A II. vil�gh�bor� puszt�t�sainak lez�rult�val, a szovjet t�rnyer�ssel alapjaiban v�ltozott meg az anyaorsz�g hat�ron k�v�l rekedt magyars�ggal szembeni politik�ja. A Horthy-rendszer ellenz�kben/illegalit�sban m�k�d� form�ci�i (F�ggetlen Kisgazdap�rt, Magyar Kommunista P�rt, Magyarorsz�gi Szoci�ldemokrata P�rt,  Nemzeti Parasztp�rt, Polg�ri Demokrata P�rt) 1944. december 2-�n Magyar Nemzeti F�ggetlens�gi Front n�ven egys�gbe t�m�r�ltek. Az 1945-�s nemzetgy�l�si v�laszt�sokon indul� p�rtok programjai sokat el�rulnak a drasztikus nemzetpolitikai koncepci�v�lt�sr�l.

A Magyar Kommunista P�rt in medias res tagadta meg az elszak�tott nemzetr�szen �l� testv�reinket:  

Szak�tanunk kell a magyar imperialista r�geszm�vel, Nagy-Magyarorsz�g reakci�s �br�ndj�val. Egyszer �s mindenkorra szak�tani kell azokkal a t�rekv�sekkel, melyek a 'magyars�g vezet� szerep�nek' �r�gye alatt a Duna-medenc�ben �l� n�pek feletti uralomra ir�nyultak, s melyeknek egyetlen eredm�nye, hogy Magyarorsz�g n�met gyarmatt�, a magyar n�p a n�metek szolgan�p�v� v�lt. (A Magyarorsz�gi Kommunista P�rt programj�b�l, 1944. november)||

M�g a retorik�j�ban �s cselekedeteiben a nemzeti politika ir�nt elk�telezettebb FKgP is a k�vetkez�k�ppen nyilatkozott a k�rd�sk�rben:

(...) �szint�n �s fenntart�s n�lk�l a demokr�ci�k fel� kell fordulnunk. Meg kell szerezn�nk a demokr�ci�k, els�sorban a benn�nket felszabad�t� Szovjetuni�, tov�bb� a szomsz�d n�pek, az Egyes�lt �llamok, Nagy-Britanni�val Franciaorsz�g j�indulat�t �s bizalm�t, biztos�tani kell e n�pekkel �s �llamokkal a j�v�beli, a b�k�s bar�ti egy�ttm�k�d�st. (A F�ggetlen Kisgazda-, F�ldmunk�s �s Polg�ri P�rt programj�b�l, 1945. �prilis)||

A legink�bb toler�lhat�, �m egyben legnaivabb �ll�spontot tal�n a Barankovics Istv�n f�mjelezte Demokrata N�pp�rt k�pviselte:

Kifejezz�k azt az �ll�spontunkat, hogy a b�keszerz� nagyhatalmak most nem r�lunk, n�lk�l�nk fognak d�nteni, hogy a b�kek�t�s most nem fog �sszezsugorodni egy b�ntet�parancs �tad�s�ra, hanem a felek �rvei meghallgat�sra tal�lnak, m�rlegel�s t�rgyai lesznek, a d�nt�sek pedig az igazs�goss�g b�lyeg�t viselik majd magukon. (...) A leg�ltal�nosabb alapelv, hogy a b�ke tart�ss�g�nak fundamentuma a b�ke igazs�goss�ga. A magyar b�ke igazs�goss�ga pedig felt�telezi a Duna-n�pi v�lgyek egyenrang�s�g�nak �s egyenjog�s�g�nak elismer�s�t.(A Demokrata N�pp�rt programj�b�l, 1945. szeptember 25.)||

A magyars�g ilyen �nv�delmi mechanizmusokkal n�zett el�be a b�ket�rgyal�soknak.  A gy�ztes nagyhatalmakat pedig ism�telten a "vae victis" elve vez�relte, ha lehet, m�g ink�bb, mint az I. vil�gh�bor�t k�vet�en. Sokat el�rul m�r az a mentalit�s is, amivel a gy�ztesek a vesztesek ir�nt viseltettek: Churchill legend�s �g�rete ellen�re nem hagytak egy �res sz�ket Teleki P�l gr�f tisztelet�re...

A b�kekonferenci�n Rom�nia m�r ab ovo a szovjetek t�mogat�s�t �lvezte -nem volt hi�ba az 1944. augusztus 23-i �rul�s-, akik fontosnak tartott�k deklar�lni a b�keszerz�d�s-tervezet indokl�s�ban, hogy a rom�n kiugr�s �s �rul�s t�mogat�st jelentett a sz�vets�gesek sz�m�ra a N�metorsz�g elleni h�bor�ban.

Jugoszl�via partiz�nakci�i r�v�n a gy�ztesek m�rs�kelt bizalm�t �lvezte, partneri st�tuszt azonban kor�ntsem jelentett sz�m�ra a tit�i gerillaakci�k sikeres gy�zelme. Szt�lin szimp�ti�j�t az�rt elnyerte Tito milit�ns-kommunista rendszere, de a marsall �n�ll�sod�si k�s�rleteit m�r kev�sb� kultiv�lta.

Csehszlov�kia szovjet t�mogat�sa azonban meglehet�sen mark�nsan nyilv�nult meg. K�rp�talja Szovjetuni�nak val� "�tenged�s�vel" �s nyersanyagsz�ll�t�sra vonatkoz� k�telezetts�gv�llal�s�val Benes lek�telezte Szt�lint.

A Gy�ngy�si J�nos kisgazda politikus vezette b�kedeleg�ci� k�t b�ket�rekv�ssel �llt el�. Az egyik a trianoni b�kedikt�tum bizonyos m�rt�k� etnikai korrekci�j�val sz�molt, els�sorban Erd�ly egy r�sz�nek tekintet�ben. A "nagy Partium-terv" egy 22.000 km2-nyi ter�lets�v ig�nyl�s�t c�lozta meg, a "kis Partium-terv" ellenben az el�z� fel�ig terjed� hat�rmenti t�rs�get �lelt fel. A m�sik elk�pzel�s a region�lis f�der�ci� terve.

A p�rizsi b�kedikt�tum 1947. febru�r 10-i ratifik�l�s�val m�sodszor is arcul csapt�k a magyars�got: vissza�lltak a trianoni igazs�gtalan hat�rok, s�t, ezt meg is fejelt�k azzal, hogy h�rom Pozsony-k�rny�ki, sz�ntiszta magyar lakoss�g� falut (Dunacs�ny, Oroszv�r, Horv�tj�rfalu) Csehszlov�ki�hoz csatoltak. Emellett 300 milli� doll�r fizet�s�re k�telezett a szerz�d�s, ebb�l 200 milli� a Szovjetuni�nak, 70 milli� Jugoszl�vi�nak �s 30 milli� Csehszlov�ki�nak j�rt. A szerz�d�s j�v�hagyta a revizionista ir�nyults�g� szervezetek feloszlat�s�t is.

A magyar minisztertan�cs 1947. m�jus 16-�n fogadta el a b�keszerz�d�s becikkelyez�s�r�l sz�l� t�rv�nyjavaslatot, s �gy a nemzetgy�l�s azt csak ut�lag vitatta meg.

Az Orsz�ggy�l�s Nagy Ferenc kommunista nyom�sra t�rt�nt lemondat�sa ut�n, 1947. j�nius 24-e �s j�lius 2-a k�z�tt t�rgyalta a b�kedikt�tum j�v�hagy�s�t. A Nemzeti Parasztp�rt sz�nokot sem �ll�tott, Nagy Imre, a kommunist�k kijel�lt sz�noka pedig beteget jelentett...  Viharos vita a kommunista p�rti Horv�th M�rton hozz�sz�l�sa ut�n t�rt ki: besz�d�ben "hom�lyosan c�lzott" a magyar n�p h�bor�s felel�ss�g�re. A szem�lyesked�sekt�l sem mentes vit�ban a felsz�lal�k a Horthy-rendszert ostorozt�k �s t�rt�nelmi mulaszt�sainkat hangs�lyozt�k. Olykor a Nyugatot is v�dolt�k, de a Szovjetuni� nem k�pezte kritika t�rgy�t... Nem is csoda: Kov�cs B�la kisgazda politikust ekkor m�r a "testv�ri szocialista orsz�gba" deport�lt�k.

Az erk�lcsi elvek valaha legal�bb korl�toknak l�tszottak. Most m�g a l�tszat is arra megy, hogy ezekb�l a korl�tokb�l ki hogyan tud tetszet�sebb d�rd�kat faragni. K�zfog�sra olyan kezeket kerest�nk, melyek a mi nyakunkat kerest�k. Ne nehez�ts�k meg a rom�n �s a csehszlov�k elvt�rsak dolg�t! - ism�telgette R�kosi, sz�sz�kr�l is, kab�tunk gombj�t fogva is. �gy t�rt�nt. Minden neh�zs�g n�lk�l kezd�d�tt, folyt �s folyik, ami itt a Duna v�lgy�ben voltak�ppen a szellem katasztr�f�ja.(Illy�s Gyula napl�ja, 1973. m�jus 24.)||

Forr�sok:

• wikip�dia
• Gyarmati Gy�rgy: Magyar k�lv�ria felt�mad�s n�lk�l-In: Rubicon, 1997/2
• Honf�ldi auton�mia tartom�ny (S�rk�zi J�nos �ssze�ll�t�sa)
• F�glein Gizella: A magyar b�keszerz�d�s