A trianoni diktátum aláírásának 90. évfordulója alkalmából június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánító törvény nem rendelkezik az oktatási intézményekben tartott megemlékezések előírásáról vagy lebonyolításáról. A trianoni emléknap eddig a magyarság egyéb nemzeti emléknapjai között szerepelt, külön szabályozás nem szólt róla. A törvény nem említi a nemzeti emléknap kifejezést sem, csupán a nemzeti összetartozás napjaként jelenik meg június 4-e a jogszabályban.

Amennyiben az emléknap gyásznap is lenne egyben, akkor a rendelet szerint az iskolákban tanóra vagy külön diákrendezvény keretében méltó módon megemlékezést kellene tartani. Egyelőre azonban az iskolákra semmiféle kötelező jellegű előírás nincsen a trianoni emléknappal kapcsolatban. Ezt persze nem is igazán lehetett volna kivitelezni, hiszen a törvényt hétfőn fogadta el az Országgyűlés, és a köztársasági elnök csütörtökön írta alá.

Az fn.hu által megkérdezett iskolaigazgatókat nem érte teljesen váratlanul a kérdés, de többségében úgy vélték, nagyon gyorsan történt az egész emléknappá nyilvánítás, ezért hivatalos megemlékezést sok intézményben nem tartanak. Máshol viszont ünnepi műsorral vagy államtitkári levélolvasással emlékeztetik a tanulókat a trianoni békediktátum történelmi és nemzeti jelentőségére.

Az államtitkár levelét olvassák a diákoknak

A budai Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium felső tagozatos és gimnazista diákjainak Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár levelét fogják felolvasni. A Szent Margit Gimnázium igazgatója, Görbe László azt mondta, náluk külön ünnepség nem lesz, Koltay Gábor Trianon c. filmjét fogják levetíteni a diákoknak. A Baár-Madas Református Gimnázium titkárságán jelezték, minden osztályban egy tanár irányításával diákok készülnek műsorral az emléknap alkalmából.

Nem kötelező, de azért beszélnek róla

A budapesti iskolák közül a Budenz József Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, Székelyné Nagy Zsuzsanna úgy fogalmazott, gyorsan érte őket a nemzeti emléknappá nyilvánítás, ezért a történelemtanárokkal közösen fognak dönteni a trianoni megemlékezések jövőbeni formájáról. Természetesen ezt a kötelező jellegű kormányzati rendelkezések is befolyásolják majd.
 

Az igazgatónő viszont kiemelte, hogy az évforduló alkalmából a gimnáziumi osztályokban külön történelem óra keretében lesznek beszélgetések a békediktátumok aláírásának és következményeinek kontextusairól. A nemzeti emléknapok közül az iskolában egyébként az 56-os és a 48-as évfordulókat ünneplik központi ünnepség keretein belül, az emléknapok közül pedig a Holokauszt és a kommunista rendszer áldozatainak emléknapja alkalmából az iskolarádió közvetít emlékműsort minden évben. A legvalószínűbbnek ez a verzió tűnik Trianon esetében is.

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium igazgatóhelyettese, Gáncs Zsuzsa elmondta, központi ünnepség náluk nem is igazán szokott lenni, ezért erre ez alkalommal sem kerül sor. Hozzátette, a diákokat egyébként sem szokták kötelező jelleggel megemlékezésekre tuszkolni. Az emléknap ezért majd teljesen decentralizáltan zajlik. A 7.-től a 13. évfolyamokig a tanári kar maga dönti el, milyen keretek között tartja fontosnak a téma kibeszélését.

Egy pesti gimnázium igazgatója név nélkül úgy nyilatkozott, hogy mivel egyelőre semmiféle kötelező jellegű előírás nem érkezett állami oldalról, ezért nem tartanak külön megemlékezést, és a történelemórákon sem foglalkoznak előírásszerűen ezzel a témával, ez a tanárok önálló döntése. Hozzátette, az önkormányzat, mint intézményi fenntartó ugyanakkor rendelkezett a gyászlobogó kitűzéséről az emléknap alkalmából.

A diákok saját családtörténetükön keresztül tanulhatnák

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint a legfontosabb szempont, hogy a tanár mit mond, illetve ha a diák kérdez, milyen választ kap rá. Az egylet csütörtökön bemutatott Egyezzünk ki a múlttal című kiadványát a történelem reális megközelítésének szentelték, akár a megrögzött illúziókkal való leszámolás árán is. A mű foglalkozik többek között a trianoni békét övező mítoszokkal (pl. Trianon volt a legnagyobb büntetés, a zsidók és/vagy a Tanácsköztársaság okozta az országvesztést) és azok szerepével az oktatásban.

Miklósi László úgy véli, fontos szempont az is, hogy a poszttrianoni időszakban meg kellett élni azt, hogy az ország (az Osztrák-Magyar Monarchia részeként) nagyhatalomból a trianoni döntés utáni Magyarországként kishatalommá vált. Ugyanakkor napjaink Európájában Magyarország területét és népességét tekintve inkább középhatalomnak számít.

A történelemoktatás feladata ugyanakkor a határon túli magyarok sorsának, történelmének, valamint jogaik érvényesülésének nyomon követése - állítja az egylet elnöke. Ebből a szempontból Miklósi László különösen szerencsésnek tartaná, ha a diákok utánanéznének saját családjuk történelmének is. Hiszen könnyen előfordulhat, hogy a nagyszülők, dédszülők a történelmi Magyarország mai határokon kívüli részeiről származnak, így személyessé válhat a múlt, és könnyen lehet azt ütköztetni a források, a történelemkönyvek vagy a többi diák családtörténetének részleteivel.

A Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint tartozunk ezeknek a kérdéseknek a kibeszélésével, ez nagyban hozzájárul reális önképünk kialakításához. El kell kezdeni végre közös traumáink társadalmi megbeszélését. Az iskolákban azonban már most számos emléknap van, ezért a kötelező emléknappá nyilvánítást Miklósi László nem tartaná célravezetőnek. Úgy véli, a jó tanárok így is foglalkoznak az üggyel, annak aktualitása nyomán, hiszen az iskola sem vonhatja ki magát az ehhez hasonló fontosságú társadalmi kérdések megtárgyalása alól.
 

fn.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés