"Haz�nk r�sze, K�rp�talja, k�sz�nt�nk!
�jra magyar �s boldog lesz a f�ld�nk!
El nem vehet senki t�l�nk majd t�bb�,
Mi�nk volt�l �s az is leszel �r�kk�!

(Korabeli n�ta)

 K�rp�talja hazat�r�se

1939. febru�r 16-�n m�sodszorra is korm�nyt alak�thatott az Eur�pa-szerte elismert f�ldrajztud�s, Teleki P�l gr�f. Teleki a geogr�fia szakavatottjak�nt els�sorban geopolitikai dimenzi�kban gondolkodott. R�viddel korm�nyra l�p�se ut�n memorandumban h�vta fel a brit, francia, n�met �s olasz korm�nyt K�rp�talja visszacsatol�s�nak sz�ks�gess�g�re. Ebben a memorandumban t�bbek k�z�tt arra hivatkozott, hogy a Nagyalf�ld a Tisza foly�s�nak vonala miatt f�ldrajzi egys�get alkot K�rp�talj�val. Teleki azzal �rvelt, hogy a csehek �ltal K�rp�talj�ra k�nyszer�tett Volosyn-korm�ny a drasztikus erd�irt�ssal rabl�gazd�lkod�st �z, ez�rt fenn�ll a vesz�lye, hogy a hegyekr�l lez�dul� v�z el�rasztja a Nagyalf�ldet.

Nem emiatt ugyan, de Teleki korm�nyra ker�l�se ut�n a Rut�nf�ld visszat�r�s�nek lehet�s�gei javulni l�tszottak. Febru�r 17-�n Butler, a brit k�l�gyminiszt�rium helyettes �llamtitk�ra kifog�solta, ami�rt a franci�k �s az angolok 1938 �sz�n ellenezt�k a k�z�s lengyel-magyar hat�r l�trej�tt�t.

1939 tavasz�n a csehszlov�k belpolitikai v�ls�g rohamosan k�zeledett a v�gkifejlet fel�. A szlov�k nacionalist�k egyre intenz�vebben adtak hangot ny�lt elszakad�si t�rekv�seiknek "forr�n szeretett cseh testv�reikt�l" (Masaryk kifejez�se), mire a "testv�rek" katonai ellenrendszab�lyokat l�ptettek �letbe. Egyidej�leg elmozd�tott�k hely�r�l Tiso p�ter szlov�k minisztereln�k�t �s korm�ny�t. Az elmozd�tott korm�nytagok B�csbe menek�ltek, m�snap pedig a pozsonyi nemzetgy�l�s proklam�lta Szlov�kia f�ggetlens�g�t. 1939. m�rcius 13-�n Hitler fogadta Tiso �s Durcansky minisztereket �s a k�vetkez� napon a n�met csapatok megsz�llt�k a marad�k Csehorsz�got.

Szlov�kia �n�ll�s�ga �j helyzet el� �ll�totta K�rp�talja lakoss�g�t. M�r 1939. janu�rja �ta ukr�n nacionalist�k fell�p�se zavarta az am�gy is rendezetlen belpolitikai helyzetet �s a cseh korm�ny nem volt k�pes sem a rendet fenntartani, sem a magyar �s ruszin lakoss�ggal szemben elk�vetett atrocit�soknak g�tat vetni. A magyar korm�ny ebben a helyzetben felk�sz�lt a fegyveres beavatkoz�sra, ann�l is ink�bb, mert N�metorsz�g -az Antikomintern Paktumhoz val� csatlakoz�s fej�ben, �s a N�psz�vets�gb�l val� kil�p�s elismer�sek�nt- jelezte, hogy ilyen l�p�ssel szemben �szrev�telt nem tesz. Mindk�t l�p�s az adott esetben Magyarorsz�g �rdekeit szolg�lta �s nem volt �r K�rp�talj��rt, illetve a k�z�s magyar-lengyel hat�r�rt.

1939. janu�r 6-�n Munk�cs mellett, �rhegyalj�n�l fegyveres incidens zajlott le ukr�n nacionalist�k �s a magyar hat�rv�delmi alakulatok k�z�tt. A magyar korm�ny ezt k�vet�en nyomat�kosan figyelmeztette a csehszlov�k korm�nyt, hogy hasonl� t�mad�s est�n a j�v�ben nemcsak a hat�r ment�n fog ellent�mad�st kifejteni, hanem a t�mad�kat a hat�ron t�l is �ld�zni fogja. M�rcius els� fel�ben a hat�rincidensek ism�tl�dtek, s ugyanakkor a felfegyverzett ukr�n Szics-g�rda atrocit�sai a magyar lakoss�ggal szemben fokoz�dtak. M�rcius 13-�n a magyar korm�ny er�lyes l�p�sre sz�nta el mag�t. Egyr�szt utas�totta a vez�rkar f�n�k�t, hogy Ungv�r �s Munk�cs biztos�t�sa c�lj�b�l rendelje el a k�t v�rost k�rnyez� magaslatok birtokbav�tel�t, m�sr�szt a budapesti csehszlov�k k�vet �tj�n jegyz�ket juttatott el a cseh korm�nyhoz, amelyben k�vetelte az intern�l�sok �s az �ld�z�sek megsz�ntet�s�t, Ruszinszko ter�let�nek a cseh-szlov�k csapatok �ltal val� ki�r�t�s�t. Az ultim�tum 12 �r�n bel�l k�rte a csehszlov�k korm�ny v�lasz�t.

M�rcius 14-e folyam�n a n�met csapatok megsz�llt�k Csehorsz�got �s megalakult az �n�ll� Szlov�kia. A csehszlov�k �llam elemeire bomlott sz�t. Volosyn minisztereln�k �j korm�nyt alak�tott �s kiki�ltotta "K�rp�t-Ukrajna" f�ggetlens�g�t, majd a ter�letet n�met v�delem al� helyezte.  

Ezek az esem�nyek s�rg�s cselekv�sre k�sztettek. A kialakult helyzetben a vez�rkar f�n�ke elrendelte, hogy a Munk�csi-csoport Szolyv�ra, az Ungv�ri-csoport Per�cs�nyre, a Beregsz�szon �llom�soz� XXIV. hat�rvad�sz z�szl�aljb�l megalakult csoport pedig Nagysz�ll�sre t�rj�n el�re. A hadm�veletek vezet�s�vel a kassai hadtest parancsnok�t, vit�z Szombathelyi Ferenc vez�r�rnagyot b�zta meg.

Horthy korm�nyz� a k�vetkez� Hadparancsban fordult a t�mad�sra felsorakozott er�kh�z:

Honv�dek! A cseh zsoldosok orsz�guk �let�nek utols� perceit is arra haszn�lt�k fel, hogy megrohanva hat�rainkat, magyar v�reinket �s azok javait puszt�ts�k. E t�mad�sok azonban a ti �rcfalaitokon �sszet�rtek, a t�mad�k v�res fejjel menek�ltek megtorl� karjaitok el�l. Megel�ged�ssel �llap�tom meg, hogy ezekben a s�lyos harcokban derekasan -a honv�ds�g dics� m�ltj�hoz m�lt�an- �llt�tok meg helyeteket. Most, amikor �tba ind�talak benneteket K�rp�talja h�sz �ven �t sanyargatott n�p�nek, magyar testv�reink felszabad�t�s�ra, biztos vagyok benne, hogy a nagy f�rads�ggal �s esetleg �jabb neh�z harcokkal j�r� feladatot �pp olyan t�k�letesen fogj�tok megoldani, mint ahogyan a cseh t�mad�sok ellen megv�dt�tek hat�rainkat, �s vissza fogj�tok venni ruszin testv�reinket is Szent Istv�n birodalm�ba, ahol ezer �ven �t, j�ban-rosszban egyar�nt vel�k �lt�nk, �r�lt�nk �s v�rezt�nk. Honv�dek! Isten �s a Haza nev�ben, k�s�rve n�p�nk szeretet�t�l, el�re ezer �ves hat�runkig, a K�rp�tok b�rc�ig. A Magyarok Istene seg�tsen benneteket! (Vit�z nagyb�nyai Horthy Mikl�s hadparancsa, 1939. m�rcius 15.)||

M�rcius 15-�n hajnalban -az el�z� d�lut�n vett parancs �rtelm�ben- a t�mad�shoz csoportosult er�k megkezdt�k a hadm�veleteket. M�rcius 17-�re a honv�ds�g el�rte a lengyel hat�rt. A bar�ti lengyel �s magyar hadsereg tisztjei �r�mm�morban �sztak.

V�res �sszecsap�sokra ker�lt sor a Magyar Honv�ds�g �s n�h�ny szlov�k katonai egys�g k�z�tt, amikor a magyarok n�h�ny kelet-szlov�kiai falut is elfoglaltak. A magyar-szlov�k hat�rt csak az 1939. �prilis 4-�n, Budapesten al��rt dokumentum rendezte.

A t�rt�nelmi igazs�ghoz tartozik, amir�l n�h�ny t�rt�n�sz a mai napig el�szeretettel hallgat: miut�n a szlov�kok saj�t elhat�roz�sb�l proklam�lt�k f�ggetlens�g�ket, a Csehszlov�k K�zt�rsas�g megsz�nt l�tezni, mint a nemzetk�zi jog alanya. Magyarorsz�g ez�rt m�rcius idus�n nem Csehszlov�ki�t t�madta meg, hanem egy olyan kis tartom�nyt, mely ezer �ven kereszt�l a Magyar Kir�lys�g centr�lis r�sz�t alkotta.  Megfelel� vas�ti �s k�z�ti �sszek�ttet�sek hi�ny�ban am�gy sem lett volna �letk�pes a tartom�ny, azt el�bb-ut�bb Lengyelorsz�g vagy Rom�nia annekt�lhatta volna, vagy hitleri b�b�llam j�tt volna l�tre a soviniszta Szics-g�rdist�k vez�rlet�vel.

A helyre�ll�tott lengyel-magyar hat�r tette lehet�v�, hogy Lengyelorsz�g 1939. szeptember 1-jei hitleri megt�mad�sa ut�n 140 ezer lengyel emigr�ns mened�kjogot kapjon Magyarorsz�gt�l.  

K�rp�talja visszat�r�s�t a nyugati diplom�cia nyugodtan �s j�indulat�an konstat�lta. A londoni k�vet ki is jelentette, hogy �r�mmel t�lti el a t�ny, miszerint K�rp�talj�t a Magyar Honv�ds�g, �s nem a Wehrmacht foglalta el. M�g a p�rizsi k�vet is el�ny�snek min�s�tette a lengyel-magyar hat�r �jb�li l�trej�tt�t, egy�rtelm�en N�metorsz�g diplom�ciai veres�gek�nt �rt�kelve azt.

Forr�s:

• F�ldi P�l: A Magyar Kir�lyi Honv�ds�g
• Czettler Antal: Lengyel tervek K�z�p-Eur�pa �jrarendez�s�re �s K�rp�talja visszat�r�se a magyar anyaorsz�ghoz 1939 m�rcius�ban, in: Magyar Szemle