Arany J�nosnak, „Bihar halhatatlan sz�l�ttj�nek” eml�k�re rendeznek k�lt�versenyt a „hontalann� v�lt bihariak” a V�gsz�nh�zban, amir�l a Pesti H�rlap november 28-�n besz�mol. Nyit�besz�d�ben Herczeg Ferenc kifejti: „A magyars�g ma is kez�ben tartja a maga sors�t �s rajta fordul meg, hogy dics�s�gesen felt�madjon s�rj�b�l, mint felt�madott m�r annyi m�s eltemetett �s halottnak hitt nemzet. A felt�mad�s �tja az �jj�sz�let�s. Ennek el�k�sz�t�s�ben r�szt kell vennie az eg�sz nemzetnek, minden f�rfinak �s n�nek, aki m�lt�v� akarja mag�t tenni a magyar n�vre. Meg kell sz�nnie a p�rtoskod�s �si �tk�nak. K�l�n�s �s tragikus k�r�lm�ny, hogy a mi nagyesz� �s nagysz�v� magyar n�p�nk nem tudja azt, ami az utols� balk�ni s�pred�knek is velesz�letett adom�nya: kit kell szeretnie �s kit gy�l�lnie.”

A Friss Ujs�g 28-�n meg�rja, hogy az elszak�tott orsz�gr�szek szobrai a Szabads�g t�ren m�r megtekinthet�ek. „A keleti orsz�gr�szt �br�zol� szoborm�vet P�sztor J�nos k�sz�tette �s a szobor Csaba vez�rt �br�zolja, amint a kopj�hoz l�ncolt Erd�ly bilincseit sz�tt�ri. Nyugat szobra Sidl� Ferenc alkot�sa �s h� kifejez�je annak a f�jdalomnak, amelyet Nyugat-Magyarorsz�g �rez Szent Istv�n koron�j�t�l val� elszak�t�sa miatt. �szak szobr�t Strobl Alajos mint�zta �s a keresztre fesz�tett Hung�ri�t �br�zolja a dacos elsz�nts�ggal mell� h�z�d� t�t fi�val �s a felvid�ki kuruc harcossal. A d�li r�szek szobra Szentgy�rgyi Istv�n m�term�b�l ker�lt ki �s azt �br�zolja, amint a b�zak�v�k k�z�tt dacosan �ll� sv�b le�ny h�s�gesen simul a m�g�tte �ll� magyarhoz.”

A Magyarorsz�g arr�l ad h�rt 24-�n, hogy „Megsz�ntetik Erd�lyben a r�gi magyar v�rmegy�ket”. A rom�nok politikai k�rzeteket csin�ltak, „�gy �ll�tv�n ezeket �ssze, hogy minden politikai ker�letben lehet�leg ol�hok legyenek t�bbs�gben. Igen term�szetes, hogy ily m�don a leglehetetlenebb alakul�sok j�ttek l�tre, f�ldrajzilag egy�ltal�n �ssze nem f�gg� ter�leteket kapcsoltak egy-egy ker�letbe.”

A Budapesti H�rlap k�zli 24-�n: „A b�csi kommunista sajt� nemr�g vil�gg� k�rt�lte, hogy a Nagyv�radon hal�lra �t�lt Cs�csi Nagy Imre husz�rezredes fiai, hogy bossz�t �lljanak �desapjuk el�t�l�s��rt, a Margit k�r�ti fogh�z el�tt t�bbedmagukkal megt�madtak egy Mor�r Teofil nev� budapesti rom�n orvostanhallgat�t, akit embertelen�l megk�noztak, s v�g�l holttest�t a Dun�ba dobt�k. […] az eg�sz h�r szemenszedett koholm�ny, mert ez az orvostanhallgat� ma is a legnagyobb nyugalomban �l Budapesten”. Kider�l: „Sz�z n�pgy�l�st akarnak rendezni az ol�h politikusok Erd�lyben �s Ol�horsz�gban a magyars�g ellen. Az els� ilyen nagyar�ny� n�pgy�l�st Bukarestben tartott�k a m�lt vas�rnap […] Francu Amos, az els� erd�lyi rom�ntan�cs volt eln�ke […] a k�vetkez�ket mondta: […] A mostani meg az eddig elszenvedett b�ntalmakkal szemben t�szul kell venni a ter�let�nk�n �l� magyar p�sp�k�ket, m�gn�sokat �s �riembereket.

Ivanitescu, az ol�h k�pvisel�h�z aleln�ke arra k�rte a t�meget, ne t�rje a magyarok inzultus�t �s fegyverrel szerezzen �rv�nyt annak, hogy a Dnyesztert�l a Tisz�ig minden a rom�nok� legyen.”

Az Ujs�g 27-�n arr�l tud�s�t: „A pr�gai egyetem cseh di�ks�ga k�t h�ttel ezel�tt memorandumot int�zett a k�zoktat�s�gyi miniszterhez, amelyben k�vetelte, hogy t�vol�ts�k el a pr�gai egyetemr�l a magyar hallgat�kat […] a di�kok tegnap n�pes gy�l�st tartottak �s elhat�rozt�k, hogy a magyar hallgat�kat m�g er�szakkal is t�vol tartj�k az el�ad�sokt�l, s meg is tettek minden int�zked�st, hogy a magyar hallgat�knak az egyetemre val� bel�p�s�t lehetetlenn� tegy�k.”

A Magyarorsz�g „Este t�z �ra” c�m� 23-i vez�rcikke az orsz�g gazdas�gi mozg�ster�re vil�g�t r�. „Budapestnek m�r r�gen megsz�nt az �jszakai �lete, most megsz�nik az esti �lete is. Este t�z �rakor becsuknak minden nyilv�nos helyis�get, csak a vend�gl�k �s korcsm�k maradnak nyitva. Rideg, bar�ts�gtalan, kihalt lesz az utca, r�borul a v�rosra az a rettenetes csend, az a megmerevedett nyugalom, amely sokkal ink�bb hasonlatos – egy vil�gv�rosban – a temet� csendj�hez, mint a kisv�rosok pr�d szolids�g�hoz. Kev�s a sz�n, takar�koskodni kell vele – �rtj�k.”

A k�zhangulatot t�kr�zik Kr�dy Gyul�nak a Magyarorsz�gban 28-�n publik�lt sorai.

„A megcsonk�tott Magyarorsz�gon csonka lett m�g az esztend� is; imm�r �vek �ta nem tudunk a kalend�riomi �r�m�kr�l, boldog ny�rr�l, k�v�r �szr�l; vid�mkod�, pirosarc� t�lr�l; csak a szenved�sek �s szeg�nys�gek szaporodnak patk�ny-b�s�ggel, amint egy-egy lap fordul a napt�rban; �s a r�gi, furcsa apr�s�gokkal, kicsiny, sokszoros �r�m�kkel, kedv- �s �tv�gyv�ltoz�sokkal, �-emberek �ltal el��rt teend�kkel, im�ds�gokkal, n�vnapokkal teli kalend�riom hasonlatos lett egy olyan k�nyvh�z, amelyet a ford�t� vagy �tdolgoz� keze megr�vid�tett, hogy papirost �s munk�t takar�tson, a vid�m r�szleteket kifelejtette, kihagyogatta, csak a szomor�s�g, b�nat leveleit vette h�en…”

MN

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.