"Trianon gy�szos napj�n, magyarok,
Testv�reim, ti szerencs�tlen, �tkos
Rossz csillagok alatt virrasztva j�r�k,
�, n�zzetek egym�s szem�be ny�ltan
S �szint�n, s a nagy, nagy s�r f�l�tt
Ma fogjatok kezet."

(Juh�sz Gyula: Trianon)

Katonai sikerek a v�r�sterror idej�n 

A v�r�sterror d�nt�shoz�i �j k�lpolitik�t �s nemzetis�gi politik�t k�pviseltek. Internacionalista mentalit�suk r�v�n nem �lltak a t�rt�neti Magyarorsz�g ter�leti integrit�sa alapj�n, de hatalmuk kiterjeszt�se �rdek�ben legal�bb megk�s�relt�k a Felvid�k egy r�sz�nek visszafoglal�s�t.

M�s r�szr�l a rom�n �s a csehszlov�k katonai t�mad�s sikere 1919. �prilis v�g�re k�rd�sess� tette a Tan�csk�zt�rsas�g fennmarad�s�t. Kun B�la a kegyetlen terror belpolitikai fenntart�sa mellett t�rgyal�sokat folytatott Philip M. Brown amerikai, valamint Livio Borghese herceg olasz diplomat�val. Ezen t�l 1919. �prilis 30-�n jegyz�ket int�zett Wilson amerikai eln�kh�z, valamint a pr�gai �s a bukaresti korm�nyhoz. A jegyz�k c�lja az volt, hogy meg�ll�tsa az idegen hadseregeket, l�legzetv�telnyi sz�nethez juttatva a korm�nyz�tan�csot. Kun azonban igyekezett lesz�gezni: "A magyar forradalmi tan�cskorm�ny nev�ben tisztelettel jelentem, hogy fenntart�s n�lk�l elismerj�k az �n�k �ltal bejelentett ter�leti-nemzeti ig�nyeket." B�rmekkora tisztelettel �s hajb�kol�ssal jelentette ezt be, a rom�n �s a csehszlov�k agresszorok ezalatt sz�pen lassan hatalmuk al� hajtott�k Nagy-Magyarorsz�got.

Hatalmuk meghosszabb�t�sa �rdek�ben ez�rt a korm�nyz�tan�cs katonai ellent�mad�st szervezett, mozg�s�totta azokat az er�ket, amire a K�rolyi-rendszer k�ptelen volt. A hadi helyzet k�vetkezt�ben kezdetben olyan ter�leteken folytak a harcok, amelyek a b�kekonferencia d�nt�se szerint magyar fennhat�s�g al� tartoztak (Miskolc, S�toralja�jhely t�rs�ge stb.)

A korm�nyz�tan�cs felfog�sa �rtelm�ben az �szaki hadj�rat c�lja a prolet�rdiktat�ra megv�d�se, a "forradalom" tov�bbterjeszt�se �s a szovjet-orosz hatalommal val� k�zvetlen kapcsolat megteremt�se volt. A val�s�gban m�gis sokf�le mot�vumok tett�k lehet�v� a magyar ellent�mad�s t�mogat�s�t. Sokakat, r�szben az egykori tisztikar tagjait, kiz�r�lag nemzeti, hazafias szempontok vez�reltek, s ez�rt v�llaltak szolg�latot, m�sokn�l a "forradalom" �s a nemzet �gye harmonikusan �sszefon�dott, �s term�szetesen voltak olyanok is, akikn�l a "forradalom" v�delme �s tov�bbterjeszt�se domin�lt.

Az �szaki hadm�velet terve fokozatosan alakult ki. V�gs� form�j�ban m�jus 27-�n fogalmazt�k meg. A V�r�s Hadseregnek 1919. j�nius�ban, az �szaki arcvonalon folytatott harcait-az �szaki hadj�ratot- h�rom f� szakaszra oszthatjuk. Az els� szakasz a kezdeti, sikeres el�nyomul�s m�jus 30. �s j�nius 9. k�z�tti id�szak�t foglalja mag�ban. A j�nius 10-17-ig terjed� szakaszt az arcvonal �tmeneti megszil�rdul�sa �s a csehszlov�k hadseregnek a kezdem�nyez�s �tv�tel�re ir�nyul� k�s�rletei jellemezt�k. J�nius 17. �s 24. k�z�tt a magyar V�r�s Hadsereg �jabb t�mad�st ind�tott-ez�ttal az arcvonal nyugati r�sz�n. E szakasz esem�nyei a fegyversz�nettel �rtek v�get.

F�ggetlen�l att�l, hogy b�n�s ideol�giai ind�t�kok vez�relt�k a Tan�csk�zt�rsas�g vezet�it, a h�siesen k�zd� Sz�kely Hadoszt�ly mellet a  magyar V�r�s Hadsereg volt az egyetlen regul�ris hadsereg, amely megpr�b�lta fegyverrel megv�deni az orsz�g ter�leti integrit�s�t.

Sz�kely Hadoszt�ly

A Sz�kely Hadoszt�ly n�v arra a katonai egys�gre vonatkozik, amelyet 1918. december 1. ut�n, az Erd�lybe bet�rt rom�n csapatok elleni v�dekez�sk�nt hoztak l�tre Kolozsv�ron, Luk�cs B�la nyugalmazott alt�bornagy kezdem�nyez�s�re, a Kolozsv�ri Hadoszt�ly egy�tt maradt t�rzs�b�l (38. magyar hadoszt�ly sz�kely katon�i), amelyhez csatlakoztak a Kratochvil K�roly parancsnoks�ga alatt Erd�lyben szervez�d�tt alakulatok. A l�tsz�m: 400 tiszt �s 4000 k�zleg�ny. A hadoszt�ly parancsnoka Kratochvil K�roly, vez�rkari f�n�ke Sim�nfalvy K�roly vez�rkari �rnagy lett. 1918. december k�zep�n 1700 katon�t sz�ml�lt, de csak 600 l�fegyverrel rendelkezett.

A Tan�csk�zt�rsas�g vezet�s�nek nemzeti szempontok ir�nti �rz�ketlens�g�t jelzi, hogy Pog�ny J�zsef korm�nybiztos gyanakv�an, ellens�gesen viszonyult a sz�kely hadoszt�lyhoz, abban ellenforradalmi alakulatot l�tott.

A hi�nyos felszerel�s ellen�re a sz�kely hadoszt�ly sz�mos katonai k�ldet�st sikeresen teljes�tett.  A Sz�kely Hadoszt�ly p�ld�s h�siess�ggel harcolt a t�ler�vel szemben, �s n�hol siker�lt sz�p sikereket is el�rnie. Hadadn�l, Kocsordn�l �s M�t�szalk�n�l is megfutam�tott�k az ellens�get. Taktik�juk a halogat� harcmodor volt, sok�ig rem�nykedtek abban, hogy Budapestr�l is kapnak l�szert �s ut�np�tl�st. Kun B�l��k azonban magukra hagyt�k �ket, �s l�szer helyett v�r�s alakulatokat k�ldtek ellen�k. A k�t t�z k�z� ker�lt sz�kely harcosok 1919. �prilis 26-�n letett�k a fegyvert a rom�n hadsereg el�tt. A rom�n megsz�ll�k a tiszteket �s t�bb katon�t egy ideig Brass�ba intern�lt�k, majd hazaengedt�k �ket.

Budapest rom�n megsz�ll�s alatt

   1919 nyar�nak v�g�n a pesti polg�r tele volt h�rekkel �s r�mh�rekkel: megbukott a komm�n, Kun B�l��k B�csbe menek�ltek, �j korm�ny alakult, a sz�mukra teljesen ismeretlen szoci�ldemokrata szakszervezeti vezet�, Peidl Gyula eln�klet�vel.

  A Tisz�nt�lon a rom�nok m�r  katonai korm�nyz�s�got szerveztek, ennek ellen�rz�se al� rendelt�k a helyi k�zigazgat�st, s ez ott 1920 m�rcius�ig tartott. B�ntet�hadj�ratot folytattak azok ellen, akiket „t�ls�gosan magyar �rzelm�nek” tartottak. Mindennaposs� tett�k a botb�ntet�st, t�bb intern�l�t�bort �ll�tottak fel, sz�zakat hurcoltak rom�n b�rt�n�kbe �s v�geztek ki az orsz�g ter�let�n. Constantin Diamandi szeptember k�zepi nyilatkozata szerint 27 000 magyar hadifoglyuk volt.

A budapesti rom�n v�rosparancsnoks�g ellen�rz�se alatt tartotta a korm�nyt is. A telefonk�zpontok kezel�s�t is �tv�ve lehallgatt�k a korm�nytagok, a miniszteri�lis emberek besz�lget�seit.

A rom�n v�rosparancsnoks�g Serbescu t�bornokra ir�ny�t�sa akatt ellopta �s Rom�ni�ba sz�ll�totta az �lelmiszerk�szletek, gy�ri, �zemi g�pek, k�rh�zi, eg�szs�g�gyi felszerel�sek, k�zleked�si eszk�z�k, vas�ti j�rm�vek, mozdonyok, vagonok nagy r�sz�t. 1919. augusztus 16-�n m�r  az amerikai Bandholtz javaslat�ra  a t�bornoki bizotts�g azt k�vetelte Mardarescu t�bornokt�l, hogy „Azonnal sz�ntess�k be b�rmilyen k�szlet vagy tulajdon rekvir�l�s�t vagy eltulajdon�t�s�t, ak�rmilyen term�szet� is legyen az.”

Bandholtz napl�ja roppant �rz�kletesen �rja le azt az esetet, amikor a Nemzeti M�zeum gy�jtem�nye ker�lt vesz�lybe. Okt�ber 5-�n jelentett�k,  hogy Serbescu t�bornok vezet�s�vel 14 hatalmas tehersz�ll�t� aut�b�l �ll� kocsisor sorakozott fel a M�zeum k�r�ton, a Nemzeti M�zeum el�tt. Az a sz�nd�kuk, hogy az �ltaluk rom�n tulajdonnak �t�lt �rt�keket nyomban elsz�ll�ts�k. Bandholtz t�bornok, Loree ezredes �s egy amerikai katona k�s�ret�ben, azonnal a m�zeumhoz hajtatott. Ott, meglehet�sen heves jelenet sor�n megakad�lyozta, hogy Serbescu t�bornok megval�s�tsa terv�t, a Nemzeti M�zeum f�bej�rat�t lepecs�telte, kulcsait mag�hoz vette.

A rom�n hadsereg tombol�s�nak v�g�lis Horthy Mikl�s �s a Nemzeti Hadsereg november 16-i bevonul�sa vetett v�get.

Trianon

Tiszt�n l�tom azokat a vesz�lyeket �s bajokat, amelyek a b�ke al��r�s�nak megtagad�s�b�l sz�rmazhatnak. M�gis, ha Magyarorsz�g abba a helyzetbe �ll�ttatn�k, hogy v�lasztania kellene ennek a b�k�nek elfogad�sa vagy visszautas�t�sa k�z�tt, �gy tulajdonk�ppen arra a k�rd�sre adna v�laszt: helyes-e �ngyilkosnak lennie, nehogy meg�lj�k. (Apponyi Albert besz�de a b�kekonferenci�n)||

Brit �s olasz r�szr�l m�ly d�bbenet fogadta Apponyi Albertnek az utols� sz� jog�n, h�rom nyelven elmondott besz�d�t a b�kekonferenci�n. 

Az antant-hatalmak a csehekt�l, rom�nokt�l �s szerbekt�l kapott -t�bbnyire- fals inform�ci�k, adatok alapj�n alkottak k�pet Magyarorsz�gr�l, �s h�zt�k meg a hat�rokat. Herczeg Ferenc �r�sa kit�n�en demonstr�lja, hogy a Magyarorsz�got keresztre fesz�t� gy�ztesek egy r�sze tiszt�ban sem volt a K�rp�t-medencei geopolitikai, t�rt�nelmi �s kultur�lis viszonyokkal. Emellett egy j� adag k�z�ny is �vezte az "�j Eur�pa" l�trehoz�inak ideol�gusait.

Az amerikai eln�kr�l azt is f�ljegyzi, hogy az �j olasz hat�r meg�llap�t�s�n�l a Brennert Brunnernek nevezte, Fium�n�l pedig a Sus�kot As�knak... Mikor pedig T�r�korsz�g hat�rainak megv�ltoztat�s�ra ker�lt sor, akkor Lloyd Georggal megt�rt�nt a "mulats�gos" eset, hogy az el�tte fekv� hegyrajzi t�rk�pet n�prajzi mapp�nak n�zte. A z�ldsz�n� foltokr�l azt hitte, hogy azok g�r�g, a barn�kr�l pedig, hogy t�r�k t�bbs�g� ter�letek, �s ebb�l szigor�an le is akarta vonni a k�vetkeztet�seket. (...)Benes�k olyan etnogr�fiai dajkames�ket tudtak elhitetni azzel a t�rsas�ggal, amilyeneket akartak... Lehetett-e ilyen d�moni kont�rok munk�j�nak m�s eredm�nye, mint a trianoni sz�rnysz�l�tt, amely a sz�let�se pillanat�ban m�r a rothad�s szag�val t�lt�tte be Eur�p�t? (Herczeg Ferenc: B�keszerz�k)||

A magyar b�kedeleg�ci�t csak 1919 december�ben h�vt�k meg a b�ket�rgyal�sokra, ahol 1920. janu�r 16-�n, el�sz�r �s utolj�ra kifejthette �ll�spontj�t a trianoni b�ketervezetr�l. Nem volt ez m�s, mint az utols� sz� jog�n elmondott besz�d, a szerz�d�s tartalma m�r r�g eld�nt�tt t�ny volt, egyes r�szei a m�r kor�bban megk�t�tt egyezm�nyekben is szerepeltek. A magyar deleg�ci� vezet�je, a 74 �ves Apponyi Albert k�t�r�s besz�det tartott: tolm�csot nem k�rt, franci�ul, angolul, majd olaszul fejtette ki �ll�spontj�t. Apponyi hely�re tette a Magyarorsz�ggal ellens�ges politikusok cs�sztat�sait, �s bemutatta a val�di t�nyeket: a nemzetis�gi megoszl�st (rom�n t�j�koztat�s szerint a sz�kelys�g p�ld�ul nem magyar nemzetis�g� n�pcsoport), a Wilson �ltal oly el�szeretettel hangoztatott "n�pek �nrendelkez�si jog�ra" �s a megmaradt Magyarorsz�g �letk�ptelens�g�re hivatkozott, n�pszavaz�st k�rt. A besz�d hat�s�ra Lloyd George brit minisztereln�k �s az olasz k�ld�tts�g is a szerz�d�s �jrat�rgyal�s�t k�rte. A brit k�l�gyminiszternek kellett figyelmeztetnie f�n�k�t, hogy ezt ne er�ltesse, mert m�r r�g al��rta a d�nt�st. Nagy-Britannia  Trianonban l�nyeg�ben „szabad kezet adott” a francia minisztereln�knek, a magyarellenes �rzelmeket t�pl�l� Clemenceaunak. A briteket ink�bb a volt n�met gyarmatok „sorsa” �rdekelte. Az amerikai k�ld�tts�g m�g a b�kekonferencia alatt elhagyta P�rizst.

A P�rizs k�rny�ki b�kerendszer – a vesztesek ar�nytalan �s p�lda n�lk�li b�ntet�se –  m�r a kort�rsak szerint is magukban hordozt�k az �jabb vil�g�g�st. „Ez nem b�ke, ez egy h�sz �vre sz�l� fegyversz�net” – jelentette ki 1919 j�nius�ban Ferdinand Foch marsall, az antant hader�k f�parancsnoka.

1921. �prilis 29-�n P�rizsb�l jelentett�k: "A p�rizsi �gy�szs�g Frest Jacquimot, Clemenceau egyik unok�j�t, sz�mtalan csal�s v�ts�ge miatt k�t �vi fegyh�zra �s 40 ezer frank p�nzb�rs�gra �t�lte. A v�d szerint Clemenceau unok�ja rengeteg csekket hamis�tott, amikkel azut�n ahol csak lehetett fizetett. A k�rosultak k�z�tt van egy ismert automobil-gy�ros, egy montmartrei h�ztulajdonos, valamint egy k�v�h�z tulajdonos is."

Sokszor lehet tal�lkozni olyan v�lem�nyekkel, hogy Clemenceau az�rt volt olyan b�nt�an diszkrimin�l� a magyar k�v�ns�gokkal szemben, mert a magyarokat okolta fia t�nkretett h�zass�g��rt. "A tigrisnek pedig n�tt egy olyan k�l�n karma (a Tisza-Duna v�lgy�re v�gni), amelyr�l se Kun, se B�hm nem tudott, de a P�rizsban el�k�sz�tett hadf�lvonul�s szorgalmas t�rk�pszak�rt�i ann�l t�bbet"-�rta err�l Illy�s Gyula, aki azt is tudni v�lte, hogy a magyar feles�g �s a francia ap�s -k�lcs�n�s s�rt�d�tts�gb�l- nem is l�tt�k egym�st.

A Clemenceau-csal�d t�rt�net�nek nem ez az egyetlen Monarchia-beli vonatkoz�sa. Georges Clemenceau sz�prem�ny�, �mb�r Ady Endre szerint "els�rend� amat�r" dr�ma�r� volt, akinek egyik darabj�t, A boldogs�g f�tyol�t 1906 m�jus�ban bemutatta a budapesti Nemzeti Sz�nh�z-gyan�that�, nem t�l nagy sikerrel.

Clemenceau ennek ellen�re sem ismerte kell�en a t�rs�get. Erre utal, hogy az anekdota szerint a b�ket�rgyal�sok sor�n arra k�rte Berthelot f�titk�rt, mutassa me neki, Lloyd George-nak �s Wilson eln�knek a Visztul�t a t�rk�pen, amelyen sehogy sem tudtak eligazodni. Berhelot megmutatta a foly�t, majd eml�keztette a d�nt�shoz�kat, hogy az atlasz n�met eredet� �s a Visztul�t n�met�l Weichselnek h�vj�k...  

Clemenceau egy�bk�nt lobban�kony term�szet�, agressz�v �s ellentmond�st nem t�r� szem�lyis�g volt, ez�rt sz�mtalan alkalommal futottak z�tonyra miatta a t�rgyal�sok. Nem ritk�n t�rgyal�partnereivel �v�ltve viharzott ki a teremb�l.

H�rhedt volt cinizmusa is. 1920 febru�rj�ban egy anarchista sikertelen mer�nyletet k�vetett el ellene, amelyet Clemenceau az al�bbiakkal komment�lt: "�pp csak megnyert�k a t�rt�nelem legsz�rny�bb h�bor�j�t, �s itt egy francia, aki hatszor-h�tszer k�zvetlen k�zelr�l elv�ti a c�lpontj�t. Ezt az embert term�szetesen meg kell b�ntetni a vesz�lyes fegyver gondatlan haszn�lat��rt �s a rossz c�ll�v�s�rt. Javaslom, z�rj�k be nyolc �vre �s k�zben kapjon intenz�v c�ll�v� kik�pz�st."

A politikus az 1920. �vi v�laszt�sok alkalm�val elvesz�tette az �llameln�ki poszt�rt folytatott harcot. Visszavonult �s eml�kirataival foglalkozott eg�szen 1929-ben bek�vetkezett hal�l�ig.

Wilson a maga tizenn�gy pontj�val rosszabb, mint az �risten, mert neki csak t�z pontja volt! (Georges Clemenceau)||

Forr�sok: