A Kis �js�g illusztr�ci�ja az �ltaluk "hal�lb�k�nek" nevezett trianoni b�keokm�ny al��r�s�r�l

N�ma tiltakoz�s
„�rnapj�n sok milli� magyar sz�v felzokog, sok milli� magyar k�z �k�lbe szorul. Magyarorsz�g �rnap�n a keresztre fesz�tett Igazs�g k�p�t mutatja. (…) A Trianon-palot�ban azok a magyarok, akik �gysz�lv�n sz�v�k v�r�vel �rj�k al� a t�rt�nelem legnagyobb igazs�gtalans�g�t, mert a nyers er�szak k�nyszer�ti r� �ket, eml�keztet�i lehetnek az igazs�gtalans�g elk�vet�inek arra, hogy ezek egy�ttal a t�rt�nelem legkegyetlenebb h�l�tlans�g�t tan�s�tj�k irgalmatlan cselekedet�kkel. Az eg�sz magyar nemzet l�zong� lelk�vel tiltakozik ez ellen a h�l�tlans�g ellen. Tudja, hogy ezzel nem v�ltoztatja meg a nyugati hatalmak elhat�roz�s�t, mellyel �pp az �ltaluk hirdetett �sszes elveket cs�folj�k �s gyal�zz�k meg; de a magyar nemzet azt is tudja, hogy a trianoni processzus, mely most bevonul Magyarorsz�g t�rt�net�be, nem d�ntheti f�l �r�k id�kre se az Igazs�g uralm�t, se a t�rt�nelem logik�j�t.”
(Magyarorsz�g, 1920. j�nius 4.)

J�nius 4-�n
„Nem gy�szolunk �s nem es�nk k�ts�gbe. Mert Magyarorsz�gban, a magyar nemzetben van annyi �letakar�s �s �leter�, hogy a nyitott s�r mell�l is �jra fel�lljon s ledobja mag�r�l a f�lig re�z�rt kopors�f�delet. Van benne �leter� �s van benne �letakar�s m�g akkor is, ha a kezeit megk�t� b�k�t al��rja �s energi�j�t, �letk�pess�g�t �ppen azzal mutatja meg, hogy a nemzetek �let�be val� bekapcsol�d�s �rdek�ben m�g azt a b�k�t is al��rja, melyet saj�t lelke �s sz�ve sugallat�t k�vetve, el�g er�vel dobhatna vissza.”
(Az �js�g, 1920. j�nius 4.)

Rend�letlen�l…
„Lobog� nemzeti z�szl�k alatt, a Sz�zat sz�vet r�z� hangjai mellett, nagy t�megben vonult fel ma d�lel�tt Budapest n�pe, hogy a magyar politika �s irodalom megdics��lt nagyjainak szobrai el�tt t�ntessen ez eml�kezetes �rnapj�n. Vir�ggal �s dallal �ldoztak a nemzet nagyjainak �s ezzel fogadalmat tettek, hogy h�vek maradnak eml�k�kh�z �s a magyars�g minden ereje ezent�l csak arra ir�nyul, hogy visszaszerezze nagyjaink Magyarorsz�g�t, hogy az ezer�ves hon teljes eg�sz�ben legyen �jra otthona az ezer�ves n�pnek.”
(Az Est, 1920. j�nius 4.)

J�nius 4.
�me, el�vessz�k t�rt�nelm�nket �s r��rjuk egyik level�re ezt a napot: 1920 j�nius 4-ike. Egy�ltal�n nem reng meg a toll a kez�nkben, amikor ezt megtessz�k. Mert mi fog voltak�ppen ezen a napon t�rt�nni? Egy r�szedett, megcsalt nemzetet arra k�nyszer�tenek, hogy al��rjon egy okm�nyt, amely ezer esztend�s m�ltj�t, jelen�t �s j�vend�j�t inf�mis m�don megtagadja. Ha Magyarorsz�gon, vagy az elszak�tott r�szeken csak egyetlenegy ember akadna, aki azt mondan�, vagy hinn�: l�m, al��rt�k a b�keszerz�d�st, meg van a b�ke, ennek alapj�n a t�z sz�zadot meg�lt orsz�g sz�m�ra �jabb sz�zadok vannak nyitva, amelyeket boldogan �s er�sen v�gig�lhet, — ebben az esetben, igenis, t�tov�zna a kez�nk, amikor a d�tumot le�rjuk a papirosra. Ebben az esetben volna ennek a nemzetnek egy r�sze, — ak�rmilyen eleny�sz�en csek�ly r�sze is — mely az �gbeki�lt� igazs�gtalans�g el�tt fejet tud hajtani �s lelk�ben hajland�s�got matat, hogy a r�nk rakott gyal�zat ellen nem mer, vagy nem akar sz�v�nek l�v�s szilajs�g�val l�zadozni. Ilyen magyar ember azonban nem �l a nap alatt. Mind a h�szmilli�, aki Szent Istv�n koron�j�nak f�nyess�g�ben megf�rd�tt, harsogva ki�ltja a n�peknek �s az egeknek, hogy az a b�ke, amelyet r�ja k�nyszer�tenek, nem igazi b�ke, sz�m�ra az nem �letet, hanem becstelen hal�lt jelent.”
(Pesti Napl�, 1920. j�nius 4.)

Fogadalom
„A Himnusz mondja, hogy „megb�nh�dte m�r e n�p a m�ltat, j�vend�t”. A Gondvisel�s azonban m�sk�ppen b�nik vel�nk �s nek�nk m�gsem szabad z�gol�dnunk, mert az �r�s tan�tja, hogy a kit az Isten megsebes�t, az Isten meg is gy�gy�tja. Sebhelyeink megsz�ml�lhatatlanok, megm�rhetetlenek. E nyitott sebekre ragasztanak most flastromot odakint, itthon pedig megindul a k�nnyek �rja. Azt mondjuk azonban, ha lehet, fojtsuk el, de mindenesetre rejts�k el szem�nk patakz�s�t legal�bb a vil�g el�l �s ne s�hajtozzunk bele f�rfiatlanul a k�ny�rtelen �jszak�kba. Er�seknek kell lenn�nk, a milyen er�sek voltak, a kik megszerezt�k nek�nk e haz�t, a kik ezer �v alatt m�veltt�, naggy�, hatalmass� �s dics�s�gess� tett�k.”
(Budapesti H�rlap, 1920. j�nius 4.)

1920. VI. 4.
„Harangok z�g�sa hirdeti p�nteken reggel, hogy �j fejezet kezd�dik a magyar nemzet t�rt�net�ben. Porig al�zva, kifosztva �s elhagyatottan, mint a megszedett fa, rongyokban j�r� koldusok lett�nk, akik valaha par�d�s tiszttart�i voltunk Eur�pa k�na�nj�nak. Szomsz�daink, akiket v�r�nk hullajt�s�val v�dt�nk a k�z�pkor barb�rs�g�nak puszt�t� d�he ellen, — akiket eltartottunk tulajdon kenyer�nkkel �s emberr� nevelt�nk a saj�t kult�r�nk erej�vel — h�l�tlanul el�rultak benn�nket �s v�gigrabolt�k orsz�gunkat, amelynek t�bb mint k�tharmad r�sz�t megsz�llva tartj�k m�g ma is. �s ezt a bet�r�st az entente tudt�val k�vett�k el; �lbe telt kezekkel n�zt�k pusztul�sunkat az angolok, franci�k �s olaszok, — megfeledkezve arr�l, hogy az�rt fejl�dhettek naggy�, hatalmass� �s gazdagg�, mert ezer �ven �t eleven test�nk volt a b�stya, melyen megt�rtek Kelet barb�rs�g�nak rohamai.”
(Nemzeti �js�g, 1920. j�nius 4.)

A bossz��ll�s
„A bossz��ll�s paragrafusokba szedett m�v�t: a magyar b�keszerz�d�st ezekben az �r�kban �rj�k al� Versaillesben... amikor ezek a sorok az olvas� elibe jutnak. A h�res Versailles h�rhedtt� lett egy esztend� �ta; a n�met meg a magyar b�keszerz�d�s, e k�t vil�gt�rt�neti r�mreg�ny — a d�tumok jelent�s�g�vel vagy jelent�ktelens�g�vel — f�z�dik a nev�hez. Ma, amikor m�r tudjuk, hogy a versaillesi cerem�ni�k ut�n r�vid id�n bel�l elk�vetkeznek a spaai konferenci�k, amelyeknek az a f�ladatuk, hogy az elvakult k�ptelens�geket re�lis lehet�s�geikk� enyh�ts�k, a d�tumok jelent�s�g�n�l ma m�r nem tulajdon�thatunk t�bbet Versailles nev�nek. A nagynak hirdetett politikai koncepci�, amelynek t�r�keny �s laza szerkezet�ben csak egyetlen dolog: a bossz��ll�s politik�ja volt massz�v �s t�rhetetlen, nem bizonyult �letk�pesnek. �s ahogy 12—14 h�napon bel�l �sszeomlott, sz�ks�gk�ppen maga al� kell temetnie azt is, ami legtov�bb �s legkitart�bban l�legzik benne: a bossz��ll�st.”
(N�pszava, 1920. j�nius 4.)

Testv�reinkhez
„A gy�sznak, keser�s�gnek �s elsz�nt haragnak ezen a fekete napj�n P�ris fel� csak egy megvet� mosolyunk fordul, — sz�v�nknek minden nemes, f�rfias �rz�se, testv�ri r�szv�te, k�nnyes szeretete �s az �l� Isten sz�ne el�tt val� esk�v�se fel�tek sz�ll, testv�reink azon a dr�ts�v�nyen t�l, amellyel a vak bossz�, gy�l�let �s telhetetlens�g elszak�tana minket egym�st�l �r�k id�kre.”
(�j Nemzed�k, 1920. j�nius 4.)

A g�zsbak�t�tt
„A g�zsbak�t�tt nemzet kez�t zsarnoki k�nyszer vezeti a b�keokm�ny al��r�s�n�l, amely a vil�gt�rt�nelem leg�get�bb igazs�gtalans�g�t �s legnagyobb badars�g�t tartalmazza. Maradand� lehet-e, ami ellentmond az erk�lcsnek �s a logik�nak?! Az orsz�g n�ma tiltakoz�sa a trianoni b�kek�t�s ellen mag�ban foglalja a hitvall�st, hogy az ideig-�r�ig elnyomott jognak �s igazs�gnak v�gre is meghozza diadal�t a t�rt�nelmi fejl�d�s �r�k dogm�ja: az erk�lcsi vil�grend.”
(8 �rai �js�g, 1920. j�nius 4.)

�rnapja
„Olt�ri szents�g�nk nek�nk a magyar haza. Isteni test az �v�, amelyet megsanyargattak, keresztre tettek, t�rrel �ltalvertek, neh�z sziklak� al� temettek. A magyar haza megv�lt� sebeit l�ss�tok h�t ma a n�gy olt�rn�l �s azt im�dj�tok. Im�dj�tok �s higgyetek a f�lt�mad�s�ban, mert el fog az j�nni. Csak az ember hal meg, de �r�kk�val� minden, ami isteni eredet. Ebben higgyetek, mert ez az �t, az igazs�g �s az �let. A mi utunk, amelyet v�gig fogunk j�rni, a mi igazs�gunk, amelyet keres�nk �s a mi �let�nk, amelynek holnapj�ba emberi szem bele nem tekinthet.”
(Kis �js�g, 1920. j�nius 4.)

mult-kor.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.