Sz�m�t-e a n�pakarat a transzatlanti partners�g eset�ben?

  2015.06.01. 14:24

Ellene szavaztak viszont a baloldali �s z�ldk�pvisel�k (a baloldal term�szetesen nem a szocialist�kat, hanem az egyes�lt baloldalt jelenti, akik t�nyleg baloldali �rt�keket k�pviselnek), tov�bb� az euroszkeptikusok �s az el nem k�telezettek is. A szocialist�k k�z�l a kiv�tel a francia Emmanuel Maurel volt, aki, �gy l�tszik, t�nyleg baloldali n�zeteket k�pvisel, hasonl�an azokhoz a francia szocialist�khoz, akik annak idej�n elutas�tott�k az eur�pai alkotm�nyt, amikor Franciaorsz�gban n�pszavaz�st tartottak r�la.

 

A jelent�stervezet f� �rve a meg�llapod�s mellett az, hogy az el�mozd�thatja Eur�pa �jraiparos�t�s�t �s seg�thet abban, hogy az iparb�l sz�rmaz� uni�s GDP-ar�ny 2020-ra a jelenlegi 15 sz�zal�kkal szemben 20 sz�zal�kot �rjen el. Eltekintve ett�l az irre�lis c�lt�l (ugyanis az ipar GDP-vett ar�ny�nak cs�kken�se objekt�v jelens�g, a termel�kenys�gn�veked�snek az ipar �s a szolg�ltat�sok k�z�tti k�l�nbs�g�b�l sz�rmazik), az egyezm�ny aligha szolg�lja az eur�pai ipar, ezen bel�l k�l�n�sen a foglalkoztat�s z�m�t ad� kis- �s k�z�pv�llalatok fellend�l�s�t. K�zismert ugyanis, hogy minden szabad kereskedelmi egyezm�ny els�sorban a nagy t�keerej�, multinacion�lis v�llalkoz�soknak biztos�t nagyobb teret, �s pont a sokat emlegetett kisv�llalkoz�sok ellen�ben. A jelenlegi jelent�stervezetet azzal lehetett elfogadtatni a parlament nemzetk�zi kereskedelemmel foglalkoz� bizotts�g�ban, hogy a legvitatottabb k�rd�st, a beruh�z�sv�delmi vitarendez�st (angol r�vid�t�s�vel ISDS-t) siker�lt elhom�lyos�tani. Ugyanis a sz�veg azt mondja, hogy a szabad kereskedelmi egyezm�nyben nincs sz�ks�g a beruh�z� �s az �llam k�z�tti vitarendez�si mechanizmus bevezet�s�re, mert az uni� �s az Egyes�lt �llamok jogrendszere kell�k�ppen fejlett, hogy az ilyen vit�kat kezelni tudja. A m�sik engedm�ny, hogy a leend� egyezm�nyb�l kiz�rj�k a k�zszolg�ltat�sokat �s a k�zm�veket (p�ld�ul eg�szs�g�gy, v�zszolg�ltat�s), lehet�v� t�ve, hogy e ter�letek – a k�z�rdek biztos�t�sa �rdek�ben – nemzeti �s helyi hat�sk�rben maradjanak.

 

Az egyezm�nyt kritiz�l� k�pvisel�k �s civil szervezetek azonban nincsenek elragadtatva a jelent�stervezetben foglalt kompromisszumokt�l. Ska Keller n�met z�ldk�pvisel� p�ld�ul, aki a bizotts�gban a jelent�stervezet ellen szavazott, kijelentette: nem vil�gos, hogy a dokumentum kiz�rja-e, vagy csak m�dos�tani akarja a beruh�z�sv�delmi egyezm�nyt. E k�rd�s az�rt v�zv�laszt�, mert a beruh�z�sv�delmi egyezm�ny – ennek az elfogad�s�ra k�t �vtizeddel ezel�tt volt m�r egy k�s�rlet, az �n. t�bboldal� beruh�z�sv�delmi egyezm�ny, amely v�g�l civil szervezetek ellen�ll�s�n bukott meg – l�nyegesen cs�kkenten� a nemzet�llamok szuverenit�s�t, g�tolva, hogy orsz�gaik �rdek�t szolg�l� szab�lyoz�sokat vezessenek be a multinacion�lis �rdekekkel szemben. A Szoci�lis Platform �s a F�ggetlen Szakszervezetek Eur�pai Konf�der�ci�ja (CESI) egyr�szt �dv�z�lte, hogy a javaslattervezet a k�zszolg�ltat�sokat kiveszi a TTIP hat�sk�r�b�l, m�sr�szt a beruh�z�sv�delmi egyezm�ny k�r�li bizonytalans�g miatt aggodalm�t is kifejezte.

 

A CESI f�titk�ra, Klaus Heeger szerint el�rt�k, ami�rt k�zd�ttek, �s kifejezte rem�ny�t, hogy a k�zszolg�ltat�sok k�rd�s�ben az Eur�pai Parlament is a bizotts�gi javaslatnak megfelel�en foglal majd �ll�st. Pierre Baussand, a Szoci�lis Platform igazgat�ja viszont a beruh�z�sv�delmi egyezm�nnyel kapcsolatban �gy foglalt �ll�st, hogy a javaslattervezetben kialak�tott kompromisszum egyr�szt felesleges, m�sr�szt destabiliz�l� hat�s�, az uni� �s az Egyes�lt �llamok megl�v� t�rv�nyei ugyanis elegend� v�delmet ny�jtanak a korm�nyhatalom multinacion�lis v�llalatokkal szembeni esetleges t�lkap�saival szemben. A vita teh�t m�g nem d�lt el, mondhatn�nk, csapataink harcban �llnak. Nagy azonban a val�sz�n�s�ge annak, hogy a n�pakaratot v�g�l ugyan�gy nem veszik figyelembe, mint az eur�pai alkotm�ny eset�ben.

 

Magyar Nemzet Online

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.