Nem! Nem! Soha! - Európa az európaiaké!














































 
Közösség
 
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Kattintson rá!
free counters
 

 
Feltámadunk!

 
Ars poetica
 
Kiemelt hírek
 
Szavazás
Ki a kedvenc alkotód?

Ady Endre
József Attila
Kosztolányi Dezső
Kós Károly
Németh László
Nyirő József
Rejtő Jenő
Szabó Dezső
Tamási Áron
Wass Albert
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Szavazás
Szerinted melyik rendszerkritikus erő kerülhet a Syriza után kormányra?

Die Linke (Németország)
Jobbik (Magyarország)
LMP (Magyarország)
Nemzeti Front (Franciaország)
Ötcsillagos Mozgalom (Olaszország)
Podemos (Spanyolország)
Sinn Féin (Írország)
UKIP (Nagy-Britannia)
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Zenék!

 
Számláló
Indulás: 2004-01-15
 
A háborútól Károlyiig

Előzmények...

1914. június 28-án a világ összes távíró- és telefonállomásai foglaltak. Minden készülék csak egy hírt ismétel szüntelen: "Ferenc Ferdinándot és feleségét, Hohenberg Zsófiát — Chotek grófnőt — Szarajevóban agyonlőtték." Bécsben a Grabenen, a Ringeken és a Schwarzenbergplatzon óriási embertömeg hullámzik. Mindenki azt kérdi a másiktól: mi lesz most? (Marjay Frigyes: Ámokfutó Bukarest)||

Ma már persze mindnyájan tudjuk, hogy mi követte a szarajevói gyilkosságot. A világtörténelem legdrasztikusabb következményeivel járó anarchista merénylete után egy hónappal kirobbant az első világháború. A merénylet kiagyalói: Gavrilo Princip, Casabrinovics és Trifko Grabes -mivel a bűncselekmény elkövetése idején még nem voltak nagykorúak-, elkerülték a börtönt.

A szarajevói gyilkosság hírére az egész Monarchiában felkorbácsolódtak a kedélyek. A közvélemény egyértelműen a "kutya Szerbiát" hibáztatta, aminek aztán a fegyveres fellépés lett a következménye.

Tisza István gróf, magyar kormányfő mereven ellenezte a Szerbia elleni hadviselést, mivel kedvezőtlennek érezte annak esélyeit. Tisza csak vonakodva adta áldását a katonai akcióra.

A nagy háborúban -ahol tizenkét antanthatalom került szembe a négy központi hatalommal-, Európát fokozatosan elborította a vész lángja, mely az oroszok, a törökök és a gyarmatok harcai révén hellyel-közzel átcsapott a többi világrészre is.

A titáni küzdelem fokozatosan öltött egyre nagyobb arányt, nem volt azonban fordulatoktól mentes. A Délmagyarország ekként számolt be Románia 1916. augusztusi pálfordulásáról: "Mindjárt a világháború kitörésével fölvetődött a romániai kérdés. Tisza legutóbbi képviselőházi beszédéből minden kétséget kizáróan megtudtuk, hogy Románia szövetségesünk. Alig két héttel ez után a beszéd után megismétlődött az olasz árulás: Románia hadat üzent"

A román árulást követően hamar, már 1916. augusztus 27-én beállt a hadiállapot Romániával, és az összecsapások meg is kezdődtek Erdély határán. A már említett Délmagyarország így emlékezett meg a történtekről: "Magyarország délkeleti és keleti határbástyáin tegnap este új ellenségünk: Románia orvul támadva határőrseinkkel az első lövéseket váltotta."

Nem volt kétséges, hogy a román "kifli" a "nagy zsemlére", Erdélyre és a Partiumra áhítozott. 1917. júniusában magyar kutatócsoport érkezett a román fővárosba a támadás okául szolgáló román irredentizmust tanulmányozandó. A történészekből és levéltárosokból álló csoport kiküldését Bethlen István gróf későbbi kormányfő kezdeményezte a császári és királyi hadsereg-főparancsnokságnál.

Az 1918 őszéig Bukarestben dolgozó történészeknek sikerült összeállítaniuk egy csaknem ötezer kötetes könyvtárat, tekintélyes folyóirat-és kéziratgyűjteményt. Ebből kirajzolódik, hogy milyen rendkívüli intenzitással dolgozott a román politikai elit a legfontosabbnak tekintett állami cél, Nagy-Románia megvalósításán. Hatalmas pénzeket mozgósítottak e cél elérése érdekében magánszemélyek, valamint a román állam.

A Jancsó Benedek által jegyzett munka kitér rá, hogy Wickham Steed és a Monarchia ügyeivel foglalkozó többi publicista miként állt az angol hatalmi érdekek mentén az "elnyomott" románság aktív verbális segítése mellé.

Szomorú, hogy ebben az időszakban már hallatták hangjukat a magyar politikai elit olyan szereplői, mint Károlyi Mihály vagy Jászi Oszkár, akik hatalomra jutásuk érdekében támogatták ezeket a törekvéseket, és megnyilatkozásaikkal hitelesítették a legabszurdabb állításokkal fellépő román, szlovák és szerb állításokat. A magyarországi baloldal külföldi legitimitáskeresése óriási károkat okoztak az országnak.

Pedig a hazai románság kezdetben nem rajongott a Nagy-Románia álom utópiájért. A Romániából (például az 1907-es parasztlázadás leveréséről) érkező hírek miatt vagy a román csapatok 1916-os erdélyi betörése után a magyarországi román kisebbség körében általában semmilyen Romániához való csatlakozási szándék nem létezett. Ezt az elvet többségében a román román értelmiség és papság képviselte.

A román árulás folytán elkeseredett harcok dúltak Erdély keleti és déli határain.  A Délmagyarország írja: "Derék székelyek, akik a magyar hűség, erő és bátorság minden előnyös tulajdonságával felruházva a két éves világháborúban oroszlánbátorsággal küzdöttek hazájukért, most földönfutókká váltak... Szegedre is jött már és fog még érkezni sok-sok hosszú vonat, amely az erdélyi menekülők ezreit hozza ebbe a színmagyar városba, hogy a mi hazafias érzésű és áldozatkész közönségünk között új hazát találjanak... Pénteken is fognak érkezni Szegedre menekülők, akiknek a száma végeredményben a belügyminiszternek a főispánhoz érkezett sürgönye szerint 20.000–60.000 között ingadozik."

A Monarchia minden erejét a kitartás fokozására összpontosította, az antant azonban tisztában volt azzal, hogy a kezdeti balsikerek ellenére győznie kell. Románia azonban nem maradt sokáig az antant szövetségese sem. 1916. december 6-án a központi hatalmak Mackensen német tábornagy vezetésével elfoglalták Bukarestet.  

Az egyre lehetetlenebb helyzetben lévő Románia 1918. március 5-én Bufteában előzetes békét kötött a központi hatalmakkal. Ezt követte 1918. május 7-én a bukaresti különbéke. Az ebben foglaltakat sem tudták azonban sokáig betartani, hajtotta őket a Nagy-Románia iránt érzett olthatatlan vágy.

Magyarország katonáit, nem hagytátok talpra állni...

 Károlyi Mihály, a "vörös gróf" -aki konzervatív arisztokratából vált lelkes demokratává és a Monarchia ellenségévé-, már 1912-ben összefogott a rendszer  parlamenten kívüli szocialista kritikusaival, majd 1916-ban alapította meg a pacifista alapokra helyezkedő Függetlenségi és '48-as (Károlyi) Pártot. A "Duna-menti népek barátsága" és antantbarát külpolitika mellett kardoskodott.

Károlyi és klikkje 1918. októberében került az események sodrába. Abban a szituációban, amikor "Az Est" című orgánum hasábjain bizonyos Kéri Pál a következőket vetheti papírra: "A cseh tartományokban a cseh népnek lángjait már napok óta látják világítani. A cseh lángolásból, mint az erős vas, úgy jön ki most a cseh állam függetlensége." 

De tovább is mentek: ugyanezen lap a következőket írta:   "Amikor most Lenin szinte legendás alakja felé fordul minden szem, az ő emberi lényéhez igyekszik közel jutni minden képzelet, hogy mint a jóság, nemzetközi megbocsájtás Orfeuszát jelenítse, szabad-e elmondanunk Leninről, hogy egy fanatikussal van dolgunk?"

 Október 23-án a Parlamentben jelentette ki Károlyi, hogy "a Mohácsnál rosszabb békétől sem szabad megijedni." 

Október 29-én Horvátország elszakadt Magyarországtól, Fiumét pedig átadták a horvát ezredeknek. Október 31-én győzött az "őszirózsás" forradalom. Az Est máris így cikkezett: "Az eddigi Magyarország ezeréves épülete ma éjjel összedőlt. Ez a nász, a mámor, az új erők napja."

November 3-án a budapesti helyőrség esküvő tisztjei előtt közölte a hadügyminiszter, Linder Béla, hogy "Nem kell hadsereg többé. Soha többé katonát látni nem akarok. Fegyvert többé szolgálaton kívül nem viselünk, sem tisztek, sem legénység."

 Károlyi pedig állítólag a következő hírhedt gondolatot fogalmazta meg: "Minél kisebb lesz az ország, annál nagyobbra növök én. Mikor ellenzéki vezér voltam, megvolt egész Magyarország, amikor miniszterelnök lettem, elszakadt Horvátország és Szlavónia; öt megye marad, mire köztársasági elnök leszek és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből fog állni az ország, mire király leszek."

IV. (Boldog) Károly király 1918. októberében megkísérelte a birodalmat autonóm egységekből álló szövetségi állammá alakítani, kísérlete azonban csődöt mondott, így november 11-én Ausztriában,  november 13-án Magyarországon mondott le a kormányzásról, és miután november 12-én Ausztriában, november 14-én Csehszlovákiában, majd november 16-án  Magyarországon kikiáltották a köztársaságot, Svájcba költözött.

Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet szabad fejlődésének, mely iránt változatlan szeretettől vagyok áthatva. Ennél fogva minden részvételről az államügyek vitelében visszavonulok és már eleve elismerem azt a döntést, mely Magyarország jövendő államformáját megállapítja. (IV. Károly, Eckartsau, 1918. november 13.)||

A Magyarország területi integritása ellen immáron harccal is fellépő nemzetiségek  a Jászi Oszkár nemzetiségügyi miniszter által felajánlott föderalizációt – a „Keleti Svájc” koncepcióját – visszautasították, a győztes antanthatalmak szövetségeseiként pedig a szerb, a román illetve a cseh-szlovák haderő, a „kisantanta belgrádi katonai konvenciót felrúgva elfoglalta a Délvidéket, Erdélyt, illetve a Felvidéket. Esély sem nyílt az orszg védelmére:  a hadseregszervezésben járatos, háborús frontparancsnoki tapasztalatokkal rendelkező Szurmay Sándor tábornokot, korábbi honvédelmi minisztert Károlyi utasítására -a pacifizmus égisze alatt- letartóztatták, és internálták. Károlyi – az antant óhajának engedelmeskedve – hasonlóan járt el a Budapesten át hazatérőben lévő August von Mackensen német tábornaggyal is, a Balkán-hadsereg parancsokával, aki Erdély felszabadításában játszott szerepe miatt a magyar lakosság körében nagy népszerűséget élvezette. Mackensent a magyar kormány letartóztatta és kiszolgáltatta az angoloknak. 

Az elmondottak jegyében paradoxnak tekinthető Károlyi 1919. március 2-án, Szatmáron, a székely alakulatok előtt tett szónokolata: „Mi végszükség esetében még fegyverrel is felszabadítjuk ezt az országot. […] Ha olyan békét akarnak velünk aláíratni, amely Magyarország feldarabolását jelenti, akkor […] én ezt a békét nem fogom aláírni.”

Károlyi hazajött. A nemzet ünnepélyesen fogadja a hazatérőt. (...) Szánalmasan motyog, arisztidesen. Az orosz hadjáratot 'nagyszerű leistungnak' nevezi. Gyakran mondja: 'aztat' és 'eztet'. Nem is amit mond, inkább az szánalmas, ahogyan mondja. (...) Egy mítosznak -már akik számára mítosz volt- vége. Maradt egy szánni való aggastyán, aki rosszul beszél magyarul, semmit nem tanult, de sokat -főként a magyar szavak helyezését, fogalmakat- felejtett. (Márai Sándor: Ami a Naplóból kimaradt, 1946)||

Neki nem is kellett. 1919. március 21-én Károlyi aláírásával jelent meg a Tanácsköztársaság hatalomátvételéről szóló proklamáció, amit később maga Károlyi és Berinkey miniszterelnök is hamisítványnak minősített.

1923-ban hazaárulás és hűtlenség vádjával elítélték  és vagyonát elkobozták. 1924-től londoni emigrációban élt, ahol a radikális szocialista platform egyik vezéralakja lett. Barátainak és politikai szövetségeseinek figyelmeztetései ellenére egyre erősebben rokonszenvezett a szovjet rendszerrel, magát immáron szocialistának tekintve.

Hogy Károlyi nem csupán kokettált a szocialista eszmékkel, hanem maga is egyetértett velük, az 1946-os hazajövetele után vált világossá. Miután Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnököt emigrációba kényszerítették a kommunisták, és a nagyköveti kar színe-java lemondott, párizsi nagykövetté nevezték ki. Visszaemlékezéseiből és leveleiből világosan kirajzolódik, hogy maximálisan támogatta Szovjet-Magyarországot: nem emelte fel szavát sem az 1947-es kékcédulás választás égbekiáltó csalásai, sem a Magyar Függetlenségi Pártot megalapító Pfeiffer Zoltán disszidálásra kényszerítése ellen. Posztjáról csak akkor mondott le, amikor az általa annyira becsült Rajk László elleni koncepciós eljárás kiteljesedett.

Szeretnék nagy rokonszenvet érezni a magyarok iránt, de ez nem sikerül nekem. Nem tudok mit kezdeni e tanulatlan nép vadságával és éretlenségével. Sohasem voltam az ancien régime feltétlen híve, de kérdéses számomra, hogy a politikai bölcsesség jelének tekinthető-e, hogy a sok gróf közül a legokosabbikat [Tisza Istvánt] meggyilkolják, a legbutábbikat [Károlyi Mihályt] pedig megteszik miniszterelnöknek. (Sigmund Freud levele Ferenczi Sándor pszichoanalitikushoz, 1918. november 18.)||

 Források:

  • Délmagyarország-Erdélyi menekültek ezrei Szegeden
  • Keresztes Lajos: A múlt mítosza-Irredenta mítoszok Romániában-In: Magyar Nemzet
  • A nagy háború írásban és képben
  • Magyarország 2 világháborúban-Rubicon, 2000/9
  • Marjay Frigyes: Ámokfutó Bukarest
  • wikipédia
 
BlogPlusz
Friss bejegyzések
2011.08.12. 23:55
2011.06.24. 10:27
Friss hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
 
Összetartozunk!

 

 
Plakátmúzeum
 
Riadó


 

 
József Attila

 
Jó hírem van!

 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 

 
Hozzáadás a kedvencekhez

 
Keresés

 
Üvegablakok


Hamarosan!

 
Reklám
 
Ajánló




 
Linkek




 

...
free counters
 

Csaba blogja - "It's hammertime!"    *****    ~ FBLOG ~ A BARÁTOM VÁLASZTOTT NEKEM RUHÁT! FELVEGYEM, VAGY SE?!!! NAPONTA KREDITKÓDOK A CHATEN! SMINKTESZTEK! ~ FBLOG ~    *****    KÖNYVAJÁNLÓK - ha nem tudod mit olvass, itt találhatsz hozzá inspirációt - BOOKISLAND    *****    ÚJRA NYITVA! ~FBLOG~ ÁLLATKÍSÉRLETEKTÕL MENTES A SMINKED? ~HAMAROSAN KREDIT NYEREMÉNY! TERMÉKTESZTEK!~FBLOG~ÚJRA NYITVA!    *****    Astropapa-iskolája mindenkit szeretettel vár és INGYENES TANÁCSOT AD minden kedves érdeklõdõnek!    *****    Supernatural - ODaát - 13. ÉVad - Extrák - Infók - ÉRdekességek - ODaát - Supernatural - 13.ÉVad - Supernatural - ODaát    *****    A csillagjövõ oldalon,nem csak alacsonyak az árak, hanem a tanácsadás, teljesen ingyenes. Szeretettel várlak minden nap    *****    Új design! Az egyetlen magyar Olicity és a legaktívabb Zöld Íjász rajongói oldala! 6. évad & Arrowverse hírek!    *****    No.1 Christina Aguilera Fan Site - Minden ami X-Tina, minden héten újdonságok! Katt!    *****    TelenovelasWeb - Hírek, képek, videók, saját véleménnyel tarkított bejegyzések telenovellákról és a színészekrõl! Gyere!    *****    Hamarosan olvashatók lesznek az oldalamon az Asztro-tükör asztrológiai írásai, cikkei.    *****    Gesztenye, gesztenye, gesztenye... és egy álmos sün! Gyertek az októberi rétre Mályvával és Pipitérrel! Irány a Mesetár!    *****    Születési,baba,hold horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási képlet! Ingyenes tanácsadás!Várlak!Kattints!    *****    Ha te is a letisztult stílus híve vagy, nézz be hozzám! Smink, ruha, kritika //Style and Stuff// Style and Stuff//    *****    MINDEN HÓNAPBAN INGYENES G-PORTÁL SABLON! TELJESEN ÁTSZERKESZTHETÕ A LEGÚJABB KÓDOKKAL! Ne maradj le egyik hónapban sem!    *****    Rendeld meg az asztrológiai csomagok egyikét és teljesen ingyen megbeszélheted velem a kérdéseidet telefonon, skypeon!!!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film! Film!Film!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!    *****    A CSILLAGJÖVÕ OLDALON RENDKÍVÜLI AKCIÓK,LEHETÕSÉGEK.A MEGRENDELÉSEK UTÁN TELJESEN INGYENES KONZULTÁCIÓ,TANÁCSADÁS.VÁRLAK    *****    Õszi manókalandok a réten! Búcsúztassátok el ti is útra kelõ madarainkat Mályvával és Pipitérrel! Gyertek a Mesetárba!