Stratfor Int�zet: A nemzet�llami idea �jb�li er�s�d�se �s a rendszerkriticizmus a jelenlegi EU hal�l�hoz vezethet

  2015.06.01. 21:46

T�z �ve mondtak nemet az uni�s alkotm�nyra a francia polg�rok egy n�pszavaz�son – az �vfordul� alkalm�b�l a Stratfor arra kereste a v�laszt, hogyan akn�zhatja al� a nacionalizmus (teh�t a nemzet�llami szuverenit�s gondolat�nak �jb�li felkarol�sa) az Eur�pai Uni�t. �rt�kel�s�k szerint ugyanis az Eur�pa-projekt ma a legs�lyosabb v�ls�g�t �li, mivel a gazdas�gi kr�zis fel�bresztette a nacionalista (ebben a kontextusban: eg�szs�ges nemzet�llami) �szt�n�ket, ami al�akn�zza a p�neur�pais�got. Az elemz�k �gy l�tj�k, hogy ezek a "centrifug�lis er�k" mindig is jelen voltak az uni�ban, azonban m�g kor�bban a tag�llamok a tov�bbi integr�ci�b�l k�v�ntak kimaradni, most m�r vissza szeretn�k szerezni a kor�bbi hat�sk�reiket.

 

A brit p�lda

 

A Stratfor kutat�i szerint a lisszaboni szerz�d�s 2007-es al��r�sa ut�n Eur�pa egy olyan gazdas�gi v�ls�gba l�pett, ami teljes m�rt�kben kisiklatta az integr�ci�t. A v�ls�g megnyitotta a lehet�s�geket az euroszkeptikus �s rendszerkritikus p�rtok el�tt, �gy 2014 m�jus�ban m�r ezek az er�k nyert�k meg az uni�s v�laszt�sokat n�h�ny orsz�gban (�gy a francia Nemzeti Front �s a brit UKIP; a Syriza pedig 2015 janu�rj�ban nyerte meg az el�rehozott g�r�g v�laszt�sokat).

 

�gy v�lik, hogy ezeknek a p�rtoknak a gy�zelme feler�s�tette a belpolitikai �letben a nacionalista retorik�t, �gy t�rt�nt ez Nagy-Britanni�ban is. A konzervat�vok v�laszt�si programja imm�ron hivatalosan r�gz�tette, hogy 2017 v�g�ig n�pszavaz�st kell tartani a brit EU-tags�gr�l. R�ad�sul ugyanitt el��rn�k, hogy a k�lf�ldi EU-munkav�llal�k csak n�gy�vi folyamatos nagy britanniai munkaviszony ut�n juthassanak hozz� a brit j�l�ti juttat�sokhoz. Minden ilyen javaslat egy visszal�p�s az egys�gt�l – �rj�k.

 

Az elemz�k szerint ha a britek t�rgyal�sai egy �j uni�s szerz�d�shez fognak vezetni, akkor az uni� n�pszer�tlens�ge miatt n�h�ny �llam elutas�thatja ezt. R�ad�sul val�sz�n�tlen, hogy Br�sszel elfogadna egy uni�s referendumot egy olyan szerz�d�sr�l, ami al��sn� a hat�sk�reit �s az eddigi eredm�nyeit. De m�g ha a britekkel folytatott t�rgyal�sokkal el is lehetne ker�lni egy r�vidt�v� uni�s v�ls�got �s benn lehetne tartani �ket az uni�ban, ez akkor is precedenst jelenthet a t�bbi tag�llam sz�m�ra, hogy a nagyobb szuverenit�s ir�ny�ba mozduljanak el.

 

Nem csak a britek nemzeti �rz�sei er�s�dnek

 

Azonban nem csak az Egyes�lt Kir�lys�g jelent kih�v�st a jelenlegi, a n�gy alapszabads�gra (az �ruk, a t�ke, a szolg�ltat�sok �s a szem�lyek szabad mozg�s�ra) �p�t�, teh�t er�sen neoliber�lis karakter� eur�pai egys�gre. A schengeni �vezetet �ppen az egyik alap�t� tag�llam, Franciaorsz�g t�madja. Ahogy a szabadkereskedelem is t�z alatt van: t�bb tagorsz�gban azt mondj�k, hogy a n�met kereskedelmi t�bblet k�ros a t�bbi gazdas�gra.

 

Az int�zetn�l azt val�sz�n�s�tik, hogy mindezek ut�n Br�sszel, Berlin �s m�s uni�p�rti korm�nyok megpr�b�lnak majd l�trehozni egy bels� klubot, amelyben azok a tag�llamok foglaln�nak helyet, amelyek t�mogatj�k az integr�ci�t. Ez pedig k�tf�le uni�s tags�ghoz vezethet: az egyik lenne a teljes jog� tags�g, a m�sikra pedig csak a szabadkereskedelem vonatkozna an�lk�l, hogy r�szt venn�nek a k�z�s politika alak�t�s�ban.

 

Az uni� hal�la?

 

A Stratfor szerint a jelenlegi gazdas�gi optimizmus csup�n az olcs� eur� �s az alacsony olaj�raknak k�sz�nhet�. Mindek�zben struktur�lis reformokra lenne sz�ks�g, hogy hosszabb t�von fellend�ts�k a gazdas�got. Azonban a tag�llamok ezt nem hajland�k megl�pni, mert mindez n�pszer�tlen lenne a v�laszt�ik k�r�ben. (Tipikus neoliber�lis-monetarista logika, miszerint a gazdas�gi fejl�d�s �s a konjunkt�ra kiz�r�lag a lakoss�g megszor�t�s�val �s a multinacion�lis v�llalatok fel� tett kedvezm�nyekkel �rhet� el. Fel sem mer�l egy j�l�ti fordulat lehet�s�ge, persze ezen egy�ltal�n nem lep�dik megaz ember, ha egy libertari�nus szervezet agytr�sztjei �lnek �ssze diskur�lni a v�ls�gr�l.)

 

�gy megl�t�suk szerint a gazdas�gi fellend�l�s marad a f� kih�v�s Eur�p�ban. De min�l tov�bb v�r Br�sszel, ann�l nehezebb lesz meggy�zni a tag�llamokat arr�l, hogy vegyenek r�szt az integr�ci�s projektekben. Mindek�zben a "nacionalizmus k�s�rt�se" (a rendszerkritikus hangok �rezhet� er�s�d�se) arra fogja �szt�k�lni a tag�llamokat, hogy konfront�l�djanak Br�sszellel �s a kor�bbi hat�sk�reiket visszaszerezz�k Br�sszelt�l, ami v�gs� soron az Eur�pai Uni� hal�l�t fogja jelenteni – �llap�tja meg az int�zet.

 

MNO nyom�n

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.