Szlovák azonosságtudat: Szvatopluk, Cirill, Metód

A Szlovák Nemzeti Párt soviniszta vezére, Ján Slota előszeretettel hivatkozik olyan történelmi előzményekre, melyek meglehetősen fals megvilágításba helyezik a múltat. A kettőskeresztet szlovák szimbólumként kezelő soviniszta politikus legújabban Szvatopluk morva fejedelem szobraival árasztaná el a Felvidéket. A szlovák közéleti személyiségek körében olyannyira közkedvelt Szvatopluk, hogy Robert Fico szociáldemokrata szlovák kormányfő egyenesen a "szlovákok István királyának" titulálta. „Amikor a jelenlegi európai országok területén még csak állatok rohangáltak, akkor a szlovákok már államalakulatban éltek”-summázta sajátos történelemképét Fico.

 A "fehér lovon vett ország" mendemondája szerint Szvatopluk  a fenyegető bolgár-frank koalíció miatt 894-ben követeket küldött  Árpádhoz és Kurszán kendéhez azzal, hogy indítsanak hadat a Kárpát-medencébe és támadják meg ellenfeleit. Ennek  emléke a fehérló monda, mely szerint a morva Szvatopluk szerződést kötött Árpáddal. A monda szerint Árpád Arábia aranyával aranyozott fehér lovat, aranyozott nyerget és arany féket (zablát), egy csomó perjefüvet, egy korsó dunavizet és egy marék fekete fövenyt küldött a morva nagyúrnak országa fejében.

A Szvatopluk-talány megoldásán sokan dolgoztak már. Nagyjából a cseh hamisított eposzokkal egyidejűleg kezdett érdeklődni a szlovák szeparatista értelmiség a Nagymorva Birodalom és Szvatopluk iránt. Egy szlovák katolikus pap, bizonyos Ján Holl 12 énekes eposzt ír Szvatoplukról 1833-ban. Pár évvel Vörösmarty eposza, a Zalán futása után - és nem függetlenül tőle. Az egyik legtekintélyesebb történész, a Szlovák Tudományos Akadémia titkára, Dušan Kováč szerint "a szlovákokról, mint önálló etnikumról csak a 10. századtól lehet szólni". Ezzel megdőlni látszik Slota és Fico meséje, miszerint már a kilencedik században organikus állam szerveződött a későbbi Felvidék területén. Dušan Kováč szerint "ha manapság olyan hangok is hallatszanak, hogy a Szlovák Köztársaság 1993-as kikiáltása után át kell dolgozni a történelmet, s arra gondolnak, hogy a szlovák államiság kezdeteit már valahol a neandervölgyi emberek között kell keresni - ez az ideológusok, és nem a történészek hangja...".  (Bár az ideológusok helyett jobban hangzana a soviniszta propagandisták titulus ...) A PRavda című szlovák lap éles meglátása szerint a Fico-Slota tandem  "néptribunnak, Caesarnak érzi magát, aki történelmet ír".

Gyakran példálóznak a magukat államférfiúnak képzelő szlovák soviniszta politikusok Cirillel és Metóddal is. A szlovákok szerint  Cirill (Konstantín) és Metód  863-ban lépett "Szlovákia" területére, ezzel hozva el őseiknek az írásbeliséget - cirillika - és a kereszténységet is. Cirill és Metód személyét a szlovákok elképzelései ellenére magáénak vallja több más nemzet is: a csehek, a bolgárok, az oroszok is megemlékeznek a két bizánci szerzetesről.

Hűen illusztrálja a szlovákok paradox történelmi szemléletét egyébként az a tény, hogy egy XVII. századi  haramiavezérből, bizonyos  Juraj Jánošíkból nemzeti héroszt kreáltak, quasi Robin Hoodként bemutatva őt. (Maga Fico miniszterelnök nevezte őt egy Tony Blairnél tett látogatása során az első szlovák baloldalinak. Lelke rajta.)

Dákoromán kontinuitás

A dákoromán tézis szerint a rómaiak Dacia provincia Kr. u. 106-ban történt gyarmatosítását követően megkezdték az őslakosok romanizálását, azaz bevezették a latin nyelvet, a római ünnepeket és népszerűsítették a római kulturális tradíciókat. A Római Birodalom több provinciából hozott ide hospeseket, aminek következtében kialakult a dákoromán népcsoport.

A román történetírás két "prominense", Gheorghe Şincai és Petru Maior a XIX. század első felében Budán kiadott könyvükben a dákoromán kontinuitás elméletét így írták le:

„Miután Traianus római császár Kr. u. 101 és 106 között meghódította a vitéz dákok birodalmának szívét, elrendelte a megmaradt dákok lemészárlását, illetve deportálását, majd latin nyelvű gyarmatosokat és katonákat telepített az újonnan létesült Dacia nevű gyarmatra. Következésképpen ezek ivadékai, a későbbi románok tisztán római eredetűek, keveretlen fajták. Amikor pedig Aurelianus császár 271-ben elrendelte Dacia kiürítését, az emberek nagy része ott maradt, és ivadékaik földművesekként ugyanazon a területen folytatták életüket.”

Az elmélet szerint a római uralom időszaka után helyben maradt dákoromán népre a későbbiekben a térségen átvonuló népek (különösen a szlávok) jelentős befolyást gyakoroltak. A középkor folyamán további romanizált népek telepedtek a területre. Ezek a népek főként dél felől jöttek. A történelem vlachok néven ismeri őket.

Trákoromán elmélet

A dákoromán elmélet mellet létezett egy "trákoromán" is, melynek atyja a nemrégiben elhunyt dúsgazdag román üzletember, Iosif Constantin Dragant volt.  A római La Sapienzia egyetem közgazdaságtan szakának elvégzése után román kőolajat szállított a fasiszta Olaszországnak. Az üzlet olyannyira jól ment neki, hogy már 1948-ban megalapíthatta a Nyugat-Európában palackozott propánbutángázt forgalmazó Butan Gas társaságot. Szülőhazájába nem térhetett vissza 1948 után, mert már huszonéves korában megfertőzték a legionárius-vasgárdista eszmék, ezért a  román kommunista hatalom számára nemkívánatos személlyé vált. A milliárdos végül mégis "rehabilitálta" magát a kommunista hatalom szemében, ugyanis Nicolae Ceausescu diktátornak a román nemzeti ideológia és gyakorlat dolgában valóságos belső titkos tanácsadója volt.

A román lapok szerint Dragan a sokak által amatőrnek tekintett történészi munkásságával nyerte el Ceausescu bizalmát. Ő alkotta meg ugyanis azt a tézist, miszerint a trákok nem csak a dákoknak, hanem a rómaiaknak is az őseik voltak, és ebből következtetett a román nemzet meglehetősen vitatott "több évezredes" múltjára.

Dragan üzlete a rendszerváltás után töretlenül ívelt fölfelé. Három évig Románia leggazdagabb embereként tartották számon 1,6 milliárd dollárra becsült vagyonával.

Schütz István a dákoromán elméletről, a sovinizmus narkotikumáról és az eredetmítoszok békáiról

Schütz István Balkán-kutató, a "Fehér foltok a Balkánon" című mű szerzőjének véleménye szerint a Román Kommunista Pártban eszelték ki, hogy Erdély volt a harmadik román fejedelemség, amelyet a XVII. században Vitéz Mihály egyesített – néhány napra – Moldvával és Havaselvével. Tudni való, hogy nem Ceausescu kezdte a román kommunista nacionalizmust, hanem Gheorghiu-Dej. A dákoromán elmélettel kapcsolatban végzett kutatásait az alábbiakban összegezte: "A dákoromán kontinuitáselmélet ókortudományi probléma, nem a nagyközönségre tartozik. Ennek ellenére nemzedékek hosszú sora nőtt föl Romániában a római eredet tudatában. Meg voltak, vannak győződve arról, hogy az első román akkor született, amikor egy nagytermészetű római légiós elcsábított egy dák fruskát.  (...) A kultúrfölény elmélete – hogy a másik nemzet ilyen bocskoros, meg olyan hazátlan – csak akkor szűnik meg, ha megismerjük a másik nép alkotta értékeket is. Nicolae Iorga kevéssé ismert húszas évekbeli írásában azt ecseteli, hogy a nacionalizmus nem az emberrel születik – a pópa meg a tanító neveli bele. Természetesen külön kell választani az egészséges hazaszeretetet a soviniszta narkotikumtól. Most nyomorgunk huszonöt wattos villanykörte fényében, tíz fok van a lakásban, de nagy géniusz a vezérünk, aki hatalmasabb birodalmat hoz létre, mint annak idején a dicső Róma-verő Burebista dák király. "

Pedofil volt a dákoromán elmélet népszerűsítője?

Akár el is sikkadhatott volna a 2002. decemberében Romániában pedofíliáért elítélt amerikai történész, Kurt Treptow ügye, ha a hírszerző szolgálat egykori igazgatója és az elnöki szolgálat mostani vezetője nem veszi hevesen védelmébe – adta hírül az Evenimentul Zilei. A férfit, aki a dákoromán elméletet erősítő könyvet írt Erdélyről, hírbe hozták azzal is, hogy a SIE, a CIA és a KGB ügynöke.

Források: index.hu, wikipédia, Magyar Nemzet, Felvidék ma, Kiszely István: A Magyarok honfoglalása, 168 óra, múlt-kor

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés