Ukrajna �s K�rp�talja: megszokott k�nyszerh�zass�g

  2015.06.24. 19:00

A „t�voli testv�rek”

 

Fedinec Csilla, az Akad�mia Kisebbs�gkutat� Int�zet�nek munkat�rsa r�viden v�zolta ennek t�rt�net�t, amelyben a legmeglep�bb tal�n az volt, hogy az ukr�nok nem igaz�n �rezt�k magukhoz k�zel �ll�nak sem K�rp�talj�t, sem a ruszinokat. Tudtak ugyan a testv�rn�pr�l, �m az �vsz�zados sz�tfejl�d�s eredm�nyek�ppen nem volt k�z�s identit�studatuk. A ruszinokat egy�bk�nt is a Magyarorsz�ghoz „legh�s�gesebb nemzetis�gk�nt” szok�s emlegetni, auton�miat�rekv�seik saj�t j�sz�ntukb�l sosem cs�csosodtak volna ki az elszakad�sban – olyannyira, hogy m�g az Amerik�ba kiv�ndorolt ruszinok is �rizt�k a hungarus-tudatot.

 

A nagy �lom testk�zelbe ker�l

 

Maga az ukr�n �llamis�g k�rd�se is csak a 19. sz�zad v�ge fel� kezdett megfogalmaz�dni egyfajta k�sza �tletk�nt, nemzet�p�t� romantikak�nt, �s �gy �br�ndoztak a Donig �r� Ukrajn�r�l, ahogy mi Magna Hung�ri�r�l. El�g t�voli is volt ez az �lom, hiszen a c�ri Oroszorsz�g �s a Monarchia k�z�tt felosztott ter�leteken minden szeparatista mozgalmat elfojtottak, a keleti fronton pedig a k�t hadsereg uniformis�ban ellens�gk�nt fesz�ltek egym�snak az ukr�nok, ahogy a lengyelek is. A h�bor� el�tt a j� cs�sz�r vagy j� c�r r�sz�r�l rem�lt�k az auton�mi�t, amelyet lojalit�sukkal �rdemelnek ki, az �llamis�g csak mint v�gs�, nagy �lom szerepelt c�ljaik k�z�tt. Azt�n az 1917-es oroszorsz�gi forradalom �s az Osztr�k–Magyar Monarchia 1918-as felboml�sa k�zzelfoghat� k�zels�gbe hozta azt.

 

Meg sem hallgatt�k �ket

 

Az ukr�n �llamis�gra sokf�le koncepci� volt, egy k�z�s ponttal, a f�deraliz�ci�val. Ak�r a – f�deraliz�lt – c�ri Oroszorsz�gba val� betagol�d�st, ak�r a f�ggetlen Ukrajn�t vett�k is figyelembe, mindk�t esetben a multikultur�lis orsz�g n�peinek b�k�s egym�s mellett �l�s�t c�lozt�k meg a tervezetet kidolgoz� t�rt�n�szek, tud�sok. Mihajlo Hrusevszkij, az Ukr�n K�zponti Tan�cs eln�ke pont haz�nkat hozta fel p�ldak�nt – negat�v p�ldak�nt. Mint mondta, „nem akarhatunk ilyen �llamot, amely nem ad jogot a kisebbs�geinek, nem lehet�nk nacionalist�k, nek�nk nem ez a p�lda kell”.

 

Ukrajna megkezdte diplom�ciai tapogat�z�sait, k�ld�ttei eljutottak P�rizsba is, ahol �ppen a b�keszerz�d�seket fogalmazt�k – 1919-ben hivatalos megh�v�s n�lk�l, nagy neh�zs�gek �r�n: sok�ig Franciaorsz�gba sem engedt�k be �ket. Annak ellen�re, hogy egy Franciaorsz�g m�ret� �s n�pess�g� ter�let lakoss�g�t k�pviselt�k, hivatalosan m�g politikusok sem �ltek le vel�k t�rgyalni.

 

Kisantant-lobbi �s keser� sz�j�z

 

Ami �rdekes, hogy ter�leti k�vetel�seik k�z�tt ekkor sem szerepelt K�rp�talja magyarlakta r�sze. A Felvid�k egy r�sze igen – Eperjes sz�mukra szimbolikus jelent�s�ggel b�rt –, de emellett �k csak a hegyvid�kre tartottak ig�nyt, �lmukban sem gondoltak volna p�ld�ul Ungv�r megszerz�s�re.

 

Az ukr�n ter�leti ig�nyek maximuma – a magyar ajk� vid�kek j�l l�that�an nem szerepeltek ebben a m�goly mer�sz elk�pzel�sben sem

 

B�r kor�bban Budapesten a K�rolyi-korm�nyn�l tapogat�ztak az �gyben, hogy ha a magyar korm�ny �gy gondolja, �k sz�vesen megsz�llj�k K�rp�talj�t a csehszlov�kok helyett – ami fel� J�szi Oszk�r, K�rolyi nemzetis�gi �gyekkel foglalkoz� minisztere hajlott is – v�g�l gy�z�tt a kisantant megfontol�sa Magyarorsz�g elszigetel�s�r�l, �s K�rp�talja Csehszlov�kia r�sze lett – be�g�rt, de a sz� val�di �rtelm�ben soha meg nem adott auton�mi�val.

 

Az ukr�nok dolgav�gezetlen�l mentek haza P�rizsb�l, hozz�nk hasonl�an keser� Trianon-sz�j�zzel, mert ahogy benn�nket, �ket sem hallgatta meg senki �llamis�guk k�rd�s�ben – r�vid �let� orsz�gukat pedig hamarosan felosztotta egym�s k�zt az �jj��led� Lengyelorsz�g �s a Szovjetuni�.

 

A belet�r�d� tartom�ny

 

K�rp�talja szerencs�tlens�ge mindig az volt – mint arra Fedinec Csilla r�mutatott –, hogy sosem d�nt�tt a saj�t sors�r�l, az � szerepe mindig annyi volt, hogy a helyi lakoss�ggal legitim�ltatt�k a hatalomv�lt�st – ez al�l egyed�li kiv�tel a Magyarorsz�ghoz tartoz� auton�m Ruszinf�ld megalakul�sa volt. Azt�n amikor a csehek bevonultak, a ruszinok „r�j�ttek, hogy �k szeretn�nek Csehszlov�ki�hoz tartozni”; a szovjet csapatok 1944-es meg�rkez�sekor pedig „hirtelen a Szovjetuni�hoz akartak tartozni”. A ruszinok – �s az ott �l� magyarok – ig�nyeit pedig �pp�gy nem vett�k figyelembe, ahogy a Szovjetuni� felboml�s�val megsz�let� �j Ukrajna is les�p�rte az asztalr�l az 1991-es k�rp�taljai n�pszavaz�s eredm�ny�t, amelyben a lakoss�g els�pr� t�bbs�ge az auton�mia mellett tette le voks�t.

 

Ezek ut�n K�rp�talja lassacsk�n belet�r�d�tt a k�nyszerh�zass�gba Ukrajn�val – pedig ebb�l a frigyb�l akkor sem k�rt, amikor azt sz�z �ve a f�deralizmus sz�p eszm�j�be �lt�ztett�k – �s m�r csak elv�tve l�ngol fel a ruszin �ntudat, hogy az Ukrajna eg�sz�n�l j�val eur�paibb k�pet mutat� orsz�gr�sznek auton�mi�t k�veteljen.

 

MNO

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.