Egymillió elszakított nemzetrészről származó magyar állampolgár lehet 2018-ig

  2015.04.20. 19:35

Az életmentő útlevél

 

Wetzel Tamás helyettes államtitkár elmondta: eddig közel 720 ezer kérelem érkezett, és 680 ezren már le is tették az esküt, a folyamat zökkenőmentesen zajlik. A tendenciák alapján év végéig várhatóan 800 ezer kérelem érkezhet és tarthatónak látta a ciklus végére az egymillió új állampolgárt. A kérelmek közül 25 ezret utasítottak el, köz- és nemzetbiztonsági szempontból pedig rendkívül szigorú az ellenőrzés – jelezte.

 

A legnagyobb érdeklődés most Kárpátaljáról van, hiszen egy magyar útlevél akár életet is menthet – jegyezte meg.

 

Minden lehet és annak az ellenkezője is

 

Semjén Zsolt az ukrajnai helyzettel összefüggésben a közel háromórás meghallgatáson úgy fogalmazott: „minden lehet és annak az ellenkezője is”. Fel kell készülni minden helyzetre az ott élő magyarság ellátása területén, adott esetben sebesült emberek fogadására is – jelentette ki. Rögzítette: ami segítségre a magyarságnak szüksége van, azt meg fogják adni, a magyar állam ott áll mögöttük.

 

Kitért arra is, hogy személyes kérése volt, hogy Szili Katalin vállalja el az autonómiakoncepciók segítését célzó megbízást, amikor a Magyar Állandó Értekezlet nem működött, ő volt az, aki létrehozta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, ami lehetővé tette az intézményes kapcsolattartást.

 

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta: a jövő esztendő várhatóan a külhoni ifjú magyar vállalkozók tematikus éve lesz. Reményei szerint erre ugyanannyi – 500 millió forint – áll majd rendelkezésre, mint az idei programra.

 

Testvéreket támogatnak

 

Szólt arról is, hogy előző hét péntekéig 148-an jelentkeztek a most meghirdetett Petőfi Sándor-programra, amely a Kárpát-medence, Csángóföld és az egykori monarchia magyarságát érinti. Ez több mint háromszoros túljelentkezést jelent – jegyezte meg. Jelezte, a 100 millió forintos keretösszegű testvérvárosi program pályázati felhívása a napokban várható, és ebből az összegből 100-120 település projektjeit tudják támogatni. Emellett a Mi, Magyarok kiállítás mintájára szintén a Magyarság Házában diaszpóra-látogatóközpont és -kiállítás kialakításán dolgoznak, amely a jövő évi nemzeti összetartozás napjára készülhet el.

 

Ez fontosabb Ukrajna területénél

 

Ander Balázs (Jobbik) az oktatási-nevelési támogatás átalakítását firtatta, s arra is kíváncsi volt, a kormány Szász Jenőnek, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökének szórványterveit támogatja-e, várható-e közös román–magyar kormányülés és csökkenhet-e a demokrácia-központok támogatása. Kérdései között szerepelt, hogy várható-e fellépés a szlovák állampolgársági törvény miatt. Ukrajna ügyében szerinte nem a területi integritás az első, hanem az, hogy ne folyjon magyar vér.

 

Kiss László (MSZP) szerint nem lehet sikeres nemzetpolitikát folytatni, ha a kétoldalú kapcsolatok a szomszédos államokkal a jelenlegi szinten maradnak. Szintén felvetette a közös kormányüléseket és azt, hogy ritkán üléseznek a vegyes bizottságok, s akkor sem születik jegyzőkönyv.

 

Konszenzus kell az autonómiához

 

Szászfalvi László (KDNP) azt mondta: a második világháború óta a leghatékonyabb, legerőteljesebb nemzetpolitika valósult meg az elmúlt öt évben, s ekkora forrás még nem állt rendelkezésre. Az autonómia kérdéséről azt mondta, az unióban is elkezdődhet valami a Kalmár-jelentés után, s jó lenne, ha itthon a parlamentben konszenzus állna e mögött.

 

Pánczél Károly (Fidesz), a bizottság elnöke üdvözölte a diaszpóra magyarságát felkaroló Kőrösi Csoma Sándor-program bővítését, s arra hívta fel a figyelmet, hogy Kárpátalján a támogatási hullám őszre-télre kifulladhat, ezért felvetette, hogy a közmédia tematikus napot szervezhetne a szolidaritást segítendő.

 

Magyar cigányok és a „cigányiskolák”

 

Semjén Zsolt válaszában kiemelte: az oktatási-nevelési támogatások átalakítására nyitott, de ha változtatnak, ne legyen nagyobb a probléma, mint ami most van. Kitért arra, hogy a támogatás hatására különösen Felvidéken és Kárpátalján a magyar iskolák jelentős része „cigányiskolákká” vált, ahová nem cigány gyermekeket nem szívesen íratnak be. Egyrészt a cigány származásúakat is meg kell tartani a magyar nyelviségben, másrészt azt is meg kell oldani, hogy akik nem akarják ezekbe az iskolákba vinni gyermeküket, alapítványi, egyházi iskolába írathassák.

 

Szász Jenő felvetéséről azt mondta: biztos benne, nem cél, hogy a szórvány kiürüljön, a tömbmagyarság akkor tud megmaradni, ha a szórvány is megmarad.

 

A gazdaság a motorja mindennek

 

A közös kormányüléseknek, vegyes bizottságoknak akkor van értelme, ha van tartalom és előre lehet lépni – jegyezte meg. Kitért arra, hogy nem csökken a demokrácia-központok támogatása, a szlovák állampolgársági törvényről pedig azt mondta: minél szorosabb és jobb a gazdasági együttműködés, annál nagyobb esély nyílhat, hogy a kényes kérdésekben is egyről a kettőre jussanak.

 

Ukrajnának joga van az integritásra, de az ott élő kisebbségeknek is joga van a nyelvhasználatra és az autonómiára – mutatott rá egy másik felvetésre. Azt kérte, Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökét ne támadják, ő kérte, hogy vállalja el a képviselőséget Kijevben, hogy a magyarságnak legyen valamilyen képviselete.

 

Támogatandónak tartotta a közmédia kárpátaljai tematikus napjára vonatkozó felvetést, és az autonómia kapcsán megerősítette: a kisebbségi jog emberi jog a közösség szintjén, ebben pedig nincs alku. Hozzátette: uniós alapon is kijár, ott van Tirol példája. Ha van példa valamire, milyen alapon lehet azt mondani, nekünk nem jár? – tette fel a kérdést.

 

MNO

Súgó Még nincs hozzászólás.