"K�ny�rg�nk m�r az �let�r' ,
Had�r �szv�rk�nt mendeg�l?
� nem, ilyet ne higgyetek -
Had�r itt van k�z�ttetek,
Had�r a roppant �spog�ny
�get s�t�tpej vadlov�n.

(J�zsef Attila: Pog�nyos hitvall�s magyarul)

Port�lunk  szimb�lumkeres�sekor sz�mos jelk�pet v�laszthattunk volna, a teljess�g ig�nye n�lk�l p�ld�ul a turulmadarat, a csodaszarvast, az esztergomi oroszl�nt, az �letf�t, Toldi Mikl�st stb. Port�lunk azonban �gy d�nt�tt, hogy egy kev�sb� ismert szimb�lumot haszn�l fejl�c�ben. A Had�r magyar mitol�giai alak, amely igaz�n V�r�smarty Mih�ly nemzeti eposza, a Zal�n fut�sa ut�n v�lt ismertt�, de a trianoni katasztr�fa ut�n is el�kel� helyet foglalt el a nemzeti felt�mad�s szimbolik�j�ban.  

Els� irodalmi megjelen�se 1822-re dat�lhat�:  Aranyr�kosi Sz�kely S�ndor "A sz�kelyek Erd�lyben"  c�m� h�sk�ltem�ny�ben eml�ti  a Hadurat.  Nagy mes�l�nk, J�kai M�r a "Magyar nemzet t�rt�nete" c�m� munk�j�ban perzsa eredet�nek vallja Hadurat, aki az �si magyar hitvil�gban a Nap, a t�z �s a h�bor� isteni megtestes�l�se.

A hun-magyar mondavil�g fontos attrib�tuma, Isten kardja is fontos kapcsolatban �ll egy antik hadistennel, tudniillik Mars hadisten kardja el�bb Atilla hun kir�lyhoz, majd �rp�d nemzets�g�hez ker�lt. Ki kell m�g eml�teni a szk�t�k kard-�s Mars-kultusz�t - m�rpedig a szk�t�k k�ztudottan a hunok el�dei voltak. Arany J�nos Atill�r�l �rt eposza, a "Buda hal�la" is b�s�gesen eml�ti meg a Hadurat.

A "Hadak Istene" elnevez�s Csokonai Vit�z Mih�ly �rp�di�sz-t�red�k�ben is eml�t�sre ker�l:  "Rettent� hadakat, v�rt �s egy nemzeti sz�rny� / Bajnokot �nekelek s a b�s Hadak Istene b�tor / H�t f� hadnagyait."

A Had�r mellett V�r�smarty eml�tett eposza t�bb elnevez�st is haszn�l a bossz��ll�s �si magyar isten�re: "Kardja Hadistennek, mellyet b�mulva emelt f�l"; "...ott fenn / L�t, 's igaz�n vet sort a' nagy hadak' istene."  V�r�smarty interpret�l�s�ban egy�bk�nt a Had�r a magyars�got seg�t� nemzeti Istenk�nt jelenik meg. Ellenfele �rm�ny, a perzsa vall�s gonosz istens�g�nek, Ahrim�nnak a magyar "koll�g�ja". 

Ady Endre "A sz�tsz�r�d�s el�tt" c�m� vers�ben Jahv�hoz hasonl�, n�pe v�tkeit b�ntet�ssel megtorl� istens�gk�nt eml�ti: "H�t n�p�t Hadur is sz�tsz�rja: / Szigor�bb istenek ezt �gy szokt�k."  

A k�t vil�gh�bor� k�z�tt a nagy magyar k�lt�g�niusz, J�zsef Attila t�bb irredenta szellemis�g� vers�ben is megjelenik a Had�r, mint a trianoni nemzetgyilkol�s miatt bossz�t esk�v� Isten. A t�m�nkat �rint� legismertebb verse a "Pog�nyos hitvall�s magyarul." A k�lt�t �l�nken foglalkoztatta a Had�r alakja, 1922-ben a fent eml�tett vers�n k�v�l megjelenik  "A Szent Jobb �nnep�n" illetve az "�sap�m" c�m� verseiben is.  

A v�r�sterror buk�sa ut�n a Nemzeti Hadsereg f�vez�r�t, Horthy Mikl�st is a Legf�bb Had�r elnevez�ssel illett�k. A Korm�nyz� 1920-ban alap�totta meg a Vit�zi Rendet. A lovagg� �t�s �s nemes�t�s k�z�pkori szertart�s�t feleleven�t� vit�zi avat�son elhangz� szavak („Tisztelet adass�k az igaz Istennek, akit a mi �seink Had�rnak neveztek”) alapj�n kezdt�k Horthyt a Legfels�bb Had�rnak titul�lni. A vit�zek, a tur�ni vad�szok a, frontharcosok is deklar�lt�k: „Egy a vez�r�nk, vit�z nagyb�nyai Horthy Mikl�s, kinek szolg�lat�ra mindenkor k�szen �llunk." Horthy a Magyar Kir�lyi Honv�ds�g els� sz�m� vezet�je is volt.

Mint eml�tett�k, a trianoni sokk ut�n talpra �ll� magyars�g az irredenta propagand�ban is fontos szerepet sz�nt a Had�rnak. A nemzetcsonk�t�s ellen tiltakozva avatt�k fel 1921. janu�r 16-�n a budapesti Szabads�g t�ren az 1945-ben a kommunist�k �ltal lerombolt irredenta szoborcsoportot. Egy kort�rs besz�mol� �gy �rja le Nyugat szobr�t: "A »Nyugat« c�m� szoborcsoporton az ifj� az elszak�tott nyugati v�rmegy�ket jelk�pezi. T�rdre hullva borul a magyar szent Koron�ra, s m�g jobbj�val a nyugati v�rmegy�k c�merpajzs�t �leli mag�hoz, addig balj�val g�rcs�sen tartja a nagy magyar kett�skeresztes pajzsot. F�l�tte �ll Had�r alakja, kez�t nyugtatva az ifj� c�mert szor�t� karj�n – jobbj�ban v�d�en tartva a nemzet pallos�t. Arc�n kem�ny dac, hit �s �nbizalom. L�bain�l sz�rnyait rep�l�sre t�rva a Turul. Sidl� Ferenc-alkot�sa.”

Forr�sok:

• D�m�t�rfi Tibor: A Horthy-kultusz elemei, In: Hist�ria, 1990/5-6 
• P�l J�zsef - �jv�ri Edit : Szimb�lumt�r
• P�t� J�nos: Rev�zi�s eml�km�vek, In: Hist�ria, 1988/2-3