokon keresztül itt a Kárpátok medencéjében a magyar állt őrt, védte a nyugati kultúrát, közben vérzett és fogyott. A hála ezért az átkos Trianon volt, hol úgy jártunk, mint az ökölvívó versenyeken az az ökölvívó, akiket (SIC!) knockoutolnak, számolják a másodperceket, közben ruhájából ellopják óráját,  pénztárcáját és ékszereit. Tőlünk is aléltságunkban elrabolták Felvidéket, Erdélyt és Bánátot. (...)"

A Magyar Szabadság Párt röviden sommázta véleményét: "Külpolitikánk alapja: semlegesség, béke és barátság valamennyi néppel, különösen szomszédainkkal "

Az 1956-os magyar ősz világszerte nagy visszhangot váltott ki, míg a hírekben elfoglalt primátusát a "szuezi válság" konfliktusáról való híradás nem veszélyeztette.

Erdély

Az erdélyi magyarság 1956. október 24-én, a  Kossuth rádión keresztül értesült róla, hogy Budapesten megdöntötték a sztálinista diktatúrát. A Der Spiegelnek nyilatkozó magas rangú diplomata így emlékszik vissza a forró ősz kezdeti erdélyi történetére:

Erdély románjai, akik a magyarokat évszázadok óta népellenségnek tekintették, testvéri barátságot kötöttek a magyarokkal. Román munkások, mérnökök, tanárok lefordították a budapesti jelentéseket és gratuláltak magyar ellenségeiknek: 'Ti magyarok, nagyszerű nép vagytok!' ()||

Ám a kezdeti eufóriát itt is hamar lehűtötték az elvtársak. A magyarokkal  szolidarizáló megmozdulások megakadályozására bomlasztó céllal ismét felmelegítették “Erdély elrablásának” jól bevált híresztelését.

Az 1956. november 4-i szovjet megszállást elsősorban Románia kommunista urai üdvözölték, mivel Erdélyben a nagy lélekszámú erdélyi magyarság jelenléte miatt a helyzet drámai volt. A román pártvezér, Gheorghe Gheorghiu-Dej a magyar forradalmat saját diktatúrájának fokozására használta ki. Még a román csapatok Magyarországra küldését is felajánlotta "nagylelkűen" a szovjet vezetésnek. A román vezetés rettegett ugyanis az irredenta hangok felerősödésétől. 

 A szászrégeni magyar gimnázium tanulói  kitörő lelkesedéssel fogadták a magyar forradalom hírét. A szervezkedést “Fekete Kéz” néven ismerték a környéken és a Securitatén. A diákok egy része gyergyóditrói és szárhegyi származású volt, s az ötvenes évek eleji zendülés elfojtását ez a szervezet akarta megtorolni. Kommunistaellenes jelszavakat írtak a falakra, ezt tették 1956 októberében-novemberében Szászrégenben is.

A volt régeni osztálytársak, Palotás András, Páll László, Bedő Gedeon szervezkedtek: a magyarok kapják vissza a jogaikat, állítsák vissza a régeni magyar iskolát, ne legyen vegyes, mert az a teljes elrománosításhoz vezet. Naivan úgy képzelték el, hogy aláírásokat gyűjtenek, s mellékelik a követeléseket is: az összes magyar iskola visszaállítását, a magyar egyetemek visszaállítását, Erdély függetlenségét vagy Magyarországhoz csatolását. 

Négy, 16–17 éves baróti gimnáziumi tanuló megkísérelt átszökni a román-magyar határon, hogy fegyverrel a kezükben harcoljanak a magyar forradalom védelmében. Ketten sikeresen átjutottak a zöldhatáron, november 7-e után — 1957 elején — azonban a magyar hatóságok visszatoloncolták őket Romániába, nehéz börtönéveket szenvedtek. Másokat határátkelési kísérlet közben tartóztattak le.

A “Szoboszlay-perben” 11 személyt ítéltek halálra, közülük tízet kivégeztek, az “érmihályfalvi-csoport” 31 elítéltje közül a szamosújvári börtön kivégző helyén kettőnek oltották ki az életét. 1959-ben ugyancsak Szamosújváron végezték ki Szíjgyártó Domokost. Sajnos, a statisztika nem pontos: utólag nagyon nehéz eldönteni, hogy Zsilaván, a romániai gulágokon hány magyart végeztek ki. Mintegy 60-ra tehető azok száma, akik a börtönbeli kínzások nyomán veszítették életüket

A magyar forradalom és szabadságharc 1956. november 4-én történt leverése után az erdélyi magyarságot, s ezen belül az egyetemi ifjúságot gyakran illették nemcsak az irredentizmus, revizionizmus, ellenforradalmiság vádjával, hanem antiszemitizmussal, szeparatizmussal is. Az 1956. november 5-i gyűlésen tételesen is megfogalmazta Miron Constantinescu, a rettegett kolozsvári román gauleiter a jól bevált diverziós vádat: Horthy Miklós fehér lovon, Ausztria felől indul Budapest és Erdély felszabadítására.

 

Bukarestben, Kolozsvárott, Temesváron spontán demonstrációkat tartottak. A Magyarország iránti szolidaritási nyilatkozatok diákszónokait a hatalom brutálisan elhallgattatta Kolozsvárott és Temesváron. 1956. október 30-án és 31-én 2500 egyetemi hallgatót vettek őrizetbe. Marosvásárhelyen, Kolozsvárott és Bukarestben tucatnyi magyar és román értelmiségit és egyetemi hallgatót fogtak koncepciós perbe, helyenként halálos ítéleteket is kiszabtak. 1956 és 1958 között 10.000-nél, más források szerint 40.000-nél is több Magyarországgal szimpatizáló embert vettek őrizetbe.

A román kommunistáknak a forrongás remek ürügyként szolgált arra, hogy a másfél milliós lélekszámú erdélyi magyarság autonómiájának megnyirbálására. A "Balkán Machiavellijének" tartott Gheorghiu-Dej drasztikusan leszámolt a magyarokkal szimpatizáló értelmiséggel, 1959-re elsorvasztotta az erdélyi magyar intézmény-és iskolahálózatot.

Felvidék

Csehszlovákiában, különösen a Felvidéken a kommunisták megkísérelték az 1956-os forradalmat revizionista, irredenta, nacionalista mozgalomnak beállítani. Október és november folyamán erre hivatkozva számos felvidéki magyart tartóztattak le, amiért állást foglaltak a magyar szabadságharc mellett.

A Csehszlovák Kommunista Párt központi bizottsága már 1956. október 24-én készenlétbe helyezte a hadsereget, majd valamennyi magyarországi lap behozatalát megtiltották. Antonín Novotny, a párt első titkára már ekkor fontosnak tartotta hangsúlyozni a szovjet beavatkozás "szükségességét", a forradalmárokat pedig banditáknak titulálta.  A felvidéki magyarság letartóztatásához már annyi is elég volt, ha szabadságharcként emlegették a magyarországi eseményeket. Hamar erőre kapott a szlovák nacionalizmus is: az utcán inzultálták a magyarul beszélőket, a munkahelyeken sértegették a magyar alkalmazottakat. A Magyar Tudományos Akadémia Felvidéken tartózkodó 35 tagú kutatócsoportját egy szlovák üzem vezetője megfenyegette, hogy internáltatja őket.

A szlovák sajtó azonnal magyar területi követelések propagálásaként és irredenta mozgalomként állította be a magyar forradalmat, eltántorítva ezzel a szlovák szimpatizálókat. A csehszlovák propagandisták ismét kiélhették magyarellenes hajlamaikat, amikor arról cikkeztek, hogy "a magyar reakciósok, a magyar urak újra rá akarják tenni a kezüket Szlovákiára". Még arról is hírt adtak, hogy a Felvidéket újra Magyarországhoz csatolják és az ország az Osztrák-Magyar Monarchia konstrukciójának mintájára fog működni.

Október 31-én éjszaka a csehországi Nymburk középiskolájában négy diák a következőket írta plakátokra: "Diákok! (...) Nem akarunk szocializmust, hanem demokráciát. Szimpatizálunk a magyar nép szabadságharcával. Az Amerikai Egyesült Államokkal mindörökké. Halál a Szovjetunióra! El a kommunistákkal, szabadságot akarunk!" Rendszer elleni izgatásért ítélték el őket...  

A mozgósított csehszlovák ejtőernyősökkel az alábbi nyilatkozatot íratták alá október 25-én a tőketerebélyesi bázison a katonákkal:

Követeljük önkéntes bevetésünket a magyarok ellen. Ígérjük, hogy eskünkhöz híven kiirtjuk még a magyarok írmagját is a szlávság nevében! (Csehszlovák ejtőernyősök "hűségesküje, 1956. október 25., Tőketerebélyes)||

November 2-án Viliam ©iroký csehszlovák miniszterelnök másodszor is felajánlkozott Hruscsovnak a magyar szabadságharc eltiprásában való részvételhez. A Felvidéken sajnálatos módon a magyar orgánumokat is bevonták a magyarság elleni propagandahadjáratba. Az Új Szó november 3-i száma szerint például Magyarországot a klerikális, reakciós, Horthy-hívők kerítettek birtokukba, és éppen csak a közeli armageddont nem vetítették előre... 

Délvidék

A magyar forradalom váratlanul érte a titoista jugoszláv vezetést, ezért viszonyuk az eseményekhez már az első pillanattól kezdve Janus-arcú volt. A forradalomban a a Rákosi-Gerő klikk teljes politikai csődjét látták, ugyanakkor nem kívánták, hogy a sztálini diktatúrával szembeni nyílt felkelés átterjedjen a "szocialista blokk" más országaira is.

Tito október 29-én nyílt levélben támogatta Nagy Imre törekvéseit. Október 30-án a forradalmi események azonban átlépték azt a határt, amit Tito még támogathatónak titulált. Ennek megfelelően 1956. november elején már Tito és Goąnjak honvédelmi miniszter is jelezte a szovjetek felé, hogy kész támogatni a muszka beavatkozást. A november 2-áról 3-ára virradó éjjel Brioni szigetén megtartott hírhedt szovjet-jugoszláv találkozón Tito nyíltan elkötelezte magát a forradalom leverésének "szükségessége" mellett. November 11-i, pulai beszédében Tito támogatásáról biztosította a Júdás-kormány fejét, Kádár Jánost.

„Arra vonatkozó adat, hogy hány délvidéki származású magyar állampolgár vett részt az 1956-os forradalmi megmozdulásokban, sajnos nincs - arra viszont igen, hogy kik lettek a megtorlás áldozatai. A zentai származású dr. Rajki Mártont és a temerini Sörös Imrét - de megemlíthetjük a szkopjei születésű Ekrem Kemált is - a legsúlyosabb büntetésre ítélték, ők életükkel fizettek a magyar nép áhított szabadságáért.

Kárpátalja

Az 1956-os forradalom és szabadságharc komoly szimpátiát váltott ki a kárpátaljai magyarság körében is. Kárpátalja lakossága a Szovjetunió részeként a saját bőrén tapasztalta az 1944-es elhurcolásokat, az 1945-ös, mézesmadzagnak szánt földosztás utáni erőszakos kolhozosítást, a donyecki kényszermunkát, a kulákpereket és a kitelepítéseket.  

Váradi Natália történész , a beregszászi főiskola tanára 2006-ban az 1956-os forradalom kárpátaljai visszhangjáról tartott érdekfeszítő előadást. Számos kárpátaljai magyar nemzetiségű személy tartózkodott Magyarországon 1956 őszén  tolmácsként, orvosként, sofőrként, katonaként, gépkocsivezetőként . Ezeknek a személyeknek az akkori eseményekben játszott szerepe eltér.

A gálocsi Molnár László, aki 1956-ban alig múlt 13 éves, arról mesélt, hogy mi késztette őt és társait arra, hogy az 1956-os forradalom után fegyvereket gyűjtsenek egy majdani nagy, ezreket megmozgató felkelés érdekében. Az 1950-es években a kárpátaljai magyar falu tele volt várakozással. Az 1944 óta megtapasztalt szörnyűségek, a megannyi égbekiáltó igazságtalanság nyomán egyre inkább megfogalmazódott az emberekben, hogy így nem mehet sokáig. Amerika jön és felszabadít bennünket, s visszacsatolják a területet Magyarországhoz. Az 1956-os forradalom vérbe fojtásával ez az utolsó remény is szertefoszlott. Teljes apátia és csüggedés lett úrrá mindenkin. Fel kellett rázni az embereket.

Források:

  •  Raffay Ernő: nem zárható ki Trianon revíziójának elképzelése -trianonmuzeum.hu
  •  Paul Lendvai: A magyar ősz világtörténelmi jelentősége -In: Rubicon 1956-os emlékszám, 2006/9
  • Tófalvi Zoltán: Az 1956-os magyar forradalom visszhangja Erdélyben
  • Janek István: Félelem és megfélemlítés-Csehszlovákia és az 1956-os magyar forradalom -In: Rubicon 1956-os emlékszám, 2006/9
  • Ripp Zoltán: A nemzeti kommunizmus kalózlobogója alatt-Jugoszlávia és a magyar '56-In: Rubicon 1956-os emlékszám, 2006/9
  • Magyar Szó: Az '56-os megtorlás délvidéki áldozatai
  • Eszenyi Gábor: 1956 Kárpátalján, karpatinfo.net
 
BlogPlusz
Friss bejegyzések
2011.08.12. 23:55
2011.06.24. 10:27
Friss hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
 
Összetartozunk!

 

 
Plakátmúzeum
 
Riadó


 

 
József Attila

 
Jó hírem van!

 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 

 
Hozzáadás a kedvencekhez

 
Keresés

 
Üvegablakok


Hamarosan!

 
Reklám
 
Ajánló




 
Linkek




 

...
free counters
 

Csaba blogja - "It's hammertime!"    *****    ~ FBLOG ~ A BARÁTOM VÁLASZTOTT NEKEM RUHÁT! FELVEGYEM, VAGY SE?!!! NAPONTA KREDITKÓDOK A CHATEN! SMINKTESZTEK! ~ FBLOG ~    *****    KÖNYVAJÁNLÓK - ha nem tudod mit olvass, itt találhatsz hozzá inspirációt - BOOKISLAND    *****    ÚJRA NYITVA! ~FBLOG~ ÁLLATKÍSÉRLETEKTÕL MENTES A SMINKED? ~HAMAROSAN KREDIT NYEREMÉNY! TERMÉKTESZTEK!~FBLOG~ÚJRA NYITVA!    *****    Astropapa-iskolája mindenkit szeretettel vár és INGYENES TANÁCSOT AD minden kedves érdeklõdõnek!    *****    Supernatural - ODaát - 13. ÉVad - Extrák - Infók - ÉRdekességek - ODaát - Supernatural - 13.ÉVad - Supernatural - ODaát    *****    A csillagjövõ oldalon,nem csak alacsonyak az árak, hanem a tanácsadás, teljesen ingyenes. Szeretettel várlak minden nap    *****    Új design! Az egyetlen magyar Olicity és a legaktívabb Zöld Íjász rajongói oldala! 6. évad & Arrowverse hírek!    *****    No.1 Christina Aguilera Fan Site - Minden ami X-Tina, minden héten újdonságok! Katt!    *****    TelenovelasWeb - Hírek, képek, videók, saját véleménnyel tarkított bejegyzések telenovellákról és a színészekrõl! Gyere!    *****    Hamarosan olvashatók lesznek az oldalamon az Asztro-tükör asztrológiai írásai, cikkei.    *****    Gesztenye, gesztenye, gesztenye... és egy álmos sün! Gyertek az októberi rétre Mályvával és Pipitérrel! Irány a Mesetár!    *****    Születési,baba,hold horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási képlet! Ingyenes tanácsadás!Várlak!Kattints!    *****    Ha te is a letisztult stílus híve vagy, nézz be hozzám! Smink, ruha, kritika //Style and Stuff// Style and Stuff//    *****    MINDEN HÓNAPBAN INGYENES G-PORTÁL SABLON! TELJESEN ÁTSZERKESZTHETÕ A LEGÚJABB KÓDOKKAL! Ne maradj le egyik hónapban sem!    *****    Rendeld meg az asztrológiai csomagok egyikét és teljesen ingyen megbeszélheted velem a kérdéseidet telefonon, skypeon!!!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film! Film!Film!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!    *****    A CSILLAGJÖVÕ OLDALON RENDKÍVÜLI AKCIÓK,LEHETÕSÉGEK.A MEGRENDELÉSEK UTÁN TELJESEN INGYENES KONZULTÁCIÓ,TANÁCSADÁS.VÁRLAK    *****    Õszi manókalandok a réten! Búcsúztassátok el ti is útra kelõ madarainkat Mályvával és Pipitérrel! Gyertek a Mesetárba!