TTIP: ink�bb m�reg, mint orvoss�g

  2015.10.23. 11:01

Nem sok el�nnyel kecsegtet haz�nk szempontj�b�l az Eur�pai Uni� �s az Egyes�lt �llamok k�z�tt k�tend� Transzatlanti Kereskedelmi �s Befektet�si Partners�g (TTIP). – �sszess�g�ben minim�lis hat�sa lenne a hazai nemzeti j�vedelem �s a foglalkoztatotts�g n�veked�s�re, az is legink�bb a g�pj�rm�ipar ter�let�n, a multinacion�lis c�geken �s besz�ll�t�ikon kereszt�l �rv�nyes�lhet – olvashat� a HVG.hu honlapj�ra felker�lt tanulm�nyban, amelyet a Sz�zadv�g Gazdas�gkutat� Zrt. k�sz�tett a korm�ny sz�m�ra. A vitaanyag szerint az eur�pai aut�ipar a meg�llapod�s egyik nyertese lehet, mivel az amerikai c�gekkel k�nnyebben vehetik fel a versenyt, ha az Egyes�lt �llamokban m�k�d� gy�rt�khoz hasonl� felt�telekkel l�phetnek piacra a tengerent�lon. Az elektronikai eszk�z�k gy�rt�s�ban azonban versenyk�pesebbnek t�nnek az amerikai c�gek, �gy a Sz�zadv�g szerint az eur�pai �gazat ezt megs�nyli. Ez ut�bbi m�r csak az�rt is k�ros haz�nknak, mert �rorsz�g ut�n Magyarorsz�gon a legmagasabb a szektor nemzetgazdas�gi s�lya. Munkahelyek sz�nhetnek meg az �gazatban, �s tucatnyi kis- �s k�z�pv�llalkoz�s vesz�thet megrendel�seket.

 

A legfontosabb mez�gazdas�gi term�kek t�bbs�g�re szint�n negat�van hathat az egyezm�ny. Az Egyes�lt �llamokban az eur�pain�l kev�sb� szigor�ak az �llat- �s n�v�ny-eg�szs�g�gyi el��r�sok, valamint az �lelmiszer-biztons�gi szab�lyok, mik�zben hatalmas ter�leteket m�velnek kev�s �l�munk�val, cs�cstechnol�gi�j� g�pes�t�s mellett, g�nm�dos�tott n�v�nyekkel (GMO). A Sz�zadv�g szerint a k�lts�ghat�konys�ghoz tartozik, hogy az �tlag�zemek is nagyobbak, a beszerz�s �s �rt�kes�t�s koncentr�ltabb, az energia�rak – r�szben a palag�z-kitermel�s megindul�s�nak k�sz�nhet�en – hosszabb t�von is alacsonyabbaknak t�nnek, mint Eur�p�ban. Magyarorsz�g csak a b�zatermel�sben tud versenyel�nyt felmutatni. Itthon legink�bb a h�sfeldolgoz�k, a kukoricatermel�k, valamint a l�dig (nem palackozott, olcs�bb) borok termel�i agg�dhatnak a TTIP miatt, mert az amerikaiak ezeket a term�keket nagy t�megben, olcs�n �ll�tj�k el�. Ami pedig a GMO-term�keket illeti, t�bbek k�z�tt a magyar korm�nynak k�sz�nhet�en siker�lt Br�sszelben kilobbizni azt, hogy az egyes tag�llamok maguk d�nthessenek a GMO-termeszt�s enged�lyez�s�r�l.

 

0,3 sz�zal�kos n�veked�s?

 

Mint ismeretes, az Eur�pai Bizotts�got 2013-ban hatalmazt�k fel az uni�s tag�llamok a TTIP-t�rgyal�sok lefolytat�s�ra. Br�sszel kezdetekben a lehets�ges meg�llapod�s el�nyeit hangs�lyozta, amely szerint 0,5-1 sz�zal�kkal n�het addicion�lisan (vagyis a jelenlegi �temet kieg�sz�tve) az EU �s az USA gazdas�ga.

 

Pog�tsa Zolt�n k�zgazd�sz, a Nyugat-magyarorsz�gi Egyetem docense szerint a szerz�d�st az Eur�pai Bizotts�g az uni� minden demokratikus alapelv�t felr�gva z�rt ajt�k m�g�tt t�rgyalja, a t�rsadalmi partnerek nem kaphatnak betekint�st, csak r�szinform�ci�k �llnak rendelkez�sre. Pog�tsa szerint – az alapj�n, amit most tudni lehet – a szerz�d�s jelenlegi form�ja massz�van gyeng�ten� a nemzet�llamok b�r�skod�si kompetenci�it, mert a befektet�k profitj�nak v�delme �rdek�ben a nemzet�llami igazs�gszolg�ltat�si rendszeren k�v�li b�r�s�gokra b�zn� a vit�s k�rd�sek eld�nt�s�t. – Nagy k�rd�s, hogy mekkora lehet a val�s gazdas�gi n�veked�s, mivel a legt�bb komolyan vehet� elemz�s is csak 0,3-0,4 sz�zal�kos b�v�l�st jelez 2027-re �sszesen, teh�t nem �ves n�veked�si �temr�l van sz� – tette hozz� a szakember.

 

Nem ez az orvoss�g

 

A foglalkoztat�sra gyakorolt hat�s tekintet�ben sem jobb a helyzet. – Az Eur�pai Bizotts�g �ltal haszn�lt elemz�sek a Vil�gbank �gynevezett Computable General Equilibrium (CGE) modelljeit haszn�lj�k, amelyeket rengeteg kritika �rt, mivel nem �letszer� alapfelt�telez�sekre �p�tenek a foglalkoztat�si hat�sok tekintet�ben – mondta Pog�tsa Zolt�n. Szerinte ennek f� oka, hogy ez a modell v�ltozatlan foglalkoztat�st felt�telezve azon alapul, hogy az egyik szektorban a szabad kereskedelmi meg�llapod�s miatt bek�vetkezett foglalkoztat�si vesztes�get a m�sik szektor azon nyomban felsz�vja. – A Tufts Egyetem elemz�se egy komplexebb modellsz�m�t�s szerint t�bb mint f�lmilli�s foglalkoztat�s-cs�kken�st vet�t el�re – mondta a k�zgazd�sz.

 

Pog�tsa szerint az eddigi akad�miai elemz�sek nem t�masztj�k al� az Eur�pai Bizotts�g hurr�optimizmus�t azzal kapcsolatosan, hogy a TTIP lenne Eur�pa gazdas�gi probl�m�ira az orvoss�g. – Hatalmas a vele kapcsolatos t�rsadalmi ellen�ll�s, �s t�bb eur�pai korm�ny is jelezte, hogy nem k�v�nja al��rni – tette hozz�. Ismeretes, legut�bb a m�lt h�ten Berlinben tiltakoztak t�bb mint 150 ezren a szabad kereskedelmi meg�llapod�s ellen.

 

MNO

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.