A Magyar K�zt�rsas�g Orsz�ggy�l�se kinyilv�n�tja, hogy a t�bb �llam fennhat�s�ga al� vetett magyars�g minden tagja �s k�z�ss�ge r�sze az egys�ges magyar nemzetnek, melynek �llamhat�rok feletti �sszetartoz�sa val�s�g, s egy�ttal a magyarok szem�lyes �s k�z�ss�gi �nazonoss�g�nak meghat�roz� eleme. (T�rv�ny a Nemzeti �sszetartoz�s melletti tan�s�gt�telr�l )||

Szimbolikusnak tekinthet�, hogy a rendszerv�ltoz�s ill�zi�j�nak nyit�ny�t az erd�lyi falurombol�s elleni sz�zezres t�megtiltakoz�s jelentette. "1988. j�nius 27-�n Budapest n�pe megt�rte a K�d�r-korszak �ltal re�nk k�nyszer�tett n�mas�gi falat, sz�zezrek �z�nl�ttek a H�s�k ter�re, hogy felemelj�k tiltakoz� szavukat az Erd�lyben megkezd�d�tt falurombol�s, a rom�n soviniszta gy�l�lk�d�s ellen"-eml�kezett a 168 �ra has�bjain Domonkos Istv�n, a Bajcsy-Zsilinszky T�rsas�g egykori tagja.  

Sokan v�lik �gy, hogy 1988. j�nius 27-e m�rf�ldk� volt a rendszerv�ltoz�s fel� vezet� �ton. Ebben van is igazs�g, hiszen 1956. november 4-e �ta ezen a napon fordult el� el�sz�r, hogy egy el�re bejelentett, �s hatalmas t�meget utc�ra viv� ellenz�ki megmozdul�st mindennem� beavatkoz�s n�lk�l hagyott a kommunista rezsim �s annak rend�rs�ge.

Egy demonstr�ci�, melyet egy�tt jelentett be a rend�rs�gnek Csurka Istv�n �s M�cs Imre. Egy eszel�s terv, Ceau�escu telep�l�srendez�si �tlete, ami ellen egy�tt tiltakoztak magyar �s rom�n "m�sk�nt gondolkod�k". Az erd�lyi falurombol�s elleni tiltakoz�s �sszehozta a nemzetet �s egys�gbe kov�csolta a form�l�d� ellenz�ki er�ket.  A demonstr�ci�ra val� v�laszk�nt m�snap  Bukarest – egyoldal� d�nt�sk�nt – bez�rta a kolozsv�ri magyar konzul�tust.

A rendszerv�ltoz�s k�rny�ki euf�ri�nak azonban hamar pesszimizmusba kellett torkollnia. A v�rakoz�sokkal ellent�tben a rendszerv�ltoz�st k�vet�en fokozatosan neglig�l�dott a helyzet, ami v�g�l 2004. december�nek fekete adventj�hez vezetett.

A rendszerv�ltoz�s ut�n tartott els� szabad v�laszt�sokat megel�z� kamp�nyban a frissen alakult p�rtok szinte mindegyike kifejtette a hat�ron k�v�l rekedt magyars�ggal kapcsolatos �ll�spontj�t.

Az ekkor a radik�lis antikommunizmus mez�ben tetszelg� Szabad Demokrat�k Sz�vets�ge (SzDSz) p�ld�ul a k�vetkez�k�ppen foglalta �ssze 1989-es programj�ban a probl�m�t:

"Az egyetemes magyar nemzet r�sz�nek tekintj�k magunkat. K�z�ss�get v�llalunk a hat�rainkon k�v�l rekedt magyars�ggal. Mik�zben elutas�tjuk a hat�rrev�zi� veszedelmes �br�ndjait, k�zd�nk az�rt, hogy a hat�rok ne szigetelhess�k el az anyanemzett�l a kisebbs�gi sorba ker�lt magyarokat. K�zd�nk egy�ni �s kollekt�v jogaik�rt, kultur�lis, �s ahol lehet, ter�leti auton�mi�juk�rt; k�zd�nk az�rt, hogy �llamuk egyenrang� polg�raik�nt szabadon �polhass�k nyelv�ket, kult�r�jukat, nemzeti hagyom�nyaikat."  (A rendszerv�lt�s programja, 1989. m�rcius 19.)

A szavak szintj�n ekkor bizony�tott az SZDSZ., hogy azt�n az 1994-es p�lfordul�sukat k�vet�en imm�ron retorik�juk is 180 fokos fordulatot vegyen.

"C�lunk olyan eur�pai norm�khoz igaz�tott, egyedi saj�toss�gokat figyelembe vev� kisebbs�gpolitika kialak�t�sa, amely egyar�nt alkalmazhat� a hat�ron t�li magyar �s a hat�rokon bel�li nem-magyar kisebbs�gekre. Nem tagadunk meg semmilyen olyan jogot kisebbs�geinkt�l, amelyet a kisebbs�gi magyars�gnak k�vetel�nk. (...) Biztos�tani kell a t�rs�gben �l� kisebbs�gek szabad identit�sv�llal�s�t, nemzeti, etnikai tudat�nak meg�rz�s�t, a t�bbs�gi n�pek�vel azonos szint� �letfelt�teleinek megteremt�s�t. Igazs�gtalannak �s a n�pek b�k�s egy�tt�l�s�t megnehez�t� t�nyez�nek tartjuk a jelenlegi hat�rokat, �m politikai �rdekeink ma a hat�rok "ell�gies�t�s�hez" f�z�dnek."-�ll a Magyar Demokrata F�rum (MDF) 1989. okt�beri programj�ban.

A Magyar Szocialista P�rt (MSZP) terminol�gi�j�ban mintha K�rolyi verb�lis neutralit�s�t k�vetn�: "P�rtunk �szint�n k�v�nja a Duna menti n�pek �sszefog�s�t, a kapcsolatok jav�t�s�t, elm�ly�t�s�t." (1989. okt�ber 9.)

A mag�t ekkor m�g a politikai paletta szabadelv� terr�num�ba pozicion�l� Fiatal Demokrat�k Sz�vets�ge (FIDESZ) deklar�lta: " A hat�rainkon k�v�li magyar kisebbs�geket a magyar nemzet szerves r�sz�nek tekintj�k, amelyek fennmarad�s��rt �s sors��rt a mindenkori magyar �llam felel�ss�ggel tartozik. Hasonl�an felel�ss�ggel tartozik a magyarorsz�gi nemzetis�giek�rt is. A nemzeti, nemzetis�gi �nrendelkez�s elv�t maxim�lisan elismerj�k. Ugyanakkor el� kell seg�teni, hogy a kisebbs�gek lak�hely�ket megv�ltoztatni ne k�nyszer�ljenek. (...) A magyar k�lpolitik�ban alapvet� elvk�nt figyelembe kell venni, hogy Erd�ly az erd�lyiek�, Felvid�k a felvid�kiek�, Vajdas�g a vajdas�giak� �s K�rp�talja a k�rp�taljaiak�. Azaz �k minden d�nt�sben a legillet�kesebbek." (1989. okt�ber 15.)

Az els� szabadon v�lasztott Orsz�ggy�l�s alakul� �l�s�t k�vet�en, 1990. m�jus 23-�n fel�llt az Antall J�zsef vezette kabinet. Az MDF-es politikus kr�d�ja sajnos csak verb�lis s�kon �rv�nyes�lt:

T�rv�nyes �rtelemben, a magyar k�zjog alapj�n minden magyar �llampolg�rnak, ennek a t�zmilli�s orsz�gnak a korm�nyf�jek�nt – l�lekben, �rz�sben tizen�tmilli� magyar minisztereln�ke k�v�nok lenni! (Antall J�zsef)||

Ugyan az Orsz�ggy�l�s eln�ke, Szabad Gy�rgy a trianoni b�kedikt�tum ratifik�l�s�nak 70. �vfordul�j�n, 1990. j�nius 4-�n azt javasolta a honaty�knak, hogy egy perces n�ma fel�ll�ssal eml�kezzenek az �vfordul�ra, de a Fidesz k�pvisel�i tiltakoz�sul kivonultak az �l�steremb�l (amint azt az al�bbi, a korabeli sajt�b�l vett tud�s�t�s is bizony�tja).

1991. december 1-j�n felbomlott a szovjet birodalom. B�g�ny Attila egykori Fidesz-�s MDF alap�t� visszaeml�kez�s�b�l megtudhatjuk, hogy az Antall-kabinet k�l�gyminisztere, Jeszenszky G�za nem igaz�n bizonyult a k�lpolitikai t�ncparkett �rd�g�nek, tudniillik -�ll�t�lag- a k�l�gyminiszter 15 ember jelenl�t�ben kijelentette, hogy nem is olvasta az ukr�n-magyar alapszerz�d�st. Ennek az�rt van jelent�s�ge, mert a k�rp�taljai magyarok  �s ruszinok  n�pszavaz�son harcolt�k ki azt, hogy legyen szavaz�s K�rp�talja ter�leti auton�mi�j�r�l is. Az auton�mi�ra a lakoss�g hetvennyolc sz�zal�ka igennel szavazott, a beregsz�szi k�rzetben kilencvenegy sz�zal�kos volt az az ar�ny, hogy Ukrajn�n bel�l auton�m szeretne lenni. Ezt k�vet�en �t nap m�lva, 1991. december 6-�n Antall J�zsef magyar , valamint Leonyid Kravcsuk ukr�n minisztereln�k al��rt�k a magyar-ukr�n alapszerz�d�st, melyben s� sem esett n�pszavaz�sr�l.

Az MDF hosszabb t�von tal�n ennek is k�sz�nheti a k�z�pp�rtb�l kisp�rtt� val� degrad�l�d�s�t: 1993. m�jus�ban t�bbek k�z�tt a hat�rok s�rthetetlens�g�nek deklar�l�sa miatt v�lt ki az MDF radik�lis sz�rnya Csurka Istv�n vez�nylet�vel a p�rtb�l, l�trehozva a Magyar Igazs�g �s �let P�rtj�t (MI�P).  

1994-ben az SZDSZ t�bbsz�ri szabadkoz�sa ellen�re (ld. Pet� Iv�n, Magyar B�lint) koal�ci�ra l�pett az MSZP-vel, szalonk�pess� t�ve ezzel a posztkommunista p�rtot. A minisztereln�ki posztot ez�ltal a szocialista p�rti Horn Gyula t�lthette be.

Fagyos hangulatban, a Meciar vezette nacionalista klikk �ltal uralt Szlov�ki�val �rt�k al� 1995. m�rcius 18-�n P�rizsban a magyar-szlov�k alapszerz�d�st, amely kimondta "Szlov�kia ter�leti integrit�s�nak s�rthetetlens�g�t", de a meciari diszkrimin�ci� v�ltozatlanul folytat�dott  a felvid�ki magyars�ggal szemben.

A rom�n-magyar alapszerz�d�st 1996. szeptember 16-�n �rta al� Horn Gyula �s rom�n koll�g�ja, Nicolae V�c�roiu. Az alapszerz�d�s egy sz�t sem ejtett az erd�lyi magyars�g s�relmeir�l. A ratifik�l�s d�tuma egy�bk�nt is szerencs�tlennek bizonyult: k�t h�nappal k�s�bb korm�nyv�lt�s k�vetkezett be Bukarestben, �s az eur�paibb ir�nyults�g� addigi ellenz�kkel t�rgyalva val�sz�n�leg kedvez�bb eredm�nyt lehetett volna el�rni.

Az 1998-as v�laszt�sokat k�vet�en fel�llt az Orb�n Viktor vezette koal�ci�s (Fidesz-MDF-FKgP) korm�ny, mely nemzetpolitikai szempontb�l n�mi v�ltoz�st eredm�nyezett. A koal�ci�s partnerek nemzetpolitikai strat�gi�ja ismert: az MDF a "l�lekben 15 milli�s magyars�g korm�nyzati seg�t�s�t" prioriz�lta, a F�ggetlen Kisgazdap�rt Torgy�n J�zsef-i koncepci�ja pedig mark�ns, ak�r Trianont relativiz�l� nemzeti dimenzi�kban gondolkodott.  A Fidesz 1993-as koncepci�v�lt�sa ut�n szint�n el�t�rbe helyezte a hat�ron k�v�l rekedt magyars�g probl�m�i ir�nt val� fokozottabb figyelmet, mely tal�n el�sz�r a rendszerv�ltoz�s �ta tettekben, de sajnos meglehet�sen er�tlen tettekben manifeszt�l�dott.

M�g az Antall �s Horn vezette korm�nyok az alapszerz�d�sek r�gz�t�s�t t�zt�k ki c�lul, addig az Orb�n-kabinet a hat�ron t�li magyars�ghoz  tartoz� egyes szem�lyek �s csoportok  magyar �llamhoz f�z�d� intenz�vebb kapcsolat�t seg�tette el� a st�tust�rv�nnyel, amely a kultur�lis kedvezm�nyeken t�l szoci�lis �s gazdas�gi jelleg� kedvezm�nyeket is biztos�tott sz�mukra.

A nemzet hat�rokon �t�vel� �jraegyes�t�s�nek jegy�ben bevezett�k a magyarigazolv�ny int�zm�ny�t. �jj��p�tett�k az 1945-ben felrobbantott M�rai Val�ria-hidat Esztergom �s P�rk�ny k�z�tt, Zent�n megalkott�k a d�lvid�ki magyars�g szellemi k�zpontj�t k�pvisel� Vajdas�gi Magyar M�vel�d�si Int�zetet, felejthetetlen millenniumi �nneps�gsorozatot rendeztek, �jb�l adom�nyozt�k a Corvin-l�ncot, a Parlament �p�let�be sz�ll�tott�k a Szent Koron�t. Hangs�lyozand� ugyanakkor, hogy az 1999-es jugoszl�v NATO-hadm�velet idej�n m�g csak gondolat szintj�n sem t�mogatta az Orb�n-korm�ny a D�lvid�k legal�bb egy r�sz�nek visszacsatol�s�t, m�g az auton�mia gondolat�t sem vetette fel. A hat�ron k�v�l rekedt nemzett�rsaink kifejezett ig�nyei ellen�re sem biztos�totta a kett�s �llampolg�rs�g biztos�t�s�nak t�rv�nyi felt�teleit �s megkurt�totta a Magyarok Vil�gsz�vets�ge k�lts�gvet�si t�mogat�s�t is. Ennek ellen�re Orb�n Viktor, mag�t az eg�sz magyar jobboldal spiritu�lis vezet�j�nek titul�lva jelentette k�s�bb ki:

Fogadalmat tett�nk, hogy meg�rizz�k az ezer�ves �llamot, M�rai nyelv�t, a Cs�ksomly�i b�cs�t, a Szent Koron�t, az 56-os z�szl�t �s a rendszerv�lt�s szabads�g�t. (Orb�n Viktor, 2006. �prilis 2.)||

Az Orb�n-korm�ny �ltal folytatott nemzetpolitika �sszess�g�ben n�mi pozit�v hat�st gyakorolt a hat�ron t�l �l� magyar nemzetis�g�ek magyars�gtudat�nak fejl�d�s�re. �m az Orb�n Viktor �s Adrian N�stase �ltal 2001. december 23-�n al��rt paktum -amint az m�r lenni szokott- a szocialist�kn�l kiverte a biztos�t�kot. 2001 kar�csony�n szoci�lis demag�gi�n alapul� usz�t�sba kezdtek: 23 milli� rom�n el�z�nl�s�t vizion�lt�k. �gy vall err�l Gyurcs�ny Ferenc Debreczeni J�zsef k�nyv�ben:

A mi st�bunk az, amely szembeford�tja az MSZP-t �s Medgyessyt az Orb�n-Nastase-paktummal. Amikor kider�l, mi van a paktumban: hogy ez korl�toz�s- mentesen pr�b�l valamennyi rom�n �llampolg�rnak munkav�llal�si lehet�s�get biztos�tani, akkor ott egy hossz� vit�ban meggy�zz�k �nmagunkat arr�l, hogy ezt meg kell t�madni. Meg kell t�madni, f�ggetlen�l att�l, hogy Kov�cs az el�z� este r�b�lintott. (...) a paktum megt�mad�s�ban nagy lehet�s�g rejlik, odah�vjuk Medgyessyt, hogy forduljon szembe az eddig k�pviselt �ll�sponttal. Nagy nehezen meggy�zz�k err�l, s a v�g�n - m�g nehezebben - Kov�cs is beadja a derek�t... (Debreczeni J�zsef: Az �j minisztereln�k, 209. oldal)||

A 2002-es orsz�ggy�l�si v�laszt�sokon a Fidesz-MDF koal�ci� ki�lezett k�zdelemben, minim�lis k�l�nbs�ggel ugyan, de alulmaradt, ezzel els� �zben bukott meg az "egy a t�bor, egy a z�szl�" orb�ni t�zise. Ism�t az MSZP-SZDSZ koal�ci� kez�be ker�lt az orsz�g ir�ny�t�sa, melynek els� embere ekkor Medgyessy P�ter lett.

Ami azt illeti, hamar botr�nyt is kavart a "K�rp�tok Cicer�ja": Medgyessy P�ter 2002. december 1-j�n, Rom�nia nemzeti �nnep�n Erd�ly elveszt�s�re koccintott a Kempinski Hotelben rom�n koll�g�j�val,  Adrian N�staseval. Az esem�nyen magyar r�szr�l megjelent Kov�cs L�szl� akkori k�l�gyminiszter �s MSZP-eln�k, G�ncz �rp�d egykori k�zt�rsas�gi eln�k (SZDSZ), valamint K�r�di M�ria miniszter, ifjabb Habsburg Gy�rgy, illetve Verest�y Attila �s Kelemen Hunor RMDSZ-es politikusok. A sz�gyenteljes esem�nnyel paralel mintegy 120-an tiltakoztak a koccint�s ellen. A t�ren egybegy�ltek el�tt Bayer Zsolt �js�g�r� azt hangoztatta, hogy ezen a napon f�l�nyes gy�zelmet aratott a rom�n diplom�cia a magyar diplom�cia felett �s csak a maroknyi demonstr�l� k�pviseli Magyarorsz�g becs�let�t. M�g aznap eljuttatta a Nemzetk�zi Erd�ly Bizotts�g nev�ben Eva Maria Barki az MTI-hez a szervezet Adrian Nastase minisztereln�knek c�mzett level�t, amelyben �gy fogalmaznak: Adrian Nastase-b�l hi�nyzik a kell� szenzibilit�s, amikor Budapestre j�n december 1-j�t meg�nnepelni. Az Orb�n Viktor �ltal �letre h�vott Sz�vets�g a Nemzet�rt Polg�ri K�r tagjai "megd�bbenve �rtes�ltek arr�l, hogy a Magyar K�zt�rsas�g minisztereln�ke, k�l�gyminisztere �s volt eln�ke a Rom�n K�zt�rsas�g nemzeti �nnep�t egy�tt �lte meg a rom�n korm�nyf�vel Budapesten, hangosan, f�nyben, pomp�ban. (...) Ism�t el�rult�k �ket? Ism�t el�bbre val� a haz�n�l, a nemzetn�l egy internacionalista mosoly?-tett�k fel a k�lt�i k�rd�st.

Nemzetpolitikai szempontb�l jelent�s a 2003. �v esem�nye, a Jobbik Magyarorsz�g�rt Mozgalom p�rtt� alakul�sa okt�ber 24-�n.  Ahogyan alap�t� nyilatkozatukban fogalmaznak:  "A Jobbik Magyarorsz�g�rt Mozgalom nemzeti p�rt, amely politikai alapjait a nemzeti �rt�k- �s �rdekv�delemre fektette le. Ez�rt sz�llunk szembe azzal az egyre ny�ltabb t�rekv�ssel, amely felsz�moln� a nemzetet, mint az emberi �let alapvet� k�z�ss�g�t. A globalizmus �s a fogyaszt�i t�rsadalom kor�ban egyre s�rget�bb, hogy az elszak�tott ter�letek magyars�g�val val�ban egy nemzetet alkossunk, hogy nemzeti �sszetartoz�sunkat - hat�rokon innen �s t�l - szorosabbra fonjuk, �s annak �ltet� erej�vel megismertess�k a feln�vekv� gener�ci�kat."

2004. augusztus 25-�n az SZDSZ �s Gyurcs�ny Ferenc �ltal levez�nyelt puccs miatt Medgyessy P�ter lemond�sra k�nyszer�lt. Ut�dja Gyurcs�ny Ferenc lett, akinek el� minisztereln�ki t�nyked�se a fekete adventre esett: a 2004. december 5-�re kit�z�tt n�pszavaz�son, melyr�l a hat�ron k�v�l rekedt magyars�g kett�s �llampolg�rs�g�r�l kellett d�nteni, az MSZP �s az SZDSZ vezet�i konzekvensen a "nem" mellett kamp�nyoltak. Soha nem l�tott �mokfut�st vitt v�ghez  Gyurcs�ny Ferenc,  szoci�lis kr�zist vet�tve el� arra az esetre, ha honfit�rsaink megkapn�k a kett�s �llampolg�rs�got.

„Elmegyek a n�pszavaz�sra, �s nemmel szavazok, (...) nemmel az eg�szs�g�gy t�nkret�tel�re (...), nemmel szavazok a kett�s �llampolg�rs�gra, a nemzetegyes�t�sre hivatkoz� nemzetmegoszt�sra (...) Felel�s hazafi csak olyat aj�nl a nemzet�nek, aminek l�tja a v�g�t.”

(MSZP sz�kh�z, 2004. november 30.)

A kamp�ny sor�n az al�bbihoz hasonl�, min�s�thetetlen �s v�gletekig hazug m�dszereket alkalmazt�k:

Vegyen r�szt �n is a jobboldal "D�g�lj meg Magyarorsz�g, nek�nk szavaz�k kellenek, mert m�gse vagyunk elegen!" elnevez�s� akci�j�ban, �s 2 NEM szavazattal mentse a menthet�t, hogy ne ism�tl�dhessen meg 1914 �s 1941 orsz�gpuszt�t� magyarkod�s�nak m�g a lehet�s�ge sem, hogy a Fidesz ne v�s�rolhasson szavaz�kat mag�nak az orsz�g p�nz�n, �s �gy 2006-t�l a S�skahadm�velet ne kezd�dhessen �jra. (Sz�r�lap a n�pszavaz�si kamp�nyb�l)||

Egy fesz�lt vit�ban T�k�s L�szl� erd�lyi, Duray Mikl�s felvid�ki �s �goston Andr�s d�lvid�ki magyar politikusok pr�b�lt�k r�b�rni Gyurcs�nyt, hogy revide�lja �ll�spontj�t, de a minisztereln�k hajthatatlan volt. A n�pszavaz�s k�vetkezm�nyei -gy�ztek ugyan az igenek, de a n�pszavaz�s maga nem lett eredm�nyes-, katasztrof�lisak lettek. A Fidesz �s a KDNP frakci�ja nev�ben N�meth Zsolt �s Simicsk� Istv�n beny�jtott�k a t�rv�nyjavaslatot, hogy a trianoni b�kedikt�tum al��r�s�nak napja, j�nius 4-e legyen a Nemzeti �sszetartoz�s Napja, de az MSZP-SZDSZ t�bbs�g term�szetesen ezt az ind�tv�nyt is les�p�rte az asztalr�l.

A haza tekintet�ben pedig: Gyurcs�ny �r, december 5-e ut�n �n �s magyarul besz�l� korm�nya nem ejthetn� ki ebben a H�zban a haza sz�t. (Taps a KDNP �s a Fidesz soraiban. Zaj a korm�nyp�rti oldalon.) (Semj�n Zsolt felsz�lal�sa az Orsz�ggy�l�s plen�ris �l�s�n, 2008. m�rcius 10.)||

Strat�giai jelent�s�ggel b�r, hogy a 2009. j�nius 7-�n megtartott eur�pai parlamenti v�laszt�sokon a Jobbik 3 k�pvisel�t jutatott az EP-be: Morvai Krisztin�t, Balcz� Zolt�nt �s Szegedi Csan�dot. Ugyanakkor a nemzetellenes SZDSZ mindk�t k�pvisel�je kiesett az Eur�pai Parlamentb�l.

A 2010-es orsz�ggy�l�si k�pvisel�v�laszt�sok k�vetkezt�ben fel�llt �j, nemzeti kurzus megteremt�s�nek t�bb, azonnali hozad�ka is volt. A Fidesz �s a KDNP k�pvisel�i az �j t�rv�nyhoz�sban k�tharmados t�bbs�get szereztek �s a Jobbik 47 f�vel �n�ll� frakci�t alap�thatott, ugyanakkor az SZDSZ elesett a parlamenti k�pviselet lehet�s�g�t�l. K�v�r L�szl� �s Semj�n Zsolt, a Fidesz �s a KDNP frakci�j�nak tagjai terjesztett�k el� azt a t�rv�nyjavaslatot, amely hitet tett a magyar nemzet tagjainak �sszetartoz�sa mellett. Ennek alapj�n az Orsz�ggy�l�s 2010. j�nius 1-jei �l�s�n a javaslatra 302 f� k�pvisel� igennel, 55 f� nemmel voksolt �s 12 f� tart�zkodott. A t�rv�ny - miut�n S�lyom L�szl� k�zt�rsas�gi eln�k al��rta a t�rv�nyt - 2010. j�nius 4-�n, a trianoni b�kedikt�tum al��r�s�nak 90. �vfordul�j�n l�pett hat�lyba.

Forr�sok:

• K�ri Nagy Zsolt: A magyar nemzetpolitika szerepe a t�rs�g stabilit�sa t�kr�ben-In: Magyar Szemle, 2004/33
• N�pszabads�g, Magyar Nemzet, HVG, Magyar F�rum, 168 �ra, H�rszerz�, Jobbik.hu, jogiforum.hu