1. A szobrok legt�bbsz�r sz�pek. Egy szobor nemcsak t�rt�nelmi, ideol�giai �ll�sfoglal�s, hanem m�alkot�s. Ugyan�gy, ahogy egy irodalmi m� is lehet att�l m�g remek, hogy nem rokonszenves a f�szerepl�je vagy �ppen nem a legfelvil�gosultabb ideol�gi�t testes�ti meg. A szobrok egy id� ut�n r�szeiv� v�lnak a t�rnek, ahova ker�ltek. Az els� led�nt�tt brit m�alkot�s a bristoli Edward Colstont �br�zolta, aki egy�bk�nt lehet, hogy �sszess�g�ben nem �rdemel szobrot. A m�eml�ki v�detts�g� alkot�s azonban sz�p volt, a v�ros f�ter�n �llt t�bb mint sz�z �ve, t�bb m�sik szoborral alkotva csoportot. Eszt�tikailag biztosan hi�nyozni fog. Ha viszont egy, a hely�re �s a t�rsadalomra er�ltetett szobor nem t�l sz�p �s nem t�l r�gi, akkor m�g mindig van kultur�lt megold�s: a szoborpark.

2. Szobrokat polg�rh�bor�kban �s forradalmakban d�ntenek, az esetek t�bbs�g�ben kev�sb� szerencs�s sors� n�pek fiai: nyomorult, �hes, d�h�s, b�rt�nnel �s akaszt�ssal fenyegetett emberek. Ahogy 1956-ban Magyarorsz�gon t�rt�nt a Szt�lin-monstrummal, vagy Ir�nban a sah�val.

2020 szobord�nt�i azonban nem kock�ztatnak semmit: a rombol�s v�g�n vid�man fot�zkodnak okostelefonjaikkal a tett helysz�n�n.

Szerencs�sebb orsz�gokban az �letet nem v�res �s zavaros diktat�r�k �s forradalmak, hanem reformok alak�tj�k. Pont az�rt lehetett irigyelni Nyugat-Eur�p�t vagy Amerik�t, mert ott a t�rsadalmi berendezked�s szervesen alakult, �gy, hogy mindig pr�b�lt�k azt megtartani a m�ltb�l, amit �rdemes volt megtartani. A m�ltat elt�r�lni a kultur�lis forradalom maoista temp�ja.

3. A szobrok szerepl�i k�z�l kev�s a Lenin, vagyis az olyan figura, aki egy�rtelm�en �s univerz�lisan negat�v. (B�r Seattle-ben p�ld�ul �ll egy Lenin szobor, amelyet a jelek szerint senki nem akar led�nteni.) Megint csak vegy�k az egyes sz�m� brit c�lpontot, Colstont. Egyr�szt a p�nz�t rabszolga-kereskedelemmel szerezte, m�sr�szt az ebb�l befolyt j�vedelem jelent�s r�sz�t j�t�kony c�lra ford�totta, rengeteg seg�tve a bristoli szeg�nyeken. Az emberis�g eg�sz�nek szempontj�b�l n�zve egy�rtelm�en negat�v figura, Bristolb�l n�zve pozit�v. Az emberis�g t�rt�nete sajnos h�bor�k sorozata, gyakorlatilag nincsen olyan t�rt�nelmi figura, aki valaki m�s sz�m�ra ne lenne ellens�g.

4. Az ilyen esetekben j�hetne j�l a kompromisszum. Colstonn�l sok�ig sz� volt ilyenr�l, k�sz�lt egy t�bla is, amelyet fel akartak tenni a szoborra �s amely elmagyar�zta volna Colston felel�ss�g�t a rabszolga-kereskedelemben. De a szobord�nt�sig nem siker�lt mindenkinek elfogadhat� sz�veget tal�lni. A szobrok helyben hagy�sa �s inform�ci�kkal val� ell�t�sa r�ad�sul seg�t abban is, hogy jobban meg�rts�k egy hely t�rt�nelm�t, az ott �l�k vagy �ppen a k�rnyez� n�pek k�l�nb�z� szempontjait. Dupla haszon. Ez�rt azt�n k�l�n�sen d�bbenetes, amikor egy Oxfordban v�gzett m�zeumi kur�tor ad tan�csokat, hogyan lehet h�ztart�si vegyi anyagokkal t�nkretenni egy m�alkot�st. 

5. Nem lehet a mai k�vetelm�nyeket sz�mon k�rni �vsz�zadokkal ezel�tt �lt emberekt�l. Ha �gy volna, p�ld�ul egyetlen kir�lyunknak nem lehetne szobra, hiszen mai fogalmaink szerint mind h�bor�kat ind�t�, saj�t csal�dtagjaikat �ld�kl� gyilkosok voltak.

Szobrok a m�ltb�l csak �v�- �s tan�t�n�knek j�rn�nak, k�z�l�k viszont sajn�latos m�don nagyon keveset ismer�nk n�v szerint.

Az �kori g�r�g�k rabszolg�kat tartottak, mik�zben lefektett�k a filoz�fia alapjait. A r�maiak is, mik�zben megalkott�k ma is haszn�lt jogrendszer�nket. Nem lehet a rasszizmus, a rabszolgatart�shoz val� viszony vagy a kolonializmus az egyetlen szempont egy ember meg�t�l�s�n�l. Winston Churchill vagy �ppen Mahatma Gandhi mondott nem sz�p dolgokat feket�kr�l, de hogy ezek fel�l�rn�nak minden m�st, amit az �let�kben el�rtek, amellett nagyon neh�z �rvelni.

6. Valakinek led�nteni a szobr�t csak az�rt, mert m�s a b�rsz�ne, maga a rasszizmus. �rdemes megn�zni a felv�telt, amelyet a lengyel t�v� riportere k�sz�tett Kosciuszko T�d� amerikai szobr�nak meggyal�z�s�r�l. A szoborra t�mad�knak fogalmuk nincs, kit �br�zol a m�, hogy a lengyel szabads�gharcosnak semmi k�ze nem volt a rabszolgatart�shoz vagy a gyarmatos�t�shoz. Feh�r embert �br�zol, teh�t mennie kell. A rasszizmus tank�nyvi esete.

7. A rabszolgas�g sz�rny� int�zm�ny volt, de nem eur�pai tal�lm�ny. Sajnos az emberis�g t�rt�nelm�ben t�bb ezer �ven �t a rabszolgas�g volt a norma, szinte mindenhol. M�g csak az afrikai rabszolgas�got sem a feh�rek tal�lt�k fel, b�r egy id�ben k�ts�gk�v�l �k j�ratt�k cs�csra. Az arabok �ltal �z�tt kelet-afrikai rabszolga-kereskedelem – Zanzib�r k�zponttal – id�ben megel�zte a nyugat-afrikait, �s tov�bb is tartott: �sszesen egy �vezreden �t. Az afrikai t�rsadalmak t�bbs�g�ben is voltak rabszolg�k, a legfejlettebb k�z�pkori afrikai birodalmakban, p�ld�ul Maliban minden harmadik ember rabszolga volt. Hasonl� volt a helyzet a mai Nig�ria �s Gh�na ter�let�n l�v� kir�lys�gokn�l.

Nem v�letlen, hogy az eur�paiaknak nem kellett maguknak �sszefogniuk a rabszolg�kat. A helyi uralkod�k k�szs�ggel sz�ll�tott�k �ket nekik. Ami persze nem ments�g.

A gyarmatos�t�st�l �rintetlen afrikai paradicsomk�nt �br�zolt Eti�pi�ban mindenesetre csak 1942-ben t�r�lt�k el a rabszolgas�got – eur�pai mint�ra. Maurit�ni�ban csup�n 2007-ben lett a rabszolgatart�s b�ncselekm�ny. �szak-Afrik�ban is volt rabszolga-kereskedelem t�bb sz�z �ven �t, csak �ppen ott muszlimok kereszt�nyekkel kereskedtek. T�bb mint egymilli�val! Amerik�ban pedig m�g a felszabad�tott feket�k harmada-negyede is tartott rabszolg�t, az afrikai Lib�ri�t megalap�t� felszabad�tott amerikai feket�k els� dolga pedig a helyi afrikai feket�k szegreg�l�sa volt. 

Vagyis a rabszolgas�got nem a Nyugat tal�lta ki, viszont a Nyugat sz�ntette meg, mor�lis okokb�l. �s egyed�l a Nyugat n�zett szembe a b�n�vel. Ki t�madja a muszlimokat azzal, hogy Mohamed pr�f�ta rabszolg�kat tartott? Ki v�r t�l�k bocs�natk�r�st �s elhat�rol�d�st? Ki k�vetel k�rt�r�t�st az arab �llamokt�l vagy a sok nyugat-afrikai orsz�gban m�g mindig l�tez� t�rzsi uralkod�kt�l? Ad�dik teh�t a f� k�rd�s: mi�rt a Nyugat az egyetlen c�lpont? (A f�lre�rt�sek elker�l�s�re: a rabszolgas�g kifejez�st az eredeti �rtelm�ben haszn�ljuk. A g�r�g�k andrapodonnak [emberl�b�], a r�maiak servus casatusnak nevezt�k: szabads�g�t�l megfosztott, m�s tulajdon�t k�pez�, jogokkal nem rendelkez� szem�ly. L�tezik olyan �ll�spont, amely szerint a multic�gek alkalmazottai ugyan�gy rabszolg�k, de ez annyira kit�g�tja a fogalmat, hogy az alkalmatlan b�rmilyen vit�ra.)

8. A kolonializmus sem valamif�le, csak az eur�paiakra jellemz� b�n. Megint csak: szomor�, de az emberis�g t�rt�nete h�bor�k �s h�d�t�sok t�rt�nete. N�pek igyekeztek megh�d�tani m�s n�peket, �s ez bizony nem az �jkori Eur�p�ban kezd�d�tt. Afrika nagy r�sz�nek p�ld�ul egy�ltal�n nem a mai afrikaiak az �slakosai. Jelenleg Fekete-Afrika nagy r�sz�nek lakoss�ga a bantu n�pcsoporthoz tartozik, �k azonban eredetileg csak Nyugat-Afrika egy kis r�sz�n �ltek. Azt�n sz�pen megh�d�tott�k K�z�p-, Kelet- �s D�l-Afrik�t, kiszor�tva, nem egyszer kiirtva onnan az �slakosokat, legyenek azok K�z�p-Afrika pigmeusai vagy D�l-Afrika busmanjai. Ha �gy tetszik, gyarmatos�tott�k Afrik�t. A pigmeusokat pedig gyakorlatilag ma is aff�le f�lemberk�nt kezelik. A zuluk k�tsz�z �vvel ezel�tti h�d�t� politik�j�nak (n�pirt�s�nak?) pedig durv�n k�tmilli� �ldozata volt. Megint csak:

ki v�r bocs�natk�r�st a zulukt�l vagy el�deik el�t�l�s�t a bantukt�l? Ugyanez a helyzet Amerik�ban is:

az azt�kok vagy a maj�k ugyanolyan k�ny�rtelens�ggel terjeszkedtek �s ig�zt�k le a k�rnyez� n�peket, mint k�s�bb �ket a spanyolok. B�r az ut�bbiak legal�bb ember�ldozatokat nem mutattak be. Az egyetlen, ami megk�l�nb�zteti az eur�pai gyarmatos�t�st m�s n�pek politik�j�t�l, hogy az eur�paiak fejlettebbek voltak, j� haj�kat �p�tettek, �s �gy m�s f�ldr�szeken is tudtak h�d�tani. Neh�z bel�tni, ez mi�rt lenne mor�lis k�l�nbs�g. T�nyleg az�rt kell lerombolni Kolumbusz szobr�t, mert az ink�knak nem volt Kolumbuszuk?

9. A jelenlegi helyzetben,

amikor Nyugaton minden jog�llami lehet�s�g megvan egy szobor elt�vol�t�s�ra, szobrot d�nteni szimpla vandalizmus.

A szobord�nt�k ideol�giai harcost�rsai vezetik a legt�bb nyugati v�rost, �s persze abszol�t t�ls�lyban vannak a m�di�ban, Hollywoodban, a sportp�ly�kon vagy �ppen az egyetemeken. (A brit konzervat�vok tavaly a parlamenti v�laszt�son els�pr� gy�zelmet arattak, �m egy felm�r�s szerint az egyetemeken dolgoz�k 54 sz�zal�ka szavazott a Munk�sp�rtra, 23 sz�zal�k a liber�lisokra �s 6 sz�zal�k az orsz�gos szinten jelen sem l�v� z�ldekre, a konzervat�voknak 7 sz�zal�k jutott.) �ppen ez�rt nevets�ges a mostani t�ntet�seket �gy be�ll�tani, mintha egy hangtalan kisebbs�g v�gre megtal�ln� a hangj�t: �vtizedek �ta hallani a hangjukat.

Sztank�czy Andr�s, V�lasz Online

S�g� 1 hozz�sz�l�s

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.

1

2020.06.16. 14:11 Babi B�rmilyen szoborr�l is legyen sz�, annak fest�kkel val� le�nt�se, megrong�l�sa �s led�nt�se vand�l cselekedet. A szobrokat, �s minden m�s m�alkot�st annak a kornak megfelel�en kell �rt�kelni, amikor sz�lettek.