A k�szegi Fels�bbfok� Tanulm�nyok Int�zete (iASK) id�n digit�lis form�ban rendezte meg Nemzetk�zi Ny�ri Egyetem�t. A nyit�nap kerekasztal-besz�lget�s�n K�z�p-Eur�pa kil�t�sair�l, a koronav�rus eur�pai puszt�t�s�r�l �s az eur�pai kult�rharcr�l esett sz�.

A besz�lget�st Miszlivetz Ferenc professzor, az iASK f�igazgat�ja vezette, r�sztvev�i pedig B�ba Iv�n volt vars�i nagyk�vet �s k�l�gyminiszt�riumi �llamtitk�r, Erhard Busek, Franz Vranitzky volt osztr�k kancell�r helyettese �s az Osztr�k N�pp�rt (�VP) volt eln�ke, valamint Sch�pflin Gy�rgy professzor voltak.

Nyit�besz�d�ben B�ba Iv�n hangs�lyozta: az eur�pai helyzet most nagyobb kih�v�sokat tartogat, mint egy �vvel ezel�tt; a koronav�rus-j�rv�ny el�tt voltak viszonylag egy�rtelm� elk�pzel�sek az eur�pai j�v�r�l, most viszont k�osz honol.

Kifejtette, az Eur�pai Uni� k�t fele k�l�nb�z�k�ppen kezelte a koronav�rus-j�rv�nyt: K�z�p-Eur�p�ban id�ben siker�lt szigor� rendelkez�seket bevezetni, �gy v�geredm�nyben a pand�mia valamivel kisebb puszt�t�st tudott v�ghezvinni, m�g Nyugat-Eur�pa valahogy elszalasztotta az alkalmas pillanatot, �gy a gazdas�gi recesszi� ott sokkal er�sebb lesz. B�ba �gy l�tja, ez komoly v�ltoz�sokkal j�rhat az EU gazdas�gi szerkezet�re n�zve. Felvetette a szolidarit�st, mint fontos eur�pai alap�rt�ket, amellyel kapcsolatban a koronav�rus miatti gazdas�gi ment�csomag komoly k�rd�seket vet fel, hiszen a f�leg a „gazdag” Nyugat-Eur�p�t megseg�t� csomagot B�ba szerint f�leg a hat�konyabban v�dekez� K�z�p-Eur�pa finansz�rozn�. A volt �llamtitk�r felh�vta a figyelmet arra, hogy az eur�pai koh�zi�t k�t tov�bbi probl�ma is gyeng�ti: egyr�szt az, hogy tov�bbi �llamok felv�tele nincs napirenden, m�sr�szt pedig a kibontakoz� jogi kr�zis, amelyre p�ld�ul a n�met alkotm�nyb�r�s�g Eur�pai B�r�s�ggal szembesz�ll� �t�lete is utal. 

Erhard Busek igyekezett pozit�v megl�t�sokkal kezdeni. Vil�goss� tette, hogy a Szovjetuni� �sszeoml�sa, Eur�pa k�tosztat�s�g�nak megsz�n�se csak harminc �ve volt, Ausztria pedig m�g mindig hordozza a b� nyolcvan �vvel ezel�tti nemzetiszocialista id�szak sebeit �s vit�it, �gy nem szabad azon csod�lkozni, hogy egy ekkora t�rt�nelmi t�r�s feldolgoz�s�hoz id� kell. Busek fontosnak l�tta hangs�lyozni, hogy az eur�pai k�zbesz�det be kell tolni k�z�pre – nem csak f�ldrajzilag, minden m�s szempontb�l is, mert jelenleg „minden t�ls�gosan nyugati”.

B�b�val egyet�rtve k�l�n�sen fontosnak tartotta az EU D�lkelet-Eur�pa ir�ny�ba t�rt�n� b�v�t�s�t, annak ellen�re, hogy ment�lisan m�g „nem siker�lt feldolgozni a b�v�t�s legut�bbi l�p�s�t”, azaz a k�z�p-eur�pai �s balti orsz�gok 2004-es bel�p�s�t az EU-ba. A volt osztr�k alkancell�r felh�vta a figyelmet arra is, hogy K�z�p-Eur�pa biztons�gilag a gyeng�bbik r�sze Eur�p�nak, mert az orosz �rdekszf�r�val hat�ros, �s k�zel van az ukr�n probl�mag�choz, amelynek senki nem l�tja a j�v�j�t pontosan. Emellett vesz�lyesnek tartja, hogy a bankrendszer 2008-as v�ls�got k�vet� gyenges�ge tov�bbra is fenn�ll, a prosper�l� Eur�pa j�v�j�t pedig az oktat�s fejleszt�s�ben l�tja. Ez ut�bbival kapcsolatban az Erasmust nagy l�p�snek tekinti a helyes ir�nyba, de sajn�lja, hogy bevezet�se �ta nem igaz�n fejlesztettek rajta semmit.

Sch�pflin Gy�rgy sz�ba hozta Erhard Busek Emil Brixszel, a b�csi Diplom�ciai Akad�mia igazgat�j�val k�z�sen �rt, K�z�p-Eur�pa �jragondol�sa c�m� k�nyv�t (recenzi�nkat itt olvashatj�k), mellyel kapcsolatban hangot adott fenntart�sainak, t�bbek k�z�tt azt kritiz�lva, hogy a k�nyv k�t szerz�je haz�juk, Ausztria szerep�t a kellet�n�l pozit�vabban �t�li meg. �gy fogalmazott, Eur�p�ban komoly mentalit�sbeli vagy kultur�lis probl�m�k ker�ltek felsz�nre, mert b�r f�ldrajzilag b�v�lt az uni�, „kultur�lis b�v�t�s nem t�rt�nik”.

„K�z�p-Eur�p�ban mi messzi kult�r�k vagyunk, nem tudunk egym�sr�l sokat”, emelte ki, hangs�lyozva, hogy nek�nk is „tudnunk k�ne arr�l a Nyugatr�l, ami nem az Egyes�lt �llamok”. Sch�pflin nagy jelent�s�get tulajdon�t a globaliz�ci�nak is, amely „glob�lis kult�r�t vezet be, �s kult�r�tlan�tja a helyi kult�r�kat”, e h�tt�r ismeret�ben pedig a nemzet�llamis�g alappill�reinek, a kult�r�nak, a t�rt�nelemnek �s a nyelvnek az er�s�t�s�t pozit�v tendenci�nak tartja. A vitapartnerei �ltal kulcsfontoss�g�nak nevezett balk�ni b�v�t�ssel kapcsolatban megjegyezte, EP-k�pvisel�s�ge alatt �rny�kjelent�stev� volt Szerbia �gy�ben, �gy sokat tart�zkodott Belgr�dban, ez pedig er�sen form�lta l�t�sm�dj�t. Az Erasmussal kapcsolatban �gy fogalmazott: azt jelenlegi form�j�ban nem k�nny� haszn�lni, ismer olyan egyetemeket, amely a programb�l k�vetkez� adminisztrat�v terhek elker�l�se �rdek�ben ink�bb lebesz�lik di�kjaikat a lehet�s�g ig�nybev�tel�r�l. Az Erasmus c�lj�val azonban egyet�rt, �s fontosnak tartja, hogy „a nemzet�llami b�rokrat�k k�vetkez� gener�ci�ja ismerje egym�st”.

B�ba Iv�n a bevezet� k�r ut�n id�zte Martonyi J�nos volt k�l�gyminiszter Nyit�s �s identit�s c�m� k�nyv�nek gondolatait, mely szerint az Eur�pai Uni� h�rom pill�rre �p�l: a gazdas�gi egy�ttm�k�d�sre, a tag�llamok k�z�tti b�k�re �s az eur�pai kultur�lis identit�sra. A h�rom k�z�l a legnagyobb sikert a gazdas�gi egy�ttm�k�d�sben k�nyvelhetj�k el, m�g az identit�s k�rd�s�r�l, az eur�pai kult�r�r�l az egyes tag�llamokban alkotott k�pr�l �vtizedekig ker�lte a vit�t az uni�, �gy ezek a k�rd�sek a mai napig az eur�pai k�zbesz�d legink�bb neuralgikus pontjai k�z� tartoznak. Martonyit�l id�zi B�ba azt a gondolatot is, hogy a tat�rok vagy az oszm�nok elleni v�dekez�skor a magyarok az identit�sukat v�dt�k, amely egyszerre volt magyar �s eur�pai. �gy a magyar f�l a mostani eur�pai identit�svit�kban is egy olyan �ll�spontot v�d, amelyet a t�rt�nelem sor�n mag�t�l a vitapartnert�l, Eur�pa nyugati fel�t�l vett �t. B�ba felvetette azt is, hogy az Erasmus-programnak a di�kok mellett az oktat�k mobilit�s�ra is lehet�s�get kellene teremtenie, szerinte j� hat�ssal lenne a k�z�s eur�pai tudatra, ha p�ld�ul tan�thatn�nak lengyel vend�gprofesszorok Hollandi�ban vagy portug�lok Budapesten.

Sch�pflin annyiban eg�sz�tette ki B�ba eur�pai kult�r�r�l sz�l� megjegyz�seit, hogy Eur�p�ban a k�zponti kultur�lis k�rd�s mindig az volt: l�tezik-e, avagy nem l�tezik k�z�s eur�pai kult�ra? Ha ugyanis l�tezik, abb�l az k�vetkezik, hogy minden egyediesked�s ellent�tes ezzel. Ez viszont ellent�tben �ll azzal az alapelvvel, hogy az eur�pai ember mindig ellen�ll az abszol�t v�laszok cs�b�t�s�nak, hajland� legyen megk�rd�jelezni saj�t gondolatait, �s elismerje, hogy nincs sem v�gleges kult�ra, sem egys�ges, bizonyos v�lasz a nagy k�rd�sekre.

Miszlivetz professzor z�r�k�rd�s�re, melyben a besz�lget�s r�sztvev�it az �j eur�pai gener�ci�knak sz�l� �zenet�kr�l �s K�z�p-Eur�pa j�vend�beli szerep�r�l faggatta, Busek �gy v�laszolt: a vil�gban rengetegf�le h�bor� folyik �ppen – kereskedelmi h�bor�k, kiberh�bor�k �s egyebek. Egyben vil�goss� v�lt, hogy a kult�r�nak �s a b�k�nek k�z�k van egym�shoz, a b�ke fennmarad�s�nak felt�teleir�l pedig folyamatosan besz�lni kell. „Ha osztr�k vagy, ink�bb a t�rt�nelemben l�tezel, mint a val�s�gban” – mondta Busek �tvezet�s�l a m�ltat, jelent �s j�v�t form�l� eur�pai traum�kra. Kijelentette: tiszteletben tartja a magyarok er�s �rzelmeit a trianoni b�kedikt�tummal kapcsolatban, de az Ausztri�t elemi er�vel s�jt� saint-germaini b�ke tapasztalataib�l besz�lve azt javasolja a magyaroknak, hogy el�re tekintsenek, ne pedig h�tra, mert ut�bbi sosem lesz megold�s.

B�ba Iv�n n�h�ny p�ld�val illusztr�lta az eur�pai integr�ci� neh�zs�geit. Egyr�szt vil�goss� tette: a rendszerv�lt�sok ut�n harminc �vvel rendk�v�l furcsa „posztkommunist�zni” vagy „�j demokr�ci�knak” b�lyegezni a k�z�p-eur�pai EU-tag�llamokat, hiszen 1975-ben p�ld�ul senkinek nem jutott esz�be „posztn�cizni” N�metorsz�got vagy „posztfasiszt�zni” Olaszorsz�got. Emellett eml�keztetett arra, hogy az �t legfontosabb eur�pai vezet�, az Eur�pai Bizotts�g, az Eur�pai Tan�cs �s az Eur�pai Parlament eln�kei, valamint az Eur�pai K�zponti Bank eln�ke �s az EU k�l�gyi f�k�pvisel�je k�z�l senki nem sz�rmazik K�z�p-Eur�p�b�l, �k sorrendben n�met, belga, olasz, francia �s spanyol politikusok.

Sch�pflin n�mi humorral �t�tte el B�ba m�ltatlankod�s�t a k�z�p-eur�pai tag�llamok megb�lyegz�se kapcs�n. Szerinte „egy p�r cip� kilenc �v ut�n m�r nem �j, de �gy t�nik, egy tag�llam igen”.

R�vil�g�tott arra is, hogy Br�sszelben l�tezik egyfajta cordon sanitaire, �s az em�g�tt tal�lhat� orsz�gok – k�zt�k Magyarorsz�g – a jelenlegi rendszerben soha nem fognak komoly poz�ci�t kapni. A visegr�di n�gyeknek azonban vannak m�s eszk�zeik hatalmuk kifejt�s�re, �gy p�ld�ul Ursula von der Leyen megv�laszt�s�ban is komoly szerep�k volt Sch�pflin szerint. Trianon traum�j�nak lek�zd�s�re pedig a volt EP-k�pvisel� a modern Magyarorsz�g siker�t l�tja egyetlen megold�snak.

Z�r�sul Busek megeml�tette, a k�z�p-eur�pai tag�llamok ir�nti tisztelet jelek�nt m�r r�g�ta azt t�mogatja, hogy az Eur�pai Parlament strasbourgi �llom�shely�t cser�lj�k p�ld�ul Krakk�ra, �s hangs�lyozta: a „keleti b�v�t�s” m�g nem t�rt�nt meg – a 2004-es EU-b�v�t�s K�z�p-Eur�pa fel� t�rt�nt, ezek a nyelvi finoms�gok pedig rendk�v�l fontosak.

mandiner