A n�das �rben z�mm�gtek a b�k�k.
A csonka b�stya barna omlad�k�t
Arany f�tyollal takarta a hold.
 
Bocskai hajdan erre lovagolt
S �l�ben tartva zeng� tambur�j�t,
Egy v�n szob�ban itt Arany dalolt.
 
Lovassy L�szl�t ez a s�rkert v�rta
S veres kast�lya verand�j�n �llva
Itt n�zett messze komoran Tisza.
 
Mi k�lvinhit� komoly kisdi�kok
Itt �nekelt�k fel a csillagokba:
"Tebenned b�ztunk eleit�l fogva."
 
E v�ros volt a v�gy, az ifj�s�g
�s holt ap�ink dr�ga virtus�t
Sz�p sz�reteken mi is �jra kezdt�k.
 
E v�ros volt az els� szerelem,
Az els� b�nat �szi reggelen,
Az els� cs�k, az els� elbuk�s.
 
Eml�kezem a lombok halk zaj�ra
�s estet�jt a harangok szav�ra.
Gyomverte s�rban itt alszik ap�m -
 
Minden kapuj�t, k�v�t ismerem,
E v�ros, melynek gyermeke vagyok,
�, minden messzes�gen �tragyog!
 
F�radt sz�vemben �jra f�ny rezeg,
Ezer eml�kkel h�v, ki�lt a v�ros,
A marsok �tja arra holdvil�gos -
 
S az�rt, mi �z�tt �letemben sz�p volt,
Boruljon r�m e m�la hajdu �gbolt,
Ha homlokomat szent por�ba ejtem.