Korábban Dél-Afrika, Bolívia, Indonézia és India is felmondott számos kétoldalú egyezményt, amelyek legneuralgikusabb pontja a befektető és az állam közötti vitarendezési mechanizmus (ISDS) volt. Ez az eljárás teszi lehetővé a multik számára, hogy az elmaradt haszonra hivatkozva bepereljék az egyes kormányokat, amikor azok törvényeket hoznak az emberek vagy a környezet védelme érdekében.

Ez egyre veszélyesebb fegyverré válik a kezükben: az ilyen típusú keresetek száma szerte a világban közel 700-ra emelkedett 2016 elejére az 1995-ös háromról. Csak 2015-ben 70 új per indult a nemzetközi választott bíróságokon, s nem ritka, hogy több milliárd dollárt követelnek egy-egy országtól kártérítés címén a nagyvállalatok.

A 26 egyezmény felfüggesztését jelentő ecuadori döntés alapjául egy tanulmány szolgált, amely többek között megállapította: a dél-amerikai országot 26-szor perelték be a külföldi befektetők, és összesen 21,2 milliárd dollár kártérítést követeltek az egyezmények állítólagos megsértése miatt. A 26 perből 15 esetében született döntés, és Ecuador mindössze kétszer nyert – az összes többiben a befektetőnek adtak igazat a magánjogászokból álló nemzetközi választott bíróságok.

A quitói kormánynak eddig csaknem 1,5 milliárd dollár kártérítést – az ország oktatási és egészségügyi kiadásainak 31, illetve 62 százaléknak megfelelő összeget – kellett kifizetnie a külföldi befektetőknek. A még folyamatban lévő perek során összesen 13,4 milliárd dollár sorsa forog kockán, ez fele az ország idei költségvetésének.

A magyar kormány részéről már többször elhangzott az Európai Unió és az Egyesült Államok között készülő – átmenetileg megrekedt – szabadkereskedelmi tárgyalások (TTIP) kapcsán, hogy nem támogatja a befektető-állam vitarendezési (ISDS) mechanizmust.

– Ám nemcsak a többoldalú megállapodások – a TTIP mellett a már megkötött és ratifikálásra váró EU–Kanada-egyezmény (CETA) – révén perelhetik be hazánkat, hanem a meglévő kétoldalú befektetésvédelmi egyezmények is lehetőséget biztosítanak erre – hívta fel a figyelmet Fidrich Róbert.

Ezek valóságos időzített bombák: az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) adatai szerint hazánk eddig 61 ilyen megállapodást kötött, és ezek 7 kivételével ma is hatályban vannak.

Szerencsére Magyarországnak még nem kellett olyan kaliberű perekkel szembenéznie, mint például Romániának a verespataki cianidos aranybánya ügyében, ahol a kanadai Gabriel Resources cég 4 milliárd dollárnyi kártérítést követel.

Mint a Védegylet Egyesülettől megtudtuk, az UNCTAD nyilvántartása alapján eddig 14 keresetet indítottak a külföldi befektetők a magyar állam ellen, egy részük még nem dőlt el. Legutóbb a Világbanknál működő nemzetközi vitarendező szervezet döntött az Edenred francia kafetériacég javára, így hazánknak 23 millió dollár kártérítést kell fizetnie. Itt az történt, hogy az Orbán-kormány még 2011-ben "lehetetlenítette el" a piacon addig egyeduralkodó francia utalványos cégeket. Ezt követően az Edenred mellett a Sodexo Pass és a Le Chéque Déjeuner is beperelte a magyar államot egy 1987-es francia–magyar befektetési egyezményre hivatkozva. E két utóbbi cég beadványának elbírálása még hátravan.

Az ecuadori példa azt mutatja, hogy azok az országok, amelyek már megszenvedték az ISDS-ügyeket, ki tudnak hátrálni ezekből az előnytelen egyezményekből.

– Ez alapján hazánknak is meglenne az alapja arra, hogy megvétózza a parlamenti ratifikáció előtt álló CETA-t, amely szintén tartalmazza a sokat kárhoztatott vitarendezési eljárást – vélekedett Fidrich Róbert.

El lehet képzelni, mekkora nyomást tudnának gyakorolni a cégek az egyes uniós tagállamokra, ha életbe lépne a TTIP, és az eddigi 4500 helyett több mint 47 ezer vállalat kapna felhatalmazást keresetek indítására. E riasztó jövőhöz egészen közel kerültek a tagállamok a CETA révén: több mint 41 ezer amerikai cég perelhetné be őket, kanadai leányvállalatain keresztül.

Facsinay Kinga

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.05.29.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.