Ma m�r persze mindny�jan tudjuk, hogy mi k�vette a szarajev�i gyilkoss�got. A vil�gt�rt�nelem legdrasztikusabb k�vetkezm�nyeivel j�r� anarchista mer�nylete ut�n egy h�nappal kirobbant az els� vil�gh�bor�. A mer�nylet kiagyal�i: Gavrilo Princip, Casabrinovics �s Trifko Grabes -mivel a b�ncselekm�ny elk�vet�se idej�n m�g nem voltak nagykor�ak-, elker�lt�k a b�rt�nt.

A szarajev�i gyilkoss�g h�r�re az eg�sz Monarchi�ban felkorb�csol�dtak a ked�lyek. A k�zv�lem�ny egy�rtelm�en a "kutya Szerbi�t" hib�ztatta, aminek azt�n a fegyveres fell�p�s lett a k�vetkezm�nye.

Tisza Istv�n gr�f, magyar korm�nyf� mereven ellenezte a Szerbia elleni hadvisel�st, mivel kedvez�tlennek �rezte annak es�lyeit. Tisza csak vonakodva adta �ld�s�t a katonai akci�ra.

A nagy h�bor�ban - ahol tizenk�t antanthatalom ker�lt szembe a n�gy k�zponti hatalommal-, Eur�p�t fokozatosan elbor�totta a v�sz l�ngja, mely az oroszok, a t�r�k�k �s a gyarmatok harcai r�v�n hellyel-k�zzel �tcsapott a t�bbi vil�gr�szre is.

A tit�ni k�zdelem fokozatosan �lt�tt egyre nagyobb ar�nyt, nem volt azonban fordulatokt�l mentes. A D�lmagyarorsz�g ekk�nt sz�molt be Rom�nia 1916. augusztusi p�lfordul�s�r�l: "Mindj�rt a vil�gh�bor� kit�r�s�vel f�lvet�d�tt a rom�niai k�rd�s. Tisza legut�bbi k�pvisel�h�zi besz�d�b�l minden k�ts�get kiz�r�an megtudtuk, hogy Rom�nia sz�vets�ges�nk. Alig k�t h�ttel ez ut�n a besz�d ut�n megism�tl�d�tt az olasz �rul�s: Rom�nia hadat �zent"

A rom�n �rul�st k�vet�en hamar, m�r 1916. augusztus 27-�n be�llt a hadi�llapot Rom�ni�val, �s az �sszecsap�sok meg is kezd�dtek Erd�ly hat�r�n. A m�r eml�tett D�lmagyarorsz�g �gy eml�kezett meg a t�rt�ntekr�l: "Magyarorsz�g d�lkeleti �s keleti hat�rb�sty�in tegnap este �j ellens�g�nk: Rom�nia orvul t�madva hat�r�rseinkkel az els� l�v�seket v�ltotta."

Nem volt k�ts�ges, hogy a rom�n "kifli" a "nagy zseml�re", Erd�lyre �s a Partiumra �h�tozott. 1917. j�nius�ban magyar kutat�csoport �rkezett a rom�n f�v�rosba a t�mad�s ok�ul szolg�l� rom�n irredentizmust tanulm�nyozand�. A t�rt�n�szekb�l �s lev�lt�rosokb�l �ll� csoport kik�ld�s�t Bethlen Istv�n gr�f k�s�bbi korm�nyf� kezdem�nyezte a cs�sz�ri �s kir�lyi hadsereg-f�parancsnoks�gn�l.

Az 1918 �sz�ig Bukarestben dolgoz� t�rt�n�szeknek siker�lt �ssze�ll�taniuk egy csaknem �tezer k�tetes k�nyvt�rat, tekint�lyes foly�irat-�s k�ziratgy�jtem�nyt. Ebb�l kirajzol�dik, hogy milyen rendk�v�li intenzit�ssal dolgozott a rom�n politikai elit a legfontosabbnak tekintett �llami c�l, Nagy-Rom�nia megval�s�t�s�n. Hatalmas p�nzeket mozg�s�tottak e c�l el�r�se �rdek�ben mag�nszem�lyek, valamint a rom�n �llam.

A Jancs� Benedek �ltal jegyzett munka kit�r r�, hogy Wickham Steed �s a Monarchia �gyeivel foglalkoz� t�bbi publicista mik�nt �llt az angol hatalmi �rdekek ment�n az "elnyomott" rom�ns�g akt�v verb�lis seg�t�se mell�.

Szomor�, hogy ebben az id�szakban m�r hallatt�k hangjukat a magyar politikai elit olyan szerepl�i, mint K�rolyi Mih�ly vagy J�szi Oszk�r, akik hatalomra jut�suk �rdek�ben t�mogatt�k ezeket a t�rekv�seket, �s megnyilatkoz�saikkal hiteles�tett�k a legabszurdabb �ll�t�sokkal fell�p� rom�n, szlov�k �s szerb �ll�t�sokat. A magyarorsz�gi baloldal k�lf�ldi legitimit�skeres�se �ri�si k�rokat okozott az orsz�gnak.

Pedig a hazai rom�ns�g kezdetben nem rajongott a Nagy-Rom�nia �lom ut�pi�j�rt. A Rom�ni�b�l (p�ld�ul az 1907-es parasztl�zad�s lever�s�r�l) �rkez� h�rek miatt vagy a rom�n csapatok 1916-os erd�lyi bet�r�se ut�n a magyarorsz�gi rom�n kisebbs�g k�r�ben �ltal�ban semmilyen Rom�ni�hoz val� csatlakoz�si sz�nd�k nem l�tezett. Ezt az elvet t�bbs�g�ben a rom�n rom�n �rtelmis�g �s paps�g k�pviselte.

A rom�n �rul�s folyt�n elkeseredett harcok d�ltak Erd�ly keleti �s d�li hat�rain.  A D�lmagyarorsz�g �rja: "Der�k sz�kelyek, akik a magyar h�s�g, er� �s b�tors�g minden el�ny�s tulajdons�g�val felruh�zva a k�t �ves vil�gh�bor�ban oroszl�nb�tors�ggal k�zd�ttek haz�juk�rt, most f�ld�nfut�kk� v�ltak... Szegedre is j�tt m�r �s fog m�g �rkezni sok-sok hossz� vonat, amely az erd�lyi menek�l�k ezreit hozza ebbe a sz�nmagyar v�rosba, hogy a mi hazafias �rz�s� �s �ldozatk�sz k�z�ns�g�nk k�z�tt �j haz�t tal�ljanak... P�nteken is fognak �rkezni Szegedre menek�l�k, akiknek a sz�ma v�geredm�nyben a bel�gyminiszternek a f�isp�nhoz �rkezett s�rg�nye szerint 20.000–60.000 k�z�tt ingadozik."

A Monarchia minden erej�t a kitart�s fokoz�s�ra �sszpontos�totta, az antant azonban tiszt�ban volt azzal, hogy a kezdeti balsikerek ellen�re gy�znie kell. Rom�nia azonban nem maradt sok�ig az antant sz�vets�gese sem. 1916. december 6-�n a k�zponti hatalmak Mackensen n�met t�bornagy vezet�s�vel elfoglalt�k Bukarestet.  

Az egyre lehetetlenebb helyzetben l�v� Rom�nia 1918. m�rcius 5-�n Bufte�ban el�zetes b�k�t k�t�tt a k�zponti hatalmakkal. Ezt k�vette 1918. m�jus 7-�n a bukaresti k�l�nb�ke. Az ebben foglaltakat sem tudt�k azonban sok�ig betartani, hajtotta �ket a Nagy-Rom�nia ir�nt �rzett olthatatlan v�gy.

Magyarorsz�g katon�it, nem hagyt�tok talpra �llni...

K�rolyi Mih�ly, a "v�r�s gr�f" -aki konzervat�v arisztokrat�b�l v�lt lelkes demokrat�v� �s a Monarchia ellens�g�v�-, m�r 1912-ben �sszefogott a rendszer  parlamenten k�v�li szocialista kritikusaival, majd 1916-ban alap�totta meg a pacifista alapokra helyezked� F�ggetlens�gi �s '48-as (K�rolyi) P�rtot. A "Duna-menti n�pek bar�ts�ga" �s antantbar�t k�lpolitika mellett kardoskodott.

K�rolyi �s klikkje 1918. okt�ber�ben ker�lt az esem�nyek sodr�ba. Abban a szitu�ci�ban, amikor "Az Est" c�m� org�num has�bjain bizonyos K�ri P�l a k�vetkez�ket vetheti pap�rra: "A cseh tartom�nyokban a cseh n�pnek l�ngjait m�r napok �ta l�tj�k vil�g�tani. A cseh l�ngol�sb�l, mint az er�s vas, �gy j�n ki most a cseh �llam f�ggetlens�ge." 

De tov�bb is mentek: ugyanezen lap a k�vetkez�ket �rta:   "Amikor most Lenin szinte legend�s alakja fel� fordul minden szem, az � emberi l�ny�hez igyekszik k�zel jutni minden k�pzelet, hogy mint a j�s�g, nemzetk�zi megbocs�jt�s Orfeusz�t jelen�tse, szabad-e elmondanunk Leninr�l, hogy egy fanatikussal van dolgunk?"

 Okt�ber 23-�n a Parlamentben jelentette ki K�rolyi, hogy "a Moh�csn�l rosszabb b�k�t�l sem szabad megijedni." 

Okt�ber 29-�n Horv�torsz�g elszakadt Magyarorsz�gt�l, Fium�t pedig �tadt�k a horv�t ezredeknek. Okt�ber 31-�n gy�z�tt az "�szir�zs�s" forradalom. Az Est m�ris �gy cikkezett: "Az eddigi Magyarorsz�g ezer�ves �p�lete ma �jjel �sszed�lt. Ez a n�sz, a m�mor, az �j er�k napja."

November 3-�n a budapesti hely�rs�g esk�v� tisztjei el�tt k�z�lte a had�gyminiszter, Linder B�la, hogy "Nem kell hadsereg t�bb�. Soha t�bb� katon�t l�tni nem akarok. Fegyvert t�bb� szolg�laton k�v�l nem visel�nk, sem tisztek, sem leg�nys�g."

 K�rolyi pedig �ll�t�lag a k�vetkez� h�rhedt gondolatot fogalmazta meg: "Min�l kisebb lesz az orsz�g, ann�l nagyobbra n�v�k �n. Mikor ellenz�ki vez�r voltam, megvolt eg�sz Magyarorsz�g, amikor minisztereln�k lettem, elszakadt Horv�torsz�g �s Szlav�nia; �t megye marad, mire k�zt�rsas�gi eln�k leszek �s Pest-Pilis-Solt-Kiskun v�rmegy�b�l fog �llni az orsz�g, mire kir�ly leszek."

IV. (Boldog) K�roly kir�ly 1918. okt�ber�ben megk�s�relte a birodalmat auton�m egys�gekb�l �ll� sz�vets�gi �llamm� alak�tani, k�s�rlete azonban cs�d�t mondott, �gy november 11-�n Ausztri�ban,  november 13-�n Magyarorsz�gon mondott le a korm�nyz�sr�l, �s miut�n november 12-�n Ausztri�ban, november 14-�n Csehszlov�ki�ban, majd november 16-�n  Magyarorsz�gon kiki�ltott�k a k�zt�rsas�got, Sv�jcba k�lt�z�tt.

A Magyarorsz�g ter�leti integrit�sa ellen imm�ron harccal is fell�p� nemzetis�gek  a J�szi Oszk�r nemzetis�g�gyi miniszter �ltal felaj�nlott f�deraliz�ci�t – a „Keleti Sv�jc” koncepci�j�t – visszautas�tott�k, a gy�ztes antanthatalmak sz�vets�geseik�nt pedig a szerb, a rom�n illetve a cseh-szlov�k hader�, a „kisantant” a belgr�di katonai konvenci�t felr�gva elfoglalta a D�lvid�ket, Erd�lyt, illetve a Felvid�ket. Es�ly sem ny�lt az orszg v�delm�re:  a hadseregszervez�sben j�ratos, h�bor�s frontparancsnoki tapasztalatokkal rendelkez� Szurmay S�ndor t�bornokot, kor�bbi honv�delmi minisztert K�rolyi utas�t�s�ra -a pacifizmus �gisze alatt- letart�ztatt�k, �s intern�lt�k. K�rolyi – az antant �haj�nak engedelmeskedve – hasonl�an j�rt el a Budapesten �t hazat�r�ben l�v� August von Mackensen n�met t�bornaggyal is, a Balk�n-hadsereg parancsok�val, aki Erd�ly felszabad�t�s�ban j�tszott szerepe miatt a magyar lakoss�g k�r�ben nagy n�pszer�s�get �lvezette. Mackensent a magyar korm�ny letart�ztatta �s kiszolg�ltatta az angoloknak. 

Az elmondottak jegy�ben paradoxnak tekinthet� K�rolyi 1919. m�rcius 2-�n, Szatm�ron, a sz�kely alakulatok el�tt tett sz�nokolata: „Mi v�gsz�ks�g eset�ben m�g fegyverrel is felszabad�tjuk ezt az orsz�got. […] Ha olyan b�k�t akarnak vel�nk al��ratni, amely Magyarorsz�g feldarabol�s�t jelenti, akkor […] �n ezt a b�k�t nem fogom al��rni.”

Neki nem is kellett. 1919. m�rcius 21-�n K�rolyi al��r�s�val jelent meg a Tan�csk�zt�rsas�g hatalom�tv�tel�r�l sz�l� proklam�ci�, amit k�s�bb maga K�rolyi �s Berinkey minisztereln�k is hamis�tv�nynak min�s�tett.

1923-ban haza�rul�s �s h�tlens�g v�dj�val el�t�lt�k  �s vagyon�t elkobozt�k. 1924-t�l londoni emigr�ci�ban �lt, ahol a radik�lis szocialista platform egyik vez�ralakja lett. Bar�tainak �s politikai sz�vets�geseinek figyelmeztet�sei ellen�re egyre er�sebben rokonszenvezett a szovjet rendszerrel, mag�t imm�ron szocialist�nak tekintve.

Hogy K�rolyi nem csup�n kokett�lt a szocialista eszm�kkel, hanem maga is egyet�rtett vel�k, az 1946-os hazaj�vetele ut�n v�lt vil�goss�. Miut�n Nagy Ferenc kisgazda minisztereln�k�t emigr�ci�ba k�nyszer�tett�k a kommunist�k, �s a nagyk�veti kar sz�ne-java lemondott, p�rizsi nagyk�vett� nevezt�k ki. Visszaeml�kez�seib�l �s leveleib�l vil�gosan kirajzol�dik, hogy maxim�lisan t�mogatta Szovjet-Magyarorsz�got: nem emelte fel szav�t sem az 1947-es k�kc�dul�s v�laszt�s �gbeki�lt� csal�sai, sem a Magyar F�ggetlens�gi P�rtot megalap�t� Pfeiffer Zolt�n disszid�l�sra k�nyszer�t�se ellen. Posztj�r�l csak akkor mondott le, amikor az �ltala annyira becs�lt Rajk L�szl� elleni koncepci�s elj�r�s kiteljesedett.