"Minden közösség biztonságra vágyik, biztonságra vágyott a Szent László korabeli magyarság is. A lovagkirály politikai vezetőként, egyházi vezetőként, püspökségek alapítójaként, az ország megszilárdítójaként, a Szent Istváni örökség továbbépítőjeként pedig pontosan azt a biztonságot nyújtotta, amelyre szükségük volt az akkor élő embereknek" - idézte Kelemen Hunort az RMDSZ hírlevele.
A politikus azt is fontosnak tartotta, hogy Szent László felül tudott emelkedni a családi sérelmeken, és noha az István király által megvakíttatott Vazul unokája volt, maga kezdeményezte az államalapító király szentté avatását. Úgy vélte, a Szent László-emlékév jó alkalom arra, hogy a magyarság áttekintse és megértse Szent László életművét.

A Maszol.ro beszámolója szerint Szilágyi Péter, a magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság helyettes államtitkára ünnepi köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy Szent László király trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. évfordulójá a megingathatatlan magyar uralkodó emlékét idézik. Azét a királyét, aki kijelölte az ország határait, püspökségeket alapított.

A csíkszépvízi rendezvényen a házigazda település mellett Nagyvárad, Nyárádszentlászló, Réty, Maksa, Sepsibesenyő, Bögöz, Székelyderzs, Homoródkarácsonyfalva, Menaság és Csíkszentmihály képviselői voltak jelen. Az eseményen Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője felidézte: a legenda a csíkszéki település nevét is Szent Lászlótól eredezteti. Eszerint a lovagkirály csatából visszatérve, a völgyön átfolyó patakban itatta a lovát, és azzal biztatta az állatot, hogy "igyál, lovam, mert ez szép víz".

MH

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.