Kor�bban D�l-Afrika, Bol�via, Indon�zia �s India is felmondott sz�mos k�toldal� egyezm�nyt, amelyek legneuralgikusabb pontja a befektet� �s az �llam k�z�tti vitarendez�si mechanizmus (ISDS) volt. Ez az elj�r�s teszi lehet�v� a multik sz�m�ra, hogy az elmaradt haszonra hivatkozva beperelj�k az egyes korm�nyokat, amikor azok t�rv�nyeket hoznak az emberek vagy a k�rnyezet v�delme �rdek�ben.

Ez egyre vesz�lyesebb fegyverr� v�lik a kez�kben: az ilyen t�pus� keresetek sz�ma szerte a vil�gban k�zel 700-ra emelkedett 2016 elej�re az 1995-�s h�romr�l. Csak 2015-ben 70 �j per indult a nemzetk�zi v�lasztott b�r�s�gokon, s nem ritka, hogy t�bb milli�rd doll�rt k�vetelnek egy-egy orsz�gt�l k�rt�r�t�s c�m�n a nagyv�llalatok.

A 26 egyezm�ny felf�ggeszt�s�t jelent� ecuadori d�nt�s alapj�ul egy tanulm�ny szolg�lt, amely t�bbek k�z�tt meg�llap�totta: a d�l-amerikai orsz�got 26-szor perelt�k be a k�lf�ldi befektet�k, �s �sszesen 21,2 milli�rd doll�r k�rt�r�t�st k�veteltek az egyezm�nyek �ll�t�lagos megs�rt�se miatt. A 26 perb�l 15 eset�ben sz�letett d�nt�s, �s Ecuador mind�ssze k�tszer nyert – az �sszes t�bbiben a befektet�nek adtak igazat a mag�njog�szokb�l �ll� nemzetk�zi v�lasztott b�r�s�gok.

A quit�i korm�nynak eddig csaknem 1,5 milli�rd doll�r k�rt�r�t�st – az orsz�g oktat�si �s eg�szs�g�gyi kiad�sainak 31, illetve 62 sz�zal�knak megfelel� �sszeget – kellett kifizetnie a k�lf�ldi befektet�knek. A m�g folyamatban l�v� perek sor�n �sszesen 13,4 milli�rd doll�r sorsa forog kock�n, ez fele az orsz�g idei k�lts�gvet�s�nek.

A magyar korm�ny r�sz�r�l m�r t�bbsz�r elhangzott az Eur�pai Uni� �s az Egyes�lt �llamok k�z�tt k�sz�l� – �tmenetileg megrekedt – szabadkereskedelmi t�rgyal�sok (TTIP) kapcs�n, hogy nem t�mogatja a befektet�-�llam vitarendez�si (ISDS) mechanizmust.

– �m nemcsak a t�bboldal� meg�llapod�sok – a TTIP mellett a m�r megk�t�tt �s ratifik�l�sra v�r� EU–Kanada-egyezm�ny (CETA) – r�v�n perelhetik be haz�nkat, hanem a megl�v� k�toldal� befektet�sv�delmi egyezm�nyek is lehet�s�get biztos�tanak erre – h�vta fel a figyelmet Fidrich R�bert.

Ezek val�s�gos id�z�tett bomb�k: az ENSZ Kereskedelmi �s Fejleszt�si Konferenci�j�nak (UNCTAD) adatai szerint haz�nk eddig 61 ilyen meg�llapod�st k�t�tt, �s ezek 7 kiv�tel�vel ma is hat�lyban vannak.

Szerencs�re Magyarorsz�gnak m�g nem kellett olyan kaliber� perekkel szemben�znie, mint p�ld�ul Rom�ni�nak a verespataki cianidos aranyb�nya �gy�ben, ahol a kanadai Gabriel Resources c�g 4 milli�rd doll�rnyi k�rt�r�t�st k�vetel.

Mint a V�degylet Egyes�lett�l megtudtuk, az UNCTAD nyilv�ntart�sa alapj�n eddig 14 keresetet ind�tottak a k�lf�ldi befektet�k a magyar �llam ellen, egy r�sz�k m�g nem d�lt el. Legut�bb a Vil�gbankn�l m�k�d� nemzetk�zi vitarendez� szervezet d�nt�tt az Edenred francia kafet�riac�g jav�ra, �gy haz�nknak 23 milli� doll�r k�rt�r�t�st kell fizetnie. Itt az t�rt�nt, hogy az Orb�n-korm�ny m�g 2011-ben "lehetetlen�tette el" a piacon addig egyeduralkod� francia utalv�nyos c�geket. Ezt k�vet�en az Edenred mellett a Sodexo Pass �s a Le Ch�que D�jeuner is beperelte a magyar �llamot egy 1987-es francia–magyar befektet�si egyezm�nyre hivatkozva. E k�t ut�bbi c�g beadv�ny�nak elb�r�l�sa m�g h�travan.

Az ecuadori p�lda azt mutatja, hogy azok az orsz�gok, amelyek m�r megszenvedt�k az ISDS-�gyeket, ki tudnak h�tr�lni ezekb�l az el�nytelen egyezm�nyekb�l.

– Ez alapj�n haz�nknak is meglenne az alapja arra, hogy megv�t�zza a parlamenti ratifik�ci� el�tt �ll� CETA-t, amely szint�n tartalmazza a sokat k�rhoztatott vitarendez�si elj�r�st – v�lekedett Fidrich R�bert.

El lehet k�pzelni, mekkora nyom�st tudn�nak gyakorolni a c�gek az egyes uni�s tag�llamokra, ha �letbe l�pne a TTIP, �s az eddigi 4500 helyett t�bb mint 47 ezer v�llalat kapna felhatalmaz�st keresetek ind�t�s�ra. E riaszt� j�v�h�z eg�szen k�zel ker�ltek a tag�llamok a CETA r�v�n: t�bb mint 41 ezer amerikai c�g perelhetn� be �ket, kanadai le�nyv�llalatain kereszt�l.

Facsinay Kinga

Ennek a cikknek a nyomtatott v�ltozata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelen�s id�pontja: 2017.05.29.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.