Mint ismeretes, az I. vil�g�g�s kit�r�s�t k�vet�en n�h�ny margin�lis cseh politikus a nyugat-eur�pai emigr�ci�ban felaj�nlotta er�it az ellens�ges titkosszolg�latoknak, k�s�bb pedig az antant politikai k�reivel is kapcsolatba ker�ltek, hogy destrukt�v, bomlaszt� tev�kenys�g�kkel bev�lts�k Bene�, Masaryk, valamint tettest�rsaik �lm�t, azaz sz�tveress�k Ausztria-Magyarorsz�got.

Az oktroj�lt, r�nker�szakolt trianoni b�kedikt�tum ratifik�l�s�t k�vet�en �rthet�en intenz�v rev�zi�s propagganda bontakozott ki a csonka orsz�gban, melynek el�bb-ut�bb siker�lt kiverekednie mag�t a kisantant polip cs�pjainak szor�t�s�b�l, hogy azt�n egyre jelent�sebb nyugat-eur�pai v�lem�nyform�l�kat, �rtelmis�gieket �s �llamf�rfiakat nyerjen meg a magyar igazs�g �gy�nek.  A p�rizsi rend�rprefekt�ra iratai k�z�tt sz�mtalan �llampolg�ri bejelent�snek maradt nyoma, melyek irredenta k�peslapokra vagy kiadv�nyokra h�vt�k fel a rendv�delmi szerv figyelm�t. Emellett a k�l�nb�z� irredenta albumokban egyre t�bb ismert brit, francia �s olasz politikus neve bukkant fel.

A Ter�letv�d� Liga m�r a magyar deleg�ltak p�rizsi b�ketan�cs el� cit�l�sa l�trej�tt, vagyis m�r j�val a dikt�rum l�trej�tt�t megel�z�en. A Clemenceau �s Poincar� �ltal k�pviselt brut�lis megold�shoz k�pest Lloyd George, a b�ketan�cs brit tagja -f�k�nt Apponyi Albert felvil�gos�t� besz�d�t k�vet�en- racion�lisabb �ll�spontra helyezkedett, sajnos mindhi�ba. A h�res k�zgazd�sz, Keynes "A b�ke gazdas�gi k�vetkezm�nyei" c�m� tanulm�ny�ban r�mutatott, hogy a drasztikus b�kedikt�tum gyakorlatilag puskaporos hord�v� v�ltoztatja az eg�sz kontintenst, �s Foch marsall prognosztiz�ci�ja is helyesnek bizonyult a 20 esztend�re sz�l� fegyversz�net ismert t�zis�r�l.  William Bullit, a b�kedeleg�ci� amerikai tagja Wilson amerikai eln�kh�z c�mzett level�ben csal�d�s�nak adott hangot, kifejtve:  "A b�ket�rgyal�soknak Santungot, Tirolt, Magyarorsz�got, Kelet-Poroszorsz�got, Danzigot �s a Saar ter�letet �rint� hat�rozatai k�ts�gk�v�l �jabb nemzetk�zi konfliktusokat fognak eredm�nyezni."

"A b�ke a versaillesi szerz�d�s al��r�s�nak napj�n sz�nt meg" - jelentette ki Baldwin, aki k�s�bb a minisztereln�ki sz�kben Lloyd George ut�dja lett. "Ez a b�ke nem �llamf�rfiak munk�ja", -fejtette ki Asquith. - "Sem �rtelme, sem �rt�ke nincsen. Ez nem az a tiszta b�ke, amely a h�bor� befejezt�vel v�g�t vethetn� a tov�bbi h�bor�knak." Lansing, az Egyes�lt �llamok �llamtitk�ra, aki tev�keny szerepet j�tszott a p�rizsi b�ket�rgyal�soko les�jt� v�lem�nyt form�lt a brut�lis dikt�tumr�l: "A b�kefelt�telek m�rt�ktelen�l kem�nyek �s megal�z�k, k�z�l�k sok nem teljes�thet�. Az igazs�g mell�kes, minden az er�szak."

Mint ismert, a rabl�b�k�t az Amerikai Egyes�lt �llamok kongresszusa egy�ltal�ban nem is ratifik�lta. Az USA �s Magyarorsz�g k�z�tt az els� vil�gh�bor�t lez�r� b�ke megk�t�s�re 1921. augusztus 21-�n, Budapesten ker�lt sor. A francia parlamenti vita sor�n Briand minisztereln�k �s k�l�gyminiszter is elismerte expoz�j�ban, hogy "a magyar hat�r bizonyos fokig �nk�nyesen van megvonva. El�g, ha egy t�rk�pet megn�z�nk, �s azon k�vetj�k a hat�rvonalat, amely egy�bk�nt nem felt�tlen�l v�gleges, s amely, tudjuk meg mindj�rt, nem felt�tlen�l szentes�ti az igazs�got. A hat�r bizonyos �rdekeket s�rt �s ez�rt bizonyos kiigaz�t�sokra lesz sz�ks�g."  Az angol  k�pvisel�h�zban 1920. m�rcius 25-�n  Captain Elliot, m�rcius 30-�n pedig a Lordok H�z�ban lord Newton, Viscount Bryce, lord Montagu, lord Sydenham, lord Weardale, Marques of Crewe sz�lltak s�kra Magyarorsz�g igazs�ga mellett.

A bolsevik dikt�tor, Lenin v�lem�nye szerint "Trianonban �ton�ll�k, gyilkosok dikt�lt�k a b�k�t" �s ezzel a meg�llap�t�s�val akkor is egyet kell �rten�nk, ha az �ltala k�pviselt prolet�r internacionalizmus eszm�je �s az imperialista nyugati hatalmak ir�nt �rzett ellenszenv besz�lt bel�le.

A k�lpolitikai izol�lts�g k�r�lm�nyei k�zepette azonban nem sok sikerre sz�m�thatott a trianoni t�viskoszor�val "�kes�tett" Magyarorsz�g. Az ekkor m�g ritkas�gsz�mba men� figyelemfelkelt� akci�k egyike volt, hogy 1923-ban a francia parlamentben megalakult a magyarbar�t frakci�, akiknek a vezet�je, Charles Tiseyre "Egy diplom�ciai v�d�s, -A megcsonk�tott Magyarorsz�g" c�mmel k�nyvet is publik�lt.

1927. �prilis 5-�n R�m�ban �rta al� Bethlen Istv�n magyar minisztereln�k �s Benito Mussolini az olasz-magyar bar�ts�gi szerz�d�st, ezzel Magyarorsz�gnak siker�lt kit�rnie a kisantant miatt keletkezett k�lpolitikai elszigetelts�g�b�l.  A trianoni dikt�tum igazs�gtalans�gai ellen hivatalban l�v� korm�nyf�k�nt a Duce l�pett fel els�k�nt az eur�pai sz�nt�ren, kijelentve, hogy "egy b�keszerz�d�s nem lehet s�rbolt".

Az eur�pai k�zv�lem�nyt hossz� Csipker�zsika-�lm�b�l Sidney Harold Harmsworth, k�zismertebb nev�n lord Rothermere (1868-1940) nagy erej� cikke, a Daily Mail-ben 1927. j�nius 21-�n jelent meg, "Magyarorsz�g helye a Nap alatt-Biztons�got K�z�p-Eur�p�nak" (Hungary's Place in the Sun-Safety for Central Europe)  c�mmel.

Lord Rothermere, alias Harold Harmsworth m�r kor�bban is a politika porondj�ra l�pett: 1924-ben az egyik lapj�ban megjelentetett egy, a brit h�rszerz�s �ltal felfogott levelet, amelyet �ll�t�lag Gregorij Zinovjev, a Komintern szovjet f�titk�ra �rt, �s amely forradalomra buzd�totta a brit munk�ss�got. A Zinovjev-lev�l megjelen�se aktv�n hozz�j�rult ahhoz, hogy Ramsay MacDonald Munk�sp�rtja cs�fosan leszerepelt a v�laszt�sokon. K�s�bb, 1929-ben megalap�totta az Egyes�lt Birodalmi P�rtot. A lord finansz�rozta 1931-ben Endresz Gy�rgy �s Magyar S�ndor �ce�nrep�l�s�t, 1932-ben pedig � k�sz�ttette �s aj�nd�kozta Magyarorsz�gnak a k�t, Magyar F�jdalom c�met visel� szobrot, amelyek k�z�l az egyiket Budapesten, a m�sikat Debrecenben �ll�tott�k fel. 

A Magyar Rev�zi�s Liga l�trej�tt�t is Rothermerenek s�rgette.  Ennek folyom�nyak�ppen alakult meg  a Liga, amely Herczeg Ferenc eln�ks�ge alatt intenz�v tev�kenys�get fejtett ki a rev�zi�s eszme terjeszt�se �rdek�ben.

Eckhardt Tibor, a k�t vil�gh�bor� k�z�tti kisgazdap�rti f�titk�r szerint Lord Rothermere nem egyszer�en lelkes t�mogat�ja volt a magyar irredentizmus �gy�nek, de egyenesen sz�l�atyja �s megalap�t�ja, ami persze "k�lt�i t�lz�s", hiszen a rev�zi�s t�rekv�sek, mint hangs�lyoztuk, m�r j�val a b�kedikt�tum megsz�let�se el�tt er�re kaptak.  

Rothermere lordot azonban val�ban a rev�zi� bajnok�nak kij�r� tisztelet �vezte Magyarorsz�gon. A magyarorsz�gi aj�nd�kok eg�sz szob�t t�lt�ttek meg a lord kast�ly�ban. Egyes csoportok a Szent Koron�t is felaj�nlott�k neki.

Kelet-Eur�pa teli van Elz�sz-Lotaringi�kkal. Amikor 1871-ben a frankfurti b�ke elszak�totta ezt a k�t ikertartom�nyt Franciaorsz�gt�l, elker�lhetetlenn� tette az �jabb h�bor�t. Nagyobb m�retekben ugyanezt a bakl�v�st k�vett�k el az Osztr�k–Magyar Monarchi�t feloszt� b�keszerz�d�sek is. D�nt�seik nyom�n el�gedetlen nemzeti kisebbs�gek j�ttek l�tre K�z�p-Eur�pa f�l tucat orsz�g�ban, melyeknek b�rmelyike gy�jt�pontja lehet egy �jabb vil�g�g�snek. (Lord Rothermere: Magyarorsz�g helye a nap alatt)||

Rothermere cikke nyom�n ugyanis n�h�nyan felvetett�k, hogy a lordot kellene Magyarorsz�g kir�ly�v� koron�zni Ladom�r vagy Radom�r n�ven. Az �tlet kezdem�nyez�i k�z�tt volt Nagy Emil kor�bbi igazs�g�gyi miniszter �s R�kosi Jen�, a k�zismert irredenta �js�g�r�. Ez az idea azonban nem aratott osztatlan sikert sem magyar, sem brit k�r�kben. A londoni magyar k�vet jelent�se szerint az Egyes�lt Kir�lys�gban nevets�g t�rgy�t k�pezte a hivatalos korm�nyk�r�k �ltal nem t�mogatott felvet�s.

Sokan vil�gn�zeti megggy�z�d�s�k ok�n szimpatiz�ltak Magyarorsz�ggal, �gy a francia katolikus k�pvisel�k a gironde-i Daniel Bergey abb� vezet�s�vel, a brit konzervat�vok backbencherei �s a fasiszta It�lia �llami/mozgalmi tiszts�gvisel�i a konzervat�v, a bolsevizmussal szembeni �rtoronyk�nt tekintettek a Horthy-rendszer Magyarorsz�g�ra.  A k�s�bb a vichyi korm�nyzat korm�nybiztosak�nt funkcion�l� Xavier Vallat t�bb �zben is Magyarorsz�gra l�togatott francia parlamenti k�pvisel�kkel, t�bbek k�z�tt Robert Schumannal, a k�s�bbi eur�pai k�z�ss�gi gondolatk�r egyik prominens alakj�val.  Ebbe a k�rbe sorolhat� Joseph Barth�l�my, a Vichy-korm�ny k�s�bbi igazs�g�gyi minisztere is. Henri Pozzi, a "Sz�zadunk b�n�sei" �s a "H�bor� visszat�r" c�m� remek munk�k szerz�je is sz�mos francia k�pvisel� magyarorsz�gi l�togat�s�t szervezte meg.

Az �rtelmis�g soraib�l meg kell eml�ten�nk Carlyle Aylmer Macartney sk�t sz�rmaz�s� oxfordi t�rt�n�szt, aki a bene�i maszlagokat prefer�l� Seton-Watson k�r�t�l jutott el a magyar rev�zi� felkarol�s�ig. A harmincas �vek elej�n P�rizsban megjelen� Plans c�m� foly�irat is a Magyarorsz�got �rt igazs�gtalans�gok felsz�mol�sa mellett t�rt l�ndzs�t.

A rev�zi� �gy�t h�lgyek is t�mogatt�k. Annie Besant szoci�ldemokrata politikus �s a keleti b�lcseletet kutat� filoz�fus 1927. okt�ber�ben szeg�d�tt a magyar rev�zi� �gy�nek h�rviv�j��l, amikor a londoni Queens Hallban el�ad�st tartott az "Eur�pai Egyes�lt �llamokr�l", �s  nagy politikai kataklizm�t j�solt arra az esetre, ha Magyarorsz�g megcsonk�t�s�t nem orvosolj�k.  A besz�d egy pontj�n a Magyar Hiszekegy angolra ford�tott verzi�j�t is elszavalta. Konkl�zi�ja az volt, hogy a trianoni b�kedikt�tumot fel�l kell vizsg�lni "egy olyan r�szrehajlatlan test�let �ltal, mint a Nemzetek Sz�vets�ge, vagy a H�gai Nemzetk�zi D�nt�b�r�s�g."

A modern kori politikusok k�z�l tal�n az orosz Zsirinovszkijt emelhetn�nk ki, aki 1993. december 29-�n kifejtette, hogy "Rom�nia mesters�ges k�pz�dm�ny, (...) Oroszorsz�gt�l, Bulg�ri�t�l �s Magyarorsz�gt�l oroztak el ter�leteket. (Bukarest: halad�s a rom�n-magyar viszonyban, in:  N�pszabads�g, 1993. december 30.) Nem rajong a rom�nok�rt Mussolini unok�ja, Alessandra Mussolini sem, aki szerint  az olaszok a rom�n n�pet egy agressz�v n�pcsoportnak tartj�k, akik semmibeveszik a n�k �s a gyerekek jogait, durv�n b�ntalmazz�k �ket".(http://erdely.ma/tarsmagyarsag.php?id=29355)T�bbsz�r �lesen kikelt a totalit�rius rezsimeket is megsz�gyen�t�, a kollekt�v b�n�ss�get megval�s�t� Bene�-dekr�tumok ellen Edmund Stoiber bajor politikus, volt minisztereln�k (http://gondola.hu/cikkek/42019), Liechenstein pedig nem hajland� elismerni Csehorsz�got �s Szlov�ki�t mint �n�ll�, szuver�n nemzet�llamokat  (http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=582) 2003-ban a MI�P nagygy�l�s�nek vend�ge volt a francia Nemzeti Front eln�ke, Jean Marie Le Pen, 2008. okt�ber 23-�n pedig a trianoni b�kedikt�tumot ellen imm�ron az Eur�pai Parlamentben k�zd� Jobbik vend�ge volt a Brit Nemzeti P�rt vezet�je, Nick Griffin. Nem lenne teljes a sor, ha kihagyn�nk  a Trianon-kutat� g�r�g sz�rmaz�s� szociol�gust �s tan�rt, Szidiropulosz Archim�deszt.

A trianoni b�kedikt�tum al��r�s�nak 90. �vfordul�j�ra eml�kezve, 2010. j�nius 10-�n a h�gai Rom�n Nagyk�vets�g �p�lete el�tt nagyszab�s� figyelemfelkelt� demonstr�ci�t tartott a Voorpost (El��rs) nev� holland nemzeti mozgalom. A csoport egy�bk�nt a Flandria ter�let�n �l�, k�zigazgat�silag Belgiumhoz tartoz� ter�letek Hollandi�val t�rt�n� egyes�t�s�t szorgalmazza, el�seg�tv�n ezzel Dietsland (Nagy N�metalf�ld) megalap�t�s�t.

Forr�sok

• Ablonczy Bal�zs: A rev�zi� t�mogat�i �s v�mszed�i k�lf�ld�n, in: Rubicon 2005/6, Trianon �s a rev�zi�-Magyar igazs�g, magyar f�jdalom
• Glatz Ferenc: Trianon tegnap �s ma -B�kerendszer K�z�p-Eur�p�ban, 1920, in: Hist�ria 1990/03
• Igazs�got Magyarorsz�gnak-A Pesti H�rlap rev�zi�s albuma, 1927
• Kerepeszki R�bert: Jel�ltek �s �njel�ltek - In: Rubicon, 2011/8. sz�m, Kir�lyk�rd�s a Horthy-korban
• Pop�ly Gyula: A csehek �s az els� vil�gh�bor�, in: Trianoni szemle, I. �vfolyam 2. sz�m, 2009. �prilis-j�nius
• Raffay Ern�: Trianon titkai, avagy hogyan b�ntak el orsz�gunkkal... - Szikra lapnyomda, 1990
• Szlank� B�lint: Egy irredenta sajtz�c�z�r - Ki volt lord Rothemere?  -Index.hu, 2002. j�nius 10. http://index.hu/kulfold/rothermere/
• Zeidler Mikl�s: A magyar irredenta kultusz a k�t vil�gh�bor� k�z�tt, Teleki L�szl� Alap�tv�ny, Budapest, 2002
• blog.poznanici.com