Az 1918. okt�ber 31-�n hatalomra ker�lt K�rolyi Mih�ly �s politikust�rsai nem tudhatt�k, hogy az antant nagyhatalmai m�r valamikor 1917 folyam�n eld�nt�tt�k, gy�zelm�k eset�n felsz�molj�k az Osztr�k–Magyar Monarchi�t. �gy v�lt�k, a dualista �llam ekkorra m�r szinte a N�met Birodalom vazallus�v� v�lt, ez�rt a tov�bbiakban nem fogja tudni bet�lteni az addigi eur�pai kiegyens�lyoz� szerep�t, amit kor�bban, �s amelynek c�lja az volt, hogy a dualista birodalom az oroszok nyugati �s a n�metek keleti terjeszked�s�nek is hat�konyan szabjon g�tat.

A Monarchia hely�n keletkez� hatalmi �rt P�rizsban �jonnan l�trej�v� kis nemzet�llamokkal – f�k�nt a Magyarorsz�g ter�leteib�l feler�s�tett kisantant orsz�gokkal – k�v�nt�k bet�lteni. Itt �rtunk err�l b�vebben a Trianon: ez�rt „kellett” Magyarorsz�got feldarabolni c�m� cikk�nkben.

A K�rolyi-korm�ny belpolitik�j�ban a hazai nemzetis�gekkel t�rt�n� k�ts�gbeesett megegyez�sben, k�lpolitik�j�ban pedig a pacifizmust�l rem�lt p�rizsi j�indulatban b�zott. V�grehajtotta az egyre nagyobb ter�letek ki�r�t�s�re vonatkoz� antant parancsokat, elfogadta a szomsz�d �llami hader�k el�renyomul�s�t, hiszen mindezt sok�ig �tmeneti �llapotnak tekintette, a v�gleges rendelkez�seket ugyanis – K�rolyi �s m�sok is �gy v�lt�k – majd a b�kekonferenci�n hoznak. A kabinet els� sz�m� politikai c�lja volt �nmag�t, s�t az �n�ll� Magyarorsz�g l�t�t elismertetni a gy�ztesekkel.

Pr�b�lt�k haz�nkat elt�vol�tani a vesztes oldalr�l, ez�rt �gy �rveltek, hogy Magyarorsz�g kil�pett a Monarchi�b�l – ak�rcsak a csehek –, �s �gy az �j, f�ggetlen �llamon �s annak a szerint�k n�pakarat v�lasztotta korm�ny�n nem k�rhet� sz�mon a dualista monarchia h�bor�s felel�ss�ge. �gy harcoltunk a rom�nok �s Trianon ellen – nem igaz, hogy meg sem pr�b�ltuk c�m� cikk�nkben �rtunk err�l r�szletesebben.

Ebbe a vonalvezet�sbe illik J�szi Oszk�rnak, a nemzetis�gi �gyekkel megb�zott t�rca n�lk�li miniszternek a k�ts�gbeesett pr�b�lkoz�sa, hogy az orsz�g f�der�lis �talak�t�s�nak terv�vel leszerelje a nemzetis�gi vezet�ket. Trianon100 cikksorozatunk jelen r�sz�ben err�l az „utols� szalmasz�lr�l”, �s a birodalom kor�bbi �talak�t�si k�s�rleteir�l k�rdezt�k B�d�k Gergely t�rt�n�szt, a Clio Int�zet t�rs-�gyvezet�j�t. Sz�t ejt�nk arr�l is, elk�pzelhet� volt-e olyan kisebbs�gi politika, amely biztos�thatta volna a t�rt�nelmi Magyarorsz�g hat�rainak megmarad�s�t.

50 koncepci� sz�letett

A XIX. sz�zad a nemzeti �bred�s, a j� �rtelemben vett nacionalizmus kora volt, a magyar nyelv, kult�ra, tudom�ny, k�z�let �s t�rsadalom is ekkor l�pett �t v�g�rv�nyesen az �jkorba, Eur�pa-szerte kialakult a mai �rtelemben vett modern nemzet fogalma. A soknemzetis�g� Habsburg Birodalom viszont �pp ez�rt tal�lta szembe mag�t komoly probl�m�val.

A XIX. sz�zad k�zep�n a mintegy 40 milli�s lakoss�g h�t vall�si csoportra �s 12 nemzetis�gre oszlott, �s egyik sem alkotott d�nt� t�bbs�get. S�t, a legnagyobb sz�m�, a n�met etnikum 7,5 milli� f�vel is csak a birodalom lakoss�g�nak alig 20 sz�zal�k�t tette ki

– mondja B�d�k Gergely a 24.hu-nak.

�get� k�rd�ss� v�lt, hogy mi lehet az a korm�nyzati strukt�ra, amely a legt�bb nemzetis�gnek legal�bb valamelyest megfelelne. 1918-ig legal�bb 50 koncepci� sz�letett, mindegyik valamif�le ter�leti, f�der�lis �talak�t�ssal sz�molt.

Wessel�nyi �llamsz�vets�ge

Magyar r�szr�l a „nemzetis�gi k�rd�s” a p�nszl�v gondolat ellen�ben mer�lt fel el�sz�r: a hazai gondolkod�k re�lis vesz�lynek �rz�kelt�k Oroszorsz�g �s a Habsburg Birodalom szl�v n�peinek k�zeled�s�t. Wessel�nyi Mikl�s 1843-ban kiadott Sz�zat a magyar �s a szl�v nemzetis�g �gy�ben c�m� munk�ja a birodalom �llamsz�vets�gg� alak�t�s�t („�lladalmi” sz�vets�gg� – ahogy � fogalmazott) javasolta a hazai szl�vs�g �s az oroszok elv�laszt�s�nak lehets�ges eszk�zek�nt.

A koncepci� l�nyege az volt, hogy a „helyes �s jogos” szl�v ig�nyeket elismerve olyan min�s�gi v�ltoz�st lehetne el�rni, ami v�get vetne a p�nszl�v eszme, �s ezzel az orosz befoly�s hazai nemk�v�natos terjed�s�nek. Ennek �rdek�ben Wessel�nyi n�gy r�szb�l �ll� �llamsz�vets�get k�pzelt el, t�bb�-kev�sb� etnikai alapon. A n�met nyelv� �s szlov�n ter�letek; Cseh-, Morvaorsz�g �s Gal�cia; olasz Lombardia �s Isztria, illetve a Magyar Kir�lys�g.

A cseh, lengyel, olasz, n�met �s magyar lett volna a n�gy „�llamalkot�” nemzet, a horv�tok �s szlov�nek k�l�nleges jog�ll�st kaptak volna, m�g p�ld�ul a rom�nokkal, szerbekkel, szlov�kokkal egy�ltal�n nem sz�molt.

�rdemes m�g megeml�teni a sz�zad k�zep�re megjelent �gynevezett ausztroszl�vizmust, amely a szl�vok egyenjog�s�t�s�val k�pzelte el a birodalom j�v�j�t, a kis n�pek �sszefog�s�t s�rgette – a birodalom �llami keretein bel�l – a p�ngerm�n �s p�nszl�v fenyeget�s ellen�ben. Egy m�sik elgondol�s, az ill�rizmus viszont m�r egy �n�ll� �llam �rdek�ben elszak�totta volna a d�lszl�v elemeket.

Dunai Sz�vets�g

A nemzetis�gi mozgalmak jelentette probl�m�t teh�t sokan �s t�bb�-kev�sb� helyesen ismert�k fel, de a gyakorlati megold�sig nem siker�lt eljutni, s�t az 1848–49-es magyar forradalom �s szabads�gharc visszal�p�st is jelentett, mert a „renitens” magyarok miatt B�cs minden addigi koncepci�t les�p�rt az asztalr�l. A szabads�gharc alatt a magyarok is komoly pofonokat kaptak, amikor a cs�sz�ri korm�nyzat sikerrel �ll�totta a maga oldal�ra a hazai nemzetis�gek egy jelent�s r�sz�t.

Kossuth Lajos – ha m�r t�l k�s�n is, de – levonta a k�vetkeztet�seket, 1851-ben tervekkel �llt el�. Az �gynevezett k�tahyai alkotm�nyban a dunai n�pek konf�der�ci�j�t javasolta, amely egy �llamsz�vets�gben kezelte volna a Duna-t�ji n�pek k�z�tti nemzeti fesz�lts�geket. Az 1862-es „Dunai Sz�vets�g” tervezetben Magyarorsz�got, Szerbi�t, Horv�torsz�got �s a rom�n fejedelems�geket egyes�tette volna egy 30 milli� lakos� �llamalakulatban, amely m�r-m�r nagyhatalomk�nt oltalmat ny�jthatott volna a t�rs�g v�dtelen kis n�peinek.

A k�z�s k�lpolitika, had�gy �s p�nz�gy mellett a f�v�rost id�r�l id�re mindig m�s tag�llam adta volna. Magyarorsz�gon az ezer�ves hat�rok meg�rz�se mellett minden megye �s k�zs�g maga v�laszthatta volna meg, milyen nyelvet szeretne haszn�lni, Erd�ly lak�i pedig n�pszavaz�ssal d�nthettek volna, hogy hivatalosan melyik tag�llamhoz szeretn�nek tartozni, vagy esetleg az �n�ll�s�got v�lasztj�k.

Sajnos, hogy az ilyen nagyvonal�, megenged� koncepci�k rendre akkor jelentek meg Magyarorsz�gon, amikor megval�s�t�sukra m�r csak minim�lis vagy szemernyi es�ly sem volt

– jegyzi meg a t�rt�n�sz. Hozz�teszi: Kossuth Duna-menti konf�der�ci�ja 1848–49-ben tal�n m�g kih�zhatta volna a full�nkot, de �gy m�r csak akkor �g�rt nagyot, amikor nem lehetett volna betartani.

Meg�rizhett�k volna az orsz�got?

A kiegyez�s, a dualizmus l�trej�tte magyar szempontb�l val�di sikert�rt�net volt, de az osztr�k-magyar kompromisszum m�g mindig nem oldotta meg a soknemzetis�g� birodalom probl�m�it. Az 1910-es n�psz�ml�l�s szerint a n�metek az �sszlakoss�g 24, a magyarok 20 sz�zal�k�t adt�k, a marad�k 56 sz�zal�k politikai jogai minim�lisak maradtak. Cseh r�szr�l ezt k�vet�en mer�lt fel er�teljesen a trializmus gondolata, amelyben Csehorsz�g is igazi t�rsnemzett� v�lna: Ferenc J�zsef nem z�rk�zott el az „�tlett�l”, �m a magyar elit er�sen ellenezte.

Esetleg ha l�trej�n az Osztr�k–Magyar–Cseh Monarchia, �s a csehek is „hivatalos vesztesk�nt” v�gzik az els� vil�gh�bor�t, tal�n, de csak tal�n a h�bor� ut�ni r�galomhadj�rat sem lett volna ennyire durva. Nem csak Ausztri�t �s Magyarorsz�got ki�ltj�k ki f�b�n�snek, �s ak�r az ostor sem csattan ekkor�t Trianonban sem. Term�szetesen nem tudhatjuk, „mi lett volna, ha”, �m ezen a ponton mindenk�ppen B�d�k Gergelynek kell szegezn�nk a k�rd�st: vajon egy id�ben megkezdett f�der�lis �talak�t�ssal, a nemzetis�geknek mindenben kedvez� politik�val meg lehetett-e volna akad�lyozni a t�rt�nelmi Magyarorsz�g sz�thull�s�t?

A v�lasz term�szetesen csak hipot�zisekre �p�lhet, tudom�nyosan nem t�maszthat� al�, de a v�lasz: t�bbsz�r�sen nem. Egyr�szt Magyarorsz�g 1867-ig (de l�nyeg�ben 1918-ig) sem volt abban a helyzetben, hogy ak�r csak saj�t bel�gyeit is teljesen szuver�n m�don ir�ny�thatta volna, amikor pedig igen, gyakorlatilag minden elk�sett. A XIX. sz�zad m�sodik fel�ben l�trej�tt a f�ggetlen Szerbia �s Rom�nia, a XX. sz�zad k�zeledt�vel pedig �ltal�ban is minden nemzetis�gi t�rekv�s egyre agressz�vabb, er�szakosabb lett.

A szakember �gy v�li, a Szent Istv�n-i hat�rok sem a gy�ztes, sem a vesztes h�bor�t nem �lhett�k volna t�l. Ha viszont nincs a vil�g�g�s, az �llamhatalom a nemzetis�gi k�rd�st �nmag�ban lehets�ges, hogy kezelni tudta volna: a megel�z� �vtizedekben j�csk�n megn�tt a magukat magyarnak vall�k ar�nya, az 1910-es n�psz�ml�l�skor m�r 54 sz�zal�k volt – a kultur�lis �s politikai �n�ll�s�got �lvez� Horv�torsz�got nem sz�molva.

Ha a tendencia folytat�dik, �s van arra id�, hogy 20–30 vagy 40 �v m�lva el��lljon egy k�tharmados magyar t�bbs�g, a politikai elit is feltehet�en nyugodtabban, magabiztosabban �llt volna a k�rd�shez, �s nagyvonal�bb gesztusokkal is tudott volna �lni – Magyarorsz�g pedig tal�n �nmag�t�l is �talakul. Ism�t hangs�lyozzuk: mindez nem t�bb felt�telez�sn�l, a „mi lett volna, ha” k�rd�sre vonatkoz� gondolatk�s�rletn�l.

Visszat�rve eredeti t�m�nkhoz, a nagy h�bor� fordul�pontot hozott, az elh�z�d� k�zdelem a nemzetis�gi t�rekv�sek kataliz�torak�nt m�k�d�tt, a kisebbs�gek re�lis es�lyt l�ttak a Monarchia sz�tbont�s�ra. Az antant vezet�se valamikor 1917 folyam�n d�nt�tte el, hogy a h�bor� ut�n az Osztr�k–Magyar Monarchi�t nemzet�llamokra „cser�li” a cikk�nk elej�n le�rt okb�l. Az ut�bb 3,3 milli�, idegen orsz�g fennhat�s�ga al� ker�lt magyart, a Rom�ni�ban megjelen� t�bb milli�s kisebbs�geket, illetve az �nmag�ban is heterog�n Csehszlov�ki�t �s Szerb-Horv�t-Szlov�n Kir�lys�got tekintve elmondhatjuk: ez a terv nem siker�lt.

Nagyhatalmi akarat n�lk�l, egyed�l a nemzeti t�rekv�sek 1918–19-ben nem tudt�k volna megbontani a dualista �llam egys�g�t, �m hatalmas el�nnyel indultak. Emigr�ns korm�nyok m�k�dtek Londonban, P�rizsban nagyon komoly propagandatev�kenys�get kifejtve. A h�bor� v�g�re, mondhatni, birtokon bel�lre ker�ltek, �ket meghallgatt�k az 1919 janu�rj�ban kezd�d� b�kekonferenci�n, �s m�s inform�lis csatorn�kon is k�pesek voltak befoly�solni a d�ntn�k�ket, a vesztes feleket – �gy az osztr�kokat �s a magyarokat pedig meg sem h�vt�k P�rizsba.

Duna-menti Egyes�lt �llamok

Az utols� „�talak�t�si k�s�rlet” J�szi Oszk�r nev�hez f�z�dik. A jog�sz v�gzetts�g� liber�lis, rendszerkritikus szerkeszt�, �js�g�r�, a Huszadik Sz�zad foly�irat egyik alap�t�ja, az 1914-ben megalakult Polg�ri Radik�lis P�rt eln�ke volt. A K�rolyi-korm�nyban t�rca n�lk�li miniszterk�nt vitte a kisebbs�gi �gyeket, ami el�g h�l�tlan szerep volt: t�rgyal�sai �s meggy�z�si k�s�rletei az elszakadni k�v�n� kisebbs�gi vezet�kkel igazi mission impossible-t jelentett.

A Monarchia j�v�je c�mmel k�nyvben foglalta �ssze elk�pzel�seit a „kelet-eur�pai Sv�jcr�l”, ami alatt az osztr�k-magyar �llam f�der�lis �talak�t�s�t �rtette. �gy v�lte, ezzel a birodalom �tmenthet�, �s mint jelent�s, �n�ll� kultur�lis-gazdas�gi r�gi�, sikerrel �llhat ellen mind a n�met, mind az orosz befoly�snak.

�t �llamegys�get k�pzelt el a Monarcia felv�lt�s�ra, ami osztr�kokat, magyarokat, cseheket, lengyeleket �s d�lszl�vokat t�m�r�tett volna azonos jogok �s auton�mia alapj�n – ez lett volna a Duna-menti Egyes�lt �llamok. J�szi a rom�ns�ggal nem sz�molt, Erd�lyt magyar fennhat�s�g alatt tartotta volna, �m egy�b esetekben a t�rt�nelmi magyar hat�rokat al�rendelte volna a nemzetis�gi megoszl�snak.

A t�rt�n�sz �rt�kel�se szerint 1918 v�g�n, a h�bor�t k�vet�en a Monarchia fenntart�s�val, auton�mi�k l�trehoz�s�val el��llni komoly naivit�sra utal, megval�s�t�s�nak a minim�lisn�l is kevesebb es�lye volt.

A csehek m�r r�g Csehszlov�ki�ban gondolkodtak, a francia-szerb hader� P�cs f�l�tt j�rt, a rom�nokat meg az foglalkoztatta, hogyan tudn�nak m�g t�bb magyar ter�letet megsz�llni Erd�lyben �s a Partiumban, s�t, m�g j�csk�n a demark�ci�s vonalakon t�l is t�l. J�szit a nemzeti tan�csok meghallgatt�k, de m�r annyira nyeregben �rezt�k magukat, hogy gyakorlatilag �rdemi v�lasz n�lk�l haza is k�ldt�k.

Bihari D�niel, 24.hu

S�g� 1 hozz�sz�l�s

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.

1

2023.03.31. 10:40 Tomi Nem kellett volna semmilyen f�der�ci�v� meg hasonl�kk� z�lleszteni haz�nkat, hanem elsz�ntan �s lelkiismeretesen harcolni annak ter�leti egys�g��rt, �s a megsz�ll� hadseregek kiver�s�vel p�rhuzamban a hozz�nk nem loj�lis nemzetis�geket is ki�zni az orsz�gb�l. Mint ahogy tett�k a t�r�k�k is Kem�l Atat�rk vezet�s�vel. Ezt a honv�d� h�bor�t g�ncsolta el a K�rolyi-Kun p�ros 1918-1919 folyam�n �s alapozta meg az orsz�g �s a nemzet trag�di�j�t.