Napf�rd�z� elvt�rsn� lett a Trianont sirat� any�b�l

  2015.08.09. 11:19

Budapest m�r a XX. sz�zad elej�n ki�rdemelte a f�rd�v�ros nevet az olyan patin�s m�eml�keknek sz�m�t� gy�gyf�rd�ivel, mint a Sz�chenyi, a Gell�rt, a Luk�cs, a R�c, a Cs�sz�r vagy a Rudas. Az itteni h�forr�sok t�bbs�g�t m�r a r�maiak �s t�r�k�k is felfedezt�k, �gy a k�s�bbi korokban l�nyeg�ben csak moderniz�lni kellett ezeket a f�rd�ket.

 

 

Sz�n�szn�k a strandon, 1940-ben (Nagykov�csi Ilona, Simor Erzsi, Soml� Vali, Egry M�ria, Lengyel Ir�n)

Fot�: Fortepan

 

A szabadban, de �p�tett medenc�ben f�rd�z�s m�moros �lm�ny�t viszont csak az 1919 �s 1921 k�z�tt a Margitszigeten ki�p�tett Palatinus Strandf�rd� adta meg a f�v�rosiaknak. Itt a m�lt �s a j�v� egybeolvadt: a h�rom korszer� betonmedenc�je mellett term�szetesen rendelkezett a kor divatos kosaras uszod�j�val is a Duna-parton. A szabadt�ri strand mint int�zm�ny id�vel annyira n�pszer� lett a budapesti lakosok k�r�ben, hogy 1937-ben m�r b�v�teni kellett a Palatinust. Ekkor �p�lt fel Jan�ky Istv�n tervei alapj�n a k�zponti �p�let az oszlopcsarnokos f�bej�rattal �s a csigal�pcs�s-teraszos �lt�z�kkel – ez a mai napig ugyan�gy n�z ki.

 

Ahol betonba dermedt az art deco

 

A strand rengeteg kult�rt�rt�neti m�remeket is meg�rz�tt az 1937-es �llapotokb�l. A f�bej�rat jellegzetes oszlopsora, valamint az �p�let t�ls� oldal�n a csigal�pcs�s terasz ak�r a Haj�s Alfr�d uszoda 1930-ban �p�lt, Duna fel�li homlokzat�nak kistestv�re is lehetne. A strandon ekkoriban olyan �nnepelt szt�rok pihentek nyaranta, mint Simor Erzsi, Nagykov�csi Ilona, Soml� Vali, Egry M�ria �s Lengyel Ir�n sz�n�szn�k. 

 

 

Simor Erzsi a Palatinuson, 1938

Fot�: Fortepan

 

Szint�n 1937-es �p�t�s� a Palatinus strand egyik legjellegzetesebb eleme, a nyolcsz�glet�, sz�k�kutas medence. Ez a mai napig �ll, ak�rcsak a Horthy-korb�l itt maradt beton vir�gtart�k.

 

Szint�n 1937-ben �p�lt a hull�mmedence, b�r ekkor m�g a furcsa mozaikok n�lk�l. Az  �rl�nyeket �s �llatokat �br�zol�, sz�rre�lis k�pek m�r egy teljesen m�sik kor sz�l�ttei: B�lint Endre avantg�rd fest�m�v�sz munk�i 1967-b�l.  A mozaikra a medence 1966-os �talak�t�sa miatt volt sz�ks�g, hogy valami vid�m �letk�p dobja fel a  hull�mokat szab�lyoz� g�ph�z csupasz, komor fal�t.

 

B�lint Endre egy�bk�nt csak a K�d�r-korszakban alkothatott szabadon, a R�kosi-diktat�ra idej�n, 1956-ig a betiltott m�v�szek k�z� tartozott. Tizen�vesen ugyanis a Magyar Kir�lyi Iparm�v�szeti Iskol�ban tanult, a k�t vil�gh�bor� k�z�tt pedig nemzetk�zileg is elismert fest�nek sz�m�tott.

 

Az 1947-es kommunista hatalom�tv�telig rendszeresen utazgatott k�lf�ldre, �s a nyugati m�v�szvil�gban is ismer�sk�nt mozgott, �gy az '50-es �vekben automatikusan a rendszer ellens�g�nek nyilv�n�tott�k, a '80-as �vekre viszont minden �llami kit�ntet�st megkapott.

 

L�szl� P�ter: Kors�s n�

Fot�: B�dey J�nos

 

A mozaikos hull�mmedenc�n�l �ll egy meztelen n�alak: a Kors�s n� a kommunizmus �vtizedeiben legink�bb �tt�r�l�nyos-staf�tafut�s szocre�l jelenetekben utaz� L�szl� P�ter egyik k�sei, 2005-�s munk�ja.

 

Ak�rcsak a strand leg�szakibb medenc�j�n�l, a sziv�rv�nycs�szda �s egy n�dfedeles b�f�s b�d� k�z� fel�ll�tott k�t L�ny kors�val c�m�, lenge ruh�s m�szk�szobra (val�sz�n�leg szint�n 2005-b�l).

 

L�szl� P�ter: L�ny kors�val

Fot�: B�dey J�nos

 

V�zk�p� r�mpof�k, puc�r csajok

 

�gy t�nik, a strandr�l minden hazai m�v�sznek a meztelen n�k jutottak esz�be. A f�bej�ratt�l n�zve, a sz�k�kutas medenc�vel �tellenben, a f�ves pihen� r�sz f�hely�n kialak�tott miniparkban 1954-ben �ll�tott�k fel Boldogfai Farkas S�ndor szobr�sz-�remm�v�sz Anya gyermek�vel c�m� szobr�t, ami egy labd�z� kisgyereket cipel�, fiatal n�t �br�zol.

 

Boldogfai Farkas S�ndor: Anya gyermek�vel

Fot�: B�dey J�nos / Index

 

Kisfaludi Strobl Zsimond tan�tv�nya m�r az 1930-as �vekben is sok olyan k�zt�ri szobrot k�sz�tett, amelyek n�i aktokat vagy rakod�munk�sokat mint�ztak, �gy a kommunista hatalom�tv�tel ut�n is megtarthatta az �ll�s�t.

 

A strandmedence torz v�zk�p�i k�z�l mind az �t Kiss S�ndor keze munk�ja 1967-b�l, ugyanabb�l az �vben, amikor elk�sz�lt a hull�mmedence mozaikja, �s visszaker�lt a f�bej�rat el� a Napoz� l�ny. Kiss S�ndor Munk�csy-d�jas �rdemes m�v�sz volt, akire a szocre�l �s a modernizmus mellett a n�pm�v�szet is �ri�si hat�ssal volt: a sportol�kt�l a kir�lyszobrokig minden t�m�ban alkotott. A strandmedence d�li oldal�n l�that� bronzkagyl�k szint�n az � alkot�sai.

 

Erd�lyt sirat� any�b�l napf�rd�z� elvt�rsn�

 

A Palatinus strand leg�rdekesebb t�rt�nete azonban a bej�ratn�l ma is �ll�, n�gym�teres n�i szobor�. A puc�r asszony k�lv�ri�j�ba bele van s�r�tve Magyarorsz�g teljes XX. sz�zadi, v�rzivataros, politikai p�lfordul�sokkal terhes t�rt�nelme. A mostani m�szk�szobor ugyanis csak egy m�solat: a Napoz� l�ny eredetij�t az 1937-es nagy strand�talak�t�skor k�sz�tette Str�bl Alajos tan�tv�nya, Csorba G�za.

 

Csorba G�za Napoz� l�ny�nak m�solata a mai napig a Palatinus bej�rat�n�l meztelenkedik

Fot�: B�dey J�nos

 

Sajnos a m�sodik vil�gh�bor� idej�n a szobor megsemmis�lt a bomb�z�sokban. �m mivel a f�v�rosiak ekkorra m�r teljesen megszokt�k �s megszerett�k a strandbej�ratn�l �ll� meztelen n�alakot, �j szobor elk�sz�t�s�re viszont az �jj��p�t�s miatt nem volt el�g p�nz, a kommunista vezet�s�g 1948-ban kompromisszumos megold�st hozott: a Palatinus el� vitett�k a Horthy-korszak emblematikus irredenta n�i aktj�t, a Magyar f�jdalom szobr�t.

 

A francia Emile Gustav Guillaume 1932-ben elk�sz�tett, Trianon-sirat� bronzszobra eredetileg a Szabads�g t�ren �llt, nem messze az elszak�tott ter�leteket gy�szol� n�gy orsz�gz�szl�s szobort�l. A h�resen pacifista francia m�v�sz alkot�s�t a magyar hat�rrev�zi� egyik legh�resebb k�lf�ldi t�mogat�ja, a Daily Mail tulajdonosa, a szobr�sz j� bar�tja, Lord Rothemere aj�nd�kozta Magyarorsz�gnak. A n�i akt a korabeli hurr�optimista le�r�sok szerint egy Magyarorsz�got jelk�pez�, h�s any�t �br�zol, aki nem az elrabolt gyermekei sors�t siratja, hanem dacosan felszegett fejjel n�z a j�v�be.

 

1955-ben m�g az irredenta n�i akt dombor�tott a strandbej�ratn�l

Fot�: Fortepan

 

A n�gy irredenta szobor k�z�l n�h�ny megsemmis�lt Budapest bomb�z�sakor, a marad�kot pedig a szovjet h�si eml�km� 1945-�s meg�p�t�sekor bontott�k le, �s sz�ll�tott�k el a Szabads�g t�rr�l, m�ig nem tudni, hov�. A Magyar f�jdalom eg�szen az 1947-es kommunista hatalom�tv�telig kih�zta a t�ren, majd �tmenetileg rakt�rba ker�lt. V�g�l 1948-ban a Palatinus strand bej�rat�n�l �ll�tott�k fel, imm�ron Napf�rd�z� n� n�ven, mivel felemelt kar� n�i aktk�nt nagyon hasonl�tott a lebomb�zott Napoz� l�nyra.

 

A kommunista v�rosvezet�s azonban 1967-ben �gy d�nt�tt, m�g sincs j� helyen egy Horthy-kori szobor Budapest sz�v�ben, ez�rt ink�bb �jrafaragtatt�k Csorba G�za eredeti alkot�s�t, a bronzaktot pedig elvitt�k a Margitszigetr�l. A Magyar f�jdalom/Napf�rd�z� n� a K�d�r-korszak h�tral�v� �vtizedeit �s a rendszerv�lt�st k�vet� �veket Balfon v�szelte �t, az ottani strand d�szek�nt, 2012-ben viszont innen is �thelyezt�k a soproni Erzs�bet Oktat� K�rh�z V�risi �ti Rehabilit�ci�s Int�zet�nek parkj�ba. Csorba G�za sz�gletes �ll� m�szk�asszonya, az eredeti Napoz� l�ny viszont a mai napig a Palatinus strand bej�rat�n�l v�rja a f�rd�z�ket.

 

index.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.