Borsos G�za, a Sz�kely Nemzeti Tan�cs aleln�ke �dv�z�lte a vil�g sz�kelys�g�t �tfogni k�v�n� szervezet alap�t�s�t, hisz nagy sz�ks�g van a sz�kelyek �rdekv�delm�nek k�pviselet�re. „Egyetlen lehets�ges �tja van a sz�kely megmarad�snak, �s ez nem m�s, mint a sz�kely n�p �nrendelkez�si jog�t ki�p�tend� strat�gia l�trehoz�sa. Tudatos�tanunk kell, hogy a sz�kely n�p ma is l�tez� val�s�g” – fogalmazott az aleln�k. Ismertette, hogy a legut�bbi n�psz�ml�l�s alkalm�val mind�ssze 1665-en vallott�k magukat sz�kelynek. „Ilyen statisztik�kkal oper�l most a rom�n hatalom, �s ezeket mutatja fel Br�sszelben” – h�vta fel a hallgat�s�g figyelm�t az el�ad�. Javasolta, hogy meg kellene szervezni a sz�kelys�g bels� n�psz�ml�l�s�t.

Benk� Em�ke, a Sz�kely Nemzeti Tan�cs aleln�ke felsz�lal�s�ban a sz�kely nemzetgy�l�s �sszeh�v�s�t s�rgette. V�lem�nye szerint az �nrendelkez�si jog birtokos�t, a n�pet kell megk�rdezni, nem az �llamot. „Az �nrendelkez�si jog birtokosa nem az �llam, hanem kiz�r�lag a n�p, amelynek ki kell nyilv�n�tani a v�lem�ny�t” – mondta. S�v�r Zsolt azt javasolta, hogy keress�k meg k�reinkben azt a sz�mos nagyon tehets�ges embert, aki k�pes vezetni a sz�kelys�get �s b�zzunk meg benn�k. Bal�zs Szabolcs hozz�f�zte, hogy a sz�kelyf�ldi auton�mi�t a t�bbi itt �l� nemzettel egy�tt lehet megval�s�tani, rom�nokkal, cig�nyokkal, �rm�nyekkel k�z�sen.

szekelyhon.ro

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.