A pozsonyi v�r 1912-ben �s a hely�re fel�p�teni k�v�nt Comenius Egyetem Ernesto La Padula terve alapj�n.

Az 1939-ben kiki�ltott klerofasiszta szellemis�g� els� Szlov�k K�zt�rsas�g �llamappar�tusa m�g a kor�bbi csehszlov�k rezsimn�l is nagyobb volumen� v�rosrendez�sbe kezdett, amelyet j�l jelzett az a t�ny is, hogy Jozef Tis� �llameln�k utas�t�s�ra kimondottan csak olyan �p�leteket lehetett fel�p�teni a v�rosban, amelyek m�lt�k lehettek Albert Speer berlini �s Marcello Piacentini r�mai �p�leteihez. Ekkor �p�lt fel a Baross G�bor (ma �t�rov�) utcai Nemzeti Bank (Emil Bellu�-1939) m�r „n�ci formavil�g�” �p�lete; a Gr�ssling (ma Gr�sslingov�) utcai Union Bank (Ernst Steiner-1944) sz�kh�za, a K�rp�tn�met P�rt �s a Cipszern�met P�rt irodah�za a Marhav�s�r (ma Odbor�rskom) t�ren (az�ta elbontva) �s a Nobel Dinamitgy�r mellett az �j munk�snegyed (Julius Ernst Sporzon-1942). Ehhez a koncepci�hoz tartozott az Esterh�zy (ma N�mestie) t�r �s k�rny�k�re fel�p�teni k�v�nt korm�nyzati negyed is-, amelynek alapoz�s�t pont Tis� k�zt�rsas�gi eln�k megv�laszt�sakor kezdt�k el, majd az 1943-as nemzetk�zi p�ly�zat nyerteseinek kihirdet�se (1. Josef Goe�r, 2. Siegfried Theiss �s Hans Jaksch, 3. Ernesto La Padula �sAlberto Libera) ut�n a V�r�s Hadsereg meg�rkez�s�ig gyors�tott �temben fel is �p�tett�k a t�r „sark�ban” a K�z�gyek Miniszt�rium�nak �p�let�t.  

Bontsuk le a pozsonyi v�rat!

A fasiz�l�d� Szlov�kia k�ts�g k�v�l legnagyobb –a f�v�rosukat �rint�– 1941-es keltez�s� urbanisztikai �lma az volt, hogy az eg�sz pozsonyi V�rhegyen egy hatalmas kiterjed�s� egyetemi negyed �p�lhessen fel. A M�ty�s kir�ly 1465-ben alap�totta „fels�oktat�si int�zm�ny” m�g Academia Istropolitania n�ven kezdte el m�k�d�s�t, amely az uralkod� hal�la ut�n m�r fel is sz�moltak. Az �j egyetem II. J�zsef 1784-es rendelet�nek k�sz�nhet�en nyitotta meg �jra kapuit, amely 1912-ben vette fel Erzs�bet kir�lyn� nev�t. B�r a trianoni b�kedikt�tum k�vetkezm�nyek�nt a campus oktat�si t�rgyait �s az oktat�kat sikeren �ttelep�tett�k, illetve �tk�lt�ztett�k P�csre, �m a Duna-parti v�rosban maradt �p�leteket az „orsz�galap�t�s jegy�ben” m�r kevesellni kezdte Bratislava.

Egy�bk�nt a szlov�kok szempontj�b�l a pozsonyi v�rpalota lebont�sa �s a V�rhegy teljes be�p�t�se t�k�letes �tletnek �s helysz�nnek bizonyult, hiszen a v�ros ikonikus terept�rgya akkor m�r pont 130 �ve csak rom volt-, hiszen a mai napig nem tiszt�zott, hogy ki miatt �gett le a f�falak kiv�tel�vel az eg�sz v�rpalota �s tov�bbi 82 lak�h�z, amikor 1811. m�jus 28-�n az er�ss�g t�li lovard�j�ban fel�t�tt t�z. Az �p�let r�szleges helyre�ll�t�s�t, f�leg a Koronatorony �s a Zsigmond-kapu rekonstrukci�j�t b�r m�r Batka J�nos v�rosi lev�lt�ros, Justi Henrik, Gottl M�r �s Brolly Tivadar polg�rmesterek is felvetett�k, �m az osztr�k-magyar kiegyez�s ut�ni pozsonyi lakosok ink�bb egy romantikus hangulat� angolkert k�zponti attrakci�jak�nt k�v�ntak v�rosuk szimb�lum�ra feln�zni, mintsem egy „katonai nagys�got sug�rz�” er�dre. A korabeli szlov�k politikusok persze nemcsak a v�rpalota �letvesz�lyes �llapota miatt kardoskodtak a bont�s mellett, hanem az�rt is, mert �gy „a galamblelk� t�tok” szimbolikusan is elt�ntethett�k az �let�kb�l a v�r „magyar, Habsburg �s feud�lis h�b�r�ri elnyom� jelleg�t.”

Az 1941-ben meghirdetett nemzetk�zi �p�t�szeti versenyre 24 p�lyam� �rkezett be. A szlov�kokon k�v�l csak olasz �s n�met tervez�k k�ldt�k el elk�pzel�seiket-, felt�ve, ha nem sz�m�tjuk ide a m�r a Harmadik Birodalom r�szek�nt pulz�l� Cseh-Morva Protektor�tusb�l elk�ld�tt terveket. N�gy p�lyam� (a Lucchini-Pasqui p�ros, a Roth-Tornack kett�s, Du�an Jurkovi� �s Emil Bellu�) kiv�tel�vel az �sszes terv a v�rpalota lebont�s�val sz�molt, hogy a Comenius Egyetem oktat�si �p�leteit nyugodtan „sz�tsz�rhass�k” a V�rhegyen, a koll�giumokat �s a di�kv�rost pedig a V�zhegy t�v�ben. A versenyt a r�mai egyetemi v�rost �s az ikonikuss� v�lt, szint�n r�mai E.U.R.-k�zpontot is jegyz� olasz Ernesto La Padula �s testv�re, Attilio La Padula nyerte meg. A m�sodik helyez�st a n�met Franz Kreuzer �s Hans Drassler, a harmadikat pedig a magyar sz�rmaz�s� szlov�k Emil Bellu� �p�t�sz. A tereprendez�st b�r 1942-ben elkezdt�k, �m a bont�sokat a h�bor� miatt felf�ggesztett�k.

J� fej komcsik, rossz fej komcsik

A pozsonyi v�rpalota k�s�bbi sors�r�l �rdemes megjegyezni, hogy a m�sodik vil�gh�bor� ut�n az eredeti tervekkel ellent�tben Janko Alexy fest�m�v�sz �s Alfred Piffl cseh �p�t�sz valahogy m�gis r�vette a pr�gai �s a pozsonyi kommunist�kat, hogy a terept�rgyat ne bonts�k le, hanem ink�bb rekonstru�lj�k �gy, hogy az 80 sz�zal�kban csak „korh�nek t�n� hamis�tv�ny”, replika lesz. M�g az 1953-t�l 1968-ig tart� 15 �ves �p�tkez�s egy 157 �ves romot var�zsolt vissza az eredeti pomp�j�ba, addig a II. vil�gh�bor�t jobban �tv�szel� budav�ri kir�lyi v�rpalot�t ez id� alatt teljesen sz�tverett�k magyar p�rtt�rsaik a „Habsburg- �s a Horthy- korszakokra eml�keztet� m�ltja” miatt.

Jamrik Levente, falanszter

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.