"�s ne gondold, hogy kihalnak
Sujtott n�pek hirtelen,
Am�g �ssze-zeng a dalnok
S a nemzeti �rzelem."

(Arany J�nos: Kozmopolita k�lt�szet)

Az auton�mi�nak m�g csak a gondolat�t�l is �gy rettegnek a szlov�k, rom�n �s szerb d�nt�shoz�k, mint �rd�g a t�mj�nf�stt�l. Az auton�mia azonban az eur�pai kontinens egyik bevett formul�ja. Az auton�mia a g�r�g "auto-nomosz" (�n-korm�nyz�s) sz�b�l ered.

Az �nkorm�nyzatis�g m�r a k�z�pkorban megjelent azokban az eur�pai v�rosokban, amelyek az uralkod�t�l nyert privil�giumaik, kiv�lts�gaik r�v�n f�ggetlenedtek a f�ldes�ri hatalomt�l. Az �nkorm�nyzati jog ekkor sz�les sk�l�n mozgott: a bels� szab�lyoz�s joga mellett az igazgat�s, ad�ztat�s �s igazs�gszolg�ltat�s jog�t is mag�ban foglalta. A v�rosi �nkorm�nyzatokhoz k�pest kevesebb jogos�tv�nnyal rendelkeztek a jobb�gyk�zs�gek �s a nemesi k�zs�gek �nkorm�nyzata.

A k�z�pkor feud�lis berendezked�s�hez k�t�dik a ter�leti �nkorm�nyzat l�trej�tte. A nemess�g rendi �nkorm�nyzata a b�r�skod�sra �p�lt. A Magyar Kir�lys�gban a kehidai oklev�l (1232) az els� dokumentuma a nemess�g v�rmegyei �nkorm�nyzat�nak.  Az eur�pai �llamok t�bbs�g�ben a nemesi ter�leti �nkorm�nyzat azonos szinten val�sult meg (gr�fs�g, tartom�ny), amelynek kisebb egys�gei (j�r�s, ker�let) is alakultak. A polg�ri forradalmak r�v�n a politikai �llam az �nkorm�nyzatokra is kiterjesztette az �llami f�hatalmat (imp�rium).

Az auton�mia mai sz�haszn�latunkban els�sorban az �nmagukat korm�nyz� �llamokat vagy �llami int�zm�nyeket �s csoportokat jel�li.  Az auton�mia olyan kisebbs�gv�delmi int�zm�ny, amely az egyes �llamokban az auton�mi�hoz tartoz� embercsoport (faji, etnikai), nyelvcsoport, vall�si csoport, kultur�lis csoport vagy ter�let �rdekeit hivatott v�deni. Az auton�mia fajt�i szempontj�b�l megk�l�nb�ztet�nk ter�leti �s szem�lyi, terjedelm�t tekintve  pedig kultur�lis �s politikai auton�mi�t.

A trianoni b�kedikt�tum k�vetkezt�ben a K�rp�t-medence magyars�g�nak jelent�s r�sze sajn�latos m�don Eur�pa legnagyobb l�leksz�m� kisebbs�g�v� v�lt. A brut�lis rom�n, szerb �s (cseh)szlov�k asszimil�ci�s t�rekv�seknek �s jogfoszt�si k�s�rleteknek k�sz�nhet�en azonban t�bb mint nyolc �vtizede nem siker�lt kiv�vniuk auton�mi�jukat, amely pedig  a nemzeti identit�suk megmarad�s�nak egyik z�loga.  Mi els�sorban a hat�ron k�v�l rekedt magyars�g ter�leti auton�mi�ja mellett tessz�k le a garast, de egyes - f�leg balliber�lis �s kisantant szellemis�g� szlov�k, rom�n �s szerb -  v�lem�nyek szerint a kultur�lis auton�mia is b�ven elegend�. A kisebbs�gi jogok a szerencs�sebb sors� nyugat-eur�pai kisebbs�gek sz�m�ra �ltal�ban biztos�tottak.

A nemzetk�zi jog �s az auton�mia

A nemzetk�zi jog kisebbs�gv�delme a legsz�nesebb jogter�letek terr�num�ba tartozik. Eur�pa legt�bb �llam�ban �lnek kisebbs�gek, amint azonban a bevezet�ben is utaltunk r�, a politikai klient�ra nem sz�vesen t�mogatja az auton�mi�t, f�leg igaz ez a kisantant ut�d�llamokra.  

#A nemzetk�zi jog nem foglal �ll�st kifejezetten az auton�mia jogint�zm�nye mellett, de t�mogatja a kisebbs�gi l�t k�rd�seit ekk�nt rendezni k�v�n� t�rekv�seket. A tov�bbi �sszef�gg�sekr�l Gerencs�r Bal�zs �s Juh�sz Albin munk�j�ban olvashatnak az �rdekl�d�k.

Az auton�mia a nemzetk�zi dokumentumokban

A nemzetk�zi jog nem tartalmaz k�gens, azaz k�telez� erej� norm�kat az auton�mia megalkot�s�ra, ez�rt a nemzetk�zi dokumentumoknak kiemelt jelent�s�ge van t�m�nk szempontj�b�l. Kardos G�bor tipiz�l�sa alapj�n n�gy jelent�s kisebbs�gv�delmi passzust is tartalmaz� dokumentumot emelhet�nk ki: 

1. Genoc�dium Egyezm�ny.  Az 1948. december 9-�n kelt nemzetk�zi egyezm�nyben a szerz�d� felek r�gz�tik, hogy a n�pirt�s h�bor�ban �s b�k�ben egyar�nt a nemzetk�zi jogba �tk�z� olyan b�ncselekm�ny, ami miatt az elk�vet�ket meg kell b�ntetni.

2. R�mai Egyezm�ny. Az 1950. november 4-�n kelt egyezm�ny tartalmazza a diszkrimin�ci�mentes b�n�sm�d, a megk�l�nb�ztet�s tilalm�nak k�vetelm�ny�t is. (14. cikk)

3. Egyes kisebbs�gi jogokat tartalmaz� dokumentumok. Az ENSZ �ltal elfogadott Polg�ri �s Politikai Jogok Nemzetk�zi Egyezs�gokm�ny�nak 27. cikke biztos�tja a saj�t kult�r�hoz, saj�t vall�shoz �s saj�t nyelvhaszn�lathoz val� jogot. Az Eur�pa Tan�cs �ltal megalkotott Keretegyezm�ny a nemzeti kisebbs�gek v�delm�r�l (1995) neves�ti a nyelvhaszn�lat jog�t, a szem�ly-�s helys�gnevek haszn�lat�t, valamint az oktat�shoz val� jogot.

4. Kifejezett �llami k�telezetts�gek. A Region�lis vagy Kisebbs�gi Nyelvek Eur�pai Chart�ja  �llami k�telezetts�geket sorol fel, melyb�l az egyes �llamok �tlapszer�en szelekt�lhatnak.

Az Eur�pai Uni� kisebbs�gv�delmi k�rd�sekkel nem foglalkozik, sokkal fontosabbnak tartja saj�t gazdas�gi �rdekeinek �rv�nyes�t�s�t �s a kontinensb�l egyfajta n�pek olvaszt�t�gely�nek l�trehoz�s�t.

Jogelvek

Az els� vil�gh�bor�t k�vet�en Wilson fogalmazta meg a n�pek �nrendelkez�s�nek jog�t, amelyre a magyars�g egy falat keny�rk�nt tekintett, k�s�bb azonban ezt az elvet maxim�lisan siker�lt megcs�folni. A nemzeti �nrendelkez�s szerint az a legide�lisabb megold�s, ha az emberek maguk nyilv�n�thatj�k ki, hogy mely nemzet tagjai �s mely �llamhoz k�v�nnak tartozni.

A nemzeti determinizmus elve �rtelm�ben az �j �llamok l�trej�ttekor, vagy a r�gi hat�rok m�dos�t�sakor az emberek megk�rdez�se helyett jellemz�ik alapj�n kell kategoriz�lni �ket az egyes nemzetekhez.  A trianoni b�kedikt�tum m�g ennek az elvnek sem tett eleget.

M�k�d� auton�mi�k Eur�p�ban

D � L - T I R O L 

A d�l-tiroli auton�mia gy�kereit a k�z�pkorban kereshetj�k. D�l-Tirol mai, olaszorsz�gi keretek k�z�tti auton�mi�ja a XX. sz�zadban nyerte el mai form�j�t.. Az els� vil�gh�bor� D�l-Tirol Ausztri�t�l t�rt�n� elszak�t�s�t eredm�nyezte, melynek eredm�nyek�ppen a n�met t�bbs�g� ter�let Olaszorsz�g r�sze lett, a saint-germaini d�nt�s nem az etnikai viszonyokat, hanem az Alpok hegygerinc�t vette alapul. Mussolini it�liai orsz�gl�sa alatt a helyi �nkorm�nyzatis�g nem �rv�nyes�lt, a Duce az �j R�mai Birodalom megalap�t�s�n f�radozott; a n�met nyelvet betiltott�k �s olasz csal�dokat telep�tettek a ter�letre. A h�bor�t k�vet�en D�l-Tirol az �nrendelkez�si jogok gyakorl�s�t t�zte ki c�lul, au Ausztri�hoz val� csatlakoz�sr�l sz�l� n�pszavaz�st azonban a sz�vets�gesek ellehetetlen�tett�k.1946-ban viszont megk�t�tt�k a Gruber-De Gasperi egyezm�ny n�ven ismertt� v�lt szerz�d�st, amely a d�l-tiroli n�met kisebbs�g helyzet�nek rendez�s�re ir�nyul� t�rekv�sek kiindul�pontj�t jelentette. A teljes auton�mia azonban csak az 1960-as �vek v�g�re val�sulhatott meg. Az egyre agressz�vabb demonstr�ci�k a d�l-tiroli auton�miat�rekv�sekre ir�ny�tott�k a nemzetk�zi figyelmet. 1972. janu�r 20-�n �letbe l�pett a Trentino – D�l-Tirol auton�mi�j�t biztos�t� stat�tum, mely kimondja: „Trentino-D�l-Tirol, amely Trient �s Bozen provinci�k ter�let�t foglalja mag�ba, az egy �s oszthatatlan Olasz K�zt�rsas�g politikai egys�g�n bel�l, az Alkotm�ny alapelveinek �s a jelen Stat�tumnak megfelel�en, jogi szem�lyis�ggel rendelkez� auton�m r�gi�k�nt l�tes�l.” (1. cikk). A 2. cikk �rtelm�ben „A r�gi�ban minden nyelvcsoport tagjai jogegyenl�s�get �lveznek; mindegyik�k etnikai �s kultur�lis saj�toss�ga v�delemben r�szes�l.”

A d�l-tiroli auton�mia sikere h�rom momentumnak k�sz�nhet�: a saj�t identit�s meg�rz�s�nek akarata, a politikai egys�g �s az anyaorsz�g tetter�s t�mogat�sa.

A tiroli auton�miamodell magyar szempontb�l k�l�n�sen figyelemre m�lt�, hiszen az olasz �llamhatalom el�bb az elszakad�s vesz�ly�t l�tta az auton�mi�ban, majd k�s�bb bel�tta, hogy az �nrendelkez�s er�s�tette a tiroliak lojalit�s�t az �llamhoz, s egyben a ter�let b�k�s fejl�d�s�t szolg�lta �s szolg�lja.

Å L A N D - S Z I G E T E K 

Åland (ejtsd: [�land])  Finnorsz�g �s Sv�dorsz�g k�z�tt, a Botteni-�b�lben elhelyezked�, Finnorsz�ghoz tartoz� t�bb mint 6500 szigetb�l �ll� szigetcsoport, melynek lakoss�ga t�lnyom�r�szt sv�d anyanyelv�. A finnorsz�gi sv�d �s lapp kisebbs�get k�l�n auton�mia illeti meg, amiket m�g a XX. sz�zad kezdet�n kaptak. A sv�d nyelv� lakoss�got aszerint kell k�l�nv�lasztani, hogy a sz�razf�ld�n �lnek-e, vagy az Åland-szigeteken.

A lappok kultur�lis auton�mi�j�t a finn alkotm�ny biztos�tja. A lapp kultur�lis auton�mia t�nyleges let�tem�nyese a sz�mi parlament, mely fenntarthatja �s fejlesztheti saj�t kult�r�jukat �s a hat�s�gok el�tt saj�t nyelv�t haszn�lhatja.

A "sz�razf�ldi sv�dek" k�pezik Finnorsz�g legjelent�sebb kisebbs�g�t. Az 1919-ces finn alkotm�ny kiindul�pontja, hogy a sv�d nyelv a finnel azonos �rt�k�. Ennek biztos�t�ka, hogy a korm�nyjavaslatokat, aj�nl�sokat, v�laszokat �s pet�ci�kat mindk�t nyelven megfogalmazz�k. A nyelvvizsgat�rv�ny �rtelm�ben a k�zhivatalnokoknak k�telez� sv�d nyelvb�l nyelvvizsg�t tenni�k. 1922 �ta a b�r�s�g �s m�s hat�s�gok el�tt mindk�t nyelv haszn�latos. A helys�gn�vt�bl�k minden esetben k�tnyelv�ek. A honv�delmi kkik�pz�st anyanelv�k�n kapj�k a polg�rok, a parancsokat azonban finn�l. �rdekk�pviselet�k a Finnorsz�gi Sv�d Parlament.

Az Åland-szigetekr�l sz�letett 1921-es d�nt�s �rtelm�ben a ter�let feletti szuverenit�s Finnorsz�got illeti meg, de kik�t�tt�k az ålandi lakoss�gnak j�r� garanci�kat. 1921 okt�ber�ben demilitariz�lt�k a ter�letet. 

Az ålandi auton�mia �t alapja Kov�cs G�bor feloszt�s�ban: az ålandi oktat�s nyelve sv�d; ha ålandi az ålandi ingatlantulajdont nem ålandinak idegen�ti el, b�rmely lakos, k�zs�g vagy tartom�nyi tan�cs jogosult azt visszav�s�rolni; tartom�nyi v�laszt�joggal csak ålandiak rendelkeznek; a szigetek korm�nyz�j�t a finn k�zt�rsas�gi eln�k nevezi ki, az ålandi lakoss�g j�v�hagy�s�val; a k�zponti szerveknek k�teless�g�k anyagi t�mogat�sban r�szes�teni a Szigeteket.

1951-ben fogadta el a Riksdag, a finn parlament azt a t�rv�nyt, amely 1970-ben �s 1991-ben m�dos�t�sokon esett �t, �gy rendezve az  Åland-szigete auton�mi�j�t.

B E L G I U M 

Nem nagyon l�tezik m�g egy olyan �llam, amely annyira f�ggene a ter�let�n l�v� auton�mi�kt�l, mint Belgium. A belga rendszer kiaklakul�sa a ter�let�n �l� n�p-�s nyelvcsoportok saj�tos helyzet�b�l fakad. K�t nagy nyelvcsoport �l itt t�bb sz�z esztendeje: a holland nyelv�, protest�ns flamand �szakon �s a francia nyelv�, katolikus vallon d�len. A t�bb �vsz�zados flamand-vallon konfliktust Belgiumban b�k�s, t�rv�nyes eszk�z�kkel siker�lt rendezni. 

1962-ben Belgiumot n�gy nyelvi ker�letre osztott�k: holland, francia, n�met �s Br�sszel k�tnyelv� ter�let�re.  E hat�rok Flandria-Vall�nia, valamint Vall�nia �s a n�met kisebbs�g k�z�tt h�z�dtak.

Az 1980-as �vekt�l l�tezik Belgiumban a region�lis auton�mia, ezzel a tartom�nyok szinte az �sszes d�nt�shozatali feladatk�rt megkapt�k,  bele�rtve a k�zigazgat�st �s a k�lkereskedelmet is. Az 1993-as alkotm�nym�dos�t�s hozta l�tre a Belga Sz�vets�gi �llamot.

K A T A L � N I A 

Hosszas �s bonyolult t�rt�nelmi fordulatok ut�n a XX. sz�zad elej�n a szervezett politikai mozgalmaknak k�sz�nhet�en a katal�nok k�pviseletet nyertek a madridi Cortesben. Az I. vil�gh�bor� v�g�n hangos utcai tiltakoz�sokkal �s demonstr�ci�kkal adtak hangot auton�miat�rekv�seiknek. Az 1931-es k�zt�rsas�gi alkotm�ny elismerte a r�gi�k auton�mi�j�nak lehet�s�g�t, majd az 1931-es n�pszavaz�son   99% t�mogatta a katal�n auton�mi�t majd megalakult a katal�n parlament �s korm�ny. 1934-ben kiki�ltott�k a Katal�n �llamot, melynek k�vetkezt�ben a spanyol korm�nyzat felf�ggesztette a katal�n alkotm�nyos stat�tumot. Az 1936-os v�laszt�sok n�pfrontos gy�zelme helyre�ll�totta a katal�n auton�mi�t, Franco t�bornok rezsimje (1939-75) alatt azonban a katal�n auton�miat�rekv�seket elnyomt�k. 

A Su�rez-korm�ny az "ideiglenes �nkorm�nyzat int�zm�ny�t 1978-ban minden r�gi�nak biztos�totta. A mai spanyol alkotm�nyt a kisebbs�gekkel kapcsolatos pozit�v jogalkot�s jelz�j�vel szokt�k illetni. A preambulum lesz�gezi, hogy Spanyolorsz�g t�mogatja az orsz�g minden n�p�t jogai gyakorl�s�ban, kult�r�j�nak, nyelv�nek, hagyom�nyainak �s int�zm�nyeinek fejleszt�s�ben. Az alkotm�ny garant�lja a nemzetis�giek �s r�gi�k �nkorm�nyz�shoz val� jog�t, minden spanyolorsz�gi nyelv  hivatalos a megfelel� auton�m k�z�ss�gben, elismerik az auton�m k�z�ss�gek  z�szl�it �s c�merjelv�nyeit. Az auton�m k�z�ss�gek hat�sk�r�be tartoznak: az �nkorm�nyzati int�zm�nyek megszervez�se, ter�letrendez�s, v�rosfejleszt�s, lak�s�gy, mez�gazdas�g �s �llatteny�szt�s, erd�gazd�lkod�s, belv�zi hal�szat, idegenforgalom, eg�szs�g�gy, szoci�lis ell�t�s, helyi v�s�rok, helyi �rdek� v�zgazd�lkod�s, k�rnyezetv�delmi igazgat�s, kult�ra, kutat�munka t�mogat�sa. Emellett a T�rv�nyhoz� Gy�l�s t�rv�nyer�vel b�r� normat�v aktusokat fogadhat el, �n�ll�an m�k�dik a v�grehajt�si �s igazgat�si feladatokat ell�t� Korm�nyz� Tan�cs, az Eln�k, mint a v�grehajt� hatalom feje, valamint az auton�m ter�leten az igazs�g�gyi szervezet cs�csszervek�nt F�t�rv�nysz�k m�k�dik.

A   B A S Z K   A U T O N � M I A 

A baszkok a spanyol alkotm�ny kidolgoz�s�ba csak r�szlegesen tudtak belesz�lni. Baszkf�ld �nkorm�nyzat�nak Alapszab�lya 1979 december�ben sz�letett meg. A t�rv�ny els� szakasza Baszkf�ld auton�m k�z�ss�g�nek l�trehoz�s�t deklar�lja. A kiz�r�lagos hat�sk�rbe tartoz� feladatok, illetve az egy�b szab�lyoz�sok egyeznek a fentebb ismertetett szempontokkal.

A baszk auton�mia kiv�v�sa a m�rs�kelt Baszk Nacionalista P�rt �rdeme.

K O R Z I K A 

 A XIX. sz�zadra ki�lez�dtek Korzika ellent�tei Franciaorsz�ggal, Korzika a terror elharap�z�s�r�l �s a k�zbiztons�g katasztrof�lis helyzet�r�l lett h�res.

Az els� vil�gh�bor� ut�n hozt�k l�tre A Murva c�m� foly�iratot, mely a korzikai nacionalizmus sz�cs�ve lett �s az irodalomra is nagy hat�st gyakorolt. Az 1970-es �vekben egyre t�bb autonomista szervezet sz�letett, melyek nagy r�sze illeg�lisan m�k�d�tt, �s k�l�nb�z� terrorcselekm�nyek v�grehajt�s�val (robbant�sok,. mer�nyletek) f�kusz�lt r�juk a k�zv�lem�ny figyelme.

Pompidou francia k�zt�rsas�gi eln�k 1969-ben jelentette ki el�sz�r, hogy Korzik�nak auton�mi�ra van sz�ks�ge. Az 1976-ban megalakult Korzikai Nemzeti Felszabad�t�si Front tov�bbi terrorcselekm�nyeket hajtott v�gre. A francia korm�nyzat 1982-ben speci�lis jogos�tv�nyokkal rendelkez� r�gi�v� nevezte ki Korzik�t. A region�lis tan�cs a Ter�leti Gy�l�s lett, amelyet �ltal�nos �s k�zvetlen m�don v�lasztottak, de a Gy�l�st 1984-ben fel kellett oszlatni, ami tov�bbi szeparatista mozgalmakat h�vott �letre.

1990-ben a francia korm�ny bel�gyminisztere olyan t�rv�nytervezetet ny�jtott be, amely kiv�teles st�tuszt �s int�zm�nyrendszert biztos�tott a sziget sz�m�ra. 1991-ben az Alkotm�nyb�r�s�g n�h�ny szakaszt t�r�lt a tervezetb�l, de biztos�totta a sz�les k�r� �nkorm�nyzatot.

Forr�sok: 

• Gerencs�r Bal�zs-Juh�sz Albin: A kisebbs�gi auton�mia (m�k�d� modellek, magyar elk�pzel�sek) - Budapest, 2001
• Magyar Virtu�lis Enciklop�dia
• Tak�cs Imre: A telep�l�si �s ter�leti �nkorm�nyzat eszm�je �s f�bb modelljei- In: Kukorelli Istv�n: Alkotm�nytan I., Osiris kiad�, Budapest, 2007 
• wikip�dia