A versailles-i b�kerendszer t�lz� szigor�nak legf�bb oka a gy�ztes �llamok g�tl�stalan nagyhatalmi politik�ja volt. A f� ellens�g N�metorsz�g volt, �s a franci�k is igyekeztek marad�ktalanul kihaszn�lni, hogy az els� vil�gh�bor� ut�n f�l�nybe ker�ltek.

K�rlelhetetlen vaslogika dikt�lta a francia politikusok sz�m�ra: N�metorsz�got gyeng�n kell tartani, sz�vets�geseit�l meg kell fosztani, �s egy er�s n�metellenes-franciabar�t t�mb�t kell l�trehozni a n�metek h�t�ban.

Innent�l kezdve az Osztr�k-Magyar Monarchi�nak nem volt l�tjogosults�ga, a Rom�nia, Csehszlov�kia �s a Szerb-Horv�t-Szlov�n Kir�lys�g, mint “bar�ti t�mb” meger�s�t�se egy id� ut�n adta mag�t.  A n�pek jogai, �nrendelkez�se nem volt m�s, mint sz�nes m�z a XIX. sz�zadi francia hegem�niat�rekv�sek eladhat�s�ga �rdek�ben.

Szomsz�daink az elk�peszt� ter�leti �s gazdas�gi gyarapod�s mellett francia haditechnik�t, eszk�z�ket �s t�k�t kaptak. Elm�letben m�g m�k�dhetett is volna a dolog, de a t�rt�nelem gyorsan bebizony�totta: az eg�sz fabatk�t sem �r. Csehszlov�ki�t maga a nyugat l�kte Hitler karjaiba, Rom�nia a nemzetiszocialist�k mell� �llt, Jugoszl�vi�t egy falatra "elfogyasztotta" a Wermacht.

Nem tudtak �sszefogni

A v�res val�s�g viszont az 1920-as �vekben az volt, hogy a megcsonk�tott, lelkiekben �s gazdas�gilag is t�nkretett Magyarorsz�g ellens�ges �llamok harap�fog�j�ba szorult. Ezeket pedig – fittyet h�nyva a francia terveknek – egyetlen egy �gy kov�csolta egys�gbe: megakad�lyozni haz�nk meger�s�d�s�t �s a rev�zi�t.

A gondolat, miszerint az �j k�z�p-eur�pai �llamokat egy nagyobb sz�vets�gbe kellene t�m�r�teni, m�r a nagy h�bor� v�ge fel� megsz�letett. Az �n�s �rdek, p�ld�ul a csehek �s lengyelek visz�lya Teschen�rt vagy a rom�n-szerb marakod�s a B�n�t felett lehetetlenn� tette az �sszefog�st. A k�z�s nevez�t k�s�bb is csak Magyarorsz�g szomsz�dai eset�ben lehetett megtal�lni a fent eml�tett okb�l.

A b�ket�rgyal�sokon Eduard Benes cseh k�l�gyminiszternek siker�lt �sszehoznia egy k�z�s memorandumot haz�nk ellen�ben, amelyben �sszehangolt�k fell�p�s�ket. K�s�bb Benes m�g szorosabb �sszefog�s�rt kilincselt, de a rom�n �s d�lszl�v vezet�k visszautas�tott�k, mondv�n nem l�tnak magyar vesz�lyt.

A k�z�s ellens�g: Magyarorsz�g

Azt�n v�ltozott a nagypolitika. Franciaorsz�gban m�g 1920-ban Alexandre Millerand alak�tott korm�nyt, �s fordulatot hozott a k�lpolitik�ban: Ausztri�t �s Magyarorsz�got is be akarta vonni az eur�pai politik�ba, az �jj��p�t�sbe, illetve egy lengyel-magyar-rom�n sz�vets�get k�v�nt l�trehozni a Szovjet-Oroszorsz�g jelentette bolsevik vesz�lyre tekintettel.

Teleki P�l minisztereln�k fel is aj�nlotta seg�ts�g�t: tekintettel a lengyel-szovjet h�bor�ra egy hadsereg fel�ll�t�s�t helyezte kil�t�sba.

Csehszlov�ki�ban, a d�lszl�v kir�lys�gban �s Rom�ni�ban megsz�lalt a v�szharang: a magyarok esetleg francia seg�ts�ggel veszik vissza ter�leteiket.

Ism�t Benes volt a legakt�vabb, Belgr�dban egy�ttm�k�d�si szerz�d�st k�t�tt, miszerint egy nem provok�lt magyar t�mad�s eset�n Csehszlov�kia �s a Szerb-Horv�t-Szlov�n kir�lys�g k�lcs�n�sen katonai seg�ts�get ny�jtanak egym�snak.

VI. K�roly 1921-es puccsk�s�rlete m�g tov�bb n�velte a f�lelmet, �prilis 23-�n a Rom�n Kir�lys�g �s Csehszlov�kia sz�vets�get k�t�tt egym�ssal, amihez a d�lszl�v �llam j�nius 7-�n csatlakozott. Megsz�letett a kisantant, egy�rtelm�en magyarellenes c�lokkal:

• a magyar rev�zi�s t�rekv�sek megakad�lyoz�sa;
• Magyarorsz�g gazdas�gi �s k�lpolitikai elszigetel�se.

N�zhetj�k �gy is, azt csin�lt�k “kicsiben”, mint “nagyban” az antant N�metorsz�ggal. A kisantant – f�leg eleinte – jelent�s sikereket �rt el:

• 1921-ben megakad�lyozta Magyarorsz�g felv�tel�t a Nemzetek Sz�vets�g�be;
• IV. K�roly m�sodik puccsk�s�rlete ut�n h�bor�val fenyegette Magyarorsz�got;
• fell�pett a trianoni hat�rok fel�lvizsg�lat��rt sz�t emel� Lord Rothermere ellen;
• 1923-ban megg�tolta a n�psz�vets�gi k�lcs�n foly�s�t�s�t – k�s�bb ezt er�s brit nyom�sra m�gis megkaptuk, de jegyz�k�nyvbe kellett venni, hogy haz�nk elismeri a trianoni hat�rokat, nem engedi vissza a tr�nra a Habsburgokat, �s mindent megtesz, hogy cs�kkenjen az ellent�t a kisantanttal.

“Higgy�k el, neh�z”

A n�psz�vets�gi k�lcs�nnel a magyar politika is ir�nyt v�ltott a “megb�k�l�s �s beilleszked�s” jegy�ben. Bethlen Istv�n minisztereln�k ezt �gy indokolta a Nemzetgy�l�sben:

Ma Eur�pa helyzete olyan, hogy b�k�t akar minden�ron, �s ha nem illeszked�nk bele Eur�pa �rdekeinek sz�vev�ny�be, ha nem alkalmazkodunk politik�nkkal Eur�pa �rdekeihez, akkor ak�rmennyire van igazunk, mint b�kebont� �ll�ttatunk oda �s semmi t�ren nem fogja siker koron�zni tev�kenys�g�nket. […] Higgy�k el, ha valakinek neh�z, nekem neh�z ezt az �nmegtagad�st gyakorolnom.

– id�zi Romsics Ign�c Bethlent a Magyarorsz�g t�rt�nete a XX. sz�zadban c�m� k�nyv�ben.

Visszat�rve a kisantanthoz, b�r a “nagy testv�r” sokkal t�bbet v�rt volna el, enn�l komolyabb �sszefog�sra a h�rom �llam nem volt k�pes. A gazdas�gi vil�gv�ls�g hat�s�ra, 1930-ban ugyan kereskedelmi szerz�d�st k�t�ttek, de ennek is csak magyarellenes pontjai val�sultak meg.

�sszed�lt, mint egy k�rtyav�r

Az 1920-as �vek v�g�n haz�nk Olaszorsz�g, majd N�metorsz�g, Ausztria �s Lengyelorsz�g fel� tal�lta meg a kit�r�si pontot az elszigetelts�gb�l. Hitler hatalomra ker�l�se ut�n pedig hamar gazdas�gi befoly�sa al� vonta Belgr�dot �s Bukarestet, �gy a kisantant �p�tm�nye recsegni, ropogni kezdett.

Az�rt 1934-ben m�g mozg�s�tottak a magyar hat�ron, miut�n kider�lt, hogy az I. S�ndor jugoszl�v kir�lyt �s Louis Barthou francia k�l�gyminisztert meggyilkol� usztas�k egy r�sz�t Magyarorsz�gon, Jankapuszt�n k�pezt�k ki. De ez volt a kisantant utols� er�teljes fell�p�se, a v�gkifejlet pedig tragikomikusra siker�lt.

A kisantant �s a magyar korm�ny k�z�tt folytatott t�rgyal�sok eredm�nyek�nt 1938. augusztus�nak v�g�n megsz�letett a bledi egyezm�ny. A kisantant elismerte haz�nk fegyverkez�si egyenjog�s�g�t, Magyarorsz�g pedig lemondott a hat�rok er�szakos, egyoldal� kiigaz�t�s�r�l.

�sszel pedig, mikor Hitler a szud�tan�metek v�delme �r�gy�n teljes s�ly�val fesz�lt Csehszlov�ki�nak, Rom�ni�t �s Jugoszl�vi�t gazdas�gi nyom�s alatt tartotta, ut�bbi k�t �llam m�r a megb�k�l�si politika h�ve volt.

Olyannyira, hogy Belgr�db�l t�virat �rkezett Budapestre, miszerint a jugoszl�v k�l�gy t�mogatja a magyarok Csehszlov�ki�val szembeni ter�leti k�vetel�seit.

A m�ncheni egyezm�nnyel, 1938. szeptember 29-�n felbomlott Csehszlov�kia, �s ez egyben a kisantant sz�vets�g v�g�t is jelentette.

(Kiemelt k�p: Bene� cseh, Titulescu rom�n �s Jevti� jugoszl�v k�l�gyminiszter 1932-ben/Bundesarchiv)

Bihari D�niel, 24.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.