A k�z�ss�g rengeteg �j kih�v�ssal szembes�l – Tok�r G�za (Marcelh�za, Szlov�kia)

Hogy milyen ma magyark�nt �lni Felvid�ken? Nagyban f�gg att�l, milyen �lethelyzetben van az illet�. Egy lerobbant r�gi� eldugott zs�kfalv�ban, messze a munkalehet�s�gekt�l, hi�nyos nyelvtud�ssal szenved�s magyark�nt l�tezni. A f�v�rosban, szlov�k egyetemet v�gzett munkav�llal�k�nt, egy multinacion�lis v�llalat r�gi�felel�sek�nt kimondottan el�ny a kisebbs�gi st�tusz.

A t�rsadalmi l�gk�r nyugodt. Nincsenek pogromok, nem �ld�zik a magyarokat a sz� klasszikus �rtelm�ben, kevesebben tartj�k nemzetbiztons�gi kock�zatnak a magyar k�z�ss�get, mint a meciari id�kben, a kilencvenes �vek k�zep�n. A szlov�k–magyar �llamk�zi kapcsolatok kimondottan j�l alakulnak. Ezzel egy�tt semmit nem v�ltozott a szlov�k nemzet�llami doktr�na, az �llami standardt�l val� k�l�nb�z�s�g m�g mindig nem sz�m�t �rt�knek. A magyar nyelv �s a kult�ra visszaszorult a n�gy fal k�z�k, �s hat�kony kisebbs�gv�delmi int�zked�sek, er�teljes �llami r�hat�s n�lk�l ott is fog maradni a mag�nszf�r�ban. Egy j�l m�k�d� t�rsadalomban az elt�r� nemzeti identit�s meg�l�se nem egyenl� a permanens harccal az akt�v nyelvhaszn�lat�rt, vagy a kult�ra fenntart�s��rt. Ez�rt is neh�z hib�ztatni azt, aki a szem�lyes boldogul�sa �rdek�ben a k�nnyebb utat v�lasztja �s nem k�zd a jogai�rt – nem is az � dolga lenne az �rv�nyes�t�s�k, hanem a hat�s�gok� �s az �rdekk�pviselet�.

Id�nk�nt �lek egy hat�svad�sz hasonlattal is: bizonyos �rtelemben a szlov�kiai magyarok rosszabb helyzetben vannak, mint a szlov�kiai rom�k. Az �tlagos, t�j�kozott, viszonylag j�indulat� szlov�k �rtelmis�giek ugyanis tiszt�ban vannak azzal, melyek a roma k�z�ss�gek legnagyobb probl�m�i. Azt is tudj�k, mi a roma k�z�ss�ggel kapcsolatos probl�m�k megold�s�nak eur�pai m�dja (m�g ha sokszor nem is �rtenek vele egyet). A „magyar” vonzat� t�m�kr�l azonban gyakran m�g a legt�j�kozottabb szakemberek sem tudnak semmit, esetleg eljutnak Bug�r B�la vagy Orb�n Viktor szem�ly�ig. Ilyen k�zegben neh�z �rdemi, szakmai p�rbesz�det folytatni a helyzet jav�t�s�r�l. Itt tartunk sz�z �v ut�n.

�s hogy 100 �v m�lva lesz-e m�g magyar �let Szlov�ki�ban? Eg�szen biztos vagyok abban, hogy igen, a k�rd�s csak az, mik�nt fog kin�zni a felvid�ki magyar t�rsadalom. Rosszabb esetben �gy, mint egy skanzen: egy elid�s�d�, egyre sz�kebb k�z�ss�g megtartja a nyelv�nek �s kult�r�j�nak darabk�it, a „szlov�kiai magyar” kifejez�s pedig egy saj�tos kuri�zumot takar majd – egy magyar nyelven besz�l�, mag�t magyarnak vall�, de els�dlegesen szlov�k identit�s� csoportot. �n nagyon rem�lem, hogy van m�s �t is �s �nfenntart�, er�s identit�s� k�z�ss�gk�nt is fent lehet maradni. Mindehhez fontosak az er�s int�zm�nyek, az �n�ll� politikai k�pviselet, a rendezett t�rv�nyi st�tusz – a h�rom felt�telb�l az els� f�lig teljes�l, a k�pviselet�nk le�p�l�f�lben van, a kisebbs�gi t�rv�ny pedig harminc �v alatt sem k�sz�lt el.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy maga a k�z�ss�g is rengeteg �j kih�v�ssal szembes�l: egyre nagyobb a magyarul besz�l� rom�k ar�nya, t�bb – szoci�lisan h�tr�nyos helyzetben lev� – r�gi� el�regedik, k�nnyebb az ing�z�s �s az elk�lt�z�s (szlov�k k�zegbe, nyugatra, vagy �ppen Magyarorsz�gra), �talakul a kultur�lis k�zeg, �rezteti a hat�s�t a globaliz�ci�. M�g egy j�l m�k�d� felvid�ki k�z�ss�g is teljesen m�shogy fog kin�zni sz�z �v m�lva, mint napjainkban.

Itt minden a p�rt� – Kontra Ferenc (�jvid�k, Szerbia)

Milyen ma magyark�nt �lni D�lvid�ken? A k�rd�sre t�bbf�le v�lasz k�n�lkozik. Legal�bb h�rom szempont jut eszembe, �s mindegyik a hatalmon l�v� p�rthoz val� viszonyr�l sz�l.

�ltal�noss�gban is elmondhat�, hogy egy p�rtdiktat�r�t �rv�nyes�t� �llamban csak azok �rzik magukat j�l, akik k�zel ker�lnek a hatalomhoz. A t�mogat�sokat, amelyek legnagyobb r�sze magyarorsz�gi, az uralkod� p�rtok osztj�k sz�fogad� alattval�iknak. Nem kell k�l�n�sebben magyar�zni, hogy ez milyen privil�giumokkal j�r egy olyan orsz�gban, amely nem rendelkezik sz�mottev� gazdas�ggal, �s minden szegmense nagy lemarad�sokkal k�szk�dik.

Az alattval�i magatart�s a kultur�lis �let minden ter�let�n visszak�sz�n, tehets�ges �js�g�r�k v�lnak p�lyaelhagy�v�, de aki marad, m�r fiatalon �tl�tja a helyzetet, �s ha nincs m�s m�dja a meg�lhet�sre, bizony tudatosan alkalmazkodik. Ebben a hierarchi�ban mindenki tudja, kinek a nev�t szabad le�rni, kit nem szabad megh�vni sehova, kik azok, akik nem szerepelhetnek a m�di�ban. Ezen a t�ren k�l�n�sen t�ves az a v�leked�s, hogy a fiatalok naivak. Ez egy�ltal�n nincs �gy. Az �n id�mben m�g sz�gyen volt kiszolg�lni a rendszert, a mai �rtelmis�gi fiatal pedig �gy gondolja, az a balek, aki nem haszn�lja ki a lehet�s�get, amelyet a hatalom k�n�l. Mert a k�z�pszer� k�derek� a legf�nyesebb karrier. A k�nyvkiad�st�l a sz�nh�zig itt minden a p�rt�.

Az ellenz�k id�nk�nt felemeli ugyan a hangj�t. Sz�lmalomharcot v�v. A legut�bbi v�laszt�s idej�n jeles magyarorsz�gi politikusok nevezt�k �ket – �rd �s mondd – �rul�nak. A hatalom lassan megvesz mindenkit kil�ra, szt�r�r�kat, m�v�szeket egyar�nt – vagy kirekeszt egy �letre.

A harmadik �t az apolitikuss�g. Ami val�j�ban, �gy is mondhatn�m, luxus. Meg�lhet�st nem biztos�t, csak szellemi szabads�got. �s tiszta �rz�st, hogy az ember azt �rhatja, amit gondol. De a templom eger�n�l is szeg�nyebb, aki ezt az utat v�lasztja. Csak szellemiekben gazdag. Vil�g�letemben irt�ztam a politik�t�l. A terepem a t�rt�net, az irodalom, amely meggy�z�d�sem szerint maradand�bban visszaadja, kik k�z�tt �ltem. Tizen�t �vig szerkesztettem egy irodalmi mell�kletet, ami kedvemre val� volt (Kontra Ferenc 2015-ig a Magyar Sz� munkat�rsa volt – a szerk.). M�gis politikai okokb�l tettek az utc�ra egyik napr�l a m�sikra n�h�ny negat�v k�nyvkritika k�zl�se miatt.

�s ekkor m�g csak az �rtelmis�gi r�tegr�l besz�ltem. Pedig a meg�lhet�shez sz�ks�ges minimumot, a legegyszer�bb munkahelyeket is csak azok t�lthetik be, akik rendelkeznek p�rtk�nyvecsk�vel. Azt is el kell mondani, hogy az�rt ennyire belterjesen p�rtvez�rl�s� a k�z�ss�g, mert kicsi, �ttekinthet�, �s p�rhuzamos t�rsadalomban �l, elt�volodott a szerbekt�l, f�leg a hat�r ment�n. A sz�rv�nyra is az jellemz�, hogy egy meg�resedett munkahelyre szerbet vesznek fel, nem magyart. M�g egy magyarnak t�n� kisv�ros hivatalaiban is csak szerb alkalmazottakkal tal�lkozni, akik Trianon �ta eml�keztetnek arra, mi f�n terem itt az �llamnyelv.

�s hogy sz�z �v m�lva lesz-e m�g magyar �let Szerbi�ban? A D�lvid�k ebben az esetben is jobb sz� lenne, mert nemcsak Szerbi�t foglalja mag�ban. �n a Dr�vasz�gben sz�lettem, a t�rt�nelmi Baranya megye legd�lebbi cs�csk�ben, ma Horv�torsz�g r�sze. A falum, Dar�zs hat�r�ban j�tsz�dott le a moh�csi csata. Amikor gyerek voltam, az eke gyakran kiford�tott a sz�nt�f�ldb�l t�r�k �rm�t, rozsd�s fegyverdarabot.

A baranyai ember �ntudatos. Sokkal ink�bb ismeri m�ltj�t, t�rt�nelmi eml�keit, mint a D�lvid�k t�bbi r�sz�ben. Lask�n n�ttem f�l, �s nem volt olyan, aki ne tudta volna, itt �lt Szt�rai Mih�ly, a neves reform�tor, az els� magyar nyelv� dr�ma �r�ja. Vagy aki ne tudott volna �cs Gedeonr�l, aki szint�n pap volt, Kossuthot k�s�rte el amerikai emigr�ci�j�ba. Vagy �ccs�r�l, egyik legels� Shakespeare-ford�t�nkr�l, �cs Zsigmondr�l.

Gazdag borterm� vid�k volt, felmen�im is ezzel foglalkoztak. A sz�zadfordul�ra a vas�t m�velt polg�ri szeml�letet is hozott, a nagyany�m k�v�lr�l tudta J�kai reg�nyeit. Egyetemista koromban, amikor nem volt id�m mindent elolvasni, megl�togattam, hogy gyorsan mondja el egyik-m�sik tartalm�t. Nagyap�m Monarchia-p�rtik�nt nyolcvan�vesen is hangoztatta a szocializmus �vei alatt, hogy az volt a mi aranykorunk, az�ta minden csak lefel� ment.

Ez a vil�g a szemem l�tt�ra semmis�lt meg az elm�lt hatvan �vben. �s nemcsak az�rt, mert a hat�r ezen a vid�ken h�tszer l�pett kereszt�l, hol ide, hol oda sodr�dott a d�lszl�v v�ls�g sor�n is. Nemcsak a h�bor�k miatt, hanem az�rt is, mert magyars�ga el�regedett �s elfogyott. K�lf�ldre ment vagy asszimil�l�dott.

Most ezt l�tom Szerbi�ban is. �jra �t�lem, amit m�r egyszer megtapasztaltam. Sz�momra ismer�s helyzetek ism�tl�dnek. V�g�l a k�rd�sre azt mondan�m: sajnos azt m�r nem mern�m �letnek nevezni.

Di�fa �s telekk�nyv – Vida G�bor (Marosv�s�rhely, Rom�nia)

Az egys�ges, b�lcs vez�r(ei)t k�vet�, k�zpontos�tott nemzet�llam probl�m�ja, hogy am�g az egys�get vitatni, az engedelmess�get firtatni, a k�zponttal dacolni mer�szel valaki, vagy er�szakot kell vele szemben alkalmazni, vagy az eszme s�r�l. Rom�nia eset�ben ez �gy �ll, hogy am�g magyarok �lnek Erd�lyben, a rom�n �llamalap�t�s nem fejez�d�tt be. Nem az a k�rd�s, h�ny kisebbs�g �l m�g Rom�ni�ban, mert sok. De nincs egyetlen nemzeti kisebbs�g sem, amelyik azt gondolja, hogy ennek az eg�sz h�belev�ncnak nem is kellene �gy fenn�llnia.

A rom�n �llam az elm�lt sz�z �vben hat�konyan oldotta meg a probl�m�s nemzeti kisebbs�gek helyzet�t – t�ladott rajtuk. A magyarok nem kellettek senkinek, a vagon�roz�shoz t�l sokan voltak. Rajtunk megbukik a sz�m�t�s. 1916-ban, amikor m�r mindenki tudta, hogy Rom�nia az antant oldal�n fog bel�pni a h�bor�ba, csak a Monarchia hadvezet�se nem – vagyis tudta, de nem volt m�r katonai ereje, hogy egyed�l oldja meg a feladv�nyt – egy h�res rom�n szem�lyis�gt�l k�rdezt�k, mi lesz a h�rommilli� magyarral, ha megkapj�k Erd�lyt – akkor m�g ennyivel sz�moltak. T�z �v m�lva egy sem lesz, mondta a h�res. Elsz�molta mag�t, akkor sem volt h�rommilli�, �s eltelt k�zben sok sz�k esztend�. Magyarnak lenni Erd�lyben ez: t�lbecs�lnek, k�zben al�becs�lj�k magunkat. Ford�tva k�nnyebb volna, vagy akkor pont az lenne baj.

A rom�n �llam elk�peszt� kreativit�ssal dolgozik azon, hogy ne legyen magyar �nszervez�d�s. Nem k�pes integr�lni a magyars�got, amely nem k�pes, nem is hajland� integr�l�dni. Minek arra a kis id�re? A magyarok orsz�ga �ll �s n�z, megold�sai erre a probl�m�ra nincsenek, fr�szt kap minden �nszervez�d�st�l (l�sd az els� mondatot). Arra a kis id�re? Patthelyzet, l�ttechnika �s etnobiznisz. Az erd�lyi magyars�got nem trianonkor �rte a legs�lyosabb csap�s, hanem 1948-ban, amikor a mag�ntulajdont felsz�molt�k, a civil t�rsadalmat lerombolt�k, a rom�nt is.

A rendszerv�lt�s ut�ni restit�ci�s �gyletek pontosan jelzik az alapvet� probl�m�t: ki� ez a f�ld? Trivi�lis az a mondat, hogy ha nagyap�m di�f�ja az eny�m, �s �n magyar vagyok, ez a di�fa (nem maga haszn�ra, m�s�rt cselekedte…) egy magyar fa, amelyhez nekem szuver�n di�szed�si, m�kustart�si, vill�mcsap�si, z�szl�felvon�si jogom van, akkor mi lesz a rom�n nemzeti �s ter�leti egys�ggel? H�ny ezer magyar di�, b�kk, k�rte, naspolya, t�lgy �s lucfeny� lehet? H�ny m�kus �s h�ny medve? H�ny milli� kilom�ter sz�gesdr�t kell a szuver�nhez? T�rk�p �s mez�gazdas�gi t�mogat�s, falop�si t�rv�ny, ipar. 1989-ig a nagyap�m di�f�ja senki� volt (�llam, nemzet, haza, p�rt), most az eny�m (l�ncf�r�sz, deszka, IKEA-b�l kopors�). A rendszerv�lt�s ut�ni rom�n elit nem a nagyapja di�f�j�t k�rte �s kapta vissza, hanem egy kicsit t�bbet. �s a magyar? Csinovnyikok �s �j f�ldesurak.

Van – persze – kult�ra is, meg hagyom�ny. Arra vonatkoz� koncepci� viszont, hogy vid�kek, amelyek sz�zadokig meg tudtak �lni abb�l, amit termeltek, most hogyan tudn�nak, erre vonatkoz� koncepci�ja senkinek nincs, sem rom�nnak, sem magyarnak, sem korm�nynak. A nemzeti, nyelvi identit�s, ha tetszik, ha nem, s�lyos k�rd�s, mert adotts�g. Az egy�n belesz�letik, hogy legyen, min gondolkodnia. A t�rt�nelem is �gy tud f�jni, mint a jelen. J�l besz�lek rom�nul, dialektusokat is �rtek, az egyik d�dap�m rom�n juh�sz volt, �n magyar �r� vagyok…

Az elm�lt harminc �vben tet� al� kellett volna hozni, tal�n lehetett volna is, a rom�n–magyar t�rt�nelmi megb�k�l�st. Politikailag nem volt kifizet�d�. �n j�l j�rtam volna vele, plusz h�romn�l is t�bb milli� ember. F�ldet vissza nem vesz�nk, mondta Esterh�zy P�ter. Nem mintha nem j�rna nek�nk, de ezzel a mez�gazdas�gi koncepci�val minek? �s akkor meg lenne oldva a sz�gesdr�t k�rd�se: a borj�nak kell, hogy ne dengelje le a vet�st, vagy a medve. Pontosan ez az auton�mia. Kinek szabad, �s mit? Hol a hat�r? Ha rom�n politikusoknak volna humoruk, most r�b�lintan�nak: legyen sz�kely auton�mia – karant�nnal. Nincs humoruk, (az) Istennek sincs.

A magyaroknak Trianon �ta m�r lehetne..

Nem �ll j�l a sz�n�nk, ez vitathatatlan – Pallagi Marianna (Beregsz�sz, Ukrajna)

Hogy milyen ma magyark�nt �lni K�rp�talj�n? Neh�z, mindig is neh�z volt, de nem a magyars�gunk miatt. Noha Kijevben szeretik a szeparatista jelz�vel illetni a helyi magyars�got, nincs nemzetis�gi ellent�t a megy�ben.

A koldusbotra jutott orsz�g nem ny�jt munkahelyeket, k�ptelen tisztess�ges meg�lhet�st biztos�tani az �llampolg�rainak. Az �llami fizet�sekb�l a k�z�zemi d�jakra sem futja. Az itt �l� emberek megtanultak t�l�lni. K�t, nem ritk�n h�rom munkahelyet v�llalnak, h�zt�ji gazdas�got visznek, hogy eltarts�k a csal�djukat. A t�masz n�lk�li nyugd�jasokat is a kert seg�ti ki. Ha nincs erej�k a h�zt�ji megm�vel�sre, akkor v�laszthatnak: �hen halnak, vagy a gy�gyszereiket nem v�ltj�k ki a patik�ban.

Romokban az eg�szs�g�gy, az infrastrukt�ra is. Az ut�bbi �vek nagyobb volumen� fejleszt�sei – csal�dorvosi rendel�k, iskol�k, �vod�k fel�j�t�sa – magyarorsz�gi t�mogat�sb�l val�sultak meg. Az oktat�sban, kult�r�ban, eg�szs�g�gyben dolgoz� magyarok sz�m�ra az anyaorsz�gi kieg�sz�t� t�mogat�sok biztos�tanak ment��vet, jelentenek egzisztenci�lis megbecs�l�st. De sajnos sok esetben ez sem elegend� a marad�shoz. Egyre t�bb csal�di h�zra ker�l ki az elad� felirat. M�g kor�bban jellemz�en a csal�df� v�llalt k�lf�ldi munk�t, ma sokan d�ntenek �gy, hogy mindent h�trahagyva, idegen k�rnyezetben kezdenek �j �letet annak rem�ny�ben, hogy a gyerekeiknek stabilabb h�tteret, lehet�s�gekkel teli �letet biztos�thatnak.

Ami azt a k�rd�st illeti, lesz-e sz�z �v m�lva magyar �let Ukrajn�ban: az ut�bbi �vekben az aktu�lisan regn�l� hatalom mindent megtesz annak �rdek�ben, hogy m�r �tven �v m�lva se hallhassunk magyar sz�t a megy�ben. A jogaink folyamatos sz�k�t�s�re, az anyanyelvi oktat�s elsorvaszt�s�ra tett l�p�sek is jelent�sen hozz�j�rulnak a t�meges elv�ndorl�shoz.

Az �rdekk�pviseleteink a t�rv�nyek biztos�totta kereteken bel�l harcolnak a jogaink�rt, pr�b�lnak �rdemi p�rbesz�det folytatni a hatalommal, de mindez sz�lmalomharcnak t�nik, am�g nincs �sszhang a kijevi t�rgyal�partnerek szavai, cselekedetei �s val�s gondolatai k�z�tt.

Nem �ll j�l a sz�n�nk, ez vitathatatlan, de ez kor�ntsem jogos�t fel minket arra, hogy �lve eltemess�k magunkat. Szerencs�re el�g sok „elvetem�lt” magyar �l a megy�ben, akik nem tudj�k m�shol elk�pzelni az �let�ket. Megtagadhatj�k t�l�nk az �shonos kisebbs�g st�tusz�t, k�k-s�rg�ra festhetik a buszmeg�ll�kat, hidakat, ukr�n z�szl�t aggathatnak a turulmad�r �s Zr�nyi Ilona szobra mell� a munk�csi v�rban, de am�g ezek az emberek �s az � gyermekeik kitartanak, addig k�ptelens�g minket elt�r�lni, ezer �vet semmiss� tenni.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/22. sz�m�ban jelent meg m�jus 29-�n.

Magyar Hang

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.