A cseh �llamf� szerint a Nyugat felel�s a h�bor�k �s a n�pv�ndorl�s kirobbant�s��rt

  2015.08.05. 07:52

Zeman vas�rnap a Blesk magazinnak adott interj� sor�n besz�lt err�l, ahol kifejtette, hogy az illeg�lis bev�ndorl�k t�megei az�rt kock�ztatj�k a hossz� utat Eur�p�ba, mert a Nyugat sorozatosan beavatkozott az �szak-afrikai �s k�zel-keleti orsz�gok bels� �gyeibe, emiatt a t�rs�gben megborult a rend, �s mostanra a nem h�bor� s�jtotta �vezetekben is a b�ntetlen er�szak tombol.

 

“A jelenlegi migr�ns hull�m az amerikaiak �r�lts�g�ben gy�kerezik. Kezdetben megsz�llt�k Irakot arra hivatkozva, hogy ott t�megpuszt�t� fegyverek vannak. Persze semmit sem tal�ltak.” Zeman szerint ugyanakkor nem az Egyes�lt �llamokat terheli a kiz�r�lagos felel�ss�g mindez�rt, hiszen sz�mos eur�pai orsz�g is h�bor�kat okozott a t�rs�gben. 2003-ban az amerikai vezet�s� koal�ci� r�szek�nt az Egyes�lt Kir�lys�g, Ausztr�lia �s Lengyelorsz�g is r�szt vett Irak megsz�ll�s�ban, ami r�d�bbentette a nyugati orsz�gokat, hogy “szabad a pr�da”, gyakorlatilag hallgat�lagos beleegyez�ssel nekifoghatnak egy �j gyarmatos�t�snak. L�bi�ba m�r a “rend helyre�ll�t�s�ra” hivatkozva vonultak be. Sz�ri�ban szint�n ilyen �r�gyre hivatkozva t�mogatnak �s m�k�dtetnek fegyveres korm�nyellenes csoportokat.

 

“Nem egyed�l az Egyes�lt �llamokat kell hib�ztatni, mert az Eur�pai Uni� egyes tag�llamai is r�szt vettek L�bia elleni hadmozdulatokban.” 2011-ben a L�bia elleni inv�zi� azt k�vet�en kezd�d�tt meg, hogy az orsz�g vezet�je, Moammer Kadhafi t�bb� nem volt hajland� doll�rban ler�tt fizets�get elfogadni a kitermelt olaj�rt, ehelyett fizikai aranyban szabta meg az olaj �r�t. Mintegy azonnali reakci�k�nt, az orsz�gban korm�nyellenes megmozdul�sok szervez�dtek, terrorista csoportok kezdtek m�k�dni, majd l�gt�rz�rat l�ptettek �rv�nybe �s a nyugati orsz�gok illeg�lis sz�razf�ldi beavatkoz�st kezdtek L�bia ellen.

 

A beavatkoz�s a NATO “gy�zelm�vel” v�gz�d�tt; az olajkitermel�s nyugati ellen�rz�s al� ker�lt. Ugyanakkor, az orsz�g azon ter�letein, ahol nincs olajmez�, �vek �ta kaotikus �llapotok uralkodnak. A demokr�ciaexport nem terjedt tov�bb a nyugati gazdas�gi �rdekelts�gekn�l; az orsz�g t�bb r�szre szakadt �s fegyveres mil�ci�k, terrorista csoportok ellen�rzik L�bia k�l�nb�z� r�gi�it. A lakoss�g milli�s nagys�grendben menek�lt el ebb�l az �j demokr�ci�b�l.

 

L�bia esete azonban csak egy a sok k�z�l. Az amerikai k�lpolitika �ltal “p�ldak�nt mutatott” intervencionista politika miatt t�bb milli� illeg�lis bev�ndorl� van �ton az Eur�pai Uni� fel�, ahol a t�rsadalomellenes bomlaszt� er�k mostanra oly m�rt�kben meger�s�dtek, hogy nyom�sgyakorl�suk hat�s�ra a korm�nyok fels�bb rend� �llampolg�rk�nt kezelik az idegen n�pt�megeket. Egy afrikai orsz�gb�l �rkez� illeg�lis bev�ndorl� ingyen jut hozz� olyan szolg�ltat�sokhoz, ami�rt egy eur�pai eg�sz �let�ben kem�nyen kell dolgozzon. Eur�pa vezet�i ek�zben t�ls�gosan is nagy jelent�s�get adnak olyan t�rsadalmi csoportok szav�nak, melyek az eur�pai rend al��s�s�ban �rdekeltek, s kisebbs�gi komplexusukb�l ad�d�an automatikusan az orsz�gainkba �rkez� idegenekkel v�llalnak szolidarit�st.

 

A cseh �llamf� nyilatkozata egyben arra is r�vil�g�t, hogy a bev�ndorl�si hull�m csak az intervencionista politika le�ll�t�s�val m�rs�kelhet�. Ameddig az eur�pai korm�nyok nem mondanak egys�gesen nemet egy k�vetkez� “demokr�ciaexportra”, Eur�pa hat�rait ostromolni fogj�k a menek�ltek.

 

h�df�

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.