1914. j�lius 28-t�l 1918. november 11-ig tartott a t�bb mint 10 milli� �ldozatot k�vetel� els� vil�gh�bor�. A nagy gyarmatbirodalommal rendelkez� – Franciaorsz�g, Oroszorsz�g, Nagy Britannia – orsz�gok �lltak szemben N�metorsz�ggal �s az Osztr�k–Magyar Monarchi�val.

A h�bor� 1914-t�l a 1916-os �v v�g�ig �s 1917 elej�t�l 1918 november�ig tart� szakaszokra oszthat� fel.  Amikor 1917-ben Oroszorsz�g kil�pett, az USA Nagy-Britanni�hoz �s Franciaorsz�ghoz csatlakozott, �s a h�bor�z� felek gazdas�gilag kimer�ltek: fordul�pontj�hoz �rkezett a h�bor�.

Simon Attila 1966-ban sz�letett Rimaszombatban. Egyetemi tanulm�nyait a pozsonyi Comenius Egyetemen, doktori k�pz�s�t a P�csi Tudom�nyegyetemen v�gezte. Jelenleg a F�rum Kisebbs�gkutat� Int�zet igazgat�ja �s a Selye J�nos Egyetem tansz�kvezet� docense. Els�sorban a k�t vil�gh�bor� k�z�tti id�szak szlov�kiai magyar t�rt�nelm�vel foglalkozik. A Magyar Tudom�nyos Akad�mia k�ls� tagja. Sz�l�faluja, B�tka (Balogv�lgye) d�szpolg�ra.

1918 �sz�re a k�zponti hatalmak orsz�gai egym�s ut�n kapitul�ltak. P�rizs k�rny�k�n hosszas b�ket�rgyal�sokra ker�lt sor, �s a vesztes orsz�gokra s�lyos b�ntet�seket szabtak ki, melyek ter�letveszt�sben, j�v�t�telek fizet�s�ben �s hader�cs�kkent�sekben nyilv�nultak meg.

A h�bor� v�g�n a vesztes �llamok ter�let�t alaposan megnyirb�lt�k. Megh�zt�k az �n. demark�ci�s vonalakat. �j nemzet�llamok j�ttek l�tre. 1918. okt�ber 28-�n megalakult a Csehszlov�k K�zt�rsas�g. Ezzel r�gi v�gyuk teljes�lt, hiszen a 19. sz�zadban m�r kezdett kibontakozni a szlov�kok nemzet�breszt� mozgalma, mely megt�rt az 1867-es kiegyez�s k�vetkezt�ben. �j k�zigazgat�si rendszer l�pett �letbe. Hogy �rintette ez az �j orsz�g ter�let�n �l� magyars�got?

Annyiban helyesb�ten�m a k�rd�st, hogy Csehszlov�kia l�trehoz�sa nem r�gi v�gy volt, hanem nagyon is �j �s meglep� elk�pzel�s, hiszen 1914 el�tt �rdemi form�ban ez a gondolat nem mer�lt fel, �s az els� vil�gh�bor� idej�n is csup�n Masaryk �s k�re volt az, aki ezt szorgalmazta, de sok�ig nagy es�ly a megval�sul�s�ra nem volt. Az akkor a mai D�l-Szlov�kia t�rs�g�ben �l� lakoss�gnak 1918 �sz�n semmi inform�ci�ja nem volt err�l az elk�pzel�sr�l. �k az �szir�zs�s forradalom szellem�ben egy �j, demokratikusabb Magyarorsz�g �p�t�s�re k�sz�ltek, �s amikor az els� h�reket kapt�k Csehszlov�kia megalakul�s�r�l, azt nem k�t�tt�k �ssze saj�t �s lak�hely�k sors�val, hiszen el sem tudt�k k�pzelni, hogy a k�s�bbiekben ne Magyarorsz�g polg�rai legyenek.

1918 v�g�n a csehszlov�k hadsereg �s Piccione olasz t�bornok parancsnoks�ga al� tartoz� olaszorsz�gi csehszlov�k l�gi�k megkezdt�k Pozsony, Kom�rom, Rimaszombat, Kassa, Csap, M�ramarossziget �s Eperjes elfoglal�s�t. Mi�rt volt ez fontos az akkori csehszlov�k vezet�snek, �s hogyan fogadta ezt a magyar lakoss�g?

Bene� �s a csehszlov�k vezet�s c�lja az volt, hogy a b�kekonferencia kezdet�re birtokba vegye mindazt, amit a csehszlov�k �llam r�sz�nek szerettek volna l�tni. A nyelvhat�r f�l�tti felvid�ki ter�leteket m�r 1918 kar�csonya el�tt elfoglalt�k, a magyar t�bbs�g� ter�letekre viszont 1919 els� k�t het�ben vonultak be az olasz egyenruh�s �s olasz tisztek vezet�se alatt �ll� csehszlov�k csapatok. Ellen�ll�sba – b�r t�bb r�gi�ban erre k�sz�lt a lakoss�g – v�g�l nem �tk�ztek. Egyr�szt az�rt, mert a budapesti korm�ny nem ny�jtott seg�ts�get, kivonta a honv�ds�get, a helyi nemzet�r csapatok pedig nem �llhattak ellen a j�l felszerelt csehszlov�k l�gi�knak.

Az ellen�ll�s hi�ny�t az is magyar�zza, hogy a csall�k�zi, g�m�ri stb. magyarok azt hitt�k, hogy csup�n �tmeneti megsz�ll�sr�l, l�nyeg�ben rendfenntart�sr�l van sz�, �s a csehek, ahogy j�ttek, �gy el is mennek. H�t nem �gy t�rt�nt.

Vagyis: fizikailag ugyan nem �lltak ellen, de azt nem felejtett�k el hangs�lyozni, hogy csup�n az er�szaknak engednek, �s sohasem mondanak le az �nrendelkez�si jogukr�l. Mint ahogy p�ld�ul Rimaszombat tiltakoz� jegyz�k�ben is �ll: „…v�rosunk megsz�ll�s�nak t�r�se nem azt jelenti, hogy az �ltal b�rmiben elismern�k annak jogoss�g�t, nem jelenti azt, hogy a megsz�ll�s t�r�s�b�l az �ltalunk el nem ismert cseh-szlov�k �llam el�tti meghajl�sra lehessen k�vetkeztetni, �s a legkev�sb� jelenti azt, hogy b�rmi tekintetben is elismern�k azt a minden t�nnyel �s igazs�ggal mer�ben ellent�tes �ll�t�st, hogy a mi sz�nmagyar v�rosunk, amely egy �sszef�gg� eg�szet k�pez� sz�nmagyar ter�letnek az �szaki sz�l�n fekszik, ak�r a jelenben, ak�r a m�ltban a szlov�k f�ld t�rt�nelmi r�sz�t k�pezn�, vagy k�pezte volna.”

1919-es �v elej�n a Felvid�ket m�r el is foglalt�k a csehszlov�k csapatok. A k�zigazgat�si rendszert fokozatosan alak�tott�k �t. A korm�ny t�bb v�rost nagyk�zs�gi rangra „emelt”, �s jog�ban �llt a telep�l�sek egyes�t�se vagy ak�r sz�tv�laszt�sa is. Mi c�lb�l t�rt�ntek ezek az esem�nyek?

A megsz�llt ter�leteken a k�zigazgat�s ki�p�t�se a Pr�ga �ltal Szlov�kia �l�re kinevezett teljhatalm� miniszter, Vavro �rob�r feladata volt, aki val�s�gos dikt�tori hatalommal rendelkezett. A helyzete azonban �gy sem volt k�nny�, mivel kev�s, a csehszlov�k �llam szempontj�b�l megb�zhat� ember �llt rendelkez�s�re. A megy�k �l�re �j zsup�nokat �ltetett, kicser�lt�k a csend�rparancsnokokat, vas�ti igazgat�kat stb., de az adminisztr�ci� 90%-a r�gi maradt – legal�bbis m�g j� n�h�ny h�ten �s h�napon �t. Az, hogy a magyar lakoss�g (de a szlov�kok egy r�sze sem) nem t�mogatja terveit, nyilv�nval� volt sz�m�ra. Ez�rt is vonta meg az �nkorm�nyzati jogokat a v�rosokt�l, �s z�llesztette le azokat nagyk�zs�gg�, mert �gy azok �llam �ltal kinevezett zsup�nok �s szolgab�r�k ellen�rz�se al� ker�ltek, �s �gy nem tudtak szembefordulni a korm�nyzat sz�nd�kaival. Az els� hetekben azonban m�g egyfajta kett�s hatalom volt a d�l-szlov�kiai t�rs�gben. P�ld�ul a G�m�r megye �l�re kinevezett Samuel Daxner nem is mert Rimaszombatban tart�zkodni, hanem Tiszolcr�l ir�ny�tott, mik�zben a r�gi megyei vezet�s Putnokra k�lt�z�tt �t, �s tov�bbra is megpr�b�lta a kez�ben tartani a megye megsz�llt r�sz�nek ir�ny�t�s�t. �s sok tekintetben nem is eredm�nytelen�l.

A trianoni b�keszerz�d�s k�vetkezt�ben Magyarorsz�g elvesztette ter�let�nek 2/3-�t, lakosainak pedig 1/3-�t. Hogy �rintette ez Csehszlov�kia ter�leteit, megmaradtak-e a kor�bban kijel�lt hat�rok, vagy volt v�ltoz�s?

A magyar–csehszlov�k hat�r �gy�t az 1919. febru�r v�g�n megalakult �n. csehszlov�k bizotts�g kezdte t�rgyalni, �s a legt�bb k�rd�sben nagyobb vit�k n�lk�l m�rcius k�zep�re d�nt�ttek. Nagyj�b�l a Vix alezredes �ltal 1918. december 23-�n K�rolyinak �tny�jtott jegyz�kben szerepl� demark�ci�s vonal alapj�n, vagyis a Dun�hoz, az Ipolyhoz, att�l keletre pedig a vas�tvonalakhoz igazodva. Ekkor a csehszlov�k f�l m�g megpr�b�lta d�lebbre tolni a hat�rokat, teljesen a M�tra �s a B�kk d�li lejt�ire, s a Magyar Tan�csk�zt�rsas�g ellen ind�tott t�mad�s�nak is ez volt a f� c�lja. A p�rizsi Legfels�bb Tan�cs j�nius 12-i �l�se azonban a fentebb m�r jelzett hat�rt r�gz�tette, amelyen egy j�liusi d�nt�ssel m�g annyit v�ltoztattak, hogy Csehszlov�kia megkapta Ligetfalut. 1920. j�nius 4-�n Csehszlov�kia nev�ben Bene� �s Osusk� al��rt�k a trianoni b�keszerz�d�st, amelyben az 1919 nyar�n kialakult �llamhat�r vonal�t t�rv�nyes�tett�k.

M�g a fenti t�rt�n�sek zajlottak, ek�zben P�rizs k�rny�k�n folytak a b�ket�rgyal�sok, az egyeztet�sek. A magyarorsz�gi vezet�k k�z�l csak az 1919. november 24-�n l�trej�tt korm�ny kapott megh�v�st, addig senki nem k�pviselte az orsz�got. Mi volt ennek az oka?

R�viden sz�lva annyi, hogy az el�z� korm�nyokat nem ismert�k el a gy�ztesek t�rgyal�partnerk�nt. Ennek a jelent�s�ge pedig abban van, hogy azzal, hogy az 1919-es �v Magyarorsz�gon a bolsevik terror �s az azt k�vet� feh�rterror jegy�ben telt, a b�kekonferencia a magyar k�rd�st folyamatosan halasztotta. A n�metekkel m�r 1919 j�nius�ban, az osztr�kokkal szeptemberben megk�t�tt�k a b�k�t, m�g akkor, amikor a b�kekonferencia teljes l�tsz�m�ban m�k�d�tt, �s a d�nt�shoz�k a helysz�nen voltak. Ennek is k�sz�nhet�, hogy mindk�t orsz�g eset�ben figyelembe vett�k a b�kejavaslatra adott v�laszt, �s n�h�ny esetben a n�pszavaz�s elv�t is elfogadt�k. Azzal viszont, hogy a magyar b�kek�ld�tts�get csup�n 1920 janu�rj�ban h�vt�k ki P�rizsba, amikorra a konferencia l�nyeg�ben befejez�d�tt, m�r senki nem k�v�nt t�mogatni semmif�le �rdemi v�ltoztat�st a b�kejavaslaton. Ami nem azt jelenti, hogy ha a magyar b�kedeleg�ci� m�r 1919 nyar�n kiutazhatott volna, ma alapvet�en m�s hat�rok voln�nak, de val�sz�n�, hogy egy-k�t t�rs�g eset�ben ak�r m�s d�nt�s is sz�lethetett volna.

Hogy reag�lt a v�gleges hat�rok kijel�l�s�re �s a csehszlov�kiai k�zigazgat�si v�ltoz�sokra az ott �l� magyar lakoss�g? Volt-e negat�v vagy pozit�v hozad�ka az 1918–1938-as id�szaknak?

A magyar lakoss�g a kezdetben egy�rtelm�en elutas�totta Csehszlov�ki�t. �s nemcsak nemzeti okok miatt, hanem az�rt is, mert a K�rolyi �ltal meghirdetett �s megkezdett v�ltoz�sokhoz (pl. 8 �r�s munkaid�, sajt�szabads�g stb.) k�pest �rob�r diktat�r�ja visszal�p�st jelentett. A csehszlov�k hatalom int�zked�sei, a sort�zek, az intern�l�sok, a szoborrombol�sok mind elidegen�t�en hatottak a magyar lakoss�gra, s csak n�velt�k a csehszlov�k �llammal szembeni ellen�rz�seiket. 1919 v�g�t�l azonban megkezd�d�tt Csehszlov�kia demokratiz�l�sa, 1920 elej�n elfogad�sra ker�lt az alkotm�ny, �prilisban megtartott�k az els� parlamenti v�laszt�sokat, ami a magyarok sz�m�ra is �lhet�bb� tette azt az orsz�got.

Az els� Csehszlov�k K�zt�rsas�g hozad�ka mindenk�pp az �ltal�nos v�laszt�jogban, a liber�lis demokr�cia m�k�d�s�ben, a viszonylag j�l m�k�d� szoci�lis rendszerben volt.

De ezek csak r�szben tudt�k ellens�lyozni azt, hogy Pr�ga csehszlov�k nemzet�llamot �p�tett, a magyar lakoss�got sz�mos s�relem �rte, �s m�sodrend� polg�rnak �rezte mag�t. A korabeli szlovenszk�i magyar �rtelmis�g egyik kiemelked� alakja, Pfeiffer Mikl�s kanonok ezt �gy fogalmazta meg: „A felvid�ki magyar kett�t tanult: megtanulta a cseheken, mit jelentenek a demokratikus v�vm�nyok, ha azokat v�grehajtj�k. De saj�t kisebbs�gi helyzet�ben sokszor azt is k�nytelen volt megtanulni, hogy mit jelent egy n�p sz�m�ra, ha re� vonatkoz�an a demokratikus int�zm�nyeket csak mostoh�n alkalmazz�k.”

Milyen volt a t�rt�n�szek Trianonhoz val� hozz��ll�sa a rendszerv�lt�s el�tt, a rendszerv�lt�st k�vet� n�h�ny �vben, �s hol tart most?

A k�t h�bor� k�z�tt, mint ahogyan a szt�linizmus id�szak�ban sem, nem besz�lhet�nk Trianon szakszer�, forr�sokra alapozott vizsg�lat�r�l.  Az a K�d�r-rendszer idej�n kezd�d�tt meg, t�bbek k�z�tt L. Nagy Zsuzs�nak, Ormos M�ri�nak, �d�m Magd�nak k�sz�nhet�en, de igaz�b�l lend�letet a rendszerv�lt�s ut�n kapott, t�bbek k�z�tt Romsics Ign�cnak vagy Zeidler Mikl�snak a munk�i r�v�n. Ma, az Ablonczy Bal�zs �ltal vezetett Trianon 100 kutat�csoport a legfontosabb ebb�l a szempontb�l, �s nekik k�sz�nhet�en az ut�bbi k�t �vben t�bb forr�sk�zl�s �s monogr�fia l�tott napvil�got.

Ami manaps�g �j, az, hogy a kutat�sok hangs�lya m�r kor�ntsem az ideologikus vagy a diplom�ciat�rt�neti megk�zel�t�sen van, hanem el�t�rbe ker�lt a mikrot�rt�nelem, �s egyre t�bbet foglalkozik a t�rt�net�r�s Trianonnak a mindennapokra gyakorolt hat�s�val.

A Szlov�kiai Reform�tus Kereszty�n Egyh�z a trianoni b�kedikt�tumnak k�sz�nheti a l�trej�tt�t, hab�r ez egy k�nyszermegold�s volt. Az �j hat�rok miatt nem lehetett tartani a kapcsolatot Magyarorsz�ggal, s a Szlov�kia sz�m�ra kijel�lt �j hat�ron bel�l t�bb mint k�tsz�zezer magyar nemzetis�g� reform�tus maradt, akik tov�bbra is ig�nyelt�k anyanyelv�k�n a lelkigondoz�st �s az egyh�zi szolg�latokat. Fazekas L�szl� p�sp�kkel k�sz�lt besz�lget�st a Reformata.sk oldalon ITT tal�lj�k.

�s szerencs�re egyre t�bb az olyan projekt, amely az �tlagos �rdekl�d�h�z is k�zelebb hozza a t�m�t, de k�zben meg�rzi a szakmai ig�nyess�get is. Ilyen p�ld�ul a trianoni menek�ltek sors�val foglalkoz� kutat�s, vagy �pp az a dokumentumfilm, amely a napokban k�sz�lt el, �s Trianonnak a reform�tus egyh�zra gyakorolt hat�s�t mutatja be.

Hogy alakult a felvid�ki magyars�g Trianon-eml�kezete az elm�lt 100 �vben?

A szlov�kiai magyarok �vtizedeken kereszt�l nem besz�lhettek szabadon Trianonr�l, a csehszlov�k megsz�ll�s ut�ni esem�nyekr�l, sort�zekr�l, s�relmekr�l, �s sajnos nem t�rt�nt meg a trianoni t�rt�netek csal�don bel�li �thagyom�nyoz�sa sem. Ezt ut�lag m�r nem lehet p�tolni. De nem t�rt�nt meg a „felvid�ki Trianon” szakszer�, t�rt�n�szi feldolgoz�sa sem: sem a szlov�k, sem a magyarorsz�gi koll�g�k nem �rezt�k ezt maguk�nak.

A mostani �vfordul� tal�n felvid�ki magyar szempontb�l is fordul�pont lehet, hiszen v�gre elkezd�d�tt annak a felt�r�sa, hogy ment v�gbe az �llamfordulat az egyes telep�l�sek �s r�gi�k, l�nyeg�ben a felvid�ki mindennapok szintj�n.

Melyek azok a legmakacsabb Trianon-legend�k, melyek napjainkban is meghat�roz�ak, �s a k�ztudatban �lnek? Mi az alapja �s c�folata ezen legend�knak?

A Trianon-legend�rium rendk�v�l gazdag, ami �rthet� is, hiszen a d�nt�s olyan m�rt�kben d�bbentette meg a magyar t�rsadalmat �s d�bbenti meg ma is, hogy az emberek egy r�sze �gy �rzi, a mi�rtre racion�lis v�lasz nem is adhat�. �gy sokan olyan v�laszokat keresnek �s tal�lnak, amelyeknek a legkevesebb k�z�k sincs a val�s�ghoz.  A probl�ma nem az, hogy a szabadk�m�ves-�sszeesk�v�s vagy ak�r a rom�n k�jh�lgyek legend�ja annak ellen�re m�g mindig fel-felbukkan, hogy a m�rvad� t�rt�net�r�s sz�mtalanszor c�folta ezeket, hanem az, hogy ezek a tudom�nytalan �s sokszor kirekeszt� n�zetek komoly teret kapnak ak�r m�g a k�zszolg�lati h�rk�zl�sben is.

Forr�s: K�lvinista szemle CXI. �vfolyam�nak a 6. 2020. j�niusi sz�ma
(Fritz Beke �va, Reformata.sk)

felvid�k.ma

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.