Egy új nemzedék hírei : Elszabadult hajóágyú - Băsescu: Románia is belepiszkálhatna a magyar térképbe a Tiszáig |
Elszabadult hajóágyú - Băsescu: Románia is belepiszkálhatna a magyar térképbe a Tiszáig
2015.08.14. 17:02
„Szóval a probléma pofa kérdése, és teljesen komolyan mondom, hogyha ragaszkodnak a magukéhoz Székelyföld autonómiájával kapcsolatban, nem látom, miért ne beszélhetnénk a határ és a Tisza közötti terület autonómiájáról” – mondta a volt román államfő, Traian Băsescu a Marosfői Nyári Egyetemen.
Az etnikai alapú autonómia nem létezhet, és az, hogy Románia nem ismerte el Koszovót, bizonyíték arra, hogy nem fogadhat el ilyesmit - jelentette ki Traian Băsescu volt államfő a 13. marosfői nyári egyetemen.
Băsescu ezt először Transznisztria kapcsán mondta, amellett, hogy arról is beszélt, Moldova Köztársaság jövője a Romániával való egyesüléstől függ.
A volt államelnök Magyarországról is beszélt, mivel rákérdeztek a két évvel ezelőtt, szintén Marosfőn tett kijelentésére, miszerint a román állam felvállalja a vezető szerepet, hogy „Budapestet rendre utasítsa”. Úgy vélte, nem Magyarország folytat hivatalosan agresszív politikát, viszont az egyetlen dolog, amit még tisztázni kéne, és kiirtani a "hivatalos szókincsből", az a Székelyföld autonómiája.
Traian Băsescu volt román kormányfő szerint ha a magyarok továbbra is ragaszkodnak Székelyföld autonómiájához, akkor akár Románia is ragaszkodhat a határ és a Tisza közötti rész autonómiájához – írja a Transindex. Băsescu a Marosfői Nyári Egyetemen tartott előadásán beszélt a kérdésről.
„Úgy gondolom, mi nem piszkálunk bele Magyarország térképébe, bár piszkálhatnánk a határ és a Tisza közötti részt, de mi illedelmesek és jólneveltek vagyunk. Majd kijelentjük, hogy ne mondják meg nekünk, hogyan rendezzük a régióinkat, és ezek mennyire legyenek autonómok. (…) Szóval a probléma pofa kérdése, és teljesen komolyan mondom, hogyha ragaszkodnak a magukéhoz Székelyföld autonómiájával kapcsolatban, nem látom, miért ne beszélhetnénk a határ és a Tisza közötti terület autonómiájáról” – mondta a kormányfő.
Băsescu szerint Hargita és Kovászna megye, tehát Székelyföld területe azért van gazdaságilag lemaradva, mert a helyiek egyrészt a magyar befektetőket favorizálták; másrészt pedig „a területi autonómia folyamatos emlegetésével” bizonytalanságot keltettek, pedig a központ jelentős erőfeszítéseket tett a gazdaság fejlesztésére.
A román hadsereg 1919 májusától kezdve közel egy éven át tartotta megszállás alatt a Tiszántúlt. Jelenleg Magyarországon nagyjából 35 ezer főnyi román kisebbség él, főleg a határ mentén, illetve Gyula környékén. Székelyföld a trianoni döntésig kisebb-nagyobb megszakításokkal ezer éven át a magyar államszervezet részét képezte. Székelyföld 800 ezer főt meghaladó lakosságának egy 2011-es népszámlálás szerint 71 százaléka magyar nemzetiségű.
mandiner.hu-transindex.ro
|