Egy kolozsvári vasárnap története a dualizmus korából
2020.06.11. 08:58
Az alábbi képsorozatban a dualizmus kori Kolozsvár egy vasárnapjának rekonstruálását és bemutatását olvashatják. A képaláírásokat Fazakas László a történelmi tények figyelembe vétele alapján írta, ám helyenként szükség volt fiktív – ugyanakkor a korabeli valóságnak megfelelő –, szövegelemek bevonására.
A képeket igyekeztek úgy összeállítani, hogy azokon a város összes társadalmi rétege megjelenjen, de mivel a Kolozsvári Akadémiai Könyvtárból előásott korabeli illusztrációk, képeslapok többsége inkább a polgári középosztály életmódját szemlélteti, ezért a képsorozatban is ez a társadalmi réteg kapott nagyobb hangsúlyt. Kolozsvár nemzetiségeinek bemutatására azonban már nem volt lehetőség, ugyanis a képeken felbukkanó, átlagos, hétköznapi ruhát viselő személyek etnikai szempontból nem azonosíthatok.
A várost ekkoriban döntő többségében magyarok lakták (1910: 84%), de mellettük éltek románok (12%), németek (3%), zsidók, örmények és cigányok. Kolozsvár legnagyobb vallási felekezeteit már könnyebb volt felsorakoztatni, noha itt is vannak hiányosságok.
Mindezek ellenére abban bízom, hogy az alábbi képsorozat egy olyan időutazásra invitálja az olvasót, mely által az eddigiekhez képest valamivel jobban megismerheti a „boldog békeidők” Kolozsvárját.
Nagy napra virradt Kolozsvár. A szombati hírlapok szerint ma a város két különböző pontján is vásárt tartanak, a piarista templomban egy híres lipcsei zeneművész előadását mutatják be, Pferschy éttermében újfajta sörök kóstolhatók, kora délután egy izgalmasnak ígérkező futballmérkőzésre kerül sor, este pedig a Nemzeti Színházban a Bánk bánt játsszák
Egyelőre azonban még csak pár utcaseprő és néhány koránkelő lézeng Kolozsvár utcáin
És természetesen a postás is talpon, hogy időben kihordhassa a frissen nyomtatott Magyar Polgár és Ellenzék vasárnapi lapszámait. Vajon ezúttal milyen pikáns hírekkel fogják borzolni a kedélyeket?
A postásnál és az utcaseprőknél is korábban keltek Kolozsvár őstermelői, a hóstáti földművelők, akik áruikkal megrakodva elindultak a vasárnapi piacra
A legkorábban érkezők már kipakolták portékáikat és türelmesen várják, hogy felébredjen a város. Addig azonban bőven akad idő elbeszélni a hét legizgalmasabb eseményeit
Ezalatt a Deák Ferenc utcában szintén nagy a készülődés. Ma itt is vásárt tartanak
Befutott a 8 órási vonat, megjöttek a kalotaszegi asszonyok. Mint mindig, most is a legtarkább, legszínesebb ruháikban pompáznak
Más falvakból is folyamatosan érkeznek a jó vásárban reménykedő parasztok
Még kilencet sem ütött az óra, de már nagy a nyüzsgés a Széchényi téri piacon
A két piacot összekötő Wesselényi utca egyre zajosabb és forgalmasabb. Kovács József épp időben nyitotta boltját, Pap Ernő azonban nem érzi jól magát, puffadás kínozza, ezért úgy döntött, hogy ma otthon marad
A kényesebb igényű polgárság nem kedveli a zsúfolt vasárnapi piacokat, inkább Lakatos József bécsi és párizsi termékeket kínáló áruházában költekezik
Időközben kinyitottak a főtér elegáns éttermei és cukrászdái
Fess pincérek várják a vásárlástól kimerült és megéhezett vendégeket
Pferschy makulátlan tisztaságú és trópusi növényekkel díszített éttermét főleg a sörimádóknak ajánlják. Állítólag a városban csak itt kapni igazi Pilsner sört
Sokan a délelőtti evés-ivás helyett a Piarista templom vasárnapi miséjét választják. Úgy hírlik, hogy a mise után egy híres lipcsei orgonaművész előadását fogják bemutatni
A Szent-Mihály templom gyülekezetét nem izgatja különösebben a lipcsei “muzsikus”, ők továbbra is kitartanak a kevésbé szabadelvű öreg plébánosuk mellett
A nagy-utcai reformátusoknak sejtelme sincs, hogy milyen versengés zajlik a két katolikus gyülekezet között. Őket jobban aggasztja a Farkas utcai református templom töretlen népszerűsége
Habár egyelőre úgy tűnik, hogy nem sokan tolonganak a Farkas utcai templom előtt
Kolozsvár unitárius gyülekezete ma nem tart istentiszteletet, helyette a kórházban lábadozó betegek számára visznek friss, a Széchenyi téri piacról vásárolt gyümölcsöt
Az öreg neológ rabbi már kora hajnal óta a tórát tanulmányozza. Ortodox kollégájáról azonban semmi hír
Míg a felnőttek a piacon, a vendéglőkben vagy épp a templomok padsorai között töltik a délelőttjüket, addig a város legifjabb generációja felméri a terepet, hogy melyik szomszéd cseresznyefáját lehetne a legkisebb kockázat mellett megdézsmálni
Az “úri” közönség miután megebédelt valamelyik elegáns főtéri étterem teraszán, kisebb csoportokba verődve elindul a városi sporttelep irányába és közben hangosan skandálja: Hajrá KAC! Vesszen Pest!
Sajnos a Kolozsvári Atlétikai Club vesztett. A Budapesti Postás 19 alkalommal talált be, míg a KAC csapatának mindössze egyszer sikerült megzörgetni a postások hálóját
Sebaj, a vereséget könnyen feledteti a sporttelep melletti kioszk epres ízű fagylaltja. Cede József külföldön tanulta, hogyan kell tökéletes epres fagyit készíteni
Közben esteledik. Az egész napot piacozással töltő környékbeli parasztok, termelők lassan elindulnak hazafelé, hogy még sötétedés előtt megetessék a disznókat, tyúkokat
Sajnos nem minden kolozsvárinak telik egyformán a vasárnapja. A Sáncalja nyomortelepének lakói ekkortájt kezdenek előmerészkedni, hogy felkutassák a pár száz méterre lévő kiürült Széchenyi téri piacot, hátha találnak valami hasznosíthatót
A polgárság vasárnapja másképp folytatódik. Miután befejezték az epres ízű fagyijukat, a Kolozsvári Nemzeti Színházhoz vonultak. Az est fénypontja a visszatérő Jászai Mari, aki újra Gertrudis szerepében fog játszani
A színház késő estig tartott, ezért sokan kocsist fogadnak és azzal szállíttatják magukat haza
Ám nem mindenki vágyik az otthon melegére. Egy nagyobb társaság a New York kávéház felé veszi az irányt. Megvacsoráznak, megvitatják, hogy a KAC balhátvédjét ideje lenne nyugdíjaztatni, egy kicsit dicsérik Jászai Mari színészi tehetségét, majd hajnalig isznak és kártyáznak
Mindeközben a dohánygyár vasárnapi műszakjában dolgozó munkások, mit sem sejtve, hogy mi zajlik Kolozsvár központjában, tovább robotolnak… a termelés nem állhat le
(Képek forrása: Kolozsvári Akadémiai Könyvtár)
Írta és szerkesztette Fazakas László / Erdélyi Krónika
|