A hazai zenem�v�szet �s Trianon metszete h�rom alkot� m�v�szet�ben mutathat� ki a leger�sebben: �k Bart�k B�la, Kod�ly Zolt�n �s Dohn�nyi Ern�. Mindh�rman akt�v �s m�r eur�pai szinten elismert k�pvisel�i voltak a magyar zenem�v�szetnek a b�kedikt�tumot megel�z� �vekben �s azt k�vet�en is, �s egym�shoz is volt k�z�k: k�z�sen dolgoztak a zene�let �s a zeneakad�miai oktat�s �talak�t�s�n. R�ad�sul szem�ly�kben h�rom olyan alkot�r�l van sz�, akiket szem�lyesen is �rintett a trianoni d�nt�s, mert ezer sz�llal k�t�dtek az elcsatolt ter�letekhez.

Dohn�nyi Pozsonyban sz�letett �s n�tt fel, Bart�k az erd�lyi Nagyszentmikl�son sz�letett, de szint�n Pozsonyban t�lt�tte gyermekkora jelent�s r�sz�t, Kod�ly pedig Gal�nt�n �s Nagyszombatban gyermekeskedett. 1920 ut�n Bart�k �desanyja csehszlov�k �llampolg�r lett, Dohn�nyi �s Kod�ly csal�dja pedig �ttelep�lt Magyarorsz�gra

– mes�li Dalos Anna az alkot�kr�l, akik azt�n t�bb m�ben is feldolgozt�k a b�kedikt�tum hat�sait. Az azonban, hogy milyen szeml�letben, milyen �rzelmi h�tt�rb�l sz�lettek ezek a m�vek, k�l�nb�zik a h�rom alkot�n�l.

Dohn�nyi eset�ben p�ld�ul A vajda tornya c�m� oper�t (1915–1922) m�r a kort�rsak is irredenta m�k�nt jellemezt�k – sz�kely t�rt�nelmi t�rgy� a librett�, a K�m�ves Kelemen-ballada �tdolgoz�sa. De a Ruralia Hungarica c�m� zenekari m� (1923–1924) is Dohn�nyi nemzeti �rdekl�d�s�t reprezent�lja: ebben olyan magyar n�pdalokat dolgoz fel, amelyek a Bart�k �s Kod�ly k�zreadta Erd�lyi magyars�g. N�pdalok c�m� k�tetben jelentek meg nem sokkal kor�bban, 1923-ban.

Dalos kiemeli, hogy m�r a Dohn�nyit megihlet� gy�jtem�ny is a Trianon-trauma tipikus term�ke: Bart�k �s Kod�ly sz�m�ra egy�rtelm� volt, hogy egy ilyen kiadv�nyban – ami els� k�z�s tudom�nyos n�pdalk�zread�suk volt – bemutass�k Erd�ly gazdag magyar n�pzen�j�t. Mindk�t zeneszerz� hangs�lyozta �r�saiban – k�l�n�sk�ppen azokban, amelyek angol, francia, olasz vagy n�met nyelvter�leten jelentek meg – azt is, hogy az ut�dorsz�gokban sz�tsz�rt magyars�g kultur�lis egys�g, �s hogy az egykori Nagy-Magyarorsz�g ter�lete kultur�lis �s f�ldrajzi �rtelemben nem feldarabolhat�.

Kod�ly sz�m�ra k�l�n�sk�ppen fontos volt a magyars�g kultur�lis egys�ge: a h�szas �vek m�sodik fel�t�l kezdve kompon�lt reprezentat�v m�vei – Marossz�ki t�ncok (1927–1930), Gal�ntai t�ncok (1933) – az �j orsz�ghat�rokon k�v�li ter�letekre utalnak, a H�ry J�nos dalj�t�kban (1924–1926) csupa olyan n�pdalt dolgoz fel, amely az �j hat�rokon k�v�l �s bel�l egyar�nt megtal�lhat� �s a Sz�kely fon� (1932) sem v�letlen�l j�tsz�dik Sz�kelyf�ld�n. E sz�npadi m� szoros kapcsolatban �ll a Magyar n�pzene-sorozattal, Kod�ly zongorak�s�retes n�pdalfeldolgoz�saival, melyen 1917-t�l dolgozott eg�szen a hatvanas �vekig, melyben �sszefoglalja a magyar n�pzene eml�keit

– emeli ki a zenet�rt�n�sz. Kod�ly teh�t ekkort�jt keletkezett m�veiben a magyar n�pi kult�ra �rt�keire k�v�nta felh�vni a figyelmet, s�t, tulajdonk�ppen a zenepedag�gia ir�nti �rdekl�d�se is abb�l a meggy�z�d�sb�l bontakozott ki, hogy az �j, megcsonk�tott Magyarorsz�gon �l� gyermekeknek meg kell ismerni�k a magyar n�pzen�t annak �rdek�ben, hogy fenn lehessen tartani a sz�mos orsz�gba sz�tsz�r�dott magyars�g lelki �s kultur�lis egys�g�t. A n�pi kult�ra tartalmainak n�pszer�s�t�se, illetve a zenei nevel�s fel� fordul�s mellett ugyanakkor ne felejts�k el, hogy Kod�lynak teljesen egy�rtelm�en a trianoni vesztes�geket feldolgoz� zenem�ve is sz�letett: a Psalmus Hungaricus 1923-b�l, amely, ahogy a zenet�rt�n�sz fogalmaz, „m�r a kort�rsak szem�ben is az igaztalanul megv�dolt, ellens�gekt�l k�r�lvett magyars�g megnyilatkoz�sa volt”.

Dalos Anna e mellett fontosnak tartja azt is megjegyezni, hogy Trianont k�vet�en sem Kod�ly, sem pedig Bart�k nem gy�jt�tt t�bb� n�pzen�t az �j orsz�ghat�rokon t�l – mik�zben els� gy�jt�seiknek �pp ezek a ter�letek – Erd�ly, Felvid�k – voltak a c�lpontjai, mivel ezek �rizt�k meg a leg�rt�kesebb �s legarchaikusabb n�pi kult�r�t. Bart�k �pp ez�rt Trianont k�vet�en az addigra jelent�s m�ret�v� b�v�lt n�pzenei gy�jtem�ny rendez�se fel� fordult. Ekkor jelentek meg n�pzenei k�zread�sai is: � kor�bban nemcsak magyar, hanem szomsz�dn�pi n�pzen�t is gy�jt�tt, rom�n �s szlov�k gy�jt�sei is igen jelent�sek. �pp a r�gi Magyarorsz�g kultur�lis egys�g�nek koncepci�j�b�l fakadt, hogy Bart�k szembefordult mindenf�le nacionalizmussal: hangs�lyozta, hogy az egykori Magyarorsz�gon �l� n�pek – � term�szetesen a paraszts�gra gondolt – a legnagyobb harm�ni�ban m�k�dtek egy�tt. Komoly t�mad�sok c�lt�bl�j�v� is lett n�zetei miatt, p�ld�ul rom�nbar�tnak titul�lt�k Magyarorsz�gon, mert nem volt hajland� a magyar nacionalizmus �s kultur�lis fels�bbrend�s�g eszm�je fel�l k�zel�teni a rom�n �s a szlov�k n�pzen�hez.

Bart�k ekkor keletkezett m�veiben szembefordult a nacionalista-irredenta megnyilatkoz�sokkal: nemcsak magyar, de rom�n �s szlov�k n�pzen�t is feldolgozott kompoz�ci�iban, �gy p�ld�ul az 1923-as T�ncszvitben, amelyet ez�rt �gy szoktunk jellemezni, mint olyan m�vet, amely a n�pek testv�ris�g�t hivatott reprezent�lni. Bart�k eredeti elk�pzel�se szerint a rom�n kolind�ra �p�l� Cantata profana (1930) egy h�romr�szes m� els� darabja lett volna, a m�sik k�t kompoz�ci�ban magyar, illetve szlov�k n�pi sz�veget dolgozott volna fel. Bart�k egy�bk�nt egy�ltal�n nem tudott azonosulni a Horthy-korszak politik�j�val. �gy nem csup�n a Trianon-trauma, de az �j rezsimmel val� el�gedetlens�ge �s keser�s�ge is egyre ink�bb arra �szt�n�zte, hogy a nyugat fel� forduljon. Igen gyorsan a modern zene egyik legjelent�sebb eur�pai reprezent�ns�v� is v�lt, de az egykori Magyarorsz�g magyar, rom�n �s szlov�k n�pzen�je �lete v�g�ig kiindul�pontja maradt m�v�szet�nek.

Dalos Anna arra is felh�vta a figyelmet, hogy egy kev�sb� ismert vonulata a magyar zeneszerz�s-t�rt�netnek szint�n szorosan kapcsol�dik Trianonhoz: a b�keszerz�d�st k�vet�en nagy sz�mban sz�lettek olyan k�rusm�vek, amelyek olyan sz�vegeket dolgoztak fel, mint p�ld�ul Papp-V�ry Elem�rn� Magyar hiszekegyje – ennek egyik legismertebb �s legt�bbet el�adott feldolgoz�sa Dohn�nyi kompoz�ci�ja 1922-b�l. Dohn�nyi egy�bk�nt 1923-as �nnepi nyit�ny�ba is be�p�tette e m�ve dallam�t, a Sz�zat �s a Himnusz mellett.

Sz�mos k�rusm� sz�letett azonban p�ld�ul a „Nem, nem, soha” sz�vegre is. 1920–1921 t�j�n t�bb irredenta dalp�ly�zatot is hirdettek. A k�l�nb�z� k�rusegyes�letek eg�szen 1944-ig rendszeresen sz�laltattak meg ilyen kompoz�ci�kat hangversenyeiken. Irredenta sz�veg� dallamok sokas�ga jelent meg az iskolai �nektank�nyvekben is. Ezekt�l egy�bk�nt Kod�ly meglehet�sen �lesen elhat�rol�dott, mert � �gy gondolta, nem az irredenta n�t�k, hanem a magyar n�pdal ismerete teszi magyarr� a fiatals�got. V�g�l azt�n a magyar n�pzene ifj�s�gi k�r�kben val� elterjed�s�ben az 1920 ut�n igen akt�vv� v�l� cserk�szmozgalom j�tszott jelent�s szerepet.

Bodn�r Judit Lola, 24.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.