�ruba bocs�tott demokr�cia?

  2015.07.13. 07:47

Az egyezm�ny c�l�pjeit r�ad�sul �gy vert�k le, hogy a korm�nyp�rtok 16 k�pvisel�je nyugodtan szavazhatott volna nemmel is: az Eur�pai Parlamentben az igenek �s a nemek k�z�tt 195 szavazatnyi k�l�nbs�g volt. A finoman sz�lva felesleges Fidesz–MSZP-�sszefog�s olyan ind�tv�nyokat is t�mogatott, amelyek kidolgoz�i k�z�tt tal�lhatjuk a haz�nkat el�szeretettel befeket�t� Viviane Reding asszonyt, akit annak idej�n „nem lepett meg, hogy �rorsz�g vonakodik kiadni Magyarorsz�gnak az �r g�zol�t, mert itt k�rd�ses az igazs�gszolg�ltat�s f�ggetlens�ge”.

 

A korm�nyp�rti k�pvisel�k arra is igent mondtak, hogy multinacion�lis c�gek beperelhessenek olyan �llamokat, amelyek honpolg�raik eg�szs�ge �s a k�rnyezet v�delme �rdek�ben jogszab�lyokat hoznak. Annyi k�l�nbs�ggel, hogy a vitarendez�si elj�r�st a tervezettn�l �tl�that�bb �sszet�tel� nemzetk�zi b�r�s�gon, a nyilv�noss�g el�tt lehet lefolytatni, �s helye van a fellebbez�snek.

 

Az Eur�pa-szerte tiltakoz�sokat kiv�lt�, a multiknak szem�rmetlen�l el�ny�s befektet�/�llam vitarendez�si mechanizmust (ISDS) teh�t nem leszavazt�k, hanem adtak neki egy �j csomagol�st, hogy nyugtatgass�k a t�bb milli� al��r�ssal is tiltakoz� uni�s polg�rokat – �s m�g ez az �lmegold�s is �ll�t�lag az amerikaiakt�l sz�rmazik. E szerint val�ban m�dosul a peres elj�r�sok menete, de a l�nyeg v�ltozatlan: a v�llalatok egy szintre ker�lhetnek a szuver�n (?) �llamokkal. Az ISDS-t r�ad�sul m�r tavaly becsemp�szt�k a kanadai–eur�pai szabad kereskedelmi egyezm�nybe, csak nem k�t�tt�k az uni�s polg�rok orr�ra. (�gy nem is tiltakozhatnak ellene.) Vagyis el�g, ha egy transznacion�lis c�g Kanad�ban alap�t egy le�nyv�llalatot, m�ris hozz�f�r az ISDS el�nyeihez, �s be�llhat az orsz�gokat „elmaradt haszon�rt” beperl� multik hossz� sor�ba.

 

Az amerikai egyezm�ny mellett �rveket felsorakoztat� Fidesz-�ll�spont az�rt is �rthetetlen, mert az MSZP-vel k�z�sen szavazt�k le azt a javaslatot is, amely megakad�lyozhatta volna, hogy a multik felvizezz�k az amerikain�l szigor�bb eur�pai k�rnyezetv�delmi �s �lelmiszer-biztons�gi jogszab�lyokat. Mi�rt? Ilyen kicsi a mozg�ster�nk, vagy r�g feladt�k az eredeti c�lokat? Vajon az igennel szavaz�k tiszt�ban vannak azzal, hogy az Egyes�lt �llamok �s az uni� k�z�tt m�r most is alig akad v�mkorl�t? Hogy minden szabadkereskedelmi egyezm�ny a versenyk�pesebb f�lnek kedvez, m�rpedig a TTIP eset�ben (�s az uni�n bel�l) nem besz�lhet�nk egyenrang� partnerekr�l? A magyar EP-k�pvisel�k k�z�l az LMP, az Egy�tt–PM �s a Jobbik k�ld�ttei nyomtak „nem” gombot, d�nt�s�ket – a fent eml�tett vesz�lyek mellett – azzal indokolva, hogy a szerz�d�s haz�nkban teljes ipar�gakat s�jtana, a kis- �s k�zepes v�llalkoz�sainkat pedig h�tr�nyos helyzetbe hozn�.

 

Az egyetlen pozit�vum, hogy elnapolt�k a vit�t az olyan ter�letekr�l, mint a g�nm�dos�tott term�kek �s a m�rgez� n�v�nyv�d� szerek forgalmaz�sa, a hormonok alkalmaz�sa a szarvasmarha-�gazatban, az �llatok mez�gazdas�gi c�l� kl�noz�sa.

 

M�r ennek is �r�lhet�nk.

 

Szab� Anna, MNO 

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.